Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-19 / 75. szám

1959. szeptember 19. NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 7 Á világ érdeklődésének középpontjában Hruscsov amerikai útja (Folytatás az 1. oldalról.) Közölte, hogy nincs szándéká­ban konkrét kereskedelmi tárgyalásokat folytatni. Szán­dékosan nem is hozott magá­val senkit a külkereskedelmi minisztériumból, hogy nehogy azt gondolják, hogy hosszúra nyújtott kézzel közeledik a gazdag Samu bácsihoz. Ha Önök részéről óhaj mutatko­zik a kereskedelem fejlesz­tésére — mondotta Hruscsov —, itt lesznek a mi képvise­lőink, akikkel konkrétan meg­egyezhetnek Önök ebben a kérdésben. Az egyik újságíró felvetette az úgynevezett magyar kér­dést is. Ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs kijelentette: ami Magyarországot illeti, sokszor és elég kimerítően be­szélt már erről. Helyzetéről különösen nagy megelégedés­sel adott számot a magyar nép, amikor vendégként tar­tózkodott Magyarországon a szovjet nép képviseletében. Ez kevéssel a magyarországi események után volt. Egész Magyarország úgy helyeselt nekünk — mon­dotta Hruscsov —, hogy nem tudom miként le­hetett nagyobb mértékben és jobban kifejezni a magyarok érzéseit a Szov­jetunió iránt. Magyarországgal az összes kérdéseket már rég megoldot­tuk. És egysorban, győzelme­sen haladunk előre. Hruscsov elvtárs e kérdéssel kapcsolat­ban megjegyezte még, hogy különféle ellenkérdéseket ő nem tett fel. Ö jó szándékkal és tiszta szívvel jött az Egye­sült Államokba. Nem azért jött, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek kiélezik a kapcsolatokat, hanem hogy megjavítsa azokat. Egy másik kérdéssel kap­csolatban Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a világűrbe a Szovjetunió csak akkor küld fel embert, ha meg lesznek ehhez a szükséges technikai felkészülések. Miután Hrus­csov elvtárs közölte, hogy az Egyesült Államokban tett lá- ----------------->» ^ t ogatása után Pekingbe uta­zik, megkérdezték, hogy mi a célja utazásának. Hruscsov elvtárs emlékez­tette az újságírókat, hogy ok­tóber 1-én lesz tizedik évfor­dulója annak, hogy Kínában megvalósult a népi hatalom. A kínai nép bensőségesen ün­nepli ezt a napot és a Szov­jetunió is megemlékezik bará­tainak erről az ünnepélyéről. Meghívást kapott a kínai kor­mánytól a tizedik évforduló ünnepségeire. Szeptember hó 28-án vissza kell érkeznie a Szovjetunióba, hogy a követ­kező napon Pekingben lehes­sen. Egyébként a szovjet kül­döttség már Hruscsov hazaér­kezése előtt érkezik a kínai népköztársaságba, amelynek Hruscsov elvtárs távollétében Szuszlov a vezetője. A sajtófogadáson még több más kérdés hangzott el, töb­bek között a zsidó kérdés­ről, amelyre Hruscsov elv­társ válaszában kijelentette, hogy a Szovjetunióban ilyen kérdés nincs, és minden nem­zetiségi, vallásra való tekin­tet nélkül nyugodtan él. Az embereket nem nemzetisége és vallása után ítélik meg, hanem miként veszi ki ré­szét a kommunizmus építé­séből. Hruscsov elvtárs megláto­gatta a beltsville-i Mezőgaz­dasági Kutató Intézetet. Lá­togatásáról érdekes híreket közöltek a Pravda külön tu­dósítói. A Mezőgazdasági In­tézet 2300 tagú személyzettel dolgozik. Nagy tudományos intézmény, amelynek a célja, hogy a mezőgazdaság min­den ágazatában folyó kutató­munkát egybehangolja. Benson, amerikai földmű­velésügyi miniszter kíséreté­ben Hruscsov bejárta a gaz­daságot. Megtekintette a vegyszeres gyomirtással, a fejés-átlagok növelésével stb. foglalkozó részlegeket. Ami­kor Hruscsov és kísérete a pulyka-tenyésztő részleghez érkezett egy amerikai újság­író (ami egyébként jellemző egyes amerikai újságírókra) megkérdezte Hruscsovot: Van-e a Szovjetunióban kom­munista pulyka-tenyésztési módszer? Hruscsov mosolyog­va így válaszolt: — Ha a pulykának nincs útlevele, nem lehet megkülön­böztetni, kommunista, vagy kapitalista pulyka-e. Nincs az a vegyi elemzés, ami különb­séget mutatna ki a kommu­nista és a kapitalista pulyka húsában. Mint látják, e tekin­tetben nincs köztünk ellentét. Minél több lesz a pulyka, an­nál jobban fognak élni a né­pek a szocialista és a tőkés országokban egyaránt. Búcsúzáskor Hruscsov elv­társ meghívta a Szovjetunióba az amerikai tudósokat és mezőgazdasági szakembereket. Washingtoni útja során Hruscsov elvtárs megtekintet­te a város nevezetességeit. Ellátogatott Lincoln emlék­művéhez. A városnézésen ve­le volt felesége, két leánya és fia. Henry Cabot Lodge nagy­követ — aki mint tudnivaló az amerikai kormány megbí­zásából kíséri a szovjet mi­nisztertanács elnökét ameri­kai útján, — és Hruscsov néhány percre megállt Lincoln szobra előtt. Cabot Lodge megjegyezte, hogy ez a férfiú mentette meg az Egyesült Ál­lamokat. Hruscsov elvtárs erre kijelentette: — „A szovjet nép nagy embernek tartja Lincolnt. Tiszteljük emlékét és meghajtunk előtte.” Hit tudhatunk meg a Holdról és a Földről a kozmikus rakéta révén? ragyogó az „A Szovjetunió ■rakétateljesítménye a kulcs, amely megnyitja a Holddal, a Földdel, sőt talán az élet eredetével kapcsolatos ismereteink kincsesházát” — írja Alton Blakeslee, az AP tudományos munkatársa. A Hold — mondja az ame­rikai szakíró — sok olyat IflderségK toHat 5600 K* " ~ —^ Híd-polip mondhat el az embernek, amit nem tudhatunk meg a Föld­től. Ezeket a titkokat az űr­béli utazások sorozata fogja majd megoldani. A Holdba vezető híd eleinte csak rakétákból fog állni, ame­lyeket televízióval, szeizmog­ráfokkal, teleszkópokkal, me­teor-számlálókkal, vegyelemző készülékekkel és más eszkö­zökkel látnak el. A legtöbb űrszakértőnek az a véle­ménye, hogy 5—10 éven belül nem várható az ember Holdba utazása. A szovjet holdrakéta által összegyűjtött adatok az első választ vagy megfejtést ígérik. A rakéta olyan műszereket is magával vitt, amelyek révén ( megállapítható lesz, vannak-e a Holdnak sugárzási övezetei, vagy mágneses tere. A Holdon üzembehelyezett szeizmográfok kipuhatolják ennek az égitestnek belső szerkezetét, minden természe­tes rengést jelezve, de rög­zítve a robbantások által elő­idézett szeizmikus hullámokat A műszerek megoldhatják azt a régi vitás kérdést is, hogy a Hold hegycsúcsai, krá­terei és „tengerei” vulkánikus úton jöttek-e létre, vagy pe-|#Blakeslee. dig óriási meteorok becsapó­dása révén. A Holdon millió és millió éven át feltételezhetően fel- gyü’emlettek a kozmikus por és hulladékok rétegei, ame­lyeket sohasem zavart meg sem szél, sem eső. Ez a kozmikus por megvizs­gálható lesz annak az elmé­letnek igazolására, vagy meg­döntésére, hogy áthatolnak-e a világűrön életcsírák, ame­lyek másutt keletkeztek. A Hold felületének vizsgá­lata azt is megmutathatja, hogy kialakulhatnak-e valaha ott olyan vegyi anyagok, ame­lyek az élet elindulásához szükségesek. A Holdon elhelyezett ob­szervatóriumokból tisztábban lennének láthatók távoli csil­lagok és tej utak, többet tud­hatnánk meg a csillagok szü­letéséről és haláláról, vala­mint a világmindenség erede­téről és sorsáról — mondotta Rakéta-szótár A Csendes Óceán-titkainak felderítése Szovjet tudósok az egész Csendes-óceánon — az Északi Jeges-tengertől az Antarkti- szig — kutatásokat végeznek. Lev Zemkevics, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja szerint a nem­zetközi geofizikai év kereté­ben a Csendes-óceánon több mint húsz expedíció műkö­dött. Az expedíciók összesen több mint 270 ezer mérföldet tettek meg. A szovjet oceánog­még tán különbeket is! Más se kellett a gazdának, még a szeme is könnybe láb- badt. — De én ennyiért nem adom, inkább itt verem agyon baltával mind a kettőt! — tört ki belőle az elfojtott el­keseredés. — Pedig a Pintér Miska is csak ennyit kap a lovaiért, így értékelte a bizottság — erősködik az öreg Pálinkás. — Hol vannak a Pintér lo­vai az én lovaimtól?! Azok gebék, ezek meg lovak, első­rendű szép lovak, az én neve­léseim. — Mindegy az, hogy ki ne­velte, amennyit ér, csak any- nyit adhatnak érte! — Hát én pedig János bá­tyám annyiért nem adom. Nem én! az úristennek se! — Mégis, mennyit gondolsz értük? — tudakolja az öreg, mint egy vén kupec. Szabó Lajos összeráncolja homlokát, s gondolkozik. Az asszony éppen végzett a fe- jéssel s közbeszólt: — Legalább ötezret kell, hogy kapjunk értük. — A te fejed lágyát! Te odaadnád ingyen is? Eredj csak a dolgodra! — utasítja ki az asszonyt az istállóból Szabó. — Már pedig ötezret nem kaptok értük - erősködik megint az öreg. ráfusok a nemzetközi geofizi­kai év alatt majdnem kétszer annyi kutatást végeztek, mint az amerikai tudósok. Most — mondotta Zemkevics — meg­kezdjük a Csendes-óceán tit­kainak újabb ostromát. Nagy­szabású kutatásokat végzünk az Indiai-óceánon. Ezekben a kutatásokban részt vesznek a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és más országok tudó­— Akkor maradnak, mert én ötezer ötszáznál olcsóbban nem adom! TE DOLGOD! Legyen szerencséd vele — s indult az ajtó felé az öreg, majd az udvarról szól visz­sza: — Hát csak azért jöttem, hogy megmondjam: beléptem én is. Szabó megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Igazán, János bátyám? — Persze, hogy igazán. Ha már te ott vagy, nekem is ott a helyem, csak azért jöt­tem át megmondani — s ezzel az öreg Pálinkás elment, nagy jóccakát köszönve. Szabó Lajos vacsora után nem a kapu elé ült ki, mint máskor, hanem hátrament az istállóba. Odaült a jászolra a két lóhoz, a Lacihoz, meg a Sanyihoz, átölelte a nyakukat és úgy sírt, mint egy gyerek. Már a lefekvéshez készülőd­tek a házbeliek, amikor ész­revették, a gazda nincs se­hol. Szabóné idegesen megy a kapu elé, átszól a szomszéd ház előtt ülőkhöz: — Lajos nincs ott? — Nincs! — Nem is láttátok? — Nem. — Hát akkor hol lehet? — — csukja be mérgesen az aj­tót Julis néni. Amikor a A Holdnak a Földről látható felszíne. A nyíllal és a karikával jelzett részen ért Holdat a II. szovjet űrrakéta. konyha felé megy, akkor ve­szi észre, hogy az istállóban ég a villany. Csak nincs va­lami baj' valamelyik állattal? — kérdezi riadtan önmagától. Sietve nyitja az istálló ajtót. Ott látja az urát a jászolon ülni, a két lovat simogatva. A lovak okosan simulnak a gazdájukhoz, akinek a sze­méből csakúgy hullanak a könnyek. — Pár nap múlva elmentek innen. Eladlak titeket. Rúgja­tok agyon kis lovaim! — dör- mögte szinte zokogva. Az asszony egy darabig állt az ajtóban, majd megfordult és szó nélkül elment. Már az éjfélt is elütötte a toronyóra, de Szabó Lajos nem bírt elszakadni a két ló­tól. Már megszólalt az első kakas is, amikor nyugovóra fért, de még így sem ment be a házba, ott dőlt le a széná­ban. Másnap kilenc óra tájt nagy kutyaugatásra lesz fi­gyelmes Szabó. A Bodri fe­ledve a tegnapi fájdalmakat, mi nem kupecok vagyunk, éppen ezért őszintén meg­mondjuk, mit ér e két ló! Szabónak a szíve a torká­ban dobog, alig hallja a fő- állattenyésztő szavait, aki így végzi be mondókéját: — Ügy gondolom, az ötezer ötszázat megadhatjuk értük, hiszen ez a legjobb pár ló a faluban. Szabó szemében újra meg­jelentek a könnyek. Óvatosan, hogy senki ne vegye észre, a kabátujjába törölte. — Ennyiért odaadom, de csak úgy, ha a közösben is én kezelhetem, mert hát tudják, mindenem a ló! A termelőszövetkezet elnöke barátságosan mosolyogva mondja: — Ügyis rád gondoltunk, Lajos. Te leszel a lovak mel­lett. Még néhány szerszámot fel­értékelt a bizottság, s aztán távozott. S ZABÓ bement az istál­lóba, a Bodri meg az ajtóból leste. Megsimogatta a hűségesen teljesítette köteles- lovakat, odament a Bodrihoz, ségét. A bizottság jött felérté­kelni az állatokat. Szabó izgalomtól remegve vezette ki a két lovat az is­tállóból. A bizottság tagjai körbeállták, megvizsgálták, s a járási főállattenyésztő meg­szólalt: — Nézzen ide, Szabó bácsi, azt is szinte bűnbánóan a teg­napi miatt, megveregette a fejét, majd átszólt a keríté­sen: — János bátyám, nem volt igaza. Az én lovaim a legjob­bak a falubein. Kata János A szovjet kozmikus rakéta sikeres útja és megérkezése a Holdba, új kifejezésekkel gazdagította a köznyelvet. Olyan szavak, tudományos fogalmak kerültek be a szó­tárunkba, amelyeket eddig csak a tudomány emberei is­mertek. Mágneses tér Régen ismeretes, hogy a Földnek van mágneses tere, A kínaiak négyezer évvel ez­előtt szerkesztett iránytűvel már fel is használták a mág­neses teret, A fizika segít­ségével sikerült tudomást szereznünk az önállóan vilá­gító égitestnek, például a Napnak mágneses tulajdon­ságairól is, de a Hold mág­neses teréről eddig nem si­került semmiféle adatot kap­nunk, Pedig ez lényeges a különböző elméletek tisztá­zásához. Érdekes téma meg­vizsgálni, hogy a Föld mág­neses terének erősségéhez ho­gyan viszonylik a Hold mág­neses tere. Meteorrészecskék A világűrben — az újabb vizsgálatok szerint — nin­csenek nagyobb tömegben, a nagy sebességgel — néha 10— 40 kilométer másodpercen­ként — száguldó meteor­részecskék. Ezek ismerete azért fontos az űrhajózás szempontjából, mert a raké­tába ütközhetnek és kilyu­kaszthatják, ezzel veszélyez­tetik a benne lévő élőlénye­ket, mert a levegő az ütkö­zés alkalmával eltávozik a rakétából. Deklináció. Ez a fogalom azt jelenti, hogy milyen messze van az Egyenlítőtől a meghatározandó pont, A távolságot szögérték­ben adják meg. Rektaszcenzió. Ez a fogalom azt jelenti, hogy milyen szögtávolságra van a vizsgált tárgy attól a ponttól, ahol a Nap március 21-én tartózkodott, Mikrometeorok. Ezek 1/10 grammnál kisebb tömegű égitestek. Számuk rendkívül nagy, és nehéz ész­lelni őket, mert tömegük és energiájuk kicsi, hamar le­fékeződnek a légkörben. A nagyobb meteorok a levegő­ben súrlódás alkalmával fel­villannak és ekkor lehet ész­lelni őket) Vonzási övezet. Elméletileg a Föld vonzó­ereje az egész világűrben érezteti hatását. Gyarkolati- lag azonban, ahol más égitest is van, létezik egy pont, amikor a Föld vonzóerejét a másik égitest vonzása sem­legesíti. Ezen a ponton túl már a másik égitest vonzása érvényesülj A üoiabeli síkságok neve. Különös neveket adlak a hold egyes részeinek: Világosság tengere, Nyugalom tengere. Gőzök tengere stb. Valamiaor ugyanis azt hitték, hogy a Holdon tengerek vannak. 1600 körül Gaülei — ő készítette az eiso Hold-térképet — az első távcsöves csiüagász adta ezeket a neveket. Később megállapítást nyert, hogy a foltok nem tengerek, hanem süllyedések és kiemelkedések. Uledéklerakódás. Az eddigi adatok szerint a Holdon nem volt üledékiera- kódás, mert a Holdnak nincs légköre, nem alakult ki olyan légcirkuláció és éghajlat, mint a Földön. Folyó és víz hiányában nem volt üledék­lerakódás sem, A nap által okozott hirte­len felmelegedés és lehűlés a Holdon nagyobb, mint a Földön, teljes erővel kapja a Nap sugarait, ezért a „hő* mérsékleti lüktetés” nagyobb. Ennek folytán a felszín por­rá vált. Ennek a porrétegnek a vastagsága 0,5—1 méter) A kozmikus rakéta becsapódá­sakor a por felverődött — ezt áUapították meg a mos­tani vizsgálatok alkalmával a csiUagászok. Rádióhorizont, az a határ, ameddig a rádió­távcsövekkel meg lehet fi­gyelni a horizont felett a kozmikus rakétát, Szovjet „omlások“ készülődnek... A Szovjetunióban tíz állatot választottak ki, amelyeket mesterséges bolygóval lőnek majd fel. Az állatokat most különleges program szerint gyakorlatoztajták. A laborató­riumokban ugyanazokat a fel­tételeket teremtik meg, ame­lyek földkörüü repülés köz­ben állnak elő. A tervek sze­rint az állatok viselkedéséről útközben televíziós adást su­gároznak a földre. Az ötödik antarktiszi expedíció A szovjet tudósok meg­kezdték az ötödik antarktiszi expedíció előkészületeit. Az expedíció folytatni fogja a hatodik kontinens tanulmá­nyozásával kapcsolatos koráb­ban megkezdett tudományos kutatásokat. A délsarki Mirnij nevű szovjet tudományos támasz­pont műszaki felszerelése ki­tűnő. Ezért az expedíció nem visz sok terhet magával, csu­pán új műszereket és készü­lékeket szerez be. Az ötödik expedíció az előzőkhöz hason­lóan az „Ob” Diesel-villany- hajón indul a hatodik konti­nensre. Az „Ob” két-három hónap múlva fut ki a ten­gerre. T

Next

/
Thumbnails
Contents