Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-05 / 62. szám

4 nógrádi NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 5. vannak ugyan viperák, de csípés még nem fordult elő. Ettől függetlenül felkészül­tek az esetleges viperamarás­ra is, mert az orvosi sátor­ban antitoxin injekciót is tá­rolnak. Néhány hullámos alumí­niumlemezből készült apró házacska is állt itt, amelyek­ben a szerszámokat, ruhákat tárolták. Az egyikben büfé volt, ahol az étkezések után sörrel, vagy málnával csilla­pították szórójukat a tábor lakói. Esténként, a zászlólevonás­nál kihirdették az aznapi brigád eredményeket. — KIKÜLDÖTT MUNKA TÁRSUNK RIPORTJA ­A KISZ Országos Értekezletén elhangzott felhívásra, a hansági munkára ezrek és ez­rek jelentkeztek, erre a kemény izmokat követelő, de nagyszerű és romantikus mun­kára. Fiataljaink, s elsősorban a kiszesek már tavaly megkezdték a Hanság lápjának lecsapolását, termőterületté való átalakítását. Az idei nyáron is rohamra indultak lel­kes fiataljaink a Hanság meghódítására. A múlt nyár áldozatos munkája szép ered­ményeket hozott. A száraz időben keményre szikkadt, az esős időben vízben álló, tocso- gós rétek egyre inkább az alkotó ember zsákmyányává válnak. A tavaly lecsapolt területeken már sze­met termett az érett kalász. Nem voltak belvíz károk, s ez mind a lelkiismeretes munkát, a fiatalok szívét, szorgalmát di­cséri. Az idén újra ezrek léptek — s jönnek még — a Hanság földjére, hogy ásót, lapá­tot fogva béklyóba kényszerítsék a zabolát­lan vizet . . . — Dicséretet és elismerést érdemel a 18-as brigád, mert a hansági munkák történeté­ben a mai napon egyedülálló eredményt értek el. Tizenkét köbméter csatornát ástak ki egyenként a fiatalok — ol­vasta a táborparancsnok. A következő napi feladatok el­hangzása után felhangzott a DÍVSZ induló, s a tábor la­kói nyugovóra tértek. Nekünk a balassagyarmati fiatalok sátrában jutott hely. Alig takaróztunk be, a fiúk ugratni kezdték. — Azután nem kell remeg­ni a sötétben. — Jó lesz vigyázni a han­sági gyíkoktól. Ezek ártalmatlan ugratá­sok voltak, azonban kellemet­lenebb volt, hogy a szúnyo­„ __gok a sötétben megkezdték I ái Sándor ifjúsági tábor új- rádiak nagyon örültek érke- port ott volt - egy-két csíz- inváziójukat, megérezve, hogy rón'afői részlegébe, a Han- zésünknek, s alig tudtunk madörzsölésen, gyomorrontá- edzetlen vendégek érkeztek, ság környezetéhez illő hepe- szabadulni, hogy el ne cipel- son kívül nem kezeltek más (Akkor még nem használ­hupás földúton. Bármerre jenek magukkal. Egyszerre betegséget. Laci mosolyogva tunk szúnyogcsípés elleni néztünk füves, bokros, sík hat sátorba is hivatalosak elmesélte, hogy a környéken szert.) tájat pillantottunk meg, he- voltunk. A 400 közül 130 nógrádi... Délután érkeztünk a Szik- a kíváncsi fiatalok. A nóg- két hét alatt — míg a csö­venként megcsillant a zsom- békok között a víz. összerá­Holnap velünk dolgozik csatornában — mondta zott gerincvelővel kapaszkod- Pálur Pista, a balassagyar- tunk ki a győri kiszes elv- mati gimnazisták csoport já­társak különben nagyszerű kocsijából, s felszabadultan nyújtóztattuk meg eltörődött felé. nak közismert „Totyija”, s kacsintott egyet a többiek porcikáinkat. — Nem kell félni a mun­— Szervusztok elvtársak! — kától, nem lesz nehéz, még­köszöntött bennünket Banga Laci, a tábor parancsnoka, s szíves vendéglátással veze­tett minket a parancsnoki sátorba. Előttünk terült el a tábor, szemben hatalmas deszkákból készült színpad terpeszkedett, balra, közel 12—12 személyes sátor állt mértani alakzatban. A sátrak­sem két hét az az 1 nap, amit dolgoznak — szólt köz­be Rozgonyi Tomi, a Salgó­tarjáni Közgazdasági Techni­kum volt diákja és mutatta a tenyerét, amely már ma­gán viselte a munka hami- a színpadtól sítatlan jeleit. 50 terebélyes Beszélgetésünket a helyi stúdió műsora szakította fél­be. Rövid zene után kül- és kai szemben magas szálfán belnolitikai ismertető, a bri- lobogott a tábor zászlaja. A gádok aznapi eredményének színpadtól jobbra a konyha kihirdetése, maid a táborélet és az ebédlősátrak álltak. furcsaságai hangzottak el. A műsor után vacsorázni in­dultak a tábor lakói. Rövi­desen mi is utánuk mentünk, sáfíos kiselőadásokat rögtön- kíváncsiak voltunk. hogy SÍ1°S vannak megelégedve a va­A táborban éppen a határ­őrség egyik tisztje a helyszí­nen feltett kérdésekre való­Táborélet hej de jó. zött. Érdeklődve fordultunk a táborparancsnokhoz, aki röviden tájékoztatott bennün­ket a táborról, az ott folyó munkáról. csóréval. A konyha előtt hatalmas tepsikből osztották az étvágygerjesztő. jóillatú rakottkrumplit. A tábor egy napja Másnap reggel hangos ve- csatornából, hogy jól meg­— Mint tudjátok, önkéntes KISZ-tábor a táborunk, s je- Goldperger Pista, lenleg közel 400-an laknak balassagyarmati itt. A fiatalok hat órát dől- Mellé ültem, s goznak naponta a délelőtti tem. elégedett-e órákban, mert később a nagy zéssel. meleg miatt nehéz dolgozni. zényszóra ébredtem, , , hirtelen felültem, s ------ ------------_ A z egyik pádon, a konyha láttam, hogy mindenki ne- Luca Jancsinak mellett jóízűen falatozott vet hirtelenségemen a sátor- Pirónak: ban. A fiatalok már elindul mire húzza a vizes kulacsot. Ivás akkor után kötekedve kiáltott oda becenevén az egyik gimnazista _________ __ _____ m egkérdez- mj felvételeztük a munkaru az elelme- hákat, s „szakképzetlenül’ beöltöztünk. pajtás, én — No, hallod A mi munkaterületünk közel már csak igazán sokat eszek, _JllSf’ az első esa­1100 hold. amelyet főcsator- szeretem a gyomrom, de tornához ahol már szorgos nák vesznek körül, s mellék- mondhatom, hogy ízletes és nk "folyt Nógrádiak nes- csatornákkal szeljük át. elég a koszt. Igaz, az első munka folyt N°Sradiak’ Pes — Csinos hajad van pajtás, tak a munkahelyre, mikor nem ártana egy kicsit besá­rozni és úgy néznél ki a la­pátoddal. mint Neptun isten. Pirónak világító vörös ha- Vizes, zsombékos réten ke- ia volt. Azonban ő sem ma­radt adós a válasszal. tiek, szegediek vegyesen dol­— Te beszélsz, mikor dupla adagot akarsz mindenből na­ponta. A szakállad is azért A beszélgetés a nógrádi héten mintha kevesebb lett S0Zfa,k a csatornák mentén, növesztetted meg, hogy idő­fiatalokra terelődött, akiknek volna egy kicsit, de azt hi- £igszgr a pásztói gimnazis- sebbnek nézzenek a szakács munkájával nagyon elégedett szem, hogy csak a szokatlan dákkal találkoztunk. ^Tizenkét nők, s többet adjanak. a tábor vezetősége. A tábori munka éreztette ezt velünk életről nem beszélt Laci, csu- A hét minden napján ka­pán ennyit mondott: — győ- punk húst. A hangulat jó volt, s a munka is serényen folyt. Ott­ződjetek meg róla, mi van itt, milyen a hangulat. Közben az előadás véget én is megvacsoráztam. Való­ért fiatal vállalkozott a kéthetes, izmokat követelő munkára. s mindannyian becsülettel hagytam a 33-as brigádot, s Pista mellől engem is el- helytálltak. A fiatalok a tra- megkerestem a 18-asokat. A szólított^ gyomrom^ s^Jgy pézszelvényű csatorna kétol­dalára dobálták ki az isza­pos anyagot, s amikor na­gyon meggyűlt a víz a csa­körülfogtak minket ban finom volt a vacsora. brigád 8 tagból állt. s már a táborba érkezve elhatároz­ták, megmutatják, mit ér egy tanítóképzős szív. Mert tomaszakaszban, munkába ők azt mondják: „az izmok lépett a lavór-brigád is. La- mellé szív is szükséges ám, vórokkal merítették ki a vi- s ne hiányozzon a meggyő­zet a csatornából a fiatalok, ződés sem, a tudat sem, Korszerű tábor; jókedv és hangulat Vacsora után Banga Laci- Gáborral, a Budapesti Mű val, a táborparancsnokkal szaki Egyetem végzős kul megnéztük a tábort. A sát- túrmémökével találkoztunk. két, s barátságos mosollyal rónafői munkaterület főcsa- rakban mindenütt fehérlepe- Éppen kapóra jött Gabi, hi- meghívtak egy kis segítésre, tornájának végén találtam hogy mélyíteni tudják azt Pálur Pistáék — Totyiék amiért végzik a munkát” A Hanságtanyák csatorna­közfelkiáltással fogadtak min- rendszereihez kapcsolódó új dős ágyak álltak, bár itt-ott szén ő vezette a tábor mun- eszményi rendetlenséget is kálatait. Röviden elmondta, Alig léptem a csatorna vizé­be, majdnem térdig süpped­a csokoládé barna fiúkat. Ültek a parton s lógatták a fejüket. — Mi van fiúk? — szólítot­találtunk. Közben Laci min- hogy a fiúk szép munkát vé- tern az iszapos anyagba, den kérdésemre készségesen geznek, s bár nincs megszab- — Hohó, nem lehet elsüly­válaszolt. Egyetlenegyszer til- va a napi teljesítmény, még- lyedni, előbb le kell tenni a tam meg őket csadálkozva. takozott, mikor a brigádok is igyekeznek túlteljesíteni a vízijártassági vizsgát — mond- — Időt kértünk a verseny­eredményéről, a munka me- kialakult napi 2 köbméteres ta Gémes Gyurka, s megra- bíróságtól, amolyan taktikai netéről kérdeztem. teljesítményt. Gábor sietett, gadta a zubbonyom ujját, megbeszélésre — válaszolt — Nem barátom. A munka mert még ellenőriznie kellett hogy bele ne essek a vízbe. Kovács Jóska, a brigádve­eredményét majd elmondják az aznapi munka számításait. Szaporán folyt a munka, mi- zető. A beszélgetésből kide­a mérnökök. Nem akarok A parancsnoki sátortól né- közben viccelődtek és beszél- rült. hogy veszélyben forog ebbe beleszólni. Az én fel- hány lépésnyire egy másik gettek a fiúk. A kidobált a brigád első helyezése, s az adatom, hogy a tábor életét sátor állt. amely az egész agyagot a csatorna nap mint nap megszervez- táborban a legtisztább és leg zem, irányítsam azt, s persze rendesebb. Az orvosi és kór törődjek a neveléssel is. ház sátor volt ez, szakszerű — akit Campinak Az egyik sátornál Deák felszereléssel, amelyben a partján elsőséggel járó díszes vándor- néhánya elterítették. Egy fél zászló. Volt egy komoly ve- óra múlva Gémes Gyurka télvtársa a brigádnak, a bu- becéztek dapesti munkás ifik, akik kimászott a kétheti szabadságukat töltöt­— fújt egyet. ték a Hanságban. Jóska rö­viden előadta tervét az első­ség megtartására. — Mint tudjátok, már csak ez a napunk van, hogy meg- védjük a nógrádiak becsüle­tét. Jelenleg is csak öten vagyunk itt, mert hárman más részen dolgoznak. Fog­junk hozzá a munkához, s mutassuk meg, mit tudunk. Ami ezután következett, nehéz lenne leírni. Az öt fiú hihetetlen gyorsasággal dol­gozott. Kovács Jóska, Szta- niszláv Miska, Cseh Máté, István Laci most megy még csak negyedik osztályba. Sir.g- lár József, Németh Árpád, Máté Mátyás, Orosz István már végzett tanítók. Ezek a fiatalok voltak a tábor büsz­keségei. Búcsú a A délután már készülődés­sel telt el. A brigádvezetők összeszedték a felszerelést, a sátrakat kitakarították a fia­talok. hiszen eltelt a két. hét. s átadják a helyet az újabb csoportnak. Sokan, még az utolsó lehetőséget is kihasz­nálták, futballoztak, asztali­teniszeztek, vagy a korábban kivett izgalmas könyv olva­sását fejezték be. — Nehéz munka volt, de szép volt az a két hét, ame­lyet a Hanságban töltöttünk. A munka, a baráti közösség­ben való együttélés hasz­nunkra vált, — mondták töb­ben a fiatalok közül, mikor megkérdeztem, mi a vélemé­nyük az ott töltött időről. A tábor a költözés képét mutatta egész délután, de mire elérkezett az este, rend volt a sátrakban, a sátrak között. Este 8 óra. után fel­sorakozott a tábor ifjúsága a zászló köré, s Banga elv­társ, a táborparancsnok köz­vetlen szavakkal köszönetét mondott a fiúk példás helyt­állásáért. Röviden ismertette a tábor résztvevőinek munka­eredményeit, s elmondta, hogy közel 3 kilométer hosz- szú csatornát vágtak a fia­talok a Hanság földjébe, s közel 5000 köbméter földet ástak ki. A tábor 370 résztvevője között ott állt a 130 nógrádi fiatal is, s izgatottan várta, vajon a két brigád közül — akik a munkában egész idő Mire a fiatalok munka után megérkeztek a táborba, mi már ott vártuk őket. Letették a szerszámokat, s elözönlöt- ték a jó, hűvösvizű zuha­nyozót. A kiadós mosakodás után finom ebéd várta őket. A csajkában alig fért el a második fogás, az a két ha­talmas bécsiszelet. amelyet ebédre kaptak. Étkezés után a táborban gazdag sportfelszerelést hasz­nálhattak a fiatalok. Simics- ka Gyurka, az egyik pásztói gimnazista mondta el, hogy többször jártak a táborban színészek, volt filmvetítés is, meglátotgatta a tábort a vá­logatott ifjúsági asztalitenisz keret és jártak náluk az or­szágos íjász válogatottá tag­jai is, akik izgalmas bemu­tatót tartottak számukra. tábortól Matt élen jártak — melyik lesz az első. — A brigádok közti nemes lersenyben első lett a 18-as brigád napi 5,26 köbméteres teljesítéssel. A másik első a munkásifik brigádja lett, akik csak két századdal maradtak le a balassagyarmatiak mel­lett ... — olvasta a tábor­parancsnok, s átadta mind­két brigádnak a díszes zászlót. Fellobogott a szálfákból rakott tábortűz, felelevened­tek az elmúlt két hét ko­moly és tréfás esemény’.ei. Az ugratások, a viperavadászat — amely után sokan vipera­bőrből karóraszíjat készítet­tek — s az első heti nagy vi­har, mikor sok sátrat feldön­tött a szél, nem tudtak köz­lekedni az autók, s a fiúk akkor is vidámak marad­tak ... A fiúk izmaiban bi- zsergett még a munka utáni fáradtság. de telitorokból szállt a dal: .......hej. te bun­k ócska, te drága ...” Búcsúztak a táborlakók. Északnyugatról villámok hasítottak át az égen. Vihar közeledett. Nem mozdult sen­ki a körből. A tűz fénye be­világította a tábort, óriássá nőtt árnyak rebbentek a sát­rakon. Megérkezett az autó az első csoport fiatalért. A kéz­fogások, s a jókívánságok mellett egyöntetű a fogada­lom: „Jövőre újra itt talál­kozunk.” PADÁR ANDRÁS Fent: Munka köz­ben jólesik a friss víz. Lent: Nehéz a csatorna vizében az ásás.

Next

/
Thumbnails
Contents