Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-26 / 68. szám
1959. augusztus 26. NÓGRÁDINEPÜJSAG 7 Mi történik a „millió elefánt országában“? Ne ringassuk magunkat ábrándokban! A szeptemberi nagy találkozó időpontjának közeledésével egyenes arányban növekszenek az olyan hajlandóságok is, melyek megfeledkezve az imperializmus lényegéről, a két nagy ország vezetőinek összejövetelét már önmagában is valamiféle béke és megegyezési korszak megtestesülésének tekintik. Bármennyire is reményt- keltő és derűlátásra okot adó tény Hruscsov találkozója Eisenhowerrel, mégsem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy az ösz- szejövetel felverte hullámokon lágyan ringatódzva elaltassuk politikai éberségünket, s megelégedett képpel úgy nyugtázzuk magát a kétségen kívül békés gesztust, mintha már a békés törekvéseket ténylegesen bizonyító konkrét cselekményekről lenne szó. Sajnos ma még igen kevés tény bizonyítja az amerikai politika tényleges pálfordu- lását és egyelőre a világpolitikai problémák között tallózva nem okoz különösebb nehézséget, hogy egyes események mögött változatlanul megtaláljuk a háttérben az amerikai imperialista mozgató rugókat. „Tagadd le amit teszel...“ Laoszban, a „millió elefánt” békés országában ma puskák dörögnek. Az amerikai külügyminisztérium szükségesnek tartotta, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adjon ki, mely szerint egyetlen amerikai katona sem tölt be parancsnoki, vagy tanácsadói tisztséget a laoszi hadsereg kötelékeinél és nem szolgál azokban. — Az Egyesült Államoknak nincsenek katonái Laoszban — mondja a nyilatkozat — ugyanúgy az Egyesült Államok nem adott út Laosznak semmiféle nehéz vagy korszerű katonai felszerelést, és ilyen saját felszereléseket sem állomá- soztat az országban. „Az Egyesült Államoknak nincsenek Laoszban sem támaszpontjai, sem repülőgép leszálló helyei mint ahogy erről a Laoszban tartózkodó külföldi tudósítók tucatjai tamiskodhatnak . . .” Mit mond a felidézett szellem? Ehhez nem is kell médium, elegendő a Német Szövetségi Köztársaság távirati irodájának, a DPA-nak augusztus 16-i jelentése. A DPA-nak a szovjet barátsággal egyáltalán nem vádolható laoszi tudósítója — tehát egyike az amerikai nyilatkozat által megjelölt „külföldi tudósítók tucatjainak” — közli, hogy „az utóbbi időben többszáz amerikai kiképző tiszt érkezett Laoszba." Az Egyesült Államok erősen érdekelt Laoszban — írja hírmagyarázatában a tudósító. — A Laosznak nyújtott gazdasági segítségen kívül az USA katonai segítséget is ad az országnak. Ám idézzük tovább a nyugatnémet tudósítót: „Franciaország a genfi megegyezés szerint 1500 tisztet és 3500 katonát állomásoztat- hat Loszban, a laoszi királyi hadsereg kiképzésére. A megállapodás életbeléptetése óta többszáz amerikai tiszt érkezett Laoszba. indiai politikai körök közvetlen összefüggést látnak az amerikai katonai segítségnyújtás és a laoszi események között.” így tanúskodik tehát a nyugati tudósító. A jobboldal összefog — az amerikaiak támogatják A baloldali erők előretörése mozgósította és összefogásra késztette a jobboldali elemeket. 1958-ban megbuktatták Szuvanna Puma kormányát és őt magát —, hogy kikapcsolják az otthoni politikai életből — kinevezték követnek Franciaországba. A megalakuló Szananikone kormány az amerikaiak támogatásával a háta mögött megkezdte az 1954 évi genfi és az 1957 évi Vientiane! egyezmények felrúgását. Üldözőbe vették a haladó és a függetlenségért harcoló elemeket, Szufanvong herceget kizárták a kormányból. Maga a Le Monde című polgári lap írta erről az átalakulásról: „a kormány átalakítása mindenesetre lehetővé tette, hogy kizárják a hatalomból a „vörös herceget”, aki egyre nagyobb ellenőrzés alá került, mialatt Vientinaeban erősödött az amerikai befolyás és eléggé heves kommunista-ellenes megtorlás fejlődött ki azokban a tartományokban, ahol a Patet Lao befolyása továbbra is erős volt. A Szananikone kormánynak ez az irányzata .. . a Ngo Dinh Diemhez valló közeledésben, egy nacionalista kínai konzul működésének engedélyezésében és olyan utalásokban jutott kifejezésre, hogy az ország esetleg csatlakozni fog a Seato-hoz ...“ folytatja a Le Monde tudósítója. Mindezekhez hozzájárult, hogy megszüntették az 1954 évi genfi egyezmények végrehajtásának ellenőrzésére alakult nemzetközi ellenőrző bizottság működését. A tények makacs dolgok Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata igyekszik elhárítani magától a felelősséget a laoszi eseményekért. A tények azonban — mint láthattuk — mást mutatnak. És ezek a tények gyanússá tudják tenni a béke mellett elhangzó legszebb szóvirágokat is, s várakozó álláspont elfoglalására késztetik a békére vágyó embermilliókat, ha majd több pozitív tény és kevesebb szólam jellemzi az amerikai külpolitikát, akkor beszélhetünk tényleges „irányváltozásról”. Illllllllllllll!lllllllll!ll!llllllll!llllllllllll llllllllllllillllllllllllllllll Nyitott szemmel a VII. VIT-en EGYSZERRE „KÉT FESZTIVÁL" BECSBEN III. A VII. Világifjúsági Találkozót előkészítő bizottság mellett még egy bizottság dolgozott Bécsben. A szociáldemokrata és keresztény- demokrata ifjúsági szervezetek támogatva más reakciós ifjúsági szervezetektől amerikai és nyugatnémet pénzen szervezték az ellenfesztivált. Ami igaz az igaz igyekeztek nagy hanggal és külsőségekkel feltűnést kelteni, amikor csak módját ejthették. A VIT befejezésével írásban és szóban hírüladták a világnak micsoda nagy sikereket értek el. Érdemes a módszereiket és , „sikereiket” egy kicsit közelebbről megnézni. A hivatalos VIT szervező- bizottság nyíltan mindenkinek tudatára adta, hogy 17 000 külföldi fiatal vesz részt a VIT-en. Nekünk nem volt mit szégyelnünk. Az ellenfesztivál szervezői már ezt nem tehették meg, mivel nevetséges kis számot közölhettek volna csak. Helyette arról beszéltek, hogy a nyugati fiatalság távolmaradásával tüntetett. Átlátszó hazugság volt, mert a francia és olasz küldöttség már a megnyitón is igen népes delegációval vett részt. Itt megint az éhes disznó példája jelentkezett, mert azt mondták tények, amit szerettek volna. Bécs hirdetőoszlopain kétféle VIT plakát volt látható. Igaz csak a belvárosban, mert a munkásnegyedekben az egyiket letépték. A munkáslakta városrészeken az ellenfesztivál plakátjai nem hirdették a fesztivál gondolatát kicsúfoló eszméket. A mi plakátjaink jelszava a béke és barátság volt világnézeti és politikai felfogásra való tekintet nélkül. A világméretű összefogásra hívta fel a járókelők figyelmét egy cél: a béke megvédése érdekében. De mi volt a másik „fesztivál” plakátjának mondanivalója. Három mondat, vagy nevezhetnénk jelszónak is. így szólt „Béke — igen; Barátság — igen; De kommunisták nélkül”. Azt hiszem nem kell hozzá kommentár, a rövid, de tömör szavak mindent megmagyaráznak. A kommunistákkal nem akarnak békében és barátságban élni — hirdették olyan falragaszokon amelyen a világ népeinek összefogását ábrázoló négyfajta fiatal emelt magasba egy zászlót. Nem csoda tehát, hogy ezeket a plakátokat a munkások nem tűrték lakóne' '•deikben. Az ellenfesztivál szervezőit egy cél vezette, akadályozni, gátolni az igazi VIT politikai és kulturális sikereit. A cél elérése érdekében nem voltak szégyenlősek a módszerek kiválasztásánál. Ha a szükség úgy kívánta megnyílt az ellenfesztivált támogató tőkések pénztárcája is. Különféle szenzációhajhászással próbálták a közönséget elhódítani. Például a szovjet fiatalok gálaestjén a hangversenyterem közvetlen szomszédságában rendezték meg a látványos pankrációt. De hiába volt minden, mert a bécsiek nem oda kértek jegyeket hanem a szovjet kulturális bemutatóra. A sikert csak növelte, hogy Raab kancellár is reszt vett ezen az estén A VIT rendezvények közül egyébként csak ezen az egyen vett részt. Számtalan esetben előfordult, hogy egy épületen belül mindkét fesztivál rendezett valamit. Tömegdemonstrációja, közönségsikere igazán csak egynek volt: a miénknek! Számos esetben nyílott lehetőség arra, hogy a két fesztivál résztvevői vitában mérjék össze erejüket. Ezeken a vitákon a tudás és a szenvedélyesség elnyomta az ellenfesztivál minden provokációját. Nem véletlen, hogy a VIT befejeztével nem a vitákról adtak számot, hanem megpróbálták az elszenvedett vereséget elhallgatni. Arról írtak és írnak még ma is, hogy a kommunista fiataloknak nem volt szabad vitatkozni és hogy ezek a fiatalok nem voltak megközelíthetők. Pedig a magyar fiatalok is a harmadik napon már úgy járkáltak Bécs utcáin, mintha Pesten lennének. Aki akart, kedvére vitázhatott azzal, akivel akart, feltéve, ha nem léptek közbe nyelvi nehézségek. Igyekezett mindenki minél szélesebb ismeretre szert tenni a szabad világ és szabad lehetőségek országában. A vita kimenetelét csupán az döntötte el, hogy ki milyen nézeteket képvisel, de főként, hogy amit mond, meggyőződésből teszi-e. Az ellenfesztivál propagandistáit köny- nyebb volt rajtakapni a hazugságon, mint a sánta kutyát utolérni. Ezért volt az, Most vásároljon! Szezonvégi kiárusítás a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Kizárólag: ; 1959. VIII. 24—IX. hó 5-ig. 1 23. sz. boltban, Rákóczi u. 94. Férfi vászonöltöny (ballon, ] patrasz, Windsor) 380—300 Ft! Engedmény: 20% Férfi vászon pantalló (ballon, ] patrasz, Windsor) 130—150 j Ft-ig Engedmény: 20% Férfi szövet ing-kabát (műszál 1 kockás) 115-125 Ft-ig Engedmény 30% ; Férfi gumírozott lumberjack,; düftin béléssel, 480 Ft. Engedmény 30% Fiú lumberjack ballon 150- 280 Ft-ig Engedmény: 20% Fiú mosónadrág nyári 26-90 Ft-ig Engedmény: 20% 57. sz. boltban, Rákóczi u. 57. Pamut férfi rövidujjú, áttört I ing, 20—40 Ft-ig. Engedmény: 20% Pamut férfi polőing; rövid- ujjú, 25-88 Ft-ig. Engedmény: 20% Tisztaselyem kendő és stóla 28-140 Ft-ig. Engedmény 40% Férfi rövidujjú puplin és tropikál ing, 60—120 Ft-ig. Engedmény: 20% Pamut gyermek áttört rövid- ujjú ing, 12-30 Ft-ig. Engedmény: 20% Pamut női áttört nadrág 15— 23 Ft-ig. Engedmény: 20% Pamut gyermek áttört nadrág, 6-13 Ft-ig. Engedmény: 20% 15. sz. boltban, Szabadság tér 3. Női kulikabát 140-420 Ft-ig. Engedmény 30% Női nyári mosóruha, 100- 240 Ft-ig. Engedmény: 20% Női nyári selyemruha, Mecsek, Ripsz, 350— Ft. Engedmény 40% Béby, leány, bakfis sima mosóruha, 46—160 Ft-ig Engedmény 40%. (268) hogy az első napok vitázása után már nem kívántak különösebben vitatkozni. Az ellenfesztivál egyik legfontosabb célkitűzése és feladata az volt, hogy elszigetelje a gyarmati népek ifjúságát a szocialista országok küldötteivel való találkozástól. Talán mondani sem kell, hogy ez sem sikerült, mint sok más. A fekete Afrika küldöttei a legszívesebben a szocialista országok fiataljaival barátkoztak. Találkozók sokasága jött létre a két világrész fiataljai között. A gyarmati országok ifjúsága meggyőződhetett arról, hogy a függetlenségért és szabadságért vívott harcban elsősorban a szocialista országok fiataljaira támaszkodhat. Ez volt, ami a barátságot fűtötte és a barátság ellen irányuló provokációkat megsemmisítette. A bécsiek is megvetették a provokációkat szövögető, zavartkelteni akaró fiatalokat. Nem véletlen, hogy semmiféle tömegdemonstrációt nem szerveztek, pedig velük szemben a VIT küldöttei, de elsősorban a szocialista országok ifjúsága bátran vállalkozott ilyenre is, mert erezték az egyszerű emberek támogatását. Keservesen állapította meg a Szabad Európa Rádió és több nyugati újság, hogy nem termett babér a „független ifjúság” számára Bécsben. Hiába volt tehát repülőgép, hiába volt a sajtókampány, hiába volt a nagy pénzen megvásárolt világszenzáció, kevésnek bizonyult, mert nem igaz ügyet szolgált. Ezért mondhatjuk, hogy két fesztivált szerveztek, de csak egy volt a valóságban, ez pedig a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség fesztiválja volt. Vonsik Gyula Köszintjük a szovjet bányászokat Ma a Szovjetunió egész területén a föld mélyének dolgozóit, a szén, az érc, az ásvány és az olaj bányászokat ünnepük. Ma van a bányásznap, ma köszönti a szovjet nép a munka katonáit, Alexej Sztahanov társait, a rekord eredményt elérő bányászokat. A népi demokratikus országok bányászai — köztük a magyar bányászok is — elküldték üdvözletüket az ünneplő bányászoknak. Szénmedencénkből külön üdvözlet is útrakelt ezen a napon a Donyec-medencei Vetka Glubokája akna bányászainak. A tiribesi bányászok köszöntötték régi versenytársukat, s kívántak jó munkát, további jó szerencsét. őzénlefiéL emberek nélkül A Donyec-medence szénkitermelésénél nemcsak az egyes munkafolyamatokat, de már az egész bányamunkát gépesítették. A medence szénbányáiban sze- nelőkombájnok dolgoznak, meddőrakodó és más gépek. Most új bányagépet készítettek^ az „A— 2” agregátort, amely már megkezdte a munkáját a Donyec- medencei „Novo-Moszpino” bányában. Az új bányagép a földalatti szénkitermelés valamennyi munkafolyamatának komplex gépesítését biztosítja a vékony szénrétegeknél. Az agregátor fejt, rakodik, elszállítja a szenet és az ácsolást is elvégzi. Az új bányagép nagy teljesítményű hidraulikus emelők segítségével változtatja munkahelyét. A gépkezelő az agregátor munkáját irányítja. A fejtésen az ácsolás hidraulikus tárnokkal történik. A 33. sz. AKÖV salgótarjáni vagy közvetlen környékbeli gyakorlattal még nem rendelkező gépkocsivezetőket segédvezetőnek felvesz. Felvételre lehet jelentkezni f. hó 28-áa (pénteken) a vállalat forgalmi osztályán. A felvétel felvételi vizs gától függ. (262)
