Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-12 / 73. szám

1959. szeptember 12. NÓGRÁDI NÍPÜJ8AG 3 Felkészülnek a közös munkára Bokor községben a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben a pásztói gépállomás két gépe megkezdte az őszi ta­lajelőkészítő irtunkéi atokat. A hét elejéig végzett mun­ka mennyisége meghaladja a 60 katasztrális holdat. Megérkezett már a kalászo­sok vetéséhez szükséges ve­tőmag is. 20 mázsa őszi árpát és 130 mázsa bánkúti búzát tesznek a földbe a ter­melőszövetkezet tagjai. Számba vették már azt is a termelőszövetkezetben, hogy hány állat átteleltetésé- hez szükséges takarmányt kell biztosítaniok. Figyelem- bevéve a nyár folyamán kö­zcsen betakarított 4 vagon ta­karmánymennyiséget. Ez ele­gendőnek bizonyul, esetleg a lovak etetéséhez kell még némi szénát biztosítaniok, melyet a termelőszövetkezet tagjaitól vásárolnak meg. Nem okoz különösebb gon­dot az abraktakarmány biz­tosítása sem. 47 mázsa zabot már vá­sároltak, ezenkívül mint­egy 21 mázsa árpatermést közösen takarítottak be. A termelőszövetkezet rendel­kezik egy darálóval is, s mintegy 25 mázsát tesz ki a vámdarálás is. Mindeze­ket egybevetve a termelő- szövetkezet egy vagen ab­raktakarmánnyal rendelkezik, amely a meglévő állatállo­mányt figyelembe véve ele­gendőnek bizonyul. Nyolcvanhét család dolgozott közösen Csecsén Közeleg az ősz, s itt aj ra készülnek. Igaz, a tagság betakarítási munkák ideje, j zöme ebben az évben még A tavasszal alakult csécsei | egyénileg gazdálkodott, de Madách Imre Termelőszövet- > volt már közös terület is. kezet tagjai is a betakarítás- Ezen a közös területen cu­nrm?mT íTHOZ Igen nagy nép- zerűségnek örvend Vagybátonyban a izolgáltató vállalat­tól dolgozó fiatalok CISZ klubja. Estén­ként rendszerint telt iáz van. Sok fiatalt í könyvtár, a saj­tó vonz oda. Má- *ok a sakkot szere­ik. Am a legtöbb átogatót mégis az isti televíziós elő- ;dás érdekli. A szó- akozás mellett a iatalok rendszeres lolitikai, szakmai ájékoztatást kap­nak a klubban. korrépát, kukoricát és siló- kukoricát termeltek. A 87 család közösen vé­gezte el a 7 hold cukor­répa, a 16 hold kukorica kapálását. Azt a kukoricát, amit kézzel nem tudtak megkapál­ni, silókukoricának hagytak. A cukorrépa és a kukorica szép termést Ígér. Nemsokára megszervezik a közös betakarítási munká­kat. Addig azonban rend­kívül fontos dolgok elintézé­sét kell elvégezniük. Most, szeptember 10-én meg­kezdték az állatok és gaz­dasági felszerelések szám­bavételét, értékelését. A közös állatállomány össze­hozásával egy kis baj van, mert a közös istálló csak októberre készül el. A Ta­kács-féle régi malom átala­kítva 40 férőhelyes istálló lesz. Őszre egyenlőre csak 30 tehenet és 10 növendékmar­hát tudnak elhelyezni. A jö­vő év tervei között szere- repel a nagyobb arányú ál­lat férőhely biztosítás. így többek között 20 férőhelyes serlésfiazta- tót. 50 férőhelyes süldő­szállást, 120 férőhelyes juhhodályt és három va- gonos kukorica górét épí­tenek. Az ez évben termelt érték­kel a közös gazdaság alap­jainak lerakását segítik. SIKEREK és szerénység A közelmúltban egyik — egyébként sok eredménnyel dolgozó — bányász pártszer- \ ezetünk vezetői hozzávetőle­gesen úgy fogalmazták meg véleményüket, hogy csak be kell indítani á munkát, s a későbbiekben megy az magá­tól. Mire alapozták ezek az elvtársak ezt a nézetüket és ebből fakadó gyakorlatukat? Mi az oka annak, hogy ilyen és ehhez hasonló szemlélettel, eljárással — kimondva, vagy kimondatlanul — másutt is találkozhatunk? Kétségtelen- hogy a párt politikájának végrehajtásában számos, maradandó sikert könyvelhetünk el. Az ellen- forradalom leverése óta eltelt közel három év során itthon és külföldön is sok megbe­csülést szerzett a magyar nép, a párt és a kormány azzal a határozott, következetes politi­kájával, melyet folytatott és folytat. Ismeretes, hogy az el­lenséges és revizionista néze­tek, eszmék elleni harc köze­pette sok olyan eredmény született az emberek fejlődé­sében, öntudatának növekedé­sében, amelyek kedvezően ha­tottak ki az ország politikai, gazdasági és kulturális életé­re. De elég utalni azokra a jelenlegi eredményekre, ame­lyek az iparban a kongresz- szusi munkaverseny kereté­ben napvilágot látnak. Már hetekkel ezelőtt a Vasötvözet- gyár, a szénbányászat és más üzemek arról adhattak szá­mot, hogy nagyszerűen halad­nak előre felajánlásaik telje­sítésében. Szemmellátható eredményeink vannak a mező- gazdaság szocialista fejleszté­sében is. Ha a kulturális éle­tet vizsgáljuk, szintén előre­haladásról beszélhetünk. Vég­eredményben és általában ügyeink jól haladnak, bizta­tóak és a jövőt illetően még kedvezőbb kilátásokra jogosí­tanak fel. Am, sajnos, vannak — mint az előbb említett elvtársak is —, akik nem egészen helyén­való következtetéseket vonnak le ezekből a tényekből. Köz­tudott dolog, hogy például nak megfelelő gondot a gépek karbantartására, akkor előbb- utóbb abból sok baj szárma­zik. Valahogy így vagyunk a politikával is. Akik helytele­nül úgy gondolják, hogy elég az erőfeszítéseket csak a mun­ka megindítására korlátozni, azok előbb-utóbb kedvezőt­len tapasztalatokra tehetnek szert. Általános jelenség, hogy ahol hibák vannak és azokat feltárják. az emberek az ese­tek többségében nekigyűrkőz- nek azok kijavításának és igyekeznek, hogy a jövőben nagyobb körültekintéssel lás­sák el feladataikat. De már nem tapasztalni ilyen neki­buzdulást és akarást, amikor sikerek jelentkeznek, hogy azokat megőrizzék és tovább­fejlesszék. Akadnak egyes tisztségviselők, akik nehezen vonják le a következtetéseket az eredményekből, a sikerek­ből. Gyorsan elbizakodnak, hajlamosak lebecsülni a fel­adatokat és az azokkal járó nehézségeket, sőt a parancsol­gatás, szubjektív vélemény- alkotás útjára lépnek. Ezek az esetek azért is je­lentkezhetnek, mert bár so­kan és sokszor tanulják a tö­megek elsődleges és alkotó szerepét a fejlődésben, de nem mindig aszerint járnak el a gyakorlatban. Megyénkben is van rá példa, hogy némely vezetők maguknak vagy a ve­zetők kisebb csoportjának tu­lajdonítják az elért eredmé­nyeket. Ebből adódik aztán egy egész sor újabb probléma; Lebecsülik az embereket, a politikai tömegmunkát valami felesleges tehernek kezdik te­kinteni. A megnyugvásnak az elbizakodottságnak ezek a tünetei már kezdetben is igen károsak, ha pedig tovább fej­lődnek, egészen komoly prob­lémákat okozhatnak. Elég csak példának említeni ezzel kapcsolatban, hogy az utóbbi időben egyes vezetők szinte rosszalóan fogadták, amikor illetékes szervek, vagy éppen a dolgozók a sikerek mellett több jelentős hibára is felhív­ták a figyelmet. Valójában pedig nem igaz az, hogy ered­egy gyárban, ha nem fordíta- ményeink olyanok, hogy meg­Egymillió forintot törlesztett adósságából a Salgótarjáni Üveggyár Féléves tervétől mintegy 1 300 000 forinttal maradt le az Üveggyár az 1959. I. fél­évi terv értékelésének alap­ján. Azóta a gyár dolgozói eb­ből a lemaradásból közel zsef elvtárs például követelte, sen szükséges felszámolni az gyári kommunisták mennyire hogy a kommunisták legyenek intrikus légkört, arra kell tö- őszintén és egységes akarattal szerények és a rájuk bízott rekedni, hogy egymás hibáit, tesznek eleget nem kis kö- poszton becsülettel lássák el a vezetők és dolgozók szem- telességüknek. feladatukat. Más elvtársak an- től-szembe mondják meg, egy- a pártbizottsági ülés arra nak a véleményüknek adtak ségesen dolgozzanak a hiá- js felhívta a figyelmet, hogy hangot, hogy a párt, gazda- nyosságok kijavításán. Ezzel az intrika, a csoportosulások sági és műszaki vezetés min- párhuzamosan a legtöbben el- gyökereinek a felszámolása, den vonatkozásban követelje ismerésre méltó módon bizo- a pártegység eszmei alapon meg a fegyelmet, az intriku- nyitották, hogy az a lemara- történő megerősítése, a munka sokat, a hanyagokat, a fegyel- dás, amely a gazdaságos tér- és a magatartás önkritikus mezetlenkedőket vonják fele- melésben az év eddigi részé- vizsgálása még sok feladatot lősségre. Ebben mindig tá- ben jelentkezett, behozható és tartogat számukra. Tegyenek maszkodhatnak a kommunis- az év végéig a gyár tervét és meg mindent, hogy ilyen te- ták és dolgozók túlnyomó kongresszusi felajánlását ma- kintetben is gyorsan haladja­többségére. Téglái elvtárs azt radéktalanul teljesítheti, hangsúlyozta, hogy a kom­munisták számára magasab­bak az erkö esi normák, több a kötelezettségük, és ennek megfelelően szükséges dolgoz­EGYSÉGESEN, JÓZAN ÉSSZEL, KOMMUNISTA SZÍVVEL nak előre és minden vezető, minden kommunista tudása, ereje legjavát adva, vállt a vállhoz vetve dolgozzon egy kedvezőbb politikai légkör és gazdasági helyzet kialakításán. . , .. A tűzhelygyári pártbizott- - -----­mok. Sándor Pál elvtars ajan- ságnak ez a nagyjelentőségű Nem kétséges, hogy a nehéz­lattá, hogy azokat a jo mod- ülése egész pártéletünk fontos sdS sok és nagy. De ebben a eseménye közepette zajlott gyárban^ mar nem egyszer bi­le. Ebben a gyárban is most zonyságát adták annak, hogy tartják a pártalapszervezetek Józan ésszel és kommunista vezetőségeinek újjáválasztását. szívvel úrrá lesznek azokon Az ülés alapján ítélve állít- és végrehajtják azt, amit tő­hatjuk, a tűzhelygyári kom- lük az ország és a megye szereket, amelyekkel a ko­rábbi években annyi sikert értek el, megfelelő módon a jövőben is hasznosítsák. Ora- vecz László elvtárs, a gyár igazgatója a terhére' rótt hi­bákat elfogadta és azok ki- munist’ák felhasználják az itt joggal elvár. javítására tett ígéretet. Töb­bek között a hibák okait ke- resve arról is szólott, hogy ]nszt,'” sürgősen javítani kell az el méleti és színvonalát, többet kell tö­rődni a műszaki dolgozók szakmai képzésével. Bablena szerzett tapasztalatokat és ta- A tanulságok és tapasztala- a vezetőségvá- tok, amelyeket a vizsgálat taggyűléseken, hogy és ez a párfJbizottsági ülés nnlí^tikaf*1 oktatás gyárukban tovább erősödjék feltárt nemcsak a tűzhely- p 'a pártegység, a gazdasági ve- gyári elvtársak számára kő­zeté» összetör,rottsága, mind telező, de van mit tanulni be- szorosabb legyen a vezetők és lőle másütt is. őrizzük pár­elvtárs sürgette hogy a gvár a dolgozók között Nem tunk egységét, összeforrott­utolsósorban pedig arra, hogy ságát, rendszeresen erősítsük mozgósítsanak minden erőt a vezetők és a dolgozók ... kapcsolatát, minden tevé- termelesi feladatajk tel] esi te- k(Pységünket az ország & sőre. Mert végső soron ez a dolgozó nép hűséges szol­méri majd, hogy a tűzhely- gálata vezéreljen. vezetői jobban támaszkodja­nak a törzsgárdára, a régi kipróbált harcosokra. Valamennyi felszólaló han­got adott annak, hogy sürgő­frgyjnillió forintot behoztak. Vállalták, és felajánlották, hogy a lemaradást még a kongresszusig bepótolják. Kü­lönösen szép eredményeket ér el a terv és a vállalások teljesítésében a gyár IV-es kemencéje. Ök mintegy 300 000 fo­rintot pótoltak be már augusztus 20-ra a lema­radásból, Jelenlegi terv­teljesítésük eredménye már előremutató, 107—108 százalék. Adóságuk törlesztése után elhatározták, mindent meg­tesznek a selejt minimális csökkentésére. A kongresz- szusi vállalások zömét is a selejtcsökkentés teszi ki. Az elmúlt értékeléskor a ke­mence összdolgozói 9.5 szá­zalékos selejtnél állottak. A vezetőségválasztó tag­gyűlésen újabb vállalást tet­tek: 60 000 Ft-os napi ter­vük teljesítését 62 000 Ft-ra emelik. Példájuk követésére a többi kemence dolgozóit is kihívták. Szép eredményt ért el például Dupák Ferenc és brigádja, akik a vállalt 170 ballon helyett 220 darabot készítettek cél­szerű műhelyátrendezés következtében. Jakab Barna és brigádja 10,8 százalékos átlagselejtjét 4 százalékra akarta csökkente­ni. A félévi értékelés alap­ján bebizonyosodott, hogy je­lenleg 3,7 százalékra csök­kent selejtje. Ez nagy ered­mény annális inkább, mert egy százalékos selejtcsök­kentés is mintegy 10 000 forintos megtakarítást je­lent a gyárnak. Szép eredményt ért el Me- lincz István is, aki jó mun­kája jutalmaként megkapta a Kiváló dolgozó jelvényt a vele járó pénzjutalommal. Szorcsik Istvánt állandó jel­leggel a présgéphez helyez­tek, áthelyezése rendkívül he­lyes volt, mert amióta ott van, ő éri el a legjobb tel­jesítményt a műszakban. Ál­landóan 15—20 százalékkal szárnyalja túl többi társát. Sokat javult a munkafe­gyelem is az utóbbi hetek­ben a IV-es kemencén. Iga­zolatlan hiányzás már csak elvétve fordul elő és mini­málisra csökkent a késések száma is. nyugvásra adhatnak okot. Az élet rendje, a dolgok termé­szete, hogy mindig és követ­kezetesen a jobb, a köz ér­dekében való még több ered­mény elérésére kell törekedni. Ebben nincs megállás, nem is lehet, mert az egyenlő a visszafejlődéssel. Pártunk kongresszusára ké­szülve számos szép példáját látjuk annak, hogyan törek­szenek egyes kollektívák, hogy megdöntsék eddigi eredmé­nyeiket és újabbakat érjenek el. Az eddig lezajlott vezető­ségválasztó taggyűlések több­sége bátran foglalt állást amellett, hogy a tömegpoli­tikai munkában még rengeteg a tennivaló. így jártak el például a Salgótarjáni Acél­árugyárban is. A munkások, a kongresszusi verseny na­ponta jelentkező újabb sike­reivel mondanak bírálatot tegnapi teljesítményük felett. Az az egészséges légkör, amely a pártkongresszus jegyében kialakult és amely munkánk reális, a sikerekkel és a hi­bákkal együttvaló értékelését tűzi ki célul, legyen tanulság azok számára is, akik hajla­mosak a dolgoknak csak a jó, napsütötte oldalait szem­lélni. Es külön üdvözölni kell, amikor egy-egy taggyűlésen, vagy egyéb tanácskozáson, ha szükséges, négyszemközti be­szélgetésen megbírálják azo­kat. akik hajlamosak az el­bizakodottságra, s eddigi munkájukat, ténykedésüket az értékének megfelelő reális helyre állítják. A szerénység, az önkritikus vizsgálódás' nem könnyű dolog, de megóv at­tól, hogy némelyeknél helyte­len nézetek és gyakorlatok alakuljanak ki. Minden siker egy-egy kol­lektíva sikere. Amelyik vezető ezt nem felejti el, az képes csak a maga szerepét is ebben helyesen értékelni. Ha jó szeme, jó füle, érzéke van az­iránt, hogy észrevegye és el­fogadja azokat a jelzéseket, amelyek munkája és magatar­tása, fogyatékosságait illetik, akkor a legszebb sikerek kö­zepette is képes számolni az­zal, hogy egyáltalán nem tett még annyit, amely megnyug­vással, megelégedéssel tölt­hetné el. Ahhoz pedig, hogy ez így legyen, mind nagyobb szerepet kell magára vállalnia a kollektívának is. Legyen ereje és bátorsága, hogy meg­előzze, vagy feltárja az ilyen­irányú bajokat. Emberekről lévén szó, soha nem lehetünk megnyugodva affelől, hogy a hibákra való egy-két alka­lommal történő rámutatás után már minden rendben fog menni. Állandó, minden­napos munka ez, nem is kicsi, de nagy haszonnal jár, mert hozzájárul az elbizakodott­ság. a megnyugvás leküzdésé­hez, ahhoz, hogy ne szálljon senki fejébe a dicsőség, és a mai sikereket úgy értékelje, amelyektől holnap még na­gyobbakat kell elérni. Balogh Gyula Egy KISZ brigád hasznos kezdeményezése Egyedülálló a maga nemé­ben a Balassagyarmati Épü­letszerelő Vállalat KISZ-bri- gádjának kezdeményezése. Baglyas Sándor és brigádja kezdeményezésére feldolgoz­zák munkaidő után a KISZ- fiatalok a hulladék anyago­kat. Eddig ócskavasként adták eJ a vas- és egyéb hulladék anyagot. Most a KISZ-fiatalok javasla­tára értékes, keresett cik­keket dolgoznak fel a hasznavehetetlennek lát­szó hulladékból. A rendkívüli KISZ munkára mindig munkaidő után kerül sor és a jövedelemből ki-ki ledolgozott munkaórája után részesedik. A KISZ-tagság, a jövedelem 20 százalékát kap­ja meg. Jelentős a vállalati nyereség is, három hónap alatt például 36 760 forint értékű munkát végeztek, ami­ből a vállalati tiszta nyere­ség mintegy 15 000 forint volt. A brigádmunkában a KISZ- tagok mellett a kiszen kí­vüliek is bekapcsolódtak. A brigád két fővel indult, s a lelkesedés ma már 32 fiatalt ragadott magával. A fiatalok főleg villanyszerelési kelléke­ket, csavarokat és egyéb al­katrészeket készítenek hulla­dékból. Eddig mintegy 30— 40 fajta munkaigényes, pár dekás anyagot állítottak elő, ami munkaidő alatt egyéb­ként a vállalatnak nem vol­na kifizető. Kezdeményezésük ország­szerte visszhangra talált, az előállított kellékeket az ország minden részé­be szállítják. A bevételből a fiatalok televíziót és sportfelszerelést vásároltak, de tervbe vették a kultúrház felszerelését is, Ezenkívül néhány KISZ-fia- Lalt ugyancsak e plussz be­vétel terhére kéthetes juta­lomüdülésre küldtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents