Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-02 / 70. szám
Véleménynyilvánítások ax augusxtus -í MB. ülésről SULYOK ANDRÁS PÁRTMUNKÁS, NAGYBÁTONY: A jó együttműködés érdekében Nagyon helyesnek tartom, hogy a megyei pártbizottság napirendre tűzte a műszakiak helyzetét és feladatait. Sürgősen rendet kell teremteni és mindenki előtt világossá kell tenni a műszakiak helyét és szerepét. Nálunk Nagybá- tonybam is gyakori volt eddig az ellentét a műszakiak és a fizikaiak, helyenként a műszakiak és a párttagok között. A műszakiakkal szemben megnyilvánult bizalmatlanságot az ellenforradalom idején tanúsított egyes műszakiak viselkedése váltotta ki. Ez aztán odafajult, hogy gyakran lehetett veszélyes műszaki ellenséggel találkozni. Volt olyan műszaki is, akit ok nélkül bántalmaztak. Szoros- patakon például a pártszervezet erős közbelépésével és pártfegyelmivel kellett véget- vetni a rágalmazásoknak. A súrlódások és ellentétek tisztázására rendkívül nagy szükség van, mert olyan feladatokat, mint ami a szocializmus építésének meggyorsításával egész népünkre hárul, csak őszinte összefogással, baráti együttműködéssel lehet elérni. A műszakiak sokat segítenek. a feladatok jó végrehajtásában. Ezért meg kell becsülnünk őket. Vigyázni kell azonban, hogy ez a megbecsülés ne elvtelen udvarol- gatáshoz vezessen. A jövőben foglalkozni kell a műszakiak szakmai továbbképzésével is. Javasolnám, hogy a technikumi oktatást magasabb színvonalra kell emelni, mert jelenleg még vannak, akik írással tudják igazolni végzettségüket, de a bányaművelést nem tudják megfelelően irányítani. így nincs tekintélyük, nem tudnak fegyelmet tartani és gyakran érezhető, hogy kapkodás van a vezetésben. Mi azon leszünk, hogy ennek a pártbizottsági ülésnek az anyagát széles körben megismertessük és megteremtsük azt a légkört, amelyben a műszakiak megtalálják a megfelelő helyüket. NAGY OSZKÁR BÁNYAMÉRNÖK SZOROSPATAK: Nekünk fiataloknak sok a tanulni valónk. A műszaki értelmiség szerepe a szocializmus építésében nem közömbös dolog. Az ipar fejlesztése bázis kérdés. Azt hiszem nem véletlenül tűzte napirendre a megyei pártbizottságunk ezt a kérdést. A műszaki értelmiségre most a hároméves terv határidő előtti befejezésénél fontos felLONGAUER JÓZSEF ACÉLA RUGYÁRI HUZALMÜ : Nem lehet különválasztani a szakmai munkát a politikától A pártbizottsági ülés, amely a műszaki értelmiség helyzetét tárgyalta — nagy segítséget adott munkánkhoz. Segítette tisztánlátásunk és egyben utat is mutatott. Szó került itt a politikai képzésről. Engem különösen az ragadott meg, hogy sokan különválasztják a szakmai munkát a politikai munkától. Véleményem szerint is ez igen helytelen, hiszen ha egy műszaki nem képzett ideológiailag, nem látja munkájának perspektíváját. A március 6-i határozat ránk, műszakiakra is komoly feladatokat ró. Akkor, amikor a határozat megjelent, áttanulmányoztuk és leszűrtük feladatainkat. Ismerve a határozatot, elbeszélgettünk a dolgozókkal. Nem külön a határozatról szóltunk, hanem arról, hogy mit jelent ma, ha növekszik a termelékenység, vagyis összekapcsoltuk a politikai felvilágosító munkát az előttünk álló feladatokkal. A jó műszaki nem is tudja különválasztani a politikai és a szakmai munkát. Ha ismerjük a párt célkitűzéseit, akkor tudjuk feladatunkat is. Nem állunk értetlenül egy-egy nagyobb feladat megvalósításánál. A politikai, szakmai munkát soha nem lehet kettéválasztani. A kettő egybeforrott- ságával tudjuk eredményünket növelni. Most kísérletezzük a 18 fok alatti hajszálsoros húzást. S ehhez erőt a párthatározatból merítettünk. gét kértük, elmondottuk, ha ez sikerül, valóra váltjuk a párthatározat egyik fontos részét, növelni tudjuk a termelékenységet. A dolgozók értékelik a munkánkat. Ez azonban akkor lesz teljes, ha nemcsak a teljes szakmai nevelést, hanem az állandó politikai tájékozódást is biztosítjuk számukra. A feladat nagy, ám megvalósítható. Ehhez kaptunk nagy segítséget a párt- bizoTtságtól, amikor helyzeS amikor a dolgozók segítsé- tünket megtárgyalta. Dr. OPPE EMIL: adat vár a gazdaságos termelés, a termelékenység, a minőség vonalán, mint a pártbizottság beszámolója le is szögezi. Éppen ezért nekünk műszakiaknak elsősorban a fiatal értelmiségnek, akik a népi demokratikus rendszer neveltjei vagyunk, elsőrendű kötelességünk a párt által elénk tűzött célokat maradéktalanul, a lehetőséghez mérten a leggyorsabban megvalósítani. Feladatunk megvalósítása közben gyakran népszerűtlen feladatokat kell megvalósítani, ami egyes dolgozók erős ellenállásába ütközik. Itt kérjük a párt segítségét, álljon a műszaki védelmére, ha annak igaza van, védje meg s igazolja a dolgozók előtt, ha az intézkedés helyes volt. Különösen nagy feladat vár ránk s az idősebb műszaki káderekre a szakmai és politikai továbbképzés vonalán, melyet pártbizottságunk is élesen kimondott. Fiatal műszakiaknak meg kell érteni, hogy az iskola padjaiban kapott képesítésből egy életen keresztül élni nem tudunk, indulásnak jó, de állandóan fejleszteni kell. Helyesen veti fel a pártbizottság a külföldi tanulmányutak szükségességét. A szénbányászatban talán nem is annyira a külföldi, mint inA párt bízik bennünk, keressük mi is a jé kapcsnlatot A mi értelmiségünk az orvosok, pedagógusok is érzik, hogy szerepük, fontosságuk egyre nő a szocializmus építésével. Az egészség- ügyi értelmiség is sok mindenen keresztül ment 1945 óta. 1959|60. évi tanévnyitás Az ősz kezdete, szeptember eleje minden évben megdobogtatja a szülő, a gyermek szivét, de a pedagógusét is. Kétszer van újév részükre; és ilyenkor feltétlen elgondolkodnak azon, milyen volt az elmúlt tanév, milyen lesz az új. Eseményekben gazdag iskolai esztendőt hagytunk magunk mögött. Mind politikai, társadalmi mind gazdasági téren nagyot léptünk előre. Az 1958. évi tanácsváíasztások sikere, melybe nevelőink, tanulóink jól bekapcsolódtak a dicsőséges Tanácsköztársaság 40. évfordulójának előkészítése, illetőleg megünneplése, iskoláinkban a XXI. kongresszus anyagának megvitatása, a tsz- ek fejlesztése és megszilárdítása, stb. mindmind elősegítették a fejlődést. A felszabadulás után első ízben történt minőségi változás a pedagógusok ideológiai továbbképzésében. melyeket a vizsgák jó eredményei és az új tanévi jelentkezések számszerinti növekedése is mutatnak. Igen jó és bizakodó hangulatot teremtett a pedagógusoknál a januári fizetésrendezés. Az előzőeknél kisebb de mégis biztatóak azok a jelek, melyek nevelőtestületeink kialakításánál mutatkoztak. Feltétlenül eredményesnek mondhatjuk azt a kezdeményezést, melyet az elmúlt tanévben kezdtünk el a kapcsolatok kiszélesítése és elmélyítése terén. Növekedett a társadalom érdeklődése az iskolai munka iránt mind helyi, mind magasabb szinten. Pártunk és tanácsaink, tömegszerveink vezetői egyre több alkalommal vettek részt az iskolai értekezleteken, egyéb rendezvényeinken. Sorolhatnám tovább a pozitívumokat, azonban helytelen volna, ha nem mernénk beszélni a negatívumokról. Ezek közül több objektív nehézség volt. így a még mindig érezhető, nevelő- és ezen belül szakoshiány, lakásproblémák, tanteremhiány, azonban ezek megoldódnak fokozatosan, ahogyan erősödik népgazdaságunk anyagi bázisa. Voltak azonban olyan hiányosságok, melyek szubjektív jellegűek. Még mindig elég magas a bukottak száma, különösen a munkás-paraszt származású tanulóknál. Nem sikerült a hiányzást átlagot lényegesen lecsökkenteni. Igazgatóink sem voltak mindenkor és mindenben következetesek a nevelőtestületek elvi alapokon nyugvó megszilárdításában. Örömmel tapasztalhatjuk viszont, hogy a mérleg pozitív oldala nehezebb. Megállapítható, hogy az elmúlt tanév célkitűzéseit megvalósították nagy többségében. Az 1959-60 tanév fő feladatait négv pontban kívánom összefoglalni, mely azonban -nem azt jelenti, hogy ezen kívül nincs több célkitűzés, megoldásra váró feladat. 1 Elsőként továbbra is a szocialista nevelés alapelveinek megvalósítását szeretném hangsúlyozni. Világosan és bátran kell tudatosítani tanulóinkban. szülőkben egyaránt, hogy kommunista embereket kívánnak nevelni. És. akinek ez nem tetszik. Sokszor az orvosi társadalommal szemben is megvolt a bizalmatlanság, néha jogosan, de legtöbbször jogtalanul. Emellett vannak olyan emberek is, akik minden értelmiségben, így mi bennünk is ellenséget látnak. Pedig kétségtelen, hogy ránk is áll: nagy kérdésekben általában a párt- és a kormány politikájával — főleg 1956 óta — mindenben egyetértünk. Nagyon örülünk azoknak az eredményeknek, amit azóta elértünk. Legfeljebb egyes emberek — legyenek akár pártvezetők — hibáit. rossz módszerét kifogásoljuk, de azt hiszem ez természetes is. Nagyon jókor jött Kádár elvtárs győri beszéde, amely tisztázta: egyetlen módon lehet megítélni egy ember viszonyát a szocializmushoz, éspedig munkáján keresztül. Azt várjuk mi is. hogy hasonló módon a műszaki értelmiséghez megjelölné a megyei pártbizottság az egész értelmiség szerepét ebben a társadalomban és értékelné munkáját megyei viszonylatban is. Nézzék az eredménye- | leinket, hiszen mi is tudunk I Felvetődött vagy akadályozza, az gyermekével, a társadalommal esetleg később önmagával is szembeütközik. Bennünk, idősekben még él, kinek-kinek akkori módja szerint a kapitalista világ emléke. A hiba viszont abban van. hogy sok esetben helytelenül tájékoztatják egyes felnőttek gyermekeinket a letűnt korszakról, vagy egyáltalán nem. így aztán fiataljaink egy része nem tudja helyesen értékelni népi rendszerünket, eredményeinket. Továbbá éppen elég „hagyomány” következtében találkozunk kétarcú if jakkal; mely lényegében a kettős nevelésből fakad. Nevelőink nagy része materialista módon él, nevel, ugyanakkor az iskolán kívül, bőségesen lát rossz példákat és hall idealista elveket. Szükséges, hogy az iskola és a család még közelebb kerüljön egymáshoz. 2. Az első pont megvalósítását nagyban elősegítheti igazgatóink irányító ellenőrző tevékenysége. Rajtuk is múlik, hogy a nevelők világnézete mikorra válik materiális-! tává. Éppen ezért járási és megyei vezetőknek. egészen a legfelső szintig minden \ segítséget meg kell adni munkájuk további^ fokozásához. Ez az egyik oldala a kérdésnek^ A másik, hogy igazgatóink ne csak elfogadják ezt a segítséget, hanem igényeljék is. A kádermunka nem könnyű feladat. Igen aprólékosan, türelmesen kell fog- lalkozniok a rábízott nevelőkkel. Semmi esetre se legyenek megalkuvók, a hibákat, problémákat bátran vessék fel. Nem „csendet” akarunk a nevelőtestületekben! Legyenek viták, de nem elvtelenek. Érezzék a nevelők, szülők, hogy az irányítás, ellen- _ A mpevei nártbizottsáe őrzés, a művelődés-politikai irányelvek aueusztus 97^ ülésén a műszerint folyik. Komoly tennivalóik vannak ^a8kl -^ a munkas-paraszt származású tanulók segí-? f . . ^ , s Bmuszaai tésében, hogy mennél több munkás-paraszt kozePkadcrek helyzetet es származású ifjú kerülhessen a középisko- munkáját tárgyalta. A targya- lák, főiskolák és egyetemek padjaiba. Nemi as alapjain több olyan birala- is lehetne felsorolni itt egy igazgató szé- !'es kntikat kaptak a val- leskörű munkáját. lalatok, amelyek alapjan a 3. Az „atomkorszak” küszöbén állva meg műszaki vezetők és a műszaki kell változtatnunk iskoláink eddigi struk- káderek nevelését elősegíthe- túráját. Az elméletnek mind jobban kell',', De ez.en túlmenően az ér- érvényesülnie a gyakorlatban. Közelebb tekezlet közelebb hozta azokat kell vinni a tanítást az élethez Ebből a a problémákat, amelyek a célból iktattuk be a politechnikai oktatást. gyár vezetésénél a műszaki Alsó tagozatban a kézimunka tanításon, a középkáderek nevelésénél a felsőben a gyakorlati foglalkozásokon ke- pártszervezet és műszakiak resztül valósulnak meg ezen célkitűzések, {kapcsolatának megerősítésénél Több középiskolában bevezették az 5-f-l-es mint probléma merül fel egy- rendszert, mely azt jelenti, hogy öt napon egy üzemágon belül. Ezek át tanulnak, egy nap pedig műhelygyakor- megismerése nagy segítséget latokat végeznek a tanulók. ! ad további munkánkhoz. A 4. Végül: még közelebb dolgozóinkhoz, felszólalások általában érinnépünkhöz! Minőségileg kell megjavítaniuktették a gyár, az üzemek, a népművelési munkát, megvalósítani kul-! egyes gondjait, a műszaki ká- túrprogramunkat. s derek nevelését, azok magaNem kis munka vár nevelőinkre, de tud- > tartását. A vezetőkáderek és luk, hogy a szülők, a társadalom segítségé- í műszaki középkáderek viszo- vel meg fogják oldani a feladatokat, mely- j nyára megállapítható, hogy hez pedagógusainknak. tanulóinknak. a \ az elmúlt három esztendő szülőknek erőt, egészséget és sikerekben J alatt, amióta a Magyar Szo- gazdag tanévet kívánok. j cialista Munkáspárt’ megtarCserháti János ' tolta első műszaki értelmiségi szép számokat mutatni a megbetegedési és halálozási statisztikában, ami azt igazolja,' az orvosok felett sem múlt el nyomtalanul az eltelt tizenöt esztendő. Meg kell végre teremteni a jó kapcsolatot a párt és a munkásosztály és az értelmiség között. De ez a közeledés csak kétoldalú lehet, a párt már megmutatta, hogy bízik bennünk, számít ránk, keressük mi is a jó kapcsolatot a szocializmus mielőbbi felépítése érdekében. kább a belföldi tapasztalatcserének meghonosítása Is eredményesebb munkához vezetne. Vannak egyes bányaüzemeink, ahol a legkorszerűbb technikai felszereléseket dolgoznak, viszont elég sok üzem munkameneté nem tükrözi a technika nagyarányú fejlődését. Véleményem szerint az is eredményhez vezetne, ha ilyen fejlettebb, nagyobb geológiai problémákkal küzdő üzemekhez szerveznénk gyakoribb látogatást. Sok fiatal mérnök és technikus az iskola padjaiban tanult gépekkel és egyéb technikai felszerelésekkel, korszerű fejtésmódokkal soha nem találkoznak, holott talán munkahelyétől 10, vagy 100 kilométerre már évek óta dolgoznak vele. Nagyon hasznos és talán nem is olyan költséges lenne ilyen belföldi üzemlátogatás. Nagy hiba véleményem szerint a fiatal műszakiaknál az elzárkó- zottság, a bizalmatlanság. Nem mernek véleményt és tanácsot kérni az idősebb szakmunkásoktól. Ne gondoljuk, hogy tekintélyünket járatjuk le, ha a dolgozók véleményét kikérjük s bizony igen gyakran tanulhatunk tőlük. A KISZ és a műszakiak viszonya, sajnos, nem egészen a követelményeknek megfelelő. A pártbizottság beszámolója ugyan leszögezi, hogy vannak közöttük propagandisták, KISZ vezetőségi tagok, sajnos, ez nem nem általános, főleg a fiatal mérnököknél. Fiatal műszakiaink kikerülve az iskola padjaiból, elég gyakran megfeledkeznek az ifjúság politikai neveléséről. Egyetemeink sem véletlenül adják a magas politikai nevelést mérnökeinknek. Az üzemek munkásai elvárják tőlünk, hogy ne csak műszaki, de politikai kérdéseikben, problémáikban is, adjunk nekik segítséget. Egy műszaki vezető tekintélyét csak növelni tudja a dolgozók előtt, ha munkahely-látogatása során vagy munkaidőn kívül politikai vitákban is segítséget ad. KECSKEMÉTI SÁNDOR GÉPÉSZMÉRNÖK: Rá kell szolgálnunk a bizalomra A végrehajtó bizottság jelentése nagyon mélyrehatóan tárgyalta a műszaki értelmiség helyzetét. A hozzászólások mind azt bizonyították, hogy a jelentés valójában a meglevő problémákat vetette fel és sok olyan kérdést tárgyalt. aminek megoldása nagymértékben előre fogja vinni a műszaki értelmiség gondolkodásmódját és munkáaz a kérdés HAAN GYÖRGY FŐMÉRNÖK ZAGYVAPÁLFALVI ÜV.: Vállalásunkat közös valóra váltjuk ankétjét, a helyzet sokat változott. Erre egyébként a hozzászólásokból is következtetni lehetett, amikor megállapították, hogy a dolgozók műszakiellenes hangulata már nem olyan erőteljes, mint korábban vplt. Egyébként ez biztosíték lesz, hogy a márciusi határozatok szellemében tett vállalásokat a dolgozók és műszakiak munkájával maradéktalanul meg tudjuk valósítani. Örömmel állapítottam meg, de a hozzászólásokból is erőteljesen kitűnt, hogy a fiatal műszakiak többségének képzettsége, munkájához való viszonya jó, ami biztosíték, hogy a megnövekedett ipari termelés előállításának vezetésénél a termelés parancsnokai tudnak lenni. Vélemény, hogy a megyei pártbizottság ülése hosszú időre megszabta feladatainkat, s ezért a műszaki középkáderek és a műszaki dolgozók további feladatait mi is a pártbizottság ülésének szellemében szabjuk meg a jövőben. hogy különösen az egyes fiatalok felelőtlenek. Elhangzott az is, hogy nemtörődömök és csak a szórakozás, könnyelmű élet érdekli őket. En, mint az új értelmiség egyik tagja kívánok részletesebben foglalkozni ezzel. Természetesen az, hogy egy ember felelőtlen, nemtörődöm, annak oka lehet. Hogy fiataljaink kicsit könnyelműek, én egyik okát abban látom, hogy bennünket az egyetem elvégzése különösebb nehézségek' elé nem állított. Mind az anyagiak mind pedig a körülmények olyanok voltak, hogy gondtalanul tudtunlT tanulni. Tehát nekünk semmiért nem kellett megszenvednünk, semmiben nem éreztünk hiányt. így elkényelmesed- tünk és az elkényelmesedés azzal járt, hogy bizony némelyikünk könnyelművé, felelőt’enné vált. Felvetődött még az értekezleten. hogy a műszakiak szakmai továbbképzése nem kielégítő. Ez igaz, de ha akarunk, ezen gyorsan lehet változtatni. Még pedig úgy, hogy a feletteseknek többször kell olyan feladatokkal megbízni a fiatalokat, amely feladat megoldásához feltétlen szükséges az, hogy az irodalmat alaposan tanulmányozza. összegezve: a pártbizottsági ülés jó volt, mert felvetette a kétségtelenül meglevő problémákat hiányosságokat, de — és ez a fontosabb — jó volt azért is. mert irányt adott arra. hogy ezeket a pdoblémákat hogyan oldhatnék meg. Többek között nagyon fontos volt az az irányvonal, amelyet a pártszervezet és a műszaki értelmiség jó kapcsolatáról kaptunk. Jó érzés volt hallani a megyebizottság vezető pártmunkásaitól. hogy a pártunk menynyire törődik velünk.