Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-12 / 73. szám

1958. izeptember 12. NÓGRÁDINÍPÜJ8AG 5 Szervezettebben eredményesebb a munka Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet szinte már el­választhatatlanul hozzátarto­zik Bércéi községhez. Igaz, több mint tíz esztendeje már, hogy megalakult a termelő- szövetkezet és leküzdve az indulás, a kezdet nehézsége­it, egyre gyarapszik a közös gazdaság, gazdagabb, szebb a tagok élete. Egyszóval a ber- celi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet, már a korábbi évek során is bebizonyította a községbelieknek a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét a kisparaszti parcellával szemben. Az idei esztende­jük is jól alakult. A búza átlagtermése például 15,70 mázsa volt, s az őszi árpa is. megadta holdanként a 15 mázsa termést. De az egyéb gabonaféléket is figyelembe- véve, a holdankénti termés átlag valamennyinél meg­haladta azt a mennyiséget, amelyet a község egyénileg dolgozó parasztjai termeltek 1 katasztrális holdon. Jól alakult — a növénytermesz­tés és az állattenyésztés ered­ményéből következik — a munkaegység értéke is a ter­melőszövetkezetben. Matyóka János például ha az eszten­dő végéig, a zárszámadásig egyetlen munkaegységet sem teljesítene már, akkor is kö­zel 20 ezer forintot tenne ki a jövedelme, amelyet a le­dolgozott munkaegységek után kapna. De hát hol van még a . gazdasági év vége, addig Matyóka János munkaegysé­ge is jó néhánnyal szaporo­dik még. >■ A z eredmények mellett ■<rx azonban azt is világo­san látnunk kell, hogy a berceli Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet jóval eredmé­nyesebben gazdálkodhatna, ha a vezetők körültekintőb­ben, jobban megszerveznék a munkát, mint ahogy az jelenleg is van. Beszélgettem az egyik munkacsapat veze­tővel, akinek 8—10 ember munkáját kellene irányítania, ellenőriznie, s éppen azzal foglalatoskodott, hogy a munkaegység könyvekbe írta a teljesített munkaegysége­ket. Nem, nem ellenőrizte le a munkát — felelte kérésem­re, a tagok bemondása alapján csinálta. A csapat tagjai nem dolgoznak együtt. Nékik nincs ideje a határ egyik részéből a másikba szaladozni a tagok után, ami­kor ő maga is a termelés­ben végzett munkájából él, hiszen ezért kapja a több munkaegységet. A későbbiek során aztán volt alkalma meggyőződni arról is, hogy a termelőszövetkezetben a munkacsapat-vezetők nin­csenek a számukra megha­tározott helyen. Tevékenysé­gük csupán az adminisztrá­ciós munkában merül ki. Itt esténként a megbeszélés ab­ból áll, hogy az elnök, meg a mezőgazdász megmondja az embereknek — akivel be­szélni tudnak — ki, hová menjen másnap dolgozni. Ez a megoldás azonban több­féle veszélyt is rejt magá­ban. A kollektív vezetés, irányítás helyett az egysze­mélyi vezetés lesz úrrá a szövetkezetben, amely a leg­több esetben parancsolgatás­sá fajul, s ez még sosem vezetett jóra. Másrészt egy, vagy két ember nem tudja megfelelően ellenőrizni a végzett munkát sem és a munkaegység hígításnak — amely ilyen körülmények kö­zött előfordulhat — a terme­lőszövetkezeti tagok látják kárát. A tapasztalat azt mutatja, hogy abban a ter­melőszövetkezetben eredmé­nyes igazán a gazdálkodás, alakul ki a tagok egysége, ahol egy-egy munkafolyama­tot alapos szervezettség előz meg, ahol már előtte való nap tisztában van valameny- nyi tag mi is lesz a más­napi teendője. Annakidején a berceli Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben is olyan céllal hoz­ták létre a brigádokat, a hat munkacsapatot, hogy azok vezetői segítenek a termelés irányításában, ellenőrzésében, a brigád és munkacsapat ve­zetőkön keresztül valamennyi tag ismerje feladatát, szerve­zetten, zökkenőmentesen vé­gezzenek el egy-egy munka- folyamatot. Így ellenőrizni tudják a tagok által végzett munkát is, amely ‘ aztán a munkaegység könyvbe kerül. Hogy mindez így legyen Bér­ceién a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben is, né­hány intézkedésre volna szük­ség. Egy-egy munkánál a munkaerőt úgy kellene el­osztani, hogy egy-egy mun­kacsapat lehetőleg együtt dolgozzon, mert a munka­csapat-vezető azért a mun­káért tud felelni, amit ellen­őriz, ahol jelen van. Azo­kon az esti, rövid megbeszé­léseken, vagy munkaelosztá­son, mindegy hogyan nevez­zük nem okozna. különösebb gondot, ha jelen lennének a brigádvezetők, a munka­csapat-vezetők is. /Vem nagy dolgok ezek 1 ’ igaz, de ha abból a szemszögből nézzük milyen fontossággal bírnak a mun­kacsapatok a termelőszövet­kezetekben, mindjárt más ér­telmet kapnak. Hiszen a munkacsapatok tagjai a ter­melőszövetkezeti tagok, s az ő kezük nyomán válik va­lóra a szakvezetők, az el­nök, a mezőgazdász elgon- gondolása. ök hajtják végre kinn a földeken, vagy az állattenyésztésben a korszerű agro- és zootechnikai mód­szereket. melynek nyomán több gabonát ad a föld, több húst, tejet az állat, s így lesz egyre gazdagabb a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet és egyre inkább meg- ta’álják a számításukat a közösben a tagok is. VincZe Istvánná Védekezzünk a kártevők ellen A Megyei Növényvédő Állomásé a kiadott országos róva előrejel­zésre, valamint a saját megfigyeli léseire támaszkodva az alábbi)) helyekről Jelzi a kártevők je-y lentkezését. Csőcsárolő. Fellépése az egész ’1 megye területén várható gyenge/ mértékben. Nagyobb gondot kelly fordítani a megfigyelésre és vé-tj dekezésre Kálló, Palotás, Kiste- '< renye, Somoskőújfalu és Rétság/ környékén. Eredményesen véde-X kezhetünk ellene, ha gabonát ga-y bona után nem vetünk. Vegyi vé->! dekezés formájában 10 százalékos^ Agritox porozóból 30 kilogram­mot szórjunk ki a fertőzött terü­leteken kh-ként. Mezei pocok. Ha a szaporodó-y Sára kedvező az időjárás, abban)' az esetben nagyobb fertőzésre le-X hét számolni Nagyoroszi, Borsos-1 berény, Rétság, Bércéi, Szügy és Somoskőújfalu környékén. A megye többi részén gyenge fér-, tőzés várható. Az ellene való vé-! dekezés az egérirtó Arvallnnal)] legeredményesebb. SZÁNTANAK, VETNEK MAGYARNÄNDORBAN Magyamándorban, az ősz­szel induló II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet tag­jai szorgalmasan készülnek az indulásra. Az elmúlt hé­ten megkezdték a vetőmag és a szálastaikarmány össze­hordását, és a hét végéig több mint 160 mázsa vető­magot és 240 mázsa szálasta­karmányt vittek össze. Falusi képek 1 i 11» J*'." S3 ü ■ , f ' ry >> A Magyarnándori Állami Gazdaság lazonyai üzemegységében eb­ben az évben új univerzálgéppel permeteznek. A keletnémet gyártmányú RS 09-es gép napi 100—150 hektoliter anyagot perme­tez. Jelenleg a gabonabetegségek ellen permeteznek a termő almá­sokban. Képünk az univerzális permetezést Istvanovszki János vezető, Takács István és Jónás József végzi. Szocialista nagyüzemi gazdaságaink a kiállításon Az idei Mezőgazdasági Ki- nyokkal rendelkező, Csorná­állításon nagy szerepet kap a szocialista mezőgazdasági üzemek pavilonja. Ez a pa­vilon a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekkel két té­macsoportban foglalkozik. Az egyik rész a tavasszal alakult új termelőszövetkeze­ti községek nagyüzemi gaz­dálkodásának tennivalóit is­merteti, a másik rész a ko­rábban alakult termelőszö­vetkezeti gazdaságok tovább­fejlesztésének főbb módsze­reit tárja a látogatók elé. Az érdeklődők megismerkedhetnek a ter- melő'Zövetkezeti mozga­lom fejlődésével, termelé­si eredményeivel, a szö­vetkezeti tagok életszín­vonalának gyorsfitemű fejlődésével. A pavilonban egy új, egy régi termelőszövetkezetet mutatnak be. Az új termelő­szövetkezetet a kisalföldi táj­jelleghez tartozó jó útviszo­tól mintegy 10 kilométerre fekvő Szil termelőszövetke­zeti község jelenti. Itt 1949- fcen alakult meg az első ter­melőszövetkezet, 200 kh föld­területen, főleg agrárproletá­rokból. 1956-ra már a köz­ség művelés alatt álló terü­letének mintegy 22 százaléka tartozott a szocialista szek­torhoz. Az ellenforradalom alatt szilárdan, együtt ma­radt a tsz. A termelőszövet­kezeti községgé válás idején 52 tag 409 kh területen gazdálkodott. Az újonnan alakult Győzelem Termelő- szövetkezet már 4500 holdon gazdálkodik. A látogatók a tablókon és bemutatón egy ilyen új termelőszövetkezet gondjaival ismerkedhetnek. A régi tsz-ek között a tízéves nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetet mutatják be. A nádudvari termelőszövetkezet 1958. évi eredményei alapján az ezer szántóegységen felüli termel c szövetkezetek ver­senyében első lett és a Minisztertanács vándor­zászlajával tüntették ki. Míg 1950-ben csak 230 kh-n Jó minőségű fű termett az idén a horpácsi Lenin Termelőszövet­kezet legelőin. Ez meg is látszik az állatállományon. A juhok gyapja is jobban nő a bőséges táplálkozás következtében. Balogh __________ Tibor juhász nagy gonddal, nagy szeretettel foglalkozik a ter­g azdálkodott, addig 1959-re a& melőszövetkezet 300 juhával, hiszen amint mondja neki a juhá- lerülete 10 000 holdra nőtt.)) szat a kenyere. Eredményesen dolgozik a rétsági járásban a mezőgazdasági ellenőrző bizottság TUDÓSÍTÓINK JELENTIK A RÉTSÁGI JÁRÁSBÓL A rétsági járási tanácsnál eredményesen tevékenykedik a mezőgazdasági állandó bi­zottság. Munkaterve alapján vizsgálatot tartott a járás ter­melőszövetkezeteiben. Legu­tóbb a nógrádberceli állami gépállomáson is volt, megnéz­te, hogy a gépállomás a szer­ződéses munkakötelezettségét a termelőszövetkezetekben hogyan végzi. Megadja-e a Az induláshoz készítik az utat Nemrégiben egy értekezle- 1 osztó dolgozó kezeiben is ez képezi a leg­fontosabb termelési ágat. Er­ről beszélgettünk Csikányék- parasztok. tartalékterületről közösen ta- nál is, meg arról, hogy azért len vettem részt, ahol az Két szorgos karukkal a nyá- hárították le a szénát. Volt álltak a termelőszövetkezet­ősszel induló termelőszövet- ron át a közös gazdálkodás- eztán vöröshere is, amelynek be, hogy könnyebb, gondta- kezetek elnökei mondták el, hoz készítették elő az utat, kaszálását, összehordását szín- lanabb legyen életük, mint hogyan készültek fel az in- de gondolkodásuk még visz- tén közösen végezték. Mint- eddig volt. dulásra. Beszéltek a közösen sza-vissza húzza őket egyé- egy 270 mázsát tesz ki az — Remélem — mondta az végzett munkáról, de el- ni gazdaságukhoz. a takarmány mennyiség, asszony — itt már felépít­mondták azt is, hogy milyen — Gondolja csak meg — amelyet közösen takarítottak lük a házat, amire már ré- problémákkal küzdenek, me- mondta erről Csábi István — be, ezenkívül 500 köbméter gén készülünk, lyet megoldani a jövő fel- 15 holdon gazdálkodtam ma- silót is készítenek, mert 23 Ilyen gondolatokkal készül- adata lesz, ha azt akarják, gam is... Nehéz volt az és fél holdon már az idén nek Csitáron a termelőszö- hogy zökkenőmentesen men- átállás, de most már túl silókukoricát termeltek jen a munka a termelőszö- vagyok rajta. S a magam vetkezetben. Jó pár hozzá- gondja mellett ott voltak a szóló után alacsony, barna tagok. De sok álmatlan éj ember emelkedett szólásra, szakán határoztam el, hogy vetkezeti tagok az indulásra, _ .... amely minden nappal köze­Épül, méghozzá jó iramban lebb kerül hozzájuk. A köz- a 48 férőhelyes szarvasmarha ségi tanácson a földrendezők Csábi István, a csitári Már­cius 21. Termelőszövetkezet spárgával, aztán vége. elnöke. Arról beszélt, hogy a ______ __________ __m istálló is. A követ a sző- dolgoznak, s így nemsokára b ecsukom a könyvet, átkötöm vetkezet^ tagjai termelték ki megkezdheti munkáját az saját kőbánya lesz a terme- egybefüggő, széles táblán a lőszövetkezet kezében. Egy- — s- 1— elnöke. Arról beszélt, hogy a Aztán mindig új nap jött, »-eaeuen. c.gy- tiaktor is. örökké kerülgetni csitári termelőszövetkezet £j feladatokkal s a tagok- resz^ üzért, mert fedezi a az apró parcellákat nem fog­tagjai, mint azok a hegy- ]ínj ;s a vitát ’ vita követte, termelőszövetkezet későbbi ja. hiszen ha most még Csi­mászók, akik fölfelé kapasz- s miközben Csábi István építkezéseihez szükséges kő- táron jó páran egyénileg kodnak a magaslatra, most okos, meggyőző érvekkel m®nnyfséget, másrészt pedig próbálkoznak is tovább, a iáriák utuk leffnehezehh „ +——.1___. azért, mert a környéken termelőszövetkezetről, a nnyv­j árják utuk legnehezebb szólt a termelőszövetkezet szakaszát, s ha fölérnek, mellett, ő maga is meggyő- rnár könnyebb lesz az út. Azóta jártam Csitáron. Szép napos volt a reggel, , , , ,,. embereket otthon találni alig ‘1 ™"?°2: környéken termelőszövetkezetről, a nagy­igen sokan építkeznek, eddig üzemi gazdálkodásról nem o IroTroí- Trnl+ rvlrt-r\ aL 1 ETA 1.M ^ . — __ . z ődött róla, mégsem lehet «követ voltakmeklSÖ kilo- mondunk le. Mint ahogy a összecsukni azt a könyvet, ™étarr<?l ke,1íetí fuvarozm. zúgó traktor nyomán egyre arra várni, hogy az embe- oí * lgf?nyi,kk«1 ..a Március szaporodik a frissen szántott —1- -------1-i.zi Termelőszövetkezethez föld, úgy szélesedik, terebé­f orduinak, mert ott van kő lyesedik Csitáron is a szö­bőven. • -Mikor elkezdik a vétkezés gondolata, hiszen lehetett. Kinn szorgoskodtak rek' ™elyik is a be+lyes. űt a határban, s Csábi Istvánt fZ^ukfa\,A VI"™ közös munkát, közösbe vi is, az elnököt csak úgy lel- ífi1 gwl mF betik az állatokat is. A 60 elöbb- vaSy utóbb a most tem otthon, hogy a reggeli- ‘ .. . ’f ,,%y ,," tag 53 állatot hoz be, amely még egyénileg dolgozó pa­■él fiit. Beszélgetni kezdtünk el elobb tiszta í-”el doi' —« .------- ~ - --------------------------^ a z induló termelőszövetke­zetről, a tagokról, akik épp oly kettős életet élnek még, mint a velük egy utat vá­gozzanak a termelőszövetke- arTÓ1 tanúskodik, hogy Csí- rasztok is megértik majd, zetben. táron múltja van az állat- hogy a szövetkezetben a he­A nyáron már közösen tenyésztésnek. Tervezik is a lyük, ment a munka. A községi tagok, hogy a termelőszövet­V-né munkáján keresztül a terme­lőszövetkezeteknek a segítsé­get. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a gépállomás szerző­déseit túlteljesíti és komoly segítséget ad a termelőszö­vetkezeteknek. Emellett azonban a mező- gazdasági állandó bizottság a keszegi Dózsa termelőszövet­kezetben például több hibát fedezett fel. Megállapította, hogy a tagság olyan munká­kat is géppel végeztet, ame­lyek jó szervezéssel, kézi erő­vel is elvégezhetők. A munka egyes helyeken nagyobb ká­rokat szenved. Például a magnak hagyott szarvaskerep- nél nagymérvű szemveszteség volt. •' A rétsági járási tanács me­zőgazdasági állandó bizottsá­ga jelentést tett a járási ta­nácsnak és javasolta, hogy a végrehajtó bizottság mi­lyen intézkedéseket hozzon a tsz-ekben lévő munkafegye­lem megjavítására. Az állan­dó bizottság munkájával igyekszik a párt és kormány határozatának érvényt sze­rezni a tsz-ek megszilárdí­tása, jövedelmezőségének fo­kozása érdekében. Már az intézkedési terv szerint dolgoznak Felsőtoldon, a tavasszal alakult Toldi Miklós Ter­melőszövetkezet tagjai a ko­rábban elkészített intézkedési terv szerint készülnek az őszi indulásra. Már megkö­tötték a szerződést a gépi munkára a pásztói gépállo­mással. A tarlóhántás mel­lett 66 hold vető- és 131 hold őszi mélyszántást végez el a gépállomás. Jelenleg már a vetés aló készítik elő a ta­lajt. Az intézőbizottság tagjai figyelembe véve a talaj álla­potát, s azt, hogy a műtrá­gya után a Toldi Miklós Termelőszövetkezet is megkap­ja az állami kedvezményt, úgy határoztak, hogy az őszi vetések alá 147 mázsa szu­perfoszfát, és 58 mázsa nit­rogén műtrágyát használnak fel. Ez azt jelenti, hogy az őszi vetések valamennyi holdjára egy mázsa 40 ki­logramm műtrágya jut. Megbeszélték már azt is Felsőtoldon, milyen gabona­féleségeket és hová vetnek az ősszel. Ügy határoztak, hatvan holdon őszi búzát és öt holdon őszi árpát vetnek. Hat holdat teszi ki az őszi takarmánykeverék is. A ve­téshez szükséges gabona ve­tőmagot a termelőszövetke­zet tagjai viszik össze. Így készülnek Felsőtoldon a Toldi Miklós Termelőszö­vetkezet tagjai új életük, a közös gazdálkodás első esz­tendejére, melynek sikere érezteti hatását majd az el­következendő évek folyamán is. HIRDESSEN Nógrádi Népújságban a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents