Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-05 / 71. szám
6 NÓGRÁDINIPOJSAG 1959. szeptember 5. ŐSZINTÉN Balassagyarmat dolgozóinak helyzetéről Balassagyarmat azok közé a városok közé tartozik, ahol a város földrajzi fekvése, történelmi fejlődése és múltja szempontjából jelentős üzemi munkásbázisról nem beszélhetünk. Áz ipart a város területén csak a tanácsi és helyiipari vállalatok, a kisipari termelőszövetkezetek képviselik, ezért helyesebb és indokoltabb is a szoros értelemben vett munkások helyett a bérből, fizetésből élő dolgozók helyzetének a vizsgálata. A FOGLALKOZTATOTTSÁG A kormánynak az a törekvése, hogy a főváros köré tömörült, centralizált ipart az ország Különböző vidékein szétterítse, Balassagyarmaton eddig nem járt eredménnnyel. Érthetően a különböző szektorok és tárcák elsősorban oda települnek, ahol kevesebb költséggel, beruházással mintegy kész helyet, létesítményeket kapnak. Ilyen létesítmények hiányában bukott el eddig Balassagyarmat vezetőinek minden törekvése, amely arra irányul, hogy új ipari üzem létesítésével megoldja a város foglalkoztatottságát. Ugyanis Balassagyarmat ma még hazai munkaerőfölösleggel rendelkezik, ugyanakkor a kislétszámú helyiipar szakmunkáshiánnyal küzd. A szakmunkáshiány onnan is adódik, hogy a kinevelt szakemberek nagyrésze másutt keres boldogulást, máshol telepszik le, mert a városban az ipar hiányában nem látja biztosítottnak jövőjét. A szakmunkáshiány és a munkaerőfölösleg komoly problémát jelent a város vezetőinek. A városban mintegy 350 főre tehető azoknak a száma — elsősorban nők —, akik foglalkozás nélkül vannak. Az elmúlt félévben több mint 1400-an keresték fel a különböző üzemeket, hivatalokat munkafelvétel céljából. Ennek azonban van egy szépséghibája, mégpedig az, hogy a munkakeresők túlnyomó többsége íróasztalra, adminisztratív beosztásra vár, legkevesebben fizikai munkára. A munkaerőfölösleg megoldására törekednek Balassagyarmaton is. Az utóbbi időben például új üzemet is létesítettek. A nyomdaiparhoz tartozó dobozüzem kezdte meg működését, s ezzel az intézkedéssel több női dolgozót tudtak munkába állítani. A foglalkoztatottság megoldására természetesen új tervek is vannak. Ilyen például egy háziipari. kézműipari vállalat beindítása. LAKÁSVISZONYOK Ismeretes, hogy Balassagyarmaton az elmúlt évtized alatt bizony nem sok ház épült állami beruházásból. Jelentősebb építkezés az egyetlen 12 lakásos bérházon kívül nem volt ebben a városban. Ebből adódik az, hogy Balassagyarmaton komoly lakás- problémákkal küzdenek — mintegy 300 család lakásigénylését tartják nyilván a városi tanácson. A lakásproblémák megoldására is komoly erőfeszítéseket tesz a tanács — s jelentős segítséget biztosítana, ha a jelenlegi szociális otthont felszabadítanák, lakóit máshol helyeznék el s azt a tanács rendelkezésére bocsátanák. Ezzel a megoldással jó néhány család elhelyezését lehetne megoldani. Jelentős segítséget nyújt majd az a törekvés, hogy a város területén is mielőbb beindítják a lakásépítő szövetkezetei, melynek segítségével elsősorban a bérből, fizetésből élő dolgozók házépítési törekvéseit segítik elő. SZOCIÁLIS helyzet, KERESETI LEHETŐSÉG Balassagyarmat lakói közül mintegy 4600 azoknak a száma, akik üzemekben, hivatalokban, intézményekben, kisipari termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezetben dolgoznak. Jelentős azoknak a száma, akik nem a városban, hanem Budapesten, Vácott, vagy Salgótarjánban dolgoznak, ott keresik meg kenyerüket. Ha ezeknek a bérből élőknek szociális helyzetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a lakásviszonyoktól eltérően a dolgozók szociális helyzete jó. Az egy főre eső átlagkereset — például június hónapban — 1343 forint volt. Más az arány az üzemekben, ahol a dolgozók keresete 1401 Ft. Ennél a szakmunkások átlag- keresete nagyobb: 1568 forint, ami egyáltalán nem mondható rossznak. Természetesen jobb lenne az arány, ha az átlagba beszámítanánk a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók keresetét is. Amellett, hogy a dolgozók keresete jó, sok a tennivaló a dolgozók munkakörülményei javításának területén. A város egyetlen üzemében, kisipari termelőszövetkezetében sincs például üzemi étkező, üzemi konyha. Az öltözőszekrény, ellátás például az üzemek mintegy 40 százalékában kielégítő .csak. Az üzemeknek a felében biztosítják a dolgozók tisztálkodási lehetőségét, ezért tehát indokoltnak látszik, hogy a tanács egészség- ügyi csoportja fokozottabb ellenőrzést gyakoroljon e téren, s ha szükséges, akkor adminisztratív eszközökkel is arra kényszerítsék a vállalatok vezetőit, hogy e tarthatatlan körülmények megszűnjenek. MŰVELŐDÉSI ÉS KULTURÁLIS KÖRÜLMÉNYEK A város dolgozói művelődési és kulturális igényeinek kielégítése biztosítottnak mondható. Például rendelkezésükre áll a város területén levő mintegy 15 ezer kötettel rendelkező könyvtár, amelyet a dolgozók igénybe is vesznek. Sőt, ma már az a helyzet, hogy ez a könyvállomány nem kilégítő sem mennyiséOKSZORI figyelmeztetés után Oláh Jancsinak felmondtak a gyárban. Mikor már egész halmazát gyűjtötte össze az igazolatlan mulasztásnak, volt mögötte egy fegyelmi tárgyalás is, Tóth Pista bácsi műhelyfőnök behivatta a munkaügyi osztályra. — Nézze Oláh — szólt keményen, haragtól pattogó hangon. — Magán már úgy látszik semmi sem segít. Kértük, figyelmeztettük, felszólítottuk, fenyegettük, csak nem ért semmit. Most is mulasztott. Egyetlen mentségül azt hozta fel: az ital az oka. Hát ugye belátja, ez nevetséges mentség, nem elfogadható indok. Oláh Jancsi szemlesütve hallgatott. Mikor Tóth Pisla bácsi befejezte, akkor is nézett meredten maga elé. Csak ekkor hökkent meg, amikor az idős, barázdás arcú ember felé nyújtotta a munkakönyvét. — Itt van a könyve... és ezzel megválunk magától. Gondolhatja, a fegyelmi után az áll benne: fegyelmi úton elbocsátva. És azt hiszem, belátja, nem is tehettünk mást. A kész tényt egy mély sóhajtással vette tudomásul. Nyelt egyet és lehetőleg köny- nyedén odavetette: — Különben is elmentem volna, Most az történt, hogy megelőztek. Csak kinn, a várakozó barátok, munkatársak előtt csuklott el a hangja. — Elbocsátottak — lehelte feléjük rekedten. — Most azután mi lesz velünk. Kinek kell egy fegyelmis munkás... Annus meg az utolsó hónapban jár. Jön a gyermek. Utána vajon mihez kezdünk? Az emberek nem szóltak. Ki-ki magában töprengett. | gileg, sem minőségileg, még I akkor sem, ha figyelembe vesszük az egyes üzemek és hivatalok házi könyvállományát. Ezért határozott úgy a városi tanács, hogy a könyv- állomány kicserélésére, bővítésére az 1960 költségvetésben mintegy 10 ezer forintot biztosít. A város dolgozóinak kulturális igényét szolgálja majd az ez évben elkészülő új szabadtéri színpad is. Jelentősen segíti Balassagyarmat lakosai művelődési és kulturális körülményeinek javítását az az intézkedés, hogy az eddigi járási művelődési otthont a városi tanács kezelésébe adták. A művelődési otthon új vezetősége, új programja komoly kulturális fellendülést eredményez majd a városban. Őszintén kell beszélni Balassagyarmat bérből, fizetésből élő dolgozóinak helyzetéről. Szükséges ez azért, hogy az eredmények és hiányosságok felmérése után a reális adottságok figyelmbevételével tegyük meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel javíthatunk a dolgozók helyzetén. Így a párt politikájának alapvető célkitűzéseit valósítjuk meg, és biztosítjuk a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. SOMOGYVARI LÁSZLÓ Egészségügyi szolgálat és gyermekmegőrzés a bányásznapon Salgótarjánban a bányatröszt, az üzemek és a város vöröskeresztes szervezetei egészségügyi szolgálatot teljesítenek és gyermekmegőrző- helyet létesítenek a bányásznapon. Egy külön sátorban megfelelő egészségügyi felszerelést, gyógyszereket helyeznek el — és itt orvosi szolgálat is lesz —, ahol az esetleges elsősegélynyújtásokat elvégzik. A vöröskeresztes aktívák mintegy harmincán, gondos figyelemmel kíséri az ünneplőket, hogy minél zavartala- nabbul szórakozhassanak. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. IX. 5. — Rövidesen elkészül a megye óvodáinak éves terve, amelynek alapján megkezdődhet a tartalmas óvodai munka, az óvónők részére pedig a szakmai és ideológiai továbbképzés. ÁLLAMI VÁLLALATOK, MAGÁNOSOK FIGYELEM! Gumijavító üzemünk mindennemű gumik futózását, vulkanizálását, valamint javítását vállalja. Záros határidőn belül garancia mellett. A Szécsényi Gépállomás (247) 76aiig,sjZFiikiátlílás <Salqó turjánba a A Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében szeptember 2-án déli 12 órakor hangszerkiálilítiás nyílott a városi kultúrházban. A fúvós, vonós, pengetős hangszerekből összeállított kiállítás megnyitóján a Belkereskedelmi Minisztérium is képviseltette magát. A gyönyörűen megrendezett kiállítás különösn a kirakatrendezők mértéktartó ízlését, szép elgondolásait dicséri. Ugyanakkor felébresztik a látogatóban azt a gondolatot, milyen kár, hogy nincs ennek a rohamosan fejlődő városnak állandó kiállítási terme. A kiállítás időtartama alatt — szeptember 8-ig — szóló hangszerbemutatót, zongora és hegedűestet, úttörő "hangversenyt és dzsessz-triók hangversenyét is megrendezik. Vízszintes: 1. A felsőgallai bányamunkások hősi megmozdulásának emlékére 1950. óta ünnepeljük. 9. Ital. 10. Fanyar ízű gyümölcs. 12. Tetejére. 14. Az ok következménye. 17. Folyó nap. 18. Helyeslést kifejező szó. 20. Visz- sza: hamis. 21. Keleti nép. 23. Szorzást kifejező német szó. 24. Mértani fogalom. 26. Madár-lakás. 27. Fontos ipari nyersanyag. 29. Sportág. 32. Német elöljáró szó. KEZESEK Mégis egyfelé húzott a szívük műszak végeztével. Be a párttitkárhoz, az talán még tehet valamit. Szemükkel biztatták a brigádvezetőt. — Te szólj... Mindany- nyiunk nevében. Az alacsony, rövidnadrágos Salamon Béla bele is kezdett. — Titkár elvtárs, csak még az egyszer nézzék el neki... Nem lehet azt még se... gyereket vár az asz- szony. Mihez is kezdenének kereső nélkül. A brigád vállalja ... kezeskedünk érte ... Nézzék már az asszonyt, meg a gyereket. IGY AZUTÁN csak ott maradt Oláh Jancsi. Szorgoskodott, azt sem tudta, hogy iparkodjon. Az emberek faggató arccal fogadták reggelente. — Van-e már valami? — pirítottak rá a gyermekre célozva. O csak tagadással tudott válaszolni. Míg azután júliusban, hatodikán ragyogva köszöntött rájuk. — Megvan! Megvan! Stram fiam van... Irigykedhettek. No, persze, vasárnap együtt mulatunk. A ke- resztlőjén. János lesz belőle. János... ifjabb Oláh János mondogatta mámorosán gyönyörködve a szavakban. Melle meg magadra dagadt a büszkeségtől. Hétfőn keresztelő után üresen tátongott a munkahelye. Az emberek szótlanul hajoltak a gép fölé. Mindenki szé- gyelte magát. Tóth Istvánra rá sem mertek nézni. Csak az órát nézték rendületlenül. Életükben alig várták így a műszak végét. M ÁSNAP Oláh Jancsi piruló arccal lépett közéjük. — Hát gyerekek, ez is megvolt ... Most már van kiért dolgozni: Olyan, mintha most kezdenék élni. Ti is így voltatok vele? Borotva élesen villant az emberek szeme, tüzesen szikrázott haragvásuk. Keményen markolták a formát. De felelni egyikük sem akart. Megint mintha összebeszéltek volna. — No, mi van veletek? Megnémultatok? — kedélyes- kedett a barnabőrű apa és rájuk villantotta egészséges fogait. Választ erre sem kapott senkitől. Egy kicsit hal- kítva a hangján, újra próbálkozott. — Haragszotok a tegnapi napért... Van egy kis bűnöm, nem tagadom. Életemben utoljára, isten úgyse, utoljára még leittam magam. Tegnap meg úgy fájt a gyomrom, nem bírtam felkelni. De tényleg utoljára, beccs- szóra! Fülében szemrehányón zakatolt a csend. Szíve pajtásához, az örök vidám Szabó Jenőhöz fordult: — Mi újság, komám? Remélem meséltél a kereszt- fiadról... Hm?... Elmondtad, hogy milyen selymes a fekete haja, akár egy leánynak, abból sem mindegyiknek. Szabó Jenő is szótlansággal válaszolt. Majd, hogy leplezze szívének indulatát, dudo- rászni kezdett. Oláh Jancsi szívébe belemarkolt valami. Most érezte milyen sokat jelentenek neki az emberek. Ezek az izmos karú, izzadt arcú, csupa igazság emberek. Hogy hadakoztak érte az irodában és ő hálátlanul, rútul cserben hagyta őket. Másnap, meg harmad-, negyednap is feszült a csend a levegőben. Csak a gépek ismert zsongása enyhített valamit a büntető némaságon. Szombaton már azt hitte, belebolondul. Hiszen borzasztó az, ha levegőnek nézik az embert. Rosszabb a szidásnál, büntetésnél, akárminél. Inkább veszekednének, kiabálnának, mondanák el akárminek, vagy küldenék el, azt is megérdemelné. Csak ne kéne birkózni a hallgatásban kiabáló lelkiismeretével. Alig tették le a munkát műszak végén, odaszólt az arra járó műhelyfőnöknek. — Pista bácsi, csak egy szóra... Lehetne azt, hogy én holnap is bejöjjek. Vasárnap van... De a hétfő miatt, hiszen érti?... Bepótolnám. 4 ÖREG MUNKÁS bólintott rá egyet és tovább lépett. Oláhnak meg úgy tűnt, besugárzott a nap az ablakon, pedig veszettül záporozott az eső. Lehet, hogy Szabó Jenő szeméből a megszokott pajkos fény vetődött az ablaküvegre? Máig sem tudná megmondani. ÚJLAKI MÁRIA 33. Félgi vető. 35. Orosz helyeslés. 37. Sír. 39. Kettévágta. 42. Most. 43. Klasszikus költőnk neve kiejtve. 45. Keleti állam. 46. Fizetség. 47. Súlyát állapítja meg. 49. Fordított D. 50. Az egyik évszaki. 51. Híres bányászközség. 55. Vajon most? 56. Vissza: női becenév. 58. Keresztül. 60. Mező- gazdasági munkát végez a csép- lésnél. 63. Régi római pénz. 64. Férfi becenév. 66. Tara fele. 67. Id. összetételekben ellentétet fejez ki. 69. Majdnem elájul! 70. Fontos élelmicikk. 72. Nagyobb edény. 73. RF. 74. Nem ellenséges. 75. Középen őrlő! 76. Földet ás. 78. Horgas jelzője. 79. Kinéz, de középen. 81. Megnyúlt. Függőleges: 2. Keresztül. 3. Fény-fajta. 4. Ázsiai állat. 5. Félig zsarol. 6. Dal. 7. Német ösz- szevont elöljáró szó. 8. Névelővel: verssorok végén van. 11. Keleti „szent” tárgy. 16. Bogas ikerszava. 15. Romániai folyó. 16. Vissza: hőemelkedés. 17 ................in H ungary. 19. Női név. 22. Erdei állat. 24. Időhatározó rag. 25. Vissza: állóvíz. 28. Kénsav része. 30. Férfinév. 31. Elektromosság. 33. Madár. 34. Aruba bocsátá. 36. Olasz város. 38. Ebben az évben. 40. Kettőzve: gyermekcsemege. 41. A vízsz. 29. m. hangzói. 42. Kút jelzője is lehet. 44. Lendület. 46. Ritka férfinév. 48. Valódi. 50. író- szerszáma. 52. Angol helyeslés. 53. Kínai név. 54. Sok tanulás után kiváló bányász lesz belőle (folyt, vízsz. 80). 57. Az ő munkája is igen fontos a bányánál. 59. Keleti orkán. 61. Könyvelési toll. 62. Másik híres bányászközség. 63. Névelővel: szénlelőhely. 65. Elege van belőle. 68. Középen öntő. 70. Kárpátukrajnai város. 71. összehangolás. 77. Daru fele. 79. Határrag. Az oö, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő: vízsz. 1., 27., 51., függ. 54. (folyt, vizsz. 80). 57., 62., 63. sz. sorok megfejtése, valamint a Vasárnapi Fejtörő szelvény szeptember 9-ig. A múltheti keresztrejtvényünk heljres megfejtése: Csodagyerekek — Emilia Galotti — Fehér éjszakák — A szalmaözvegy. Könyvjutalmat nyertek: Bakos G. József Salgótarján, Mező Sándor Salgótarján és Nagy Pál Cserhátsurány. Figyelem! Figyelem! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Szécsényi KTSZ megnyitotta rendelt női szabóságát Rákóczi út 53.' sz. alatt. Elegáns, minden igényt kielégítő öltözködést biztosít. Esküvői, báli ruhák, valamint kosztümök és kabátok készítését határidőre elvégzi. (277)
