Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-15 / 65. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I Népújság Jobb együttműködéssel a beruházási feladatok megoldásáért Beruházók és kivitelezők tanácskozása AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 65. SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1959. AUGUSZTUS 15. UJ KENY | Megnyitották a 21-es műutat Augusztus 20. Alkotmá­nyunk törvénybeiktatása, egyben a munkás-paraszt ösz- szeíogás, az új kenyér ünne­pe is. A dolgozó emberek/ szorgos munkájának nyomán’■ gazdagodik országunk, egyre jobban él népünk. A malmokban már őrlik az Idei bőséges termést, minőségű termést. jo Csütörtök délután befeje­ződtek a Hatvan—Salgótarján között legnagyobb részben tel­jesen új nyomvonalon épített 21-es számú műút kedd reg­gel óta tartó műszaki átvéte­li! munkái. )> Az út megnyitása, át­adása alkalmából Kerekes Int­őre a KPM II. számú főosztá­lyának főmérnöke a követke- >] zőket mondotta a Magyar ^Távirati Iroda munkatársá­énak: • A 21, sz. műút, Hat- & an—Zagyvapálfalva közötti teljesen kész szakaszának az ünnepélyes átadását a későb­binek során tartják meg. Mi­ivel azonban a műszaki vizs­gálatok ma befejeződtek és a szakemberek az új utat a köz­lekedésre alkalmassá nyilvá- . nították. csütörtök délutántól <az utat megnyitjuk a teljes közúti forgalom előtt. Az összesen 107 milliós régi áron számított beruházással elké­szült útszakasz építése közben 110 hidat, közte 12 nagyobb >> hidat kellett teljesen újjá­építeni. Ez az új út népköz­ig társaságunk, főleg a nógrádi ^iparmedence számára igen je­lentős segítése az Alkotmány .^ünnepe előestéjén — mon- >) dotta többi között a KPM >< főmérnöke. y> Szerdán a nógrádi ipar­medence legsürgősebb ten­nivalóiról tanácskoztak Sal­gótarjánban a beruházó és az építőipari vállalatok ve­zető szakemberei. Az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának székházában tar­tott tanácskozásán — ame­lyen a megye idei több mint 400 milliós beruházási munkáinak helyzetét vi­tatták meg — részt vettek Jakab Sán­dor, a Nógrád megyei párt- bizottság első titkára, a párt és a tanács illetékes osz­tályvezetői, a Nehézipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Egészségügyi és az Építés­ügyi Minisztérium képviselői is. Bemard Rezső elvtárs, a megyei pártbizottság osztály-1- vezetője ismertette a párt- bizottság előző ülésének a beruházások helyzetéről ho­zott határozatait. Ezt köve­tően igen alapos vita során cserélődtek az álláspontok, vélemények a jelentős mun­kák sikere érdekében. A nógrádi iparmedence egyik legégetőbb feladatáról, a salgótarjáni új kórház épí­tésének előkészületeiről tá­jékoztatta a tanácskozás résztvevőit Pernye Edit fő­mérnök, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében. Elmondotta, hogy az eredeti terveket mó­dosították és a kórház nyolcemeletes főépületé­ben lesz az 560 kórter­mi ágy. Nyolcvan férőhelyes bent­lakásos nővérképző iskolája, több orvoslakása és az ápoló­nővérek számára saját ott­hona is lesz, a mintegy 100 milliós beruházással épülő új kórháznak. Az új kór­ház modem konyhájának a terve már elkészült, és an­nak építését rövidesen meg­kezdi a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Jövőre el kell készülni a régi lak­tanya épületéből átalakított gyermekosztálynak, a nagy­teljesítményű mosodának és a kazánháznak is. A kór­ház egésze a jövő ötéves terv nógrádi büszkesége lesz. Illyés György, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében a Salgótarjá­ni Vízmű miatt elhangzott bírálatra válaszolva bejelen­tette, hogy az Ipoly teraszára épül fel a regionális vízmű. A terv most már elké­szült és a munkák is rö­videsen megkezdődnek. Az Országos Tervhivatal ré­széről ugyancsak bírálták a beruházókat, mert tízmilliós fedezetet már az idén biz­tosítottak a salgótarjáni víz­mű építésének megkezdésé­re, ebből azonban még csak félmilliót vettek igénybe. Egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a beruházási tervek le­maradásának zöme a ter­vezőintézetek fegyelme­zetlen munkájából adó­dik. A tanácskozás eredményei­ből a Nógrád megyei párt- bizottság még egyszer napi­rendjére veszi a beruházási munkák helyzetét és az ed­diginél még jobban érvény­re juttatja a beruházások pártellenőrzését. Äz illetékes minisztériumi és országos szervek képviselőivel közö­sen a beruházó és kivitelező vállalatok szakemberei is kérték, hogy a megyei párt- bizottság ezentúl legalább negyedévenként hívja össze hasonló feladatokkal ezt a tanácskozást, ami saját mun­kájuk fogyatkosságát is se­gítene felszámolni. A késő délutánig tartó tanácskozás tapasztalatait Jakab Sándor elvtárs, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára fog­lalta öss^e. * 6 Ünnepségek, gazdag sportműsor, béketalálkozó augusztus 20-án Szerte a megyében készü­lődnek a .dolgozók augusztus 20-a, az Alkotmány napjá­nak megünneplésére. Az ün­nepség jelentőségét növeli, hogy ezen a napon lesz t'|z éves évfordulója alkotmá.- nyunk törvénybeiktatásának. Megyénk területén a járási székhelyeken központi ünnepségeket tartanak — kivéve Pász­tói — a községekben pe­dig a helyi hagyományok figyelembevételével rende­zik meg az ünnepségeket. 4 csépié» mellett a kapások betakarítására készülnek a falvakban A gyárakban szorgos, hozzáértő kezek készítik ropogós kenyeret. a friss, És az üzletben... Megyénkben a gépállomá­sok a rendelkezésükre álló teljes gépparkkal dolgoznak á cséplés mielőbbi befejezé­séért. Augusztus 10-ig 2211 vagon gabonát csépeltek el. A cséplési terv teljesí­tésével az érsekvadkerti gépállomás áll a legjob­ban, 39 gépük mintegy 400 vagon gabonát csé­pelt el eddig. Az eredmény minden bi­zonnyal jobb lenne, ha a kedvezőtlen időjárás nem akadályozta volna a mun­kát. A körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek közül a balassagyarmati Előre és a honti Győzelem Termelő- szövetkezetnél már befejez­ték a cséplést. Hogy a mun­ka megfelelőképpen halad­jon, megfelelő szervezés szükséges a gépállomások részéről is. A pásztói gép­állomás is többet tehetne e téren. Ugyanis Szurdok- püspökiben két cséplőgép dolgozik, de a termelőszövet­kezet gabonáját egyik sem csépeli. Az aratással egyidőben a talajmunkát is végzik a gép­állomások, bár ez elég von­tatottan halad. A tarlóhán­tást például, amikor az idő engedte nem kezdték meg Új bányagép készül Zagyvapálfaiván Kedden délben tartották meg Zagyvapálfaiván, a Bá­nyagépgyárban egy új ma­gyar bányagépnek, az eddigi legkorszerűbb szénosztályozó rostának, a műszaki ellen­őrző próbáit. A nyolc méter hosszú és két méternyi szé­les berendezést rezgésvezérlő lécek és rugók egyszerre víz­szintes és függőleges irány­ban mozgatják a beépített villanymotor segítségével. A szénpor és a darabos szén tökéletes osztályozására al­kalmas új bányagépet a Bá­nyászati Tervező Intézet ja­vaslatai és elgondolásai alap­ján Schmidt László, a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár fő- konstruktőre készítette el. Kedden a tervező intézet mérnökeinek jelenlétében tartották meg a műszaki el­lenőrző próbákat, s az ille­tékes szakemberek vélemé­nye szerint a legújabb ma­gyar bányagép tökéletesebb a külföldön gyártott hasonló osztályozó berendezéseknél. Még néhány kisebb módosí­tást végeznek az új beren­dezésen, majd e legújabb magyar bányagép prototípu­sát a nógrádi bányászoknak adják át üzemeltetésre a bá­nyásznap előestéjén a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár dol­gozói. A Nógrádi Tröszt a nagybátonyi osztályozó kor­szerűsítésére alkalmazza az új gépet. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban máris meg­kezdődtek az előkészületek a száz berendezésből álló null­széria sorozatszerű gyártásá­mindenütt, s így most már a keverőszántást, valamint a nyári mélyszántást kell megkezdenünk. Legtöbb talajmunkát az erdőkürti gépállomás vég­zett: több mint 850 hol­don. Tarlóhántás a tolmácsi gép­állomás körzetében mutatko­zik a legtöbb, 515 hold. Több gépállomásunk már megkezdte a kezdeti előké­születeket, a gabona beta­karítása mellett, a burgonya és cukorrépa betakarításá­hoz. Ahol erre lehetőség van, a termelőszövetkezetek géppel végzik majd ezen növények szedését. Az ünnepségek gazdája a Hazafias Népfront és szerte a megyében a népfront szer­vezetek jó gazdaként készí­tik elő az ünnepségeket. Amint arról már hírt ad­tunk a pásztói járás Bujákon rendez béketalálkozót. Ba­lassagyarmaton és Salgótar­jánban központi ünnepségek lesznek. Salgótarjánban 19-én este 6 órakor Jakab Sándor elv- társ az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára tart ünnepi beszédet, majd az ünnepség után Magyarnóta est lesz fővárosi művészek közreműködésével. 20-án egésznapos sportműsor lesz. Délelőtt háztömb körüli ke­rékpárosversenyt rendeznek az Állami Áruház körül. Míg délután atlétikai ver­senyek és futball-mérkőzés lesz. A nagyüzemek dolgozói meglátogatják az általuk patronált termelőszövet­kezeteket és együtt ünnepelnek a tsz- ek népével. II népszámlálás sikeres lebonyolítása a tanácsnk fontos feladata Mint arról már hírt ad­tunk, megyénk egész terüle­tén megkezdődött az 1960. január 2-án kezdődő nép­számlálási munkák előkészí­tése. Munkatársunk felkeres­te Lécz László elvtársat, a Központi Statisztikai Hiva­tal népszámlálási felelősét, s a következő kérdésekre kért választ: — Mi tette szükségessé a nép- számlálást? — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az 1959. évi 30. sz. törvényerejű ren­deletében határozatot hozott az 1960. évi népszámlálásról. Az ENSZ Statisztikai Bi­zottsága is elrendelte, hogy 1955. és 1964 év között minden országban nép- számlálást kell tartani, mert 1965. körüli évek­ben világnépszámlálás végrehajtására kerül sor. Az 1960. évi népszámlálást a fentieken kívül szükséges­sé tette az a tény is, hogy Magyarországon tervgazdál­kodás van és a tervek ké­szítéséhez feltétlenül szüksé­ges a népszámlálás során begyűjtött adatok ismerete. A népszámlálás fontos ada­tokat nyújt a munkaerő helyzet, az iskolai végzett­ség, a szakképzettség, a la­kásellátottság, és a lakóépü­let ellátottságot stb. illetően. — Milyen előkészítő munkát keli elvégezni, azzal hogyan állnak és milyen feladatot végeznek még? — Az adatok helyszínen történő összegyűjtését 1960. évi január hó 10. napjáig az ország egész területén be kell fejezni. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adat­gyűjtések végrehajtása, a ta­nácsok végrehajtóbizottsá­gainak feladata. Az összeírást és az adatok­nak a helyszínen való köz­vetlen felülvizsgálását a tanácsok végrehajtó bi­zottságai által erre a cél­ra alkalmazott számláló- biztosok és felülvizsgá­lok végzik. Július 31-ig kellett elkészí­teni az épületeket tartalma­zó folyamatos utca és ház- számjegyzéket, valamint a minden épületet tartalmazó községi térképeket. A körzetek kijelölése és jó­váhagyása után kerül sor a népszámlálást végrehajtó mintegy 800 számlálóbiztos és 300 felülvizsgáló beoktatá- sára. Az utca és házszámrende- zés végrehajtását a megyei tanács elnöke 1959. március 8-án elrendelte. A rendelke­zés végrehajtását sok község­ben elhanyagolták. A bekül­dött utca és házszám jegyzé­kek sok esetben rosszak és olvashatatlanok, emiatt a községek 60—70 százalékénál a jegyzékek újra készítését el kellett rendelni. Csak az előbb említett fel­adatok pontos és határidőben történő végrehajtása biztosítja az 1960. évi népszámlálás vég­rehajtásának sikerét. — Kik hajtják végre a népszám­lálást? A lakosság ebben milyen segítséget nyújthat? A népszámlálást számláló- biztosok és felülvizsgálok hajtják végre. A számláló- biztosok házról házra járnak és kikérdezés útján töltik ki a népszámlálási lajstromos kérdőíveket. Egy ilyen lajstro­mos kérdőíven írják össze az egy közös háztartásba tar­tozó személyek adatait. Ez a kérdőív 5 személy összeírásá­ra alkalmas. Az összeírást végző szám­lálóbiztosok munkájához a lakosság segítséget nyújthat azzal is, hogy a számlálóbiztos által kért napon otthon tar­tózkodnak, vagy otthon hagyják egy pa­píron a legfontosabb adatai­kat az állandóan otthon tar­tózkodóknál.

Next

/
Thumbnails
Contents