Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-29 / 60. szám

2 nógrádi népújság 1959 július Megyénk fiatalságának szocialista szellemű nevelése érdekében A megyei tanács VB 1959. június 30-án hozott határo­zatával ifjúságvédelmi érte­kezlet összehívását rendelte el. Megyénk —atalságának szocialista szellemben törté­nő nevelése érdekében igen fontos értekezletet 1959. jú­lius 24-én tartották meg. Az értekezleten megjelentek a tanácsok gyámügyi előadói, a vöröskereszt, nőtanács, pe­dagógus szakszervezet, rend­őrség képviselői, az operatív bizottság tagjai. Az ülést Mojzes József, a megyei gyámügyi előadó nyitotta meg. bevezetőjében elmondotta, hogy az értekez­let feladata, hogy a külön­böző társadalmi tömegszer­vezetek ifjúságvédelemre vonat­kozó munkáját összhang­ba hozva. a fiatalkori bűnözést megelőző védő- intézkedéseket kidolgoz- za. A megelőző intézkedések ki­dolgozásán kívül igen fon­tos feladata az értekezletnek, hogy feltárja azokat a ne­hézségeket, melyek az ifjú­ságvédelmi munkát akadá-j ly ózzák. A bevezető után Dr. Mó- tyán Jánosné a fiatalkorúak megyei ügyésznője tartott előadást, melyben ismertet­te az ülés tárgyára vonatko­zó problémákat. Elmondotta, hogy fiatalkorú bűnözés leg­inkább olyan esetben fordul elő, ahol a családi élet ren­dezetlensége, szétzűllése mi­att a gyermek felügyeletét elhanyagolják. Éppen ezért a társadalmi szervekre hárul nagyobb gond, hogy ezeknek a fiataloknak magatartását figyeljék, ügyeljenek milyen kör­nyezetbe kerülnek. Ha ez elmarad, sajnos, az ilyen fiatalkorúak a börtön­ben is kiköthetnek. Éppen ezért egyik legfontosabb fel­adat a bűnözés megelőzése. E téren a gyámügyi hatósá­goknak nagy a felelőssége. Valamilyen formában nyil­ván kell tartani a bűnözés­nek kitett fiatalokat, figyel­meztetésekkel kell rájuk hat­ni. És ehhez a munkához fo­kozottabban kérjenek segít­séget a tömegszervezetektől. Ha szükséges, a kiskorúak kömyezetváltoztatását tegyék *■ i i r _ nm'tl tyorl í Cf m ekek helyzetét. Majd ja­vaslatokat tett: a megyei ta­nács ellenőrizze, hogy a vé­dő és megelőző, valamint az utógondozási intézkedéseket megteszik-e a gyámügyi elő­adók. A vendéglátóipar figyel­mét nyomatékosan fel kell hívni, hogy fiatal­korúakat ne szolgáljanak ki. A KISZ-szervezetek fokozot­tabb támogatását kell kérni. Az operatív egységek mun­kájának megjavítása érdeké^ ben, a különböző szervek működjenek egységesebben. Felül kell vizsgálni az állami gondozottak helyzetét, ha indokolt, meg kell szüntet­ni, mert kevés a férőhely. Az előadást igen élénk vi­ta követte. A hozzászólók egyetértettek az elhangzott előadással és szükségesnek tartották a javasolt intézke­déseket. Vágvölgyi elvtársnő, a Nő­tanács részéről több súlyos példával bizonyította, mi­lyen szükség lenne valamifé­le törvényre, mely kötelez­né a szülőket, fiatalkorú gyermekeik ellátására, gon­dozására. A hozzászólások során megvizsgálták a me­gyei gyermekotthonok, inté­zetek helyzetét is. Befejezésül Mojzes elvtárs értékelte a hasznos értekez­letet, mely előrevitte a fia­talkorúak problémáinak meg­nyugtató megoldását. Már a megye minden pontyán működik önkiszolgáló bolt­Nógrád megye lakossága, vásárló közönsége növekvő tetszéssel fogadja az egyre gyarapodó újfajta árusítási formával dolgozó önkiszolgáló boltokat. Eddig Somoskőújfalun, ör- halomban, Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Szécsényben, Pásztón, Romhányban és Szi- rákon működik egyre nagyobb közönségsikerrel önkiszolgáló bolt. A Megyei Tanács Ke­reskedelmi Osztálya a nagy népszerűség következtében tervbe vette az év végéig még mintegy 7—8 újrend­szerű önkiszolgáló bolt létesí­tését. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi vonalon egy­aránt tovább folytatják a közönség körében végzett vé­leménykutató munkát az új rendszerrel dolgozó boltok bevezetésével kapcsolatban. Új kezdeményezések az Állami Áruházban Az Állami Áruházban dol­gozó kommunisták és pár- tonkívüliek óráról-órárav napról-napra fáradoznak azon, hogy minél sokolda­lúbban biztosítsák a dolgozó emberek egyre növekvp igé­nyű ellátását, másodszor pe­dig azon munkálkodnak: mi­nél nagyobb számban megje­lenjen a kereskedelemben is az újtipusú ember. Ez az áruház,, mint köz­tudott az ország huszonegyné- hány áruháza között a kísérleti áruház szere­pét tölti be. Mert az áruházak történeté­ben is megvannak az apróbb és nagyobb forradalmi vál­tozások, és ezek legtöbb eset­ben éppen innét a salgótar­jáni kollektívából indulnak el mozgalommá szélesedő út­jukra. A dolgozókkal állandóan javuló, fejlődő jókapcsolat érdekében itt alakították meg az országban először a ve­vők tanácsát, úgy szervezik meg a „vevők tanácsát”, hogy az áruház pártszervezete az üzemi pártszervezetek segítségét kéri, pártmegbizatássá teszi a dol­gozókkal való kapcsolat e hasznosnak Ígérkező formá­ját. Ugyancsak itt vezették be először az áruházak történe­tében az önelszámoló részle­geket, az egyes osztályok leg­forgalmasabb reszortjain. Az újszerű, a vásárlást megköny- nyftő, megrövidítő árusítási forma fokozottabb feladatot ró a dolgozókra, vezetőkre. Merész nagy vállalkozás volt ez az áruház vezetőségétől, de az önállóság e pár hóna­pos történetében még nem fordult elő melléfogás, sőt az itteni jó példa nyomán az ország több áruházába vezet­ték már be azóta az önelszá­moló részlegeket. Tehát ki­csiben megvalósulófélben van itt a jövő nagy perspektívá­ja, az hogy " a társadalom tagjai, az egyesek az egész társadalomért dolgoznak nagy felelősséggel és nagy önzetlenséggel, becsületesség­gel. Mert valóban, ez az új árusítási forma több felelős­séget követel meg a dolgo­zóktól. Kezükön többmilliós érték fordul meg; mégis a leltárok általában nem mu­tatnak hiányt sem többletet. Tehát az ezzel megbízott em­Jól sikerült- a baráti találkozó Lőrinciben TANFOLYAMOT TARTOTTAK lehetővé, a szülőket pedig büntetőjogilag vonják fele­lősségre. Az erkölcsi züllés megaka­dályozásában az operatív egységek tehetnek sokat rendszeres ellenőrzésekkel a mozikban, kocsmákban, pá­lyaudvarokon. Szükséges eset­ben a szülőket is fel kell keresni. Hiba volt, hogy ezek az operatív egységek — noha munkájuk néhány helyen fellendült - nem tettek je­lentést idejében a megfelelő szerveknek. A KISZ-szervezetek és pedagógusok is többet segíthetnének az opera­tív bizottságok munkájá­ban. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a notórius iskola­mulasztókra is. Az előadónő elmondotta, hogy a gyámügyi hatóság, a művelődésügyi osztály és a rendőrség felderítette az er­kölcsi züllésnek kitett fiatal­korúak életkörülményeit és meghatározták a teendőket. Ezenkívül a fiatalkori bűnö­zés megelőzése érdekében előadásokat tartottak a fia­talok részére. A gyermek és ifjúságvé­delmi tanács pedig három hónaponként megbeszé­li a végzett munkát. Előadás végén még az utó­gondozás, a próbára bocsá­tottak problémáiról beszélt Dr. Mótyán Jánosné. A pró­baidőre bocsátott fiatalkorú­ak részére a gyámügyi ható­ságnak pártfogót kell kije­lölni. Sajnos a kijelölés sok­szor elhúzódik és nem min­dig megfelelő. Felhívta a gyermekvédelmi előadók fi­gyelmét, hogy ellenőrizzék a nevelőszülőkhöz kiadott gyer­Befejeződött Balassagyar­maton a művelődési osztály által szervezett, július 12-től 25-ig tartó, művelődési tan­folyam, amelyet a kultúrhá- zak művészeti csoportjainak vezetői részére tartottak. A továbbképzésben a tánccsopor­tok, kórusok, színjátszó cso­portok vezetői vettek részt. Az elméleti képzés mellett gyakorlati foglalkozások során fejlesztették tudásukat. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei elnök­sége vasárnap a szovjet flotta napja alkalmából baráti ta­lálkozót tartott Lőrinciben, a Mátrai Erőmű telepén. A ba­ráti találkozót abból a célból rendezték, hogy méltóképpen emlékezzenek az elvtársak a szovjet flottára, amely a má­sodik világháború alatt oly sok dicsőséget aratott a szo­cialista haza védelmében. A találkozón a szovjet elv­társak nagy érdeklődéssel várták a Nógrád megyei elv­társak meglepetésnek szánt műsorát. A műsort megelőző­leg politikai jellegű megbe­szélés, majd előadás volt, amelyben ismertették a szov­jet flotta nagy múltját. Ezt követően a házigazda szere­pét betöltő Mátrai Erőmű igazgatósága a vendégeknek az erőmű lakótelepét mutat­ta be, majd megmutatták a telep lakóinak szolgálatában álló nagyszerű strandfürdőt. A vendégeknek nagyon tet­szett, meg is fürödtek. Eköz­ben a kultúrosok készültek a késő délutáni bemutatóra, akik között volt a Zagyvapál- falvi Bányagépgyárból 24 ta­gú tánccsoport, Salgótarján­ból a népi zenekar Botos Bandi vezetésével, a szólis­ták: Ágasváriné népdalénekes, Trefiman elvtárs az Acéláru­gyárból és Bozó elvtárs az építőipari szakszervezettől. A kultúrműsor céljára új sza­badtéri színpadot építettek, ott gyülekezett a telep la­kossága, s nagy szeretettel vette körül a szovjet vendé­geket. Az előadás nagyszerűen si­került. A nézőközönség nagy tetszését aratta, de méltó volt ahhoz is, amelynek emléket állítottak: a szovjet flotta fiaihoz. Az előadás után a késő esti órákig együtt szórako­zott a közönség, művészek és a szovjet elvtársak. A meg­levő barátság még jobban elmélyült. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei El­nöksége megérdemli a dicsé­retet a helyes kezdeménye­zésért, amelyet támogatott a Hazafias Népfront, a műve­lődési osztály és más tömeg­szervezet. berek valóban tudnak t gyázni a nép vagyonára, v lóban lehet bízni bennü mert az önállóság, amit az árusítási forma jelent k moly, nagy felelősséggel p rosul. De ha már a leltárnál ta tünk, el kell még monda azt is, hogy a hagyomány! körét itt is át merte és tudta tömi az áruház kor munistáinak új követelés Mint ismeretes is, a lelt: általában egyet jelent pá napos vásárlási kieséssel. Ezt kívánják megszűn­tetni az áruház kommu­nistái azzal, hogy kísér­letük szerint zavartala­nul folyik az árusítás a leltározáskor is. Ennek kettős haszna va Egyrészt a vásárolni kivár dolgozók elé nem állítana táblát a „leltár miatt zárva írással. Másrészt — és < még fontosabb — a folyton! forgalom többszázezer forii tos kiesést ment meg a néj gazdaságnak. Ha ezt - a vi leményünk szerint nagyon : helyes kezdeményezést — oi szágos jellegűvé szélesítil többmilliót nyer vele a egész ország. . A leltárral kapcsolatos m: sik újításuk az, hogy a le' tárt végző dolgozóknak ner kell' végigélniök a hagyomá nyos, többnapos kínzó vára kozást. A leltárt követőé azonnal megtörténik a szói zás és pár óra múlva a dől gozók is megtudják a leltéi eredményt. Ez ismét kettő dolgot eredményez. Egyrész fokozottabb éberséget jelen a társadalmi tulajdon védel mében, hiszen automatikusa: kizár mindenféle leltárra kapcsolatos csalási lehetősé get, másrészt, — és ez a ke reskedelmi dolgozók szerr pontjából nagyon fontos — kiküszöbölődik a mun­kára káros idegesség, tü­relmetlenség, tépelődés. azáltal, hogy pár órán belül tudomásukra hoz­zák az eredményt. EZ a kísérlet ismét olyan va lami, ami érdeklődést vál ki az ország valamennyi ke reskedelmi szakemberéből é dolgozójából. Neveljük a magyar ifjúságot népköztársaságunk hű állampolgáraivá A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának VI. ülése a kö­vetkezőképpen fogalmazta meg a KISZ nevelőmunkájá­nak célját: fejlett politikai öntudattal, kommunista világ­nézettel és erkölcsi tulajdon­ságokkal rendelkező ifjúságot nevelni, amely sokoldalúan képzett és felkészült arra, hogy munkájával, társadalmi aktivitásával győzelemre vigye a munkásosztály forra­dalmi célkitűzését, a szocia­lista társadalom felépítését. Mivel azonban az ifjúság politikai érettség és öntudat tekintetében nem egységes, felmerül a kérdés: reális volna-e azonos követelménye­ket állítani minden fiatal elé? Természetesen nem. A kiszisták mellett talál­kozhatunk azonban fiatalok­kal, akik egyelőre nem mél­tóak a KISZ-tagságra — de a mi fiataljaink, és társadal­munknak szüksége van és lesz rájuk a jövőben is —, akik­kel éppen ezért törődnünk, foglalkoznunk kell. Ebből adódik, hogy a KISZ-tagok és szervezeten kívüli fiatalok nevelésének közvetlen célja és tartalma nem lehet telje­sen azonos. Ifjúságunk nagy tömegeit a Magyar Népköz- társaság iránti hűségre, a KISZ tagjait pedig ifjú kom­munistákká kell nevelnünk. Természetesen a kettős meghatározás csak fokpzati eltérést jelent, hiszen nevelé­sünk egységes folyamat és végső célunk az egész magyar ifjúság kommunista nevelése. Mit jelent a népköztársaságunk iránti hűség? a) A KISZ célja, hogy min­den fiú és leány szeresse a közösséget és megértse: egyéni boldogulását is csak a közösség segítségével, támoga­tásával érheti el. b) A népköztársaság iránti hűség azt jelenti, hogy az ifjúság hazaszeretete, népünk és rendszerünk iránti oda­adása magas fokra emelkedik. Törekedjünk arra, hogy a fiatalok megismerjék a múl­tat, szüleik, nagyszüleik, elő­deik küzdelmes életét. Ha­zánk történelme során min­dig akkor virágzott és vál­totta ki a világ népeinek megbecsülését, amikor a nemzetközi haladás élvonalá­hoz tartozott. S ma ez száz­szorta így van. Hazánk fel- emelkedése elválaszthatatlan a nemzetközi haladástól. Sze­retni a Magyar Népköztársa­ságot annyit jelent, mint sze­retni, becsülni és támogatni a szocializmusért és a békéért küzdő népeket. c) A KISZ nevelőmunkája nyomán a fiatalok szeressék és személyes meggyőződésből kövessék a Magyar Szocialista Munkáspártot, népköztársasá­gunk vezető erejét. A KISZ törekszik arra, hogy a fiatalok ismerjék meg a párt harcát, a kommunistákat, támogassák a párt tevékenységét, köves­sék a kommunisták taná­csait, útmutatásait. d) A népköztársaság iránti hűség, á haza, az emberi ha­ladás érdekében végzett tet­tekben fejeződjék ki. Ki-ki képessége szerint vállaljon részt a munkából, amely elő­segíti hazánkban a szocialista társadalom győzelmét. e) A Magyar Népköztársa­ság ifjú állampolgárát a béke és a szabadság forró szeretete, a haza ellenségei, a háborús gyújtogatok iránti izzó gyűlö­lete jellemezze. f) A népköztársaság iránti hűség párosuljon a szocialista együttélés szabályainak be­tartásával. Hogyan neveljük népköztársaságunk iránti hűségre a fiatalokat? A KISZ I. országos értekez­lete, munkánk főirányaként, a kommunista közösségek ki­alakításával párhuzamosan az „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért“ jelszó megvalósítását tűzte ki célul. A jelszó gyakorlati megvalósítása alapfeltétele annak, hogy a KISZ eredmé­nyesen harcoljon a párt po­litikájának megértéséért és végrehajtásáért az ifjúság tö­megei között, hiszen ez bizto­sítja a KISZ kapcsolatát a szervezeten kívüli fiatalok százezreivel. A célkitűzés, amit így fogalmaztunk meg: a Magyar Népköztársaság iránti hűség, szervesen kap­csolódik az „Együtt“ jelszó­hoz, kiegészíti és világossá teszi azt. Megmagyarázza az „Együtt“ jelszó belső eszmei tartalmát és követelmények felállításával mintegy meg­mutatja: mit kell tenniök a KISZ-szervezeteknek, milyen tulajdonságok, jellemvonások nevelésére fordítanak gondot az ifjúsági vezetők. Az „Együtt“ jelszó megvaló­sításának feltétele, a KISZ- tagság közös munkája, tanu­lása és művelődése során ko­vácsolódó kommunista közös­ség. A KISZ-szervezetekben alakuló kommunista közös­ségek, az ott kibontakozó, gazdag programú, színes élet hivatott a KISZ-hez közelebb hozni a szervezeten kívüli fiatalokat. A KISZ alapszer­vezetek döntő többségében, mindenekelőtt a KISZ üzemi szervezeteiben, egészségesen fejlődik az a mag, amelyik mindenütt vázát képezi a kommunista közösségeknek A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy ahol ez a mag ál­landóan erősödik, a KISZ- szervezet befolyása ifjúságunk mind nagyobb rétegeire ki­terjed. Ma már megszokottá vált, hogy a KISZ különböző ren­dezvényeire az alapszerveze­tek szép számmal hívnak meg KISZ-en kívüli lányokat és fiúkat. És ez így helyes. Vannak azonban olyan jelen­ségek is, amelyek ártanak tö­megmunkánknak. Melyek ezek? 1. Az „Együtt“ jelszót sokan még ma is szűkén értelmezik. Ügy gondolják, elegendő, ha a kiszisták a KISZ-en kí­vüliekkel táncolnak, sportol­nak, kirándulnak. Pedig e kérdésnek ez csak az egyik oldala. Nagy társadalmi fel­adatainkból következően az „Együtt” jelszó mindenek­előtt politikai együttműködést jelent. Közös érdekünk a ka­pitalista múlt káros maradvá­nyainak felszámolása, az osz­tálynélküli társadalom meg­teremtése, s e közös politikai cél érdekében együttműkö­dünk minden becsületes, ha­záját szerető fiatallal. Együtt­működésünk tartalmát hatá­rozzák meg a nevelési irány­elvek célkitűzései, s ennek megfelelően mindennek, amit együtt teszünk, munkának, tanulásnak, szórakozásnak, személyes vitáknak az ifjú ság hű állampolgárokká neve lését kell szolgálnia. Van az után olyan alapszervezet is ahol a KISZ-en kívüliekké való foglalkozást leszűkíti] arra a néhány fiatalra, akii már közel állnak a szervezet hez és nemsoká ki is töltil a belépési nyilatkozatot. Má sutt csak annyit jelent, a szer­vezeten kívüliekkel vall foglalkozás, hogy papíroi meghívják őket is a rendez­vényekre. Nyilvánvaló, hogj csak az ilyen és ehhez ha sonló módszerek nem használ nak. 2. Sok KISZ-aktivista élőt még ma sem teljesen világoi az „Együtt“ jelszó politika jelentősége. Tőlük hallhatjut leginkább az olyan kijelenté seket a szervezeten kívüli fiatalokról hogy „nem kelle nek. miért nem jöttek előbb miért nem maguktól jönnek miért nekünk kell közeledni“ Helytelen szemlélet ez még azokkal szemben is, akik 1956-ban téves nézeteket val­lották. Hát ki mutassa meg nekik a helyes utat. ha nem mi, ifjú kommunisták? 3. Előfordul, hogy egyes aktivisták, a KlSZ-tagokon kívül alig ismernek .fiatalokat, még kevésbé tudnak azok problémáiról. véleményéről, gondjairól. A KISZ-en kívüli fiatalok, akik ma még nem érettek arra, hogy belépjenek a KISZ-be. hozzánk tartoz­nak, s kötelességünk foglal­kozni velük. 4. Több helyen kialakult olyan helyzet, hogy a 15—20 éves fiatalok többsége (van, ahol ez csak a fiúkra vonat­kozik) tagja az ifjúsági szö­vetségnek. A falu 20 éven fe­lüli ifjúsága viszont KISZ-en kívüli. Az „Együtt“ jelszó te­hát mindenekelőtt a velük való foglalkozást jelenti. Saj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents