Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-02 / 70. szám

Véleménynyilvánítások ax augusxtus -í MB. ülésről SULYOK ANDRÁS PÁRTMUNKÁS, NAGYBÁTONY: A jó együttműködés érdekében Nagyon helyesnek tartom, hogy a megyei pártbizottság napirendre tűzte a műszakiak helyzetét és feladatait. Sür­gősen rendet kell teremteni és mindenki előtt világossá kell tenni a műszakiak helyét és szerepét. Nálunk Nagybá- tonybam is gyakori volt eddig az ellentét a műszakiak és a fizikaiak, helyenként a mű­szakiak és a párttagok kö­zött. A műszakiakkal szemben megnyilvánult bizalmatlansá­got az ellenforradalom idején tanúsított egyes műszakiak viselkedése váltotta ki. Ez aztán odafajult, hogy gyakran lehetett veszélyes műszaki el­lenséggel találkozni. Volt olyan műszaki is, akit ok nélkül bántalmaztak. Szoros- patakon például a pártszerve­zet erős közbelépésével és pártfegyelmivel kellett véget- vetni a rágalmazásoknak. A súrlódások és ellentétek tisztázására rendkívül nagy szükség van, mert olyan fel­adatokat, mint ami a szocia­lizmus építésének meggyorsí­tásával egész népünkre hárul, csak őszinte összefogással, ba­ráti együttműködéssel lehet elérni. A műszakiak sokat se­gítenek. a feladatok jó végre­hajtásában. Ezért meg kell becsülnünk őket. Vigyázni kell azonban, hogy ez a meg­becsülés ne elvtelen udvarol- gatáshoz vezessen. A jövőben foglalkozni kell a műszakiak szakmai tovább­képzésével is. Javasolnám, hogy a technikumi oktatást magasabb színvonalra kell emelni, mert jelenleg még vannak, akik írással tudják igazolni végzettségüket, de a bányaművelést nem tudják megfelelően irányítani. így nincs tekintélyük, nem tud­nak fegyelmet tartani és gyakran érezhető, hogy kap­kodás van a vezetésben. Mi azon leszünk, hogy ennek a pártbizottsági ülésnek az anyagát széles körben megis­mertessük és megteremtsük azt a légkört, amelyben a mű­szakiak megtalálják a megfe­lelő helyüket. NAGY OSZKÁR BÁNYAMÉRNÖK SZOROSPATAK: Nekünk fiataloknak sok a tanulni valónk. A műszaki értelmiség szerepe a szocializmus építésében nem közömbös dolog. Az ipar fejlesz­tése bázis kérdés. Azt hiszem nem véletlenül tűzte napirendre a megyei pártbizottságunk ezt a kérdést. A műszaki értelmiségre most a hároméves terv határidő előtti befejezésénél fontos fel­LONGAUER JÓZSEF ACÉLA RUGYÁRI HUZALMÜ : Nem lehet különválasztani a szakmai munkát a politikától A pártbizottsági ülés, amely a műszaki értelmiség helyze­tét tárgyalta — nagy segítsé­get adott munkánkhoz. Segí­tette tisztánlátásunk és egy­ben utat is mutatott. Szó ke­rült itt a politikai képzésről. Engem különösen az ragadott meg, hogy sokan különvá­lasztják a szakmai munkát a politikai munkától. Vélemé­nyem szerint is ez igen hely­telen, hiszen ha egy műszaki nem képzett ideológiailag, nem látja munkájának pers­pektíváját. A március 6-i határozat ránk, műszakiakra is komoly feladatokat ró. Akkor, amikor a határozat megjelent, át­tanulmányoztuk és leszűrtük feladatainkat. Ismerve a hatá­rozatot, elbeszélgettünk a dol­gozókkal. Nem külön a hatá­rozatról szóltunk, hanem ar­ról, hogy mit jelent ma, ha növekszik a termelékenység, vagyis összekapcsoltuk a poli­tikai felvilágosító munkát az előttünk álló feladatokkal. A jó műszaki nem is tudja kü­lönválasztani a politikai és a szakmai munkát. Ha ismerjük a párt célkitűzéseit, akkor tudjuk feladatunkat is. Nem állunk értetlenül egy-egy na­gyobb feladat megvalósításá­nál. A politikai, szakmai mun­kát soha nem lehet kettévá­lasztani. A kettő egybeforrott- ságával tudjuk eredményün­ket növelni. Most kísérletez­zük a 18 fok alatti hajszál­soros húzást. S ehhez erőt a párthatározatból merítettünk. gét kértük, elmondottuk, ha ez sikerül, valóra váltjuk a párthatározat egyik fontos ré­szét, növelni tudjuk a terme­lékenységet. A dolgozók értékelik a munkánkat. Ez azonban ak­kor lesz teljes, ha nemcsak a teljes szakmai nevelést, ha­nem az állandó politikai tájé­kozódást is biztosítjuk szá­mukra. A feladat nagy, ám megvalósítható. Ehhez kap­tunk nagy segítséget a párt- bizoTtságtól, amikor helyze­S amikor a dolgozók segítsé- tünket megtárgyalta. Dr. OPPE EMIL: adat vár a gazdaságos termelés, a termelékenység, a minőség vo­nalán, mint a pártbizottság be­számolója le is szögezi. Éppen ezért nekünk műszakiaknak első­sorban a fiatal értelmiségnek, akik a népi demokratikus rend­szer neveltjei vagyunk, elsőrendű kötelességünk a párt által elénk tűzött célokat maradéktalanul, a lehetőséghez mérten a leg­gyorsabban megvalósítani. Feladatunk megvalósítása köz­ben gyakran népszerűtlen felada­tokat kell megvalósítani, ami egyes dolgozók erős ellenállásába ütközik. Itt kérjük a párt segít­ségét, álljon a műszaki védel­mére, ha annak igaza van, védje meg s igazolja a dolgozók előtt, ha az intézkedés helyes volt. Kü­lönösen nagy feladat vár ránk s az idősebb műszaki káderekre a szakmai és politikai továbbkép­zés vonalán, melyet pártbizottsá­gunk is élesen kimondott. Fiatal műszakiaknak meg kell érteni, hogy az iskola padjaiban kapott képesítésből egy életen keresztül élni nem tudunk, indulásnak jó, de állandóan fejleszteni kell. He­lyesen veti fel a pártbizottság a külföldi tanulmányutak szüksé­gességét. A szénbányászatban talán nem is annyira a külföldi, mint in­A párt bízik bennünk, keressük mi is a jé kapcsnlatot A mi értelmiségünk az orvosok, pedagógusok is ér­zik, hogy szerepük, fontos­ságuk egyre nő a szocializ­mus építésével. Az egészség- ügyi értelmiség is sok min­denen keresztül ment 1945 óta. 1959|60. évi tanévnyitás Az ősz kezdete, szeptember eleje minden évben megdobogtatja a szülő, a gyermek szivét, de a pedagógusét is. Kétszer van újév részükre; és ilyenkor feltétlen elgon­dolkodnak azon, milyen volt az elmúlt tan­év, milyen lesz az új. Eseményekben gazdag iskolai esztendőt hagytunk magunk mögött. Mind politikai, társadalmi mind gazdasági téren nagyot lép­tünk előre. Az 1958. évi tanácsváíasztások sikere, melybe nevelőink, tanulóink jól be­kapcsolódtak a dicsőséges Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójának előkészítése, illető­leg megünneplése, iskoláinkban a XXI. kongresszus anyagának megvitatása, a tsz- ek fejlesztése és megszilárdítása, stb. mind­mind elősegítették a fejlődést. A felszaba­dulás után első ízben történt minőségi vál­tozás a pedagógusok ideológiai továbbkép­zésében. melyeket a vizsgák jó eredményei és az új tanévi jelentkezések számszerinti növekedése is mutatnak. Igen jó és bizako­dó hangulatot teremtett a pedagógusoknál a januári fizetésrendezés. Az előzőeknél kisebb de mégis biztatóak azok a jelek, melyek nevelőtestületeink kialakításánál mutatkoztak. Feltétlenül eredményesnek mondhatjuk azt a kezdeményezést, melyet az elmúlt tanévben kezdtünk el a kapcso­latok kiszélesítése és elmélyítése terén. Növekedett a társadalom érdeklődése az iskolai munka iránt mind helyi, mind ma­gasabb szinten. Pártunk és tanácsaink, tö­megszerveink vezetői egyre több alkalom­mal vettek részt az iskolai értekezleteken, egyéb rendezvényeinken. Sorolhatnám to­vább a pozitívumokat, azonban helytelen volna, ha nem mernénk beszélni a negatí­vumokról. Ezek közül több objektív nehézség volt. így a még mindig érezhető, nevelő- és ezen belül szakoshiány, lakásproblémák, tanteremhiány, azonban ezek megoldódnak fokozatosan, ahogyan erősödik népgazdasá­gunk anyagi bázisa. Voltak azonban olyan hiányosságok, melyek szubjektív jellegűek. Még mindig elég magas a bukottak száma, különösen a munkás-paraszt származású tanulóknál. Nem sikerült a hiányzást átlagot lényege­sen lecsökkenteni. Igazgatóink sem voltak mindenkor és mindenben következetesek a nevelőtestületek elvi alapokon nyugvó meg­szilárdításában. Örömmel tapasztalhatjuk viszont, hogy a mérleg pozitív oldala nehe­zebb. Megállapítható, hogy az elmúlt tanév célkitűzéseit megvalósították nagy többségé­ben. Az 1959-60 tanév fő feladatait négv pont­ban kívánom összefoglalni, mely azonban -nem azt jelenti, hogy ezen kívül nincs több célkitűzés, megoldásra váró feladat. 1 Elsőként továbbra is a szocialista ne­velés alapelveinek megvalósítását szeret­ném hangsúlyozni. Világosan és bátran kell tudatosítani tanulóinkban. szülőkben egyaránt, hogy kommunista embereket kí­vánnak nevelni. És. akinek ez nem tetszik. Sokszor az orvosi társadalommal szemben is megvolt a bizalmatlanság, néha jo­gosan, de legtöbbször jog­talanul. Emellett vannak olyan em­berek is, akik minden értel­miségben, így mi bennünk is ellenséget látnak. Pedig két­ségtelen, hogy ránk is áll: nagy kérdésekben általában a párt- és a kormány politiká­jával — főleg 1956 óta — mindenben egyetértünk. Na­gyon örülünk azoknak az eredményeknek, amit azóta elértünk. Legfeljebb egyes emberek — legyenek akár pártvezetők — hibáit. rossz módszerét kifogásoljuk, de azt hiszem ez természetes is. Nagyon jókor jött Kádár elvtárs győri beszéde, amely tisztázta: egyetlen módon lehet megítélni egy ember vi­szonyát a szocializmushoz, éspedig munkáján ke­resztül. Azt várjuk mi is. hogy ha­sonló módon a műszaki ér­telmiséghez megjelölné a megyei pártbizottság az egész értelmiség szerepét ebben a társadalomban és értékelné munkáját megyei viszonylat­ban is. Nézzék az eredménye- | le­inket, hiszen mi is tudunk I Felvetődött vagy akadályozza, az gyermekével, a tár­sadalommal esetleg később önmagával is szembeütközik. Bennünk, idősekben még él, kinek-kinek akkori módja szerint a kapi­talista világ emléke. A hiba viszont abban van. hogy sok esetben helytelenül tájékoz­tatják egyes felnőttek gyermekeinket a le­tűnt korszakról, vagy egyáltalán nem. így aztán fiataljaink egy része nem tudja helye­sen értékelni népi rendszerünket, eredmé­nyeinket. Továbbá éppen elég „hagyomány” következtében találkozunk kétarcú if jakkal; mely lényegében a kettős nevelésből fakad. Nevelőink nagy része materialista módon él, nevel, ugyanakkor az iskolán kívül, bő­ségesen lát rossz példákat és hall idealis­ta elveket. Szükséges, hogy az iskola és a család még közelebb kerüljön egymáshoz. 2. Az első pont megvalósítását nagyban elősegítheti igazgatóink irányító ellenőrző tevékenysége. Rajtuk is múlik, hogy a ne­velők világnézete mikorra válik materiális-! tává. Éppen ezért járási és megyei veze­tőknek. egészen a legfelső szintig minden \ segítséget meg kell adni munkájuk továb­bi^ fokozásához. Ez az egyik oldala a kér­désnek^ A másik, hogy igazgatóink ne csak elfogadják ezt a segítséget, hanem igényel­jék is. A kádermunka nem könnyű fela­dat. Igen aprólékosan, türelmesen kell fog- lalkozniok a rábízott nevelőkkel. Semmi esetre se legyenek megalkuvók, a hibákat, problémákat bátran vessék fel. Nem „csen­det” akarunk a nevelőtestületekben! Legye­nek viták, de nem elvtelenek. Érezzék a nevelők, szülők, hogy az irányítás, ellen- _ A mpevei nártbizottsáe őrzés, a művelődés-politikai irányelvek aueusztus 97^ ülésén a mű­szerint folyik. Komoly tennivalóik vannak ^a8kl -^ a munkas-paraszt származású tanulók segí-? f . . ^ , s Bmuszaai tésében, hogy mennél több munkás-paraszt kozePkadcrek helyzetet es származású ifjú kerülhessen a középisko- munkáját tárgyalta. A targya- lák, főiskolák és egyetemek padjaiba. Nemi as alapjain több olyan birala- is lehetne felsorolni itt egy igazgató szé- !'es kntikat kaptak a val- leskörű munkáját. lalatok, amelyek alapjan a 3. Az „atomkorszak” küszöbén állva meg műszaki vezetők és a műszaki kell változtatnunk iskoláink eddigi struk- káderek nevelését elősegíthe- túráját. Az elméletnek mind jobban kell',', De ez.en túlmenően az ér- érvényesülnie a gyakorlatban. Közelebb tekezlet közelebb hozta azokat kell vinni a tanítást az élethez Ebből a a problémákat, amelyek a célból iktattuk be a politechnikai oktatást. gyár vezetésénél a műszaki Alsó tagozatban a kézimunka tanításon, a középkáderek nevelésénél a felsőben a gyakorlati foglalkozásokon ke- pártszervezet és műszakiak resztül valósulnak meg ezen célkitűzések, {kapcsolatának megerősítésénél Több középiskolában bevezették az 5-f-l-es mint probléma merül fel egy- rendszert, mely azt jelenti, hogy öt napon egy üzemágon belül. Ezek át tanulnak, egy nap pedig műhelygyakor- megismerése nagy segítséget latokat végeznek a tanulók. ! ad további munkánkhoz. A 4. Végül: még közelebb dolgozóinkhoz, felszólalások általában érin­népünkhöz! Minőségileg kell megjavítaniuktették a gyár, az üzemek, a népművelési munkát, megvalósítani kul-! egyes gondjait, a műszaki ká- túrprogramunkat. s derek nevelését, azok maga­Nem kis munka vár nevelőinkre, de tud- > tartását. A vezetőkáderek és luk, hogy a szülők, a társadalom segítségé- í műszaki középkáderek viszo- vel meg fogják oldani a feladatokat, mely- j nyára megállapítható, hogy hez pedagógusainknak. tanulóinknak. a \ az elmúlt három esztendő szülőknek erőt, egészséget és sikerekben J alatt, amióta a Magyar Szo- gazdag tanévet kívánok. j cialista Munkáspárt’ megtar­Cserháti János ' tolta első műszaki értelmiségi szép számokat mutatni a megbetegedési és halálozási statisztikában, ami azt iga­zolja,' az orvosok felett sem múlt el nyomtalanul az eltelt tizenöt esztendő. Meg kell végre teremteni a jó kapcsolatot a párt és a munkásosztály és az értelmi­ség között. De ez a közele­dés csak kétoldalú lehet, a párt már megmutatta, hogy bízik bennünk, számít ránk, keressük mi is a jó kapcso­latot a szocializmus mielőb­bi felépítése érdekében. kább a belföldi tapasztalatcseré­nek meghonosítása Is eredmé­nyesebb munkához vezetne. Van­nak egyes bányaüzemeink, ahol a legkorszerűbb technikai felsze­reléseket dolgoznak, viszont elég sok üzem munkameneté nem tük­rözi a technika nagyarányú fej­lődését. Véleményem szerint az is eredményhez vezetne, ha ilyen fejlettebb, nagyobb geológiai problémákkal küzdő üzemekhez szerveznénk gyakoribb látogatást. Sok fiatal mérnök és technikus az iskola padjaiban tanult gépek­kel és egyéb technikai felszerelé­sekkel, korszerű fejtésmódokkal soha nem találkoznak, holott ta­lán munkahelyétől 10, vagy 100 kilométerre már évek óta dol­goznak vele. Nagyon hasznos és talán nem is olyan költséges lenne ilyen belföldi üzemlátoga­tás. Nagy hiba véleményem szerint a fiatal műszakiaknál az elzárkó- zottság, a bizalmatlanság. Nem mernek véleményt és tanácsot kérni az idősebb szakmunkások­tól. Ne gondoljuk, hogy tekinté­lyünket járatjuk le, ha a dolgo­zók véleményét kikérjük s bi­zony igen gyakran tanulhatunk tőlük. A KISZ és a műszakiak viszonya, sajnos, nem egészen a követelményeknek megfelelő. A pártbizottság beszámolója ugyan leszögezi, hogy vannak közöttük propagandisták, KISZ vezetőségi tagok, sajnos, ez nem nem ál­talános, főleg a fiatal mérnökök­nél. Fiatal műszakiaink kikerülve az iskola padjaiból, elég gyakran megfeledkeznek az ifjúság poli­tikai neveléséről. Egyetemeink sem véletlenül adják a magas politikai nevelést mérnökeinknek. Az üzemek munkásai elvárják tő­lünk, hogy ne csak műszaki, de politikai kérdéseikben, problé­máikban is, adjunk nekik segít­séget. Egy műszaki vezető tekin­télyét csak növelni tudja a dol­gozók előtt, ha munkahely-láto­gatása során vagy munkaidőn kí­vül politikai vitákban is segítsé­get ad. KECSKEMÉTI SÁNDOR GÉPÉSZMÉRNÖK: Rá kell szolgálnunk a bizalomra A végrehajtó bizottság je­lentése nagyon mélyrehatóan tárgyalta a műszaki értelmi­ség helyzetét. A hozzászólások mind azt bizonyították, hogy a jelentés valójában a meg­levő problémákat vetette fel és sok olyan kérdést tár­gyalt. aminek megoldása nagymértékben előre fogja vinni a műszaki értelmiség gondolkodásmódját és munká­az a kérdés HAAN GYÖRGY FŐMÉRNÖK ZAGYVAPÁLFALVI ÜV.: Vállalásunkat közös valóra váltjuk ankétjét, a helyzet sokat vál­tozott. Erre egyébként a hoz­zászólásokból is következtetni lehetett, amikor megállapítot­ták, hogy a dolgozók műszaki­ellenes hangulata már nem olyan erőteljes, mint koráb­ban vplt. Egyébként ez bizto­síték lesz, hogy a márciusi határozatok szellemében tett vállalásokat a dolgozók és műszakiak munkájával mara­déktalanul meg tudjuk való­sítani. Örömmel állapítottam meg, de a hozzászólásokból is erő­teljesen kitűnt, hogy a fiatal műszakiak többségének kép­zettsége, munkájához való vi­szonya jó, ami biztosíték, hogy a megnövekedett ipari termelés előállításának veze­tésénél a termelés parancs­nokai tudnak lenni. Vélemény, hogy a megyei pártbizottság ülése hosszú időre megszabta feladatainkat, s ezért a műszaki középkáde­rek és a műszaki dolgozók to­vábbi feladatait mi is a párt­bizottság ülésének szellemé­ben szabjuk meg a jövőben. hogy különösen az egyes fia­talok felelőtlenek. Elhangzott az is, hogy nemtörődömök és csak a szórakozás, könnyelmű élet érdekli őket. En, mint az új értelmiség egyik tagja kí­vánok részletesebben foglal­kozni ezzel. Természetesen az, hogy egy ember felelőtlen, nemtörődöm, annak oka lehet. Hogy fia­taljaink kicsit könnyelműek, én egyik okát abban látom, hogy bennünket az egyetem elvégzése különösebb nehézsé­gek' elé nem állított. Mind az anyagiak mind pedig a kö­rülmények olyanok voltak, hogy gondtalanul tudtunlT ta­nulni. Tehát nekünk semmiért nem kellett megszenvednünk, semmiben nem éreztünk hiányt. így elkényelmesed- tünk és az elkényelmesedés azzal járt, hogy bizony né­melyikünk könnyelművé, fe­lelőt’enné vált. Felvetődött még az érte­kezleten. hogy a műszakiak szakmai továbbképzése nem kielégítő. Ez igaz, de ha aka­runk, ezen gyorsan lehet vál­toztatni. Még pedig úgy, hogy a feletteseknek többször kell olyan feladatokkal megbízni a fiatalokat, amely feladat megoldásához feltétlen szük­séges az, hogy az irodalmat alaposan tanulmányozza. összegezve: a pártbizottsági ülés jó volt, mert felvetette a kétségtelenül meglevő prob­lémákat hiányosságokat, de — és ez a fontosabb — jó volt azért is. mert irányt adott arra. hogy ezeket a pdoblémákat hogyan oldhat­nék meg. Többek között na­gyon fontos volt az az irány­vonal, amelyet a pártszerve­zet és a műszaki értelmiség jó kapcsolatáról kaptunk. Jó érzés volt hallani a megye­bizottság vezető pártmunká­saitól. hogy a pártunk meny­nyire törődik velünk.

Next

/
Thumbnails
Contents