Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-08 / 63. szám

1959. augusztus 8. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Nincs idő a várakozásra Mind közelebb kerülünk egymáshoz /É tavasszal alakult ter- melőszövetkezetek zö­mében úgy határoztak a ta­gok, hagy agaik az ősszel kez­dik meg a közös munkát. Azonban addig is kihasznál­ják a rendelkezésükre álló időt, hogy megteremtsék az őszi indulás kedvező feltéte­leit. Ságújfaluban például már közösen biztosították az állatállomány részére a szük­séges takarmánymennyiséget. Mátraverebélyen és Nádúj­faluban jórészt társadalmi munkával készítik el az őszi indulásig a szarvasmarha is­tállót. Egyszóval, ezek a ter­melőszövetkezeti parasztok aláírásukat a belépési nyilat­kozaton adott szavuknak te­kintik. S már csak azért is betartják, mert az adott szó kötelez, s a párt és a kor­mány sosem csapta be őket. Nincs is egyetlen olyan ter­melőszövetkezetünk sem, ame­lyik az ősszel indul, ahol ne tettek volna már valamit an­nak érdekében, hogy a be­takarítás végeztével meg­kezdhessék a közös munkát. Azt azonban mindezen té­nyek ismeretében sem sza­bad figyelmen kívül hagy­nunk ezeknél az emberek­nél, hogy aláírták a belépési nyilatkozatot, lényeges válto­zás nem következett be eddi­gi élet- és gondolkodásmódjuk­ban. Egyik lábukkal állnak csupán a közös gazdálkodás talaján, a másikkal — s ma még ez az erősebb — az egyéni gazdálkodást járják, hiszen az idei esztendő na­gyobbik részét is, mint egyé­nileg dolgozó parasztok töl­tötték. Ezeknek az emberek­nek a fejében megmagyará­zatlan kérdések tömege raj­zik a termelőszövetkezetet, a közös gazdálkodást illetően. S ha ezekre a kérdésekre nem adunk őszinte, világos, kielé­gítő választ, magyarázni kez­di az ellenség, s természete­sen úgy, hogy az az ő ja­vára váljék. Kétségkívül leg­fontosabb feladat most fa­lun. társadalmi üggyé tenni a termelőszövetkezetek meg­szilárdítását. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a gazdasági segítséggel együtt rendszeres politikai, felvilá­gosító munka folyjék az ősz­szel induló termelőszövetke­zetben, amely minden kétsé­get kizárólag választ ad a termelőszövetkezeti tagok fel­vetődő problémáira. J%Je m is olyan régen, 1 * egyik termelőszövetke­zeti községünkben a tagok között lábra kapott az a helytelen nézet, / miszerint a munkaegység jóváírással probléma van, nem azt kap­ják a tagok, amit munkájuk után megérdemelnének. Ter­mészetesen a szövetkezet tag­jaiban a hír zavart keltett, lazult a munkafegyelem, ami persze a közös gazdaságnak semmiesetre sem vált hasz­nára. De a termelőszövetke­zet vezetői a pártszervezettel karöltve, felvilágosító szóval megszüntették a találgatáso­kat. Egy másik helyen a köz­ség vezetőit igyekeznek lejá­ratni, mondván, azok kapták közel a községhez a háztáji földeket, akik jó ismeretség­ben vannak a tanács veze­tőivel. Mondanom sem kel­lett, hogy mekkora elégedet­lenséget szült ez a községben. Az ilyen nézetek terjedésé­nek minden bizonnyal gátat tudnak vetni felvilágosító po­litikai munkával a pártszer­vezetek, amelyek legtöbb ősszel induló tremelőszövet- kezetben már megalakultak, s melyeknek továbbra is leg­fontosabb feladatát képezi a rendszeres politikai nevelő- munka, amelyet a termelő­szövetkezeti vezetőséggel kar­öltve végeznek, a még inga­dozó termelőszövetkezeti ta­gok megnyeréséért. Az azon­ban rendkívül fontos, hogy politikai nevelőmunkájuk ne csak általánosságban merül­jön ki. Ne csak általánosan beszéljenek, milyen előnyöket rejt magában a nagyüzemi gazdálkodás. A mi termelő­szövetkezeti tagjaink most már arra is kíváncsiak, mit kell tenniök és hogyan, an­nak érdekében, hogy azok az elképzelések, tervek, amelye­ket készítettek, valóra is vál­janak a termelőszövetkezet­ben. Igen fontos, hogy a dol­gozó parasztok felvetődő problémáikra, kétségeikre őszinte, világos választ kapja­nak a kommunistáktól, mert akkor bizonyos, hogy körük­ben nem talál talajra az el­lenséges híresztelés. Nagyon sok segítséget nyújtanak e téren a termelőszövetkezeti vezetőknek, a pártszerveze­teknek, a politikai megbízot­tak, akik idejük jó részét a számukra kijelölt községek­ben töltik, megismerve a ter­melőszövetkezeti tagok éle­tét, problémáit, igen sokat segítenek azok megoldásában, termelőszövetkezetek megerősítéséért, meg­szilárdításáért érzi felelőssé­gét munkásosztályunk is. Ahogy a szervező munka so­rán üzemek és gyárak dolgo­zói segítettek meggyőzni a dolgozó parasztokat a nagy­üzemi gazdálkodás helyessé­géről, most ugyanúgy, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáért dolgoznak. Számta­lan gyárunkból, üzemünkből járnak falura egy-egy terme­lőszövetkezetbe olyan elvtár­sak, akik tisztában vannak pártunk és kormányunk in­tézkedéseivel s ismerik a ter­melőszövetkezet helyzetét, igyekeznek segítséget adni ahhoz, hogy a nyár végén megkezdjék a közös munkát, a közösben töltött esztendőt. Mert várakozásra idő már nincs. Lassan lekerül a ga­bona a tarlóról és falvaink- ban megkezdik a jövő gaz­dasági év alapozását. Tet­tekre van tehát szükség az ősszel induló termelőszövet­kezetekben is, az első közös esztendő sikere érdekében. VINCZE ISTVÁNNÉ A szendehelyt Kossuth Ter­melőszövetkezetet a Budapesti Hegesztőkészülékek Gyára pat­ronálja. Az üzemi pártszervezet titkára és az igazgató legelőször junius közepén látogatott el hoz­zánk. Azóta minden héten eljön­nek. Megismerkedtek a község­gel. Az igazgató elvtárs például részt vett a tsz-fejlesztési bizott­ság ülésén. A párttitkár elvtárs a községi pártszervezetnek nyújt segítséget. A könyvelő kétheten­ként a tsz-könyvelőt tanítja a kettős könyvvitelre. Legutóbb július 29-én hívá­sunkra ismét megjelentek az üzemi elvtársak. Segítségüket kértük a behordáshoz, mivel a tsz-nek csak egy fogatja van, a gépállomás pedig egy vonta­tót adott. A gyárból kaptunk egy 3,5 tonnás teherautót. Ugyan­akkor a pártszervezet titkára, az üb. elnöknő és még három dolgozó szabadságát a tsz-ben tölti, hogy részt vegyenek a be- hordási munkákban. Ez vala­mennyi tsz-tagnak igen jól esett. Az augusztus 20-i ünnepséget is közösen rendezzük meg. Eb­ből az alkalomból az üzemi pártszervezet titkára mond ün­nepi beszédet. Lesz labdarúgó• mérkőzés, az üzemi kultúrcsc- port műsort ad. Ezek a példák is igazolják, hogy a párt határozaza alapján milyen közel kerül egymáshoz munkás és dolgozó paraszt. VARGA ANDRÁSNÉ VB. titkár, Szendehely Nógrádi termelőszövefkezetek, egyénileg dolgozó parasztok a kiállításon Alig egy hónap és meg­nyitja kapuit Budapesten a (13. Országos Mezőgazdasági Kiállítás ás Vásár, mezőgaz­daságunk nagy seregszemléje. A kiállításra megyénk tan­gazdaságai, termelőszövetke­zetei és egyénileg dolgozó parasztjai is elküldik termel- vényeiket. A bíráló bizottság figyelembe véve a növény- termesztésben legkiválóbb eredményeket. eldöntötte, hogy mely tangazdaságok, termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok kép­viselik megyénket a kiállítá­son. A kisterenyei Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet ker­tészeti dolgozói igen szép eredményeket érnek el. A bí­ráló bizottság úgy határozott: mutassák be káposztájukat és paradicsomukat a kiállítá­son. A nógrádszakáli Hala­dás Termelőszövetkezet, va­lamint az ipolytamóci szak­csoport szintén jólsikerült káposzta termését viszi föl a kiállításra. A palotási Má­jus 1 és a pásztói Szabad­ság Termelőszövetkezetek bú­zája a nagyüzemi gazdálko­dás helyes agrotechnikáját dicséri majd Budapesten. Ér- iSékvadkerten a Dimitrov Termelőszövetkezet nagysze­rű dohánytermést takarít be az idén is. Ök ezt viszik a kiállításra. A Szécsényi Tan­gazdaság árpát, a szügyi pe­dig árpát, búzát és cukorré­pát mutat be. Szép számmal képviselik megyénket a mezőgazdasági------------------4^-« kiállításon egyénileg dolgozó parasztok is. Többek között Kovács Gábor Héhalomból ezúttal őszi árpáját mutatja be, Tóth József ipolytarnóci dolgozó paraszttal együtt. Ugyancsak őszi árpa dicséri a kiállításon Józsa Ferenc és Lászlók András nagylóci termelők hozzáértését. A szécsényi Velencei János jól- sikerüit búza, Sümegi János pedig cukorrépa termését mutatja be. Válságban a gyerekek §zövetkezete Berkenyén a tavasz folyamán a Petőfi Termelőszövetkezet is­kolás gyermekeinek részvételé­vel öt holdon egy új kis ter­melőszövetkezet alakult. A gyer­mekek szövetkezésének gondo­latát a Petőfi Tsz intéző bizott­sága vetette fel, amelyet mind a tanácson, mind az iskolában nagy lelkesedéssel fogadtak. A gyermekek öröme leírhatat­lan volt, amikor megtudták, Berkenyén vezetői megszervezték volna a nyárra is a közös munkát, s nem hagyták volna magukra a gyermekeket. Szép törekvés volt az oktatás összekapcsolása az élettel, ez sikerült is volna, ha a következetesség elvéről nem feledkeznek el a berkenyéi is­kola vezetői.- ta ­Barátok segítenek Az idei aratás próbára tette az etesi Haladás Termelő- szövetkezet tagjait is. Gép csak igen keveset tudott arat­ni, az aratásra váró gabonát jórészt a termelőszövetkezet tagjai vágták le. A szorgalmasan dolgozó term előszövetkezeti tagoknak se­gítséget nyújtottak a zagyvái üzemegység dolgozói. Kö­tötték a learatott gabonát, keresztbe rakták, hogy aztán minél előbb megkezdődjék a cséplés. Kusz Piroska és Kiss Katalin a közgazdasági technikum ta­nulói, a nyári szünidő alatt segítenek Etesen. A cséplőgéptől adják le a vetőmagot Közös szérűn csépelik a gabonát az ősszel induló lucfalvi Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai, s a hét vé­gére a gabona felét el is csépelik. A cséplőgéptől azonnal leadja minden tag a földterülete után járó ve­tőmagot is. Az őszi közös induláshoz-----------------4^.^ e ddig 900 mázsa takar­mányt kazlaztak be, amelyből 600 mázsa a pillangós takarmány. Szeptember elsejével ösz- szevonják az állatállományt, amelynek a takarmány szük­séglet nagy részét biztosí­tották, most a cséplésnél biz­tosítják az alomszalma szük­ségletet is. Gépeket vásárolnak a közös munkához Mátraszele község dolgozó parasztjai jelenleg még az egyéni parcellák terményei­nek betakarításával foglala­toskodnak, de gondjuk kiter­jed már az ősszel beinduló közös termelőszövetkezeti munkára. Az ősszel rajtoló Béke Termelőszövetkezet 57 új tagja a betakarítás nagy munkálatai közben is szakí­tottak időt, hogy megbeszél­jék az ősszel meginduló kö­zös munka feladatait. A megbeszélés alkalmával ügy döntöttek, hogy ha már közös földön dolgoznak és megvan a lehetősége a me­zőgazdasági munkák korsze­rűsítésének, az indulás kez­detétől fogva igénybe vennék a gépek segítségét. Döntésük alapján a termelőszövetke­zeti munka megsegítésére vá­sárolnak egy darab lovasge- reblyét, két darab vetőgé­pet, négy darab lókapát, két darab fűkaszáló gépet és amire még majd telik. A megbeszélésen az új termelő­szövetkezeti tagok között na­gyon bizakodó volt a hangu­lat a közös munka sikere iránt hogy nekik is lesz termelőszö­vetkezetük, s azon a néhány hold földön ugyanúgy gazdál­kodhatnak, mint a felnőttek. Az első lépésük az volt, hogy a nagy termelőszövetkezet mintá­jára megszervezték közös kis gazdaságukat. Választottak veze­tőséget, intéző bizottságot, bri­gádvezetőket, osztottak 17 négy­szögöl háztáji földet. Az első időben a gyermekek korukat meg hazudtoló an érdek­lődtek a termelési kérdések iránt. Tanulmányozták a nagy termelőszövetkezet vezetését, munkaszervezését, a gépeket, a közös istállókat, egyszóval is­merkedtek jövőjükkel. Az is­kola nevelői szintén örültek a kis szövetkezetnek. Az iskola igazgatója dicshimnuszokat zen- gedezett a gyermekek szövetke­zetéről a megyei lapban. Azt gondolta az iskola igazgatója, hogy egy saját magukat dicsérő cikkel végleg el is intézték az úttörők termelőszövetkezetét, hogy ezzel a cikkel közelebb sikerült vinni, az oktatást az élethez. A gyakorlat nem ezt bizonyította, mert a gyermekek munkalendülete állandóan csök­kent. Az iskola vezetősége kezd­te tehernek érezni a kis ter­melőszövetkezetet. Nem gon­doskodtak a ^mezőgazdasági munkák időbeni elvégzéséről, így azután nem csoda, ha ka- pálatlan maradt a kukorica, s aratatlan az árpa. Helyes lett volna, ha az iskola Uj istálló társadalmi munkába» Nagy a sürgés-forgás Ma- conka község határában; Miután a tagok végeztek az aratással, megkezdték a be- hordást és a cséplést; A ga­bonát egy szérűre hordják a termelőszövetkezeti majorba, hogy a szalma a közös állat- állomány részére helyben le­gyen. Az összehozandó közös ál­latállomány részére eddig közel 500 mázsa pillangós és egyéb szálastakar­mányt biztosítottak. Most a rétek második ka­szálásából is több száz má­zsa takarmányt ajánlottak fel a közös állomány részére, Gondot okoz a közös állat- állomány elhelyezése, éppen ezért úgy határoztak, hogy míg az 50 férőhelyes tehén­istálló el nem készül, addig csak a teheneket és ökröket viszik közös istállóba* a lo­vak egy ideig a tag istállójá­ban maradnak; Az 50 férőhelyes tehén­istálló építkezési munkái megkezdődtek társadalmi munkával. Már bontják az irénbányai régi épületeket, amelynek anyagából építik az istállót. A bontási munkákból kive­szik részüket a helyi KISZ- fiatalok a Nagybátony bánya­városi KISZ-fiatalokkal együtt. A termelőszövetkezet tagjai lófogatokkal megkezd­ték az építkezési anyagok szállítását. Közös szérűn csépelnek az új tsz tagjai Komoly erőfeszítéseket tesznek Sóshartyánban a ter­melőszövetkezet őszi indulá­sának biztosítására. Az őszi indulás előkészületeit már a tavasszal megkezdték. A köz­ségi tartalék területeiből 200 holdat azonnal művelés alá fogtak, melyen árpát, zabot és pillangósokat termeltek. GondosKodtak az ősszel összehozandó állatállomány takarmányalapjáról is. Eddig mintegy 500 má­zsa pillangós takarmányt, illetve réti szénát kaz­laztak be a tartalékte­rületükről, A további takarmányt a ta­gok földterületük után vi­szik a közösbe. Most, hogy az aratási munkákon túl vannak, meg­kezdték a hordást. A köz­gyűlés határozata értelmé­ben közös szérűre hordanak, s a szalma nagy része a közösség tulajdonában marad. Egy-egy tag - csak annyi alomszalmát tart meg ameny- nyi a háztáji állat almozá- sához elég. A napokban megkezdik a uhhoaaly átalakítását is, amelybe lovakat és szarvas- marhákat helyeznek el. A héten érkezett 80 juhhoz a napokban még 70 érkezik, amelyeket egyelőre magán­pajtákban helyeznek el.

Next

/
Thumbnails
Contents