Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-19 / 66. szám
6 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1959. augusztus 19. Cserődi Jánosné a boldog nyertes A 28. heti lottó-sorsolás alkalmával Rétgágon Cserődi Jánosné, a helybeli földművesszövetkezet dolgozója 85 802 forintot nyert. A képen: átveszi a nyereményt. Termény csere-akció Kormányzatunk a termelők gazdaságos takarmányfelhasználásának elősegítésére az alábbi terménycsere-akclőkat engedélyezte : Az egyéni termelők részére a Terményforgalmi Vállalat felvásárlóhelyei és bizományos földművesszövetkezetek átvevőhelyei korpa-kukorica akció keretében 100 kg morzsolt szokvány minőségű kukoricáért 120 kg korpát adnak cserébe. Termelőszövetkezeteink felesleges takarmánykészletüket a következőkre cserélhetik ki: 100 kg árpa átadás esetén 130 kg korpát, 100 kg zab átadás esetén 120 kg korpát, 100 kg kukoricáért 120 kg korpát kaphatnak. Ezenkívül a tsz-ek árpáért zabot is kaphatnak, a külön megállapított cserearányok mellett. Részletes felvilágosítással szolgálnak a Nőgrád megyei Terményforgalmi Vállalat telepei és összes felvásárlóhelyei. NOGRÁD MEGYEI TERMENY- FORGALMI V. (251) Nyugat Nógrád megyei Népbolt Vállalat augusztus 23, 24-én, vasárnap és hétfőn tartja meg a Palóc Vásárt (250) Észak—Magyarország legnagyobb Állami Áruházában a legnagyobb választékkal várjuk kedves vásárlóinkat. (248) DLuiturálh kitek Anyós generális című 3 felvonásos operettel érkezett megyénkbe az Állami Déryné Színház. Előadást tartanak augusztus 21-én Nagy- bátonyban, 22-én Balassagyarmaton, 23-án Nemtiben, 24-én Homokterenyén, 25-én Kazáron, 26-án Karancske- sziben, 27-én Sóshartyánban, 28-án Rákóczi-telepen, 29-én Jobbágyiban, 30-án Karancs- lapujtőn, 31-én Mizserfán. Augusztus 20-án avatják az új művelődési otthont Mátraszőllősön. Ebből az alkalomból az Állami Déryné Színház Jókai: „Aranyember” című színművét mutatja be. Négy mozit avatnak a megyében alkotmányunk ünnepén. Endrefalván és Érsek- vadkerten normálfilmszinhá- zat, Mátraszőllősön és Gal- gagután keskenyvetítőgépes filmszinházat építettek. A felavatásra kerülő filmszin- házakra mintegy 400 000 forintot költött a megyei Moziüzemi Vállalat. mmr A Hazafias Népfront megyei elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta a népfront Salgótarján városi bizottságának munkáját, majd Mar- czinek István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára tájékoztatta a megyei elnökséget a megyében folyó népfrontmunka helyzetéről és a soronkövetkező feladatéiról. A Hazafias Népfront Salgótarján városi bizottságának munkájáról Molnár D. József elvtárs, a bizottság elnöke tartott beszámolót. Molnár elvtárs elmondta, hogy a bizottság összetétele a város területén jónak mondható, mert tagjainak több mint 40 százaléka fizikai dolgozókból és mintegy 32 százaléka párttagokból áll. Hasonlóképpen jó az aktíva hálózat összetétele is. A városi bizottságban a társadalom minden rétege megfelelően van képviselve, mert megtalálható ebben fizikai dolgozó, műszaki és szellemi dolgozó, orvos, pedagógus, ÜLÉSEZETT Népfront megyei elnöksége kisiparos, kereskedelmi dolgozó és háziasszony. — Bizottságunknak sikerült elérni, hogy rendszeresen . tájékoztassuk a tömegeket, a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kérdéseiről. Az fimúlt hetekben a béke és barátsági hónap programjának megvalósítása keretében Salgótarjánban mintegy hathétezer ember vett részt a politikai gyűléseken, s mintegy kétezer ember küldte el tiltakozó aláírását a genfi atomkonferenciára — mondta Molnár elvtárs, majd így folytatta: — Bizottságunk jelentős mértékben segíti a tanácsok munkáját és ez a jó együttműködés kifejeződik abban is, hogy a városi népfrontvezetőket, rendszeresen meghívják a tanács üléseire és hasonlóképpen. Sikeresen oldottuk meg a népfront-oktatást és városunk területén mintegy 210 aktíva vett részt az oktatáson. Ezután Molnár elvtárs beszélt a körzeti bizottságok arató népszokásai il/fintegy ötezer évvel ez- előtt ismerkedett meg az európai ember a földműveléssel. Ettől kezdve már nem gyűjtögetéssel szerezték meg a kenyér készítéséhez szükséges magvakat, hanem rendszeres gabonatermeléssel. Ebben az időben az emberek azt hitték, hogy az időnkinti jó és rossz termések váltakozását valamilyen természetfölötti lények irányítják, aszerint, hogy az emberek cselekedetei kedvezőek, vagy kedvezőtlenek voltak számukra. Megyénkben is találhatunk sok olyan bő termést elősegítő szokást, melyeknek kialakulása arra az időre tehető, amikor Európában a rendszeres gabonatermelés megindult. Ezek a szokások még néhány évtizeddel ezelőtt is általánosak voltak, sőt néhányat még napjainkban is megtalálunk arató ünnepélyek alkalmával. Kazáron az aratás megkezdésékor az emberek a föld végén megemelték kalapjukat, majd először magukra, utána a learatandó gabonára vetettek keresztet. Ugyancsak Kazárról ismeretes az a szokás is, hogy a lányok és menyecskék az aratás vasárnapjain sötét ruhát, félgyászt vettek magukra, hogy ezzel mintegy „gyászolják a határt.” Honton, amikor az első kévét bekötötték, kalászával felfelé állították, hogy olyan magas legyen belőle a kenyér, mint a felállított kéve. Nógrádkövesden az volt a szokás, hogy minden termésből hagytak ott egy keveset a földön, azért, hogy a „mezei állatoktól ne vegyenek el mindent”, vagyis ennek az volt a célja, hogy az aratás előtt az állatok ne bántsák a gabonát, hiszen az aratás végeztével úgyis megkapják részüket. Ipolyszögön az elsőnek ösz- szekötött kévét hazavitték „szerencsének”, hogy minden kéve és gabonaszem hazamenjen. A fentebb ismertetett szo- kások a nagyobb gazdaságban és uradalmakban, ott, ahol az aratást nem maga a tulajdonos, hanem a részes aratók végezték, nem voltak ismeretesek. A részes aratóknak pillanatnyilag nem volt érdekük az, hogy a következő évben bő termés legyen a gazda, avagy a föld- birtokos földjén, azért az I ilyen szokásokat nem gyakorolták. Inkább arra törekedtek, hogy az aratás ideje alatt, a csekély bérük kiegyenlítésére minél több díjazásban, juttatásban részesüljenek. Magyarnándorban, ha a gazda a földjén dolgozó részes aratókat meglátogatta, akkor az aratók egy kis búzakalász csokrot kötöttek nemzetiszín szalaggal a gazda karjára, melyet csak este volt szabad levennie. A gazdának a csokorért pénzt kellett adnia. A kapott pénzen bort vettek az aratók. Nagyobb juttatást a részes aratók azonban csak az aratás befejezésének napján kapták, amikor az aratókoszorú ünnepélyes átadására sor került. A búzakalászokból összeállított aratókoszorú — melynek készítése a középkortól ismeretes — csak az uradalmakban volt a szimbóluma az aratás befejezésének. A parasztgazdák részes aratói, mezei virágokból és búzakalászokból készített kis csokor átadásával jelezték a gazdáknak, hogy földjén befejeződött az aratás. A földbirtokos, vagy a gazda, az aratókoszorú átvétele után megvendégelte aratóit étellel, itallal. Reggelig táncoltak, aratódalokat énekeltek. A legismertebb aratóénekek egyike ez volt: Arattam, arattam Kévét is kötöttem, A babám tallaján Meg is betegedtem. Az aratókoszorút és csokrot napjainkban is megtaláljuk arató szokásaink között. Augusztus 20-án, a kenyér ünnepén, az aratók ma is átadják a termelőszövetkezetek elnökeinek és állami gazdaságok igazgatóinak az aratás befejezését szimbolizáló aratókoszorút. A z aratók és vezetők reggelig együtt mulatnak, szórakoznak az aratás befejezésének ünnepén. Örömüket ma már nem az táplálja, hogy sikeresen learatták a földbirtokos gabonáját, és hogy megtöltötték annak magtárait, hanem az hogy munkájuk révén a következő esztendőben is jut kenyér minden ember asztalára. Zólyomi József egyre aktívabb tevékenységéről és arról, hogy a területi pártszervezetek, egyre jobban elősegítik a népfront- bizottságok munkáját. Majd Molnár elvtárs néhány bizottság munkájáról beszélt a megjelenteknek. Beszédének végén határozati javaslatot terjesztett a megyei elnökség elé, amelyben megjelölték a bizottság előtt álló legfontosabb feladatokat: a párttal és tömegszervezetekkel való kapcsolat minél szorosabbra fűzését, a bizottságok munkájának biztosítását olyan esetekben, ha egy-két vezető esetleges távolléte válik szükségessé; a városi bizottság és körzeti bizottságok aktivitásának fokozását, a város lakossága, a párt és kormányhatározatok végrehajtásának érdekében való nagyobb aktivizálását. Molnár elvtárs beszéde után megvitatták a beszámolót és több hozzászólás hangzott el. A vitához hozzászólt Matúz József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának szervező titkára is, aki többek között a következőket mondta el: — A városi népfrontmunkában, a rétegmunkánál van némi előrehaladás, de a jövőben a rétegmunka ne szűküljön le, csupán ankétokra és találkozókra. Segítsen a népfront a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek is, és a munkában aktívabban vegyen részt az elnökség is. A hozzászólások után Mar- czinek elvtárs tájékoztatta a megyei elnökséget a népfront-munka helyzetéről. Többek között elmondta, hogy a népfrontnak fokozott figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésére, a községfejlesztési feladatok megvalósítására, a téli oktatás előkészítésére. Kiemelte a falusi osztályharc kérdését és a társadalmi vezetés minél erősebb megszervezését. A tájékoztató után a járási népfront titkárok részére megbeszélést tartottak, amelyen az alkotmány megünnepléséről tárgyaltak. APRÓHIRDETÉSEK Eladó három helyiségből álló ház. Azonnal beköltözhető. Érdeklődni Salgótarján, Temető u. 4. (246) • Érettségizett fiúkat gyöngyösi, hatvani, salgótarjáni és balassagyarmati telepeinkre gyakornoknak azonnal felveszünk. Jelentkezés fenti telepeinken, vagy a vállalat központjában. Eger- Salgótarjáni Tüzép Vállalat, Eger, Lenin út 67. (249) IZZIK A VAS Szurkó elpirult. A kijárat felé, az emberekre, az iroda irányába kapkodta tekintetét, mintha a menekülés eshetőségét mérlegelné. Gyors lépéssel elindult az irodába. Az üzem megmozdult, a gépek felmordultak. Tűzszala- gok hullámzottak, zuhogtak a prések, csörrentek a vasdarabok. Szurkának az volt az érzése, minden őt gúnyolja. Üresnek érezte magát, mint aki kiejtett a kezéből valamit. Még azt sem vette észre, hogy Takács nyomon követi. Megállt az irodában és maga elé meredt. Senki nem szólt hozzájuk. Arra ráadtak, hogy nyílt az ajtó. Na, most dobnak ki — villant belé. Kapás jött be és odament hozzájuk. — Aki segíteni akar, segíthet. Szurkó most életében először érezte, hogy felmelegszik. De a gyanakvás máris belé mart. Vívódott. Mondani kéne ennek az embernek vaIV. lamit. Valami olyat, hogy elmenjen a kedve attól, hogy mindig akkor jelenjen meg, amikor más szorongatott helyzetben van. De görcs szorult a torkába és elnyomta a hangját. Csak nézte Kapást. Cinikus arca elborult. Szeme szűkre szorult. így nézett Kapás után még akkor is, amikor magukra hagyta őket. Takács oldalba lökte. — Szöges, valamit csinálni kéne! — kétségbeesés ült az arcán. — Begyulladtál? — mordult rá. Felkapta a rajzokat és indult a gépterembe. Olyan volt borzas hajával, mint aki öklelni készül. A gépnél ne- kigyűrkőzött, a forma fölé bújt. Fehér ingére egy olajfolt nyomódott. Gerelyes Ottó felemelkedett, nézte a nekirugaszkodott a fiút, Szurkó rászólt Takácsra. — Mennyi a baloldali csavar megengedett hossza? — 14,5. — Egyezik. Mondd a többit — és röpködtek a számok, méregettek, jegyezgettek, az öreg pedig nézte őket és pajkos mosoly megrángatta szája szélét. Szurkó felegyenesedett. Már tarkállott az inge az olajfoltoktól. Az arca is piszkos lett. — A jobb tartó csavar elmozdult. 14,5-ről 14,3-ra. Ezért zúzta szét a gép a formát — és indulattal nézett az öregre. Már mások is álltak körülöttük. — Tudjuk! — csippentett vissza Gerelyes. — Hát akkor? — vesztette egyensúlyát Szurkó. — Majd először, amihez te nem értei — tolta el az öreg a géptől. — Eltávolította a roncsokat — és munkához látott, mintha ők ott sem lennének. Délután új formát tettek a gépbe. Fél ötkor már elindultak. Szurkó és Takács nem mozdult. Venczel délután bejött az üzembe, de Kapás, aki az ajtóban volt, útját állta. — Most hagyjuk őket. Nagyon kérem. — Vállalja a felelősséget? — mordulta el magát a mérnök. — Együtt vállaljuk. Kérem, hallgasson most rám. Jöjjön be éjfél előtt — s kifordultak az üzemből. Szurkó félszemmel figyelte őket, és ideges volt. Mikor elmentek, megkönnyebbült, öt óra felé már az öreg küldte őket, mert a gép ment egyenletesen. Mikor Szurkó és Takács kiléptek a gyár kapuján, egy nagyot szippantottak a nyárdélutáni levegőből. Szurkó könnyűnek érezte magát és mintha csiklandozná valami, Takácsra nézett. — Azért nem fogtak ki rajtunk, — felnevettek. Takács megragadta. — Erre iszunk egyet! Nyolc órakor már a mulatóban ültek. A bor, a forgatag, a zene, a leányok szoknyájának suhogása feledtették velük az üzem égett olajszagát. Táncba kérték a leányokat. Már 10 óra volt, amikor hazaindultak. Nem szóltak a munkáról, de mindkettőjük fülébe bele-belezú- gott a gép zörgése. Szurkó nem tudott lefeküdni, csak topogott. Takács is csak mocorgóit. — Lao, alszol? — Nem. — Gyere! S elindultak. Szaladtak, mintha már késtek volna a műszakból. Lihegve értek a gyárba és megálltak a gép mellett, amely ment és az izzó vasdarabra mért minden csapása mintha egy diadalkiáltás lenne. A két fiú egymásra mosolygott és álltak mozdulatlanul, tekintetük követte a gép mozgását. Takács felemelt egy kihűlt kapát, forgatta, azután Szurkó elé tartotta. — Szagold csak! Milyen jó szaga van! Szurkó elnevette magát. — Bolond vagy te, Lao. Kapás és Venczel távolról figyelte a két fiút. A mérnök homlokán megrándultak a ráncok. Kapás felnézett rá és félszemében bukdácsolt a mosoly. — Mikor kell az első szállítmánynak indulni? — Kilenc nap múlva. — Menni fog? — Most már menni. Ráállítunk még két gépet. — És a két fiút felelőssé teszi érte. Venczel hirtelen ránézett Kapásra és köszörülni kezdte torkát, hogy leplezze zavarát. Azután felöltötte mérnöki tekintetét. De Kapás még rálépett a kislábujjára. — Olyanok ezek a fiúk, mint az izzó vas, formázásra várnak. Szurkó észrevette Kapást és Venczelt. Oldalbalökte Takácsot. Az is követte Szurkó tekintetét. Zsebredugták kezüket és andalogni kezdtek a gép körül érdektelenül, közömbös arccal és fintor- gatták az orrukat. Kapásból felszakadt a nevetés. Venczel egy darabig küzdött magával, de nem bírta elfojtani, ő is hahotáz- ni kezdett. Még a szeme is megtelt könnyel. Zúgtak a gépek, sárgás fénnyel kígyóztak a tűzszalagok tés valamely gépkezelő nótája birkózott a nagy zajjal. BOBÁL GYULA (Vége)
