Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-22 / 67. szám
1959. augusztus 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Tizenöl- éve szabad Románia Jó szomszédságban — testvéri együttműködésben A román—magyar gazdasági kapcsolatok a román és a magyar nép közötti baráti együttműködés egyik jelentős formáját képezik. A román- magyar gazdasági kapcsolatok 11 évvel ezelőtt, 1948-ban az első kereskedelmi és fizetési egyezmény aláírásával a fejlődés új útjára léptek. Azóta a magyar és a román ipar különféle árut szállított égj másnak, s a kereskedelmi áruforgalom számottevően hozzájárult a két ország gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez. A Román Népköztársaság az elmúlt években a szomszédos és baráti országtól különféle berendezéseket, hengerelt árut, alumíniumot és egyéb ipari nyersanyagot, különféle alkatrészeket és közszükségleti cikkeket vásárolt. A Magyar Népköztársaság cserében ipari berendezéseket, fúróberendezéseket, fát, kőolajipari termékeket, tömegfogyasztási cikkeket és egyéb termékeket kapott. A román—magyar együttműködés fontos része a nyersanyagszállítás, amely biztosítja a különböző iparágakhoz tartozó vállalatok kapacitásának maximális kihasználását. A két ország közötti testvéri, kölcsönös segélynyújtás a román—magyar gazdasági együttműködés egyik jellemző formája. A két ország áruszállításokkal segíti egymást elsőrendű alapanyagokat kölcsönöznek egymás iparának. A román és a magyar szakemberek tudományos téren is együttműködnek, mint például az egyes iparágak fejlesztéséhez szükséges különféle berendezések megtervezésében és gyártásában. Idén az együttműködés a fejlődés új szakaszába lépett. Az 1959-re szóló kereskedelmi és fizetési egyezmény szerint a Román Népköztársaság vasúti teherkocsikat, elektromotorokat, traktorokat és más mezőgazdasági gépeket, magas feszültségű berendezéseket, villamossági kábeleket, fa- és vegyipari termékeket, sót, építőanyagot és egyéb árut szállít. A Magyar Nép- köztársaság ezzel szemben a többi között hengerelt árut, csövet, alumínium blokkokat és félkészárut, különféle gépeket és berendezéseket, telefonközpontokat és egyéb távközlési berendezéseket, mérőműszereket, , tűzálló anyagokat, gyógyszereket, különféle vegyszereket és egyéb árukat szállít a Román Nép- köztársaságnak. A fejlődés új távlatait nyitja meg az az államközi jegyzőkönyv, amelyet ebben az évben írtak alá a két ország között, és amely az 1960—1965. közötti évek gazdasági együttműködésére és áruszállításaira vonatkozik. E jegyzőkönyv értelmében a Román Népköztársaság az elkövetkező hat évben hengerelt acélt, alumíniumot és alumínium hengerelt árut, könnyű- és gyógyszeripari nyersanyagokat, gyógyszereket és különféle gépipari termékeket kap a Magyar Nép- köztársaságtól. Ezzel szemben a Román Népköztársaság vegyipari termékeket, műanyaggyártáshoz szükséges nyersanyagokat, faipari termékeket, gürdülőanyagokat, kőolajkokszot, valamint különféle gépeket és berendezéseket szállít. Mindez jelentős mértékben hozzájárul a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti gazdasági együttműködés megszilárdulásához, a baráti kapcsolatok további fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor gazdasági megerősödéséhez. Nemrégen, új vegyipari kombinát kezdte meg munkáját a romániai Viktória városban. A kép a vegyipari kombinát bonyolult gépi berendezését mutatja be üzem közben. ^ A faipar furcsa egyenlete: 15 év=50 év A román faipar a múltban a harmadik helyet foglalta el az ország egyéb iparágai között, ha a faiparban dolgozó munkások számát és a felhasznált motorerőt vesz- szük figyelembe. A faipari vállalatok legnagyobb része a múltban külföldi cégek kezében volt, amelyek a román vállalkozókkal együtt kegyetlenül letarolták az erdőket, így hatalmas fenyőerdőket irtottak ki, anélkül, hogy ezt újra fásították volna. A népi demokratikus rendszer éveiben 600 000 hektárnyi területet újra fásítottak, ami meghaladja mindazt, amit a régi rendszer ezen a téren 50 év leforgása alatt tett. Az elmúlt évben öt új gyár létesült, a meglevő gyárakat új részlegekkel bővítették ki. A bútorgyárak termelési kapacitása 40 százalékkal emelkedett, a falemezgyártás pedig 30 százalékkal növekedett. Ma már egy köbméter nyersfából háromszor akkora értékű készterméket hoznak ki, mint 1938-ban. • Jelenleg három új vegyes faárugyár, két bútorgyár, több préselt lemezüzem és fűrészelt lemezüzem épül. A jövő évben megkezdődik öt farostlemezgyár, négy préselt lemezüzem, három lemezgyártó műhely építése. Ugyancsak 1960-ban négy új bútorgyárat létesítenek. Nagy építkezés — több építőanyag A Romániában folyó hatalmas méretű építkezések megkövetelik az építőanyagipar, a cementgyártás, az épületfatermelés fejlesztését. Az elmúlt években az országban 16 cementgyárat építettek, számtalan más építő- anyagipari üzemet és üveggyárat modern berendezésekkel láttak el. Több vállala- |ot állítottak az építőiparban annyira elterjedt vasbeton és előregyártott betonelemek gyártására. Az 1938-as évhez viszonyítva az elmúlt esztendőben az építőanyagipar termelése kilencszeresével emelkedett. Míg az egy főre eső cementtermelés 1938-ban 32,7 kg volt, addig 1958-ban elérte a 142,4 kg-ot. Ma már a ruschitai, a cap- rioarai, a barasti és az aluni bányákban a tiszta fehér színűtől egészen az élénkpiros színű márványig nagy meny- nyiségben hozzák felszínre ezt az értékes anyagot. A közszükségleti cikkeket gyárts ipar feilődése A burzsoá Romániát főképpen mezőgazdasági országnak tartották, pedig a közszükségleti cikkek gyártásához . szükséges nyersanyagok többségével rendelkezett. Ennek ellenére ez az iparág nem fejlődött, mert a kapitalisták kifizetődőbbnek tartották, ha nyersanyagot exportálnak és már feldolgozott cikkeket importálnak. Ezen intézkedések és a munkások munkalendülete eredményeként a textilipar 1958-ban pamutszövetből 138 százalékkal, selyemből 62 százalékkal, ruházati cikkekből pedig 153 százalékkal többet készített, mint 1950-ben. A cipőgyártátás az 1948. évi szint ötszörösére emelkedett. Az élelmiszeriparban a termelőkapacitás 1958-ban 1950- hez képest a következőképpen növekedett: liszt 48, tésztaféleségek 70, piskóta 550, vaj 72, étolaj 20, cukor 22, keményítő 40, konzervfélék 550 százalékkal. Á kohászat új létesítményei A Román Kommunista Párt 1945-ben megtartott országos konferenciája meghatározta annak az újjáépítési programnak a körvonalait, amelynek célja: gyors ütemben helyreállítani a háború által oly súlyos károkat szenvedett kohóipart és biztosítani annak szüntelen fejlődését a népgazdaság minden más ágávaj egyidejűleg. Ezért Romániában nagy íondot fordítalak a kutató munkára. A kéjen: Vasilescu vegyészmérnök i kutatóintézet laboratóriumában. az állami költségvetés beruházásaiból évente 7,9—13 százalékot fordítottak a kohászati ipar által igényelt beruházásokra. A hunedoarai kohászati kombinátban, az ország legnagyobb kohászati központjában a régi öt nagykohó közül négyet korszerűsítettek. Ugyanekkor két új óriáskohót építettek 450 köbméter, illetve 700 köbméter befogadóképességgel, egy évi 600 000 tonna kapacitású vegyi kokszgyárat, továbbá egy Blooming hengerművet is létesítettek. Ezt az évi 500 000 t kapacitású hengerművet 1958- ban helyezték üzembe. Ugyancsak a hunedoarai kombinátban megkezdődött az évi 700 000 tonna kapacitású Siemens-Martin acélmű felépítése. Ez az acélmű annyit termel majd, mint amennyit az egész ország 1950-ben. A kohászati ipar legnagyobb vívmányai közé sorolhatjuk a romani henger- árugyárat, amelynek évi kapacitása 300 000 tonna. Ma már az ország öntöttvas-termelésének 50 százalékát, acéltermelésének 70 százalékát azok az új üzemek szolgáltatják, amelyek a népi demokratikus rendszerben épültek. A termelés növekedésére jellemző, hogy 1958-ban 4,5- ször több öntöttvasat és 3,3szor több acélt gyártottak, mint 1938-ban. Az 1959. évi acéltermelési előirányzat meghaladja az 1 400 000 tonnát. Köszöntjük a román népet Augusztus 23. a román Munkáspárt vezetésével nép legnagyobb ' nemzeti elért eredményeikre, örömünnepe. Az 1944. augusz- mel tekintenek azokra a tus 23-án diadalra jutó hatalmas távlatokra, ame- népi fegyveres felkelést lyeket a Szovjetunió és a a hazafias népi erők, va- népi demokratikus orszá- lamint a hazafias kato- gok terveinek teljesítése nák, tisztek és táborno- nyit az egész szocialista kok egységes fellépése tábor előtt. A szocialista vitte győzelemre a Ro- tabor 1965-re a világ ipamán Kommunista Párt ri termelésének több vezetésével, miközben a mint a felét fogja előállí- felszabadító szovjet had- tani, ami a szocializmus sereg megsemmisítő csa- abszolút magasabb rendű- pás okát mért a fasiszták- segét biztosítja majd a ra. kapitalizmus felett. A szoA népi forradalom szét- cialista társadalmi rend zúzta mindazokat a Ián- lehetőségeire, a kölcsönös cokat, amelyekkel a búr- segélynyújtásra és együtt- zsoázia és a nagybirto- működésre támaszkodva, kosság a munkások és a szocialista országok parasztok forradalmi előbb, vagy utóbb a kommunizmus útjára lépnek, megteremtik majd az emberiség történelmének leghaladóbb társadalmi rendjét. A román nép a maga részéről 4 Román Nép- gazdasági és felemelésével e nagyszerű megvalósítáenergiáját béklyóba kötötte. A munkásosztály és a parasztság a maga urává vált az utcán, a gyárakban, az üzemekben, a falvakban. Megszüntették a burzsoá-földesúri állam- köztársaság szervezetet; létrehozták a kulturális hatalom új, forradalmi járul hozzá szerveit, a népi demokra- célkitűzések tikus államot, a dolgozók sához. szabadságjogainak megin- Az ország felszabadulá- gathatatlan őrét, a szocia- sától eltelt 15. évben a lizmus építésének eszkö- román nép az egész nép- rét. gazdaságban a szocialista A román nép tanult termelési viszonyok teljes azokból a keserű tapasz- diadalához közeledik, rui- talatokból, amelyeket ab- közben szilárdan halad ból az időből szerzett, előre a munkásosztály amikor Románia a nem- pártja megjelölte úton: a zetközi tőke béklyói kö- szocializmus és a kommu- zött volt. A román nép nizmus építésének útján, ma a Szovjetunióval és a A Román Népköztársa- többi szocialista országgal ság a Szovjetunió és a barátságban él, s ennek szocialista tábor többi gyümölcseit élvezi. Mély országának oldalán olyan háláját fejezi ki a szov- aktív politikát folytat, Jet népnek, fontos feladatának tekinti, hogy erősítse testvéri kapcsolatait a Szovjetunióval és az összes szocialista országgal, szüntelenül munamelynek célja a béke megvédése, a békés együttélés megteremtése minden országgal, függetlenül ezek társadalmi rendjétől. Ez a politika a rokálkodjék a szocialista tá- mán nép érdekeit fejezi bor megszilárdításáért. ki. A román népnek szük- A Román Népköztársa- sége van a békére, hogy ság dolgozói, amikor visz- meg tudja valósítani épí- szapillantanak a Román tő terveit. iÄfl®* 1 * í*» I ‘ Mú í ±i( 1 mmzmii Romániában nagy gonddal ápolják a népi kultúrát. A képen: bánáti román népi táncokat matatnak be. A szocialista átalakulás hármas feladata Ismeretes, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egyik alapvető feladata. A Román Munkáspárt kidolgozta a mezőgazdaság szocialista át alakításának irányvonalát, miután hármas feladatot tűzött ki: az erős szocialista ipar megteremtését, amely el tudja látni a mezőgazdaságot tökéletes gépekkel; a mező- gazdasági szakemberképzés megjavítását; a paraszti tömegek meggyőzését a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségéről és előnyeiről. Nagy gyárakat állítottak át mezőgazdasági gépgyártásra, fejlesztik a vegyiipart. Ennek eredményeként épült fel a navodari szuperfoszfátgyár és a valoa-calugarcascai „Petru- Poni“ műtrágyagyár; rövid időn belül üzembehelyezik a roznovi nitrogénműtrágyagyárat is. A munkásosztály hathatós segítséget nyújtott a dolgozó parasztságnak a termelés fo. . . . _ kozásában. Erre jellemző példa, hogy az 1938. évi traktorpark 4858 (15 lóerőben számolva) 1958-ban körülbelül 38 000-re növekedett (15 lóerőben számolva), 1960-ra pedig a traktorok száma eléri az 58 000-et. Ezzel jóval túlteljesítik a 37 000-es előirányzatot, amelyet a Román Munkáspárt II. kongresszusának irányelvei tűztek ki. A szocialista mezőgazdaság műszaki-anyagi bázisának állandó bővítésével egyidejűleg, a Román Munkáspárt különös fontosságot tulajdonít az olyan szakemberek képzésének, akik vezetni tudják a gépesítésen alapuló nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Kialakult a mezőgazda- sági oktatás széles hálózata, amely felső-, közép-, műszaki és szakmai iskolákat foglal magában, amellett, hogy különböző továbbképző tanfolyamok működnek a kollektív gazdasági elnökök, a brigádvezetők és a szövetkezeti nyilvántartók részére. A mezőgazdasági szakemberek száma az 1938. évi 4050-nel szemben 1958. végére körülbelül 27 000-re nőtt. Míg 1935-ben 30 községre 1 mérnök jutott, addig most három községben körülbelül 5 mező- gazdasági mérnök és egy zoo- technikus, öt községben pedig átlag egy gépészmérnök dolgozik. NÓGRÁDI Népújság 4 TE LAPOD, olvasd, terjeszd Leinformálható, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező hentes és mészáros szakembert felveszünk. Jelentkezni lehet a Kiskereskedelmi Vállalat munkaügyi osztályán. (260)
