Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-22 / 58. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. július 22. Fiatalságunk erkölcse s az irányelvek N­KISZ titkárral Szécsényben, aki elmondta, hogy legutóbb a szervezetükben is történt egy kellemetlen eset. S. É. egy kiszista kislány felelőt­len fiatalok társaságába ke­veredett, s komolyabb er­kölcsi kifogás merült fel el­lene. A KISZ azonban köz­belépett, s a kislány azóta mellőzi régi „barátait”. Ez is, de egyéb más esetek is azt bizonyítják, hogy nincs azért minden rendben az if­júság erkölcsével. Azonban helytelen az az álláspont, — s ezt vissza kell utasítani — amely az eseteket felnagyít­ja, s a szocialista társada­lom velejárójaként könyveli el. J elenleg olyan korszak­ban élünk, amelyben a régi társadalom idejétmúlt erkölcsi normái már felbom­lottak, de az új erkölcs, a kommunista erkölcs még nem szilárdult meg. Ezt figyelem­be kell vennünk az Ifjúság erkölcsének vizsgálatánál. A burzsoázia erkölcse hamis erkölcs, amely a pénz hatal­mára épül. Az alakoskodás, kétszínűség, a kapzsiság, más emberek becsapása, ki­használása fémjelzi a múlt erkölcsét, s amelynek hatá­sát sajnos még érezzük. Az eszmei- politikai neve­lés irányelvei nagy előrelé­pést jelentenek e téren is, s az ifjúság erkölcsi nevelésé­ben megvalósítandó feladato­kat is tárgyalják. Mindenek­előtt megállapítják az irány­elvek, hogy: „A KISZ er­kölcsi nevelőmunkáját is a marxizmus-leninizmus taní­tásai, az osztályharc érdekei irányítják.” Ez széles elvi alapot biztosít számunkra, segítséget ad a nevelő mun­kához, a társadalmi tulaj­donhoz való új, szocialista viszony kialakításához. A kommunista erkölcs — amely egyre erősödik — öntudatos fegyelmet, felelősségérzetet követel, nem tűri a társadal­mi tulajdon elherdálását, a hanyagságot, a munkakerü­lést. A kommunista erkölcs szellemében folyó nevelő­munka felkészíti a fiúkat és leányokat az érzelmi és vi­lágnézeti kapcsolatokra épü­lő boldog, harmonikus csa­ládi életre. A szerénység, a figyel- messég, a tisztelettudó magatartás a szülők és ne­velők iránt; az őszinteség, becsületesség, jellemszilárd­ság, az igaz barátság és elv- társiasság mind, mind a kommunista erkölcs megha­tározói. Ennek szellemében nevelődnek kiszeseink, s en­nek kisugárzása egyre in­kább érvényesül. Az eszmei-politikai neve­lés irányelvei hangsúlyoz­zák, hogy feltétlenül különb­séget kell tenni a garázda botrányokozók, a törvényte­lenségeket elkövetők és azok között, akiket a fiatalkori virtus, a rossz környezet so­dort helytelen útra. Az előb­biekkel szemben érvényesül a törvényes szigor, míg az utóbbiaknál körültekintő ne­velést és felvilágosítást kell alkalmazni. Az irányelvek az erkölcs területén is több évre meg­határozzák feladatainkat. Körültekintő alapossággal az ifjúság legteljesebb ismereté­ben határozzák meg a KISZ tevékenységét a kommunista erkölcs megszilárdításában. P. A. Harcosabb, színvonalasabb ismeretterjesztést! Pénteken a TIT megyei szervezete elnökségi ülést tar­tott Salgó utcai klubjában. Az elmúlt félévi munkáról Lizs- nyánszki Antal, a társulat el­nöke számolt be. Elmondotta, hogy több vonatkozásban elő­relépés történt a munkában, mint például a tagság ideoló­giai, politikai nevelése terén és a belső élet kialakítása te­rületén. Egyre több olyan he­lyen is sikerült újabban elő­adásokat tartani, ahol ez a múlt években nem volt lehet­séges. A népfőiskolák sikereseb­ben működtek, és a nők is nagyobb létszámban vettek részt bennük. Az első félévben 851 előadást tartott a TIT, 33 795 hallgató számára, és ezek az előadások számban ugyan nem, de szín­vonalban fölötte álltak a múlt évieknek. A beszámoló ismertette az egyes szakosztályok munká­ját. Jellemző általában az, hogy a világnézeti nevelés ér­dekében az előadók jobban kihasználták a téma adta le­hetőségeket. Majdnem minden szakosztály megemlékezett a Tanácsköztársaság 40. évfor­dulójáról. Az írásbeli ismeret- terjesztés is fokozódott. T em az az erkölcs lé­nyege amelyet oly so­kan gondolnak — nagyon helytelenül: — általában a jóság. Ez egy viszonylagos fogalom. Szerencsésebb az a megfogalmazás, amely az er­kölcsben is meglévő osztály- tartalom alapján áll. Más a mi erkölcsünk, s más a bur- zsoá erkölcs. Marx zseniálisan fogalmazta meg: „Az erkölcs, mint a társadalmi tudat for­mája a társadalmi lét tükrö­ződésének sajátos területe.” Ez nyilvánvalóan az embe­rek magatartásának, az er­kölcsi szabályok és elvek szempontjából történő meg­ítélése a jó, és a rossz, a be­csület és becstelenség, az igazságosság és az igazság­talanság fogalmában jut ki­fejezésre. Vitathatatlanul ezek a követelményei erkölcsi, etikai síkon egy társada­lomnak. Ha ifjúságunkat vizsgáljuk az erkölcs szempontjából, itt már sokszor csorbát szen­vednek 'az elvek — de ez vo­natkozik a felnőtt társada­lomra is. Vajon mi magya­rázza a nemi eltévelyedése­ket, a fiatalkori bűnözést, a felbomlott ifjúkori házassá­gokat, s az egyéb erkölcsi, ifjúsági gondokat. Vitatha­tatlanul nagy szerepet ját­szik a feleletben az, hogy a helyes erkölcsi nevelés irán­ti nagy vágy ellenére sem sikerült akkorát lépnünk ezen a területen, mint amekkorát az élet irama megkívánna. Sokat emlegették már, de nem lehet eléggé hangsú­lyozni az egységes nevelést, amelyben a család, az iskola, a társadalom megegyező el­vek és felfogások szerint ne­vel. Persze ez világnézeti felfogás kérdése. Az iskolá­ban világnézeti és módszerta­ni szempontból a kiegyenlí­tődés felé tartunk. Azonban a család, a társadalom már széttagoltabb, megosztottabb e téren. E két kategóriában nagyobbmérvű felvilágosító és tudatosító munkára van szükség. A társadalomban és a családban — bár ettől az iskola se mentes — hatnak még a burzsoa-nacionalista elvek, amelyeknek leküzdése az eszmei tisztánlátás érde­kében fontos feladat. fi ok fiatalnál valami- ^ lyen oknál fogva nem alakult ki még a helyes élet- szemlélet. Ezek — legtöbb-, szőr súlyos családi bajok mi-] att, vagy a rossz környezeti hatására — sajnálatos mó-' dón az emberi törődés hiá->< nyában eltévelyednök. Va­jon R. G 17 éves leánv ho-.. . gyan került kéjenc férfiak,« A VI. Világifjúsági Talál- estén aludni? Gyerünk ki a az utcán, mint^pl. a^mi ^Bü­fé lelőtlen fiatalok hatalmá-»kozóra utazott küldöttségünk városba! Felejthetetlen volt ba? A neveléssel nem törő-«a szovjet fővárosba. Ahogy Moszkva utcái, terei, épületei, dő apa a harmadik mostoha» a gyönyörű csapi álló- hidjai, színes villanykör- megváltoztathatatlan akarata,«mást magunk mögött hagyva ték milliárdjaival díszítve, nek márvány oszlopos csarno Ezután Vadkerti Lóránd, a TIT megyei titkára vázolta a következő félév terveit. Leg­fontosabb feladatok: Sokkal többet kell tenni a világnézeti, erkölcsi neve­lés és az ateista propa­ganda érdekében. Méginkább aktuálissá kell tenni a TIT munkáját. To­vább kell lépni a tagság ne­velése terén is. Tervszerűbbé, változatosabbá kell tenni az ismeretterjesztést. Több elő­adássorozatot, munkás- és tsz- akadémiákat kell szervezni. Hogy mindezeket a feladato­kat a szervezet meg tudja ol­dani, tagtoborzást kell tar­tani. Az ismertetés után vita kö­vetkezett, amely során a hoz­zászólók leginkább az isme­retterjesztő munka színvona­lasabbá, tervszerűbbé tételé­ről beszéltek — filmek, mag­netofon, művelődési autó fel- használása, előadói konferen­ciák segítségével. Többek között Vonsik Gyu­la elvtárs, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője arról is beszélt, hogy a különböző társadalmi szervezeteknél mű­ködő szakosztályokat hasznos lenne egyesíteni a TIT szak­osztályaiban és így összefogva Orvos-értelmiségi gyűlés Pásztón Értelmiségi gyűlést rende­zett a Pásztói Járási Hazafias Népfront pénteken délelőtt Pásztón, a járási körzet or­vosai állatorvosai és főor­vosai részvételével. A gyűlést Kovács István, a járási Haza­fias Népfront titkára nyitotta meg, s megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy az orvo­sokkal való jó együttműködés, valamint nemzetközi kérdések ismertetése érdekében hívták össze a résztvevőket. A megnyitó szavak után Andó Gyula elvtárs, az MSZMP járási bizottságának titkára tartott vitaindító elő­adást. Beszédének első részében időszerű nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozott. Ismer­tette a jelenlegi külpolitikai helyzetet, s hosszabban foglal­kozott a genfi értekezlet első részének értékelésével és a második szakasz eddig eltelt üléseivel. Röviden foglalkozott még országunk és Jugo­szlávia viszonyával. Beszéde további részében foglalkozott az orvosi munká­val, az orvosi rendtartással. Hangsúlyozta, hogy mily nagy szerepe van az orvosnak a falu, község és város életé­ben. Beszélt az új orvosi rendtartásról, a rendtartás ál­tal az orvosok számára biz­tosított jogokról és köteles­ségekről. A vitaindító beszéd után a jelenlevő orvosok hozzászó­lása következett. Több hozzá­szóló elmondta, hogy nagyon helyesli a Népfront kezdemé­nyezését, s a jövőben is hasz­nosnak tartanák a hasonló közös megbeszéléseket, ahol az illetékes szervekkel meg­vitatnák a fennálló gondo­kat. Néhányan szakmai kérdé­sekkel is foglalkoztak, ame­lyeket egybekapcsoltak annak a községnek, vagy falunak az életével, ahol ezek a szakmai kérdések, esetleg gondok fel­merültek. A mintegy 50 főnyi lelkes hallgatóság termékeny vitája eredményezte, hogy nem ma­radtak nyitott kérdések. A gyűlés baráti hangulatban ért véget. az erőket, magasabb színvo­nalon lehetne kielégíteni az igényeket. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a TIT az értel­miségen belül is nagy és fontos munkát végezhet. Szó volt még a szocialista országok: Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia, Románia isme­retterjesztési tapasztalatairól. Az elnökségi ülés abban a reményben zárult, hogy a TIT az elkövetkezendő félévben méginkább betölti igen fontos, jelentős funkcióját társadal­munkban. A VIT megnyitásának napján A VII. Világifjúsági Talál­kozó vasárnapi megnyitásá­nak hangulatában dolgozik kiszista ifjúságunk. Az egész országban ünnepnap lesz e nap, s minden KlSZ-szerve- zet méltóképpen készül szív- ben-lélekben, s tettekben egyaránt a VIlT VIT meg­nyitásának napjára. Ország­szerte — s megyénkben is — VIT karneválokat, bálokat, kultúrműsorokat rendeznek, VIT-tábortüzeket gyújtanak, s ifjúsági találkozókat ren­deznek e napon. Az ünnepi hangulat és a másnapi VIT megnyitó je­gyében rendezik meg a sal­gótarjáni KISZ-szervezetek szombaton este szabadtéri báljukat. (Rossz idő esetén ezt a bált a Városi Művelő­dési Otthonban rendezik). Vasárnap a VIT megnyitá­sának napján Dejtáron és Nógrádkövesden körzeti ifjú­sági találkozót rendeznek a KISZ-fiatalok a VIT meg­nyitó tiszteletére. . /IIviH/étik képzőrn/ívíszernek pymjrumjúhól Hétfőn megyénk hat festő­művésze utazott a sziráki Ál­lami Gazdaságba a megyei művelődési osztály támogatá­sával létesült művésztelepre. Július 20-tól 31-ig a művészek leginkább mezőgazdasági té­májú műveket alkotnak majd. Augusztusban a bányász szakszervezet a megyei kép­zőművészek közreműködésével képzőművészeti szabadiskolát indít kezdőknek és haladók­nak a József Attila kultúrott- honban. Augusztusban nyílik meg „A XIX. század orosz mes­terei“ című reprodukciós kép­kiállítás az MSZBT, a Me­gyei Képzőművészek Szövet­sége és a Műcsarnok rende­zésében, a József Attila kul­túrotthon emeleti helyiségei­ben. VI. VIT: MOSZKVA hatalmas monumentális épü- nak 12. évfordulóján Moszkva leteket, felhőkarcolókat, tét- utcáin olyan hatalmas tilta- ték Moszkvát a világ egyik kozó felvonulást a háború és az atombomba ellen, hogy ki­fejezze, ugyanazt akarja, mint a Szovjetunió. „Nem, a kislány tudatlansága, ta-» röpített bennünket a gyorsvo- fényözönben úsztak. Az utcá- pasztalatlansága, s az az első«nat, boldog megelégedéssel kon a tömeg hömpölygött, ön­cinikus gazember őt eddig. legszebb városává. Egyik legnagyobb élmé­dapestünkön. Kiderült, hogy nyünk az volt, amikor a ... t *T i , ... . a közlekedés túlnyomó részét Mauzóleumba mentünk Lenin Nem: N®m akarunk háborút' a metró bonyolítja le, amely- és Sztálin elvtársak sírjához. Egész nap hosszú, kígyózó so­jutatták« nyugtáztuk, hogy mindany- feledt kacagás, ének, zene megcsodáltunk. Komoly ják kegyeletüket a Szovjet­ínyiunk vágya teljesült, k.ül- mindenfelé és a különböző A szovjet emberek igen unió e két kiváló egyénisége, ^ ^ w „„ ifjúság ajkáról és mindnyá­kait művészi szépségű fres- rokban”vonulnak' az "emberek éreztük hogy ezt a nagy ................ ............................... bekeakaratot nem hagyhatják f igyelmen kívül a háborús propaganda ügynökei sem. kóival és csilláraival szintén a Mauzóleumba, hogy lerój­hiányosságokat« földön vagyunk és nemsokára nyelvek bábeli zűrzavara kö- fegyelmezettek, udvariasak, a szovjet állam megalapítói Két hét kevés volt ahhoz, kell még felszámolni az ifjú-V Moszkvában leszünk. zepette sodródtunk mi is to- vendégszeretők. Minket, ma- előtt. A szovjet emberek na- hogy mindent szemügyre ve­ság erkölcsi nevelésével kap-« Mert akad-e az ifjúság, de vább az emberáradatban. A gyarokat különösen szerettek, gyón szerették Lenin elvtár- gyünk, amit szerettünk volna csolatban. Az egész társada-»még az idősebbek között is Vörös térre érve, a Kreml Ha el akartunk menni a vá- sat, ez kitűnt a velük való a szovjet fővárosban. De amit lomnak felelősséget kell érez-« olyan, aki ne szeretne kül- falai közül felröppenő csodála- ros valamelyik ismeretlen beszélgetés során is. Ha a tá- láttunk, az erősen az emlé­ni az ifjúságért, s mindany-» földre menni, világot látni, ta- fos tűzijáték kápráztatott el pontjára és érdeklődtünk, hogy volabbi helyekről felmennek kekeztünkbe vésődött. A Lá­nyiunknak részt kell venni«paSZtalatait bővíteni? Hát meg bennünket. Ügy tetszett, mint- merre közelíthetjük meg leg- Moszkvába, soha nem mu- monoszov Egyetem, vörös­a fiatalok formálásában. Az«az annyit emlegetett Moszkvát ha éppen a mi fogadásunkra hamarabb, képesek lettek lasztják el, hogy Lenin elvtár- csillagos tornyaival, rózsa­ifjúsági szervezet, a KISZ«látni Azt hiszem kevés. rendezték volna szovjet bará- volna egészen addig elkísérni, sat meg ne látogassák. Mi is fákkal teleültetett parkjával ha látták, hogy tétovázva in- néma csendben, meghatódot- és azzal a különböző nemzeti­tan hajtottunk fejet az előtt ségű nagy diáksereggel, amely az ember előtt, aki először a tudás e nagy fellegvárában, vitte győzelemre a munkások az egyetem 40 ezer szobájá­eddigi fennállása során már« az izgalom egész úton ha- taink. Szinte megkövülve szép eredményeket ért el a«ta)mában tartott bennünket, földbe gyökerezett lábbal dulunk neki a célnak, fiatalok erkölcsi nevelésé-« Az út legnagyobb részét a vo- álltunk és vártuk meg a vé- E a vörös téren oda nek tekintetében. Akik az»natablaknál ülve töltöttük és gét, majd amikor a Kreml löfthozzánk egy idős néni ifjúsági szervezetben van-«néztük az e)suhanó tájakat, a toronyórája elkongatta a 12-őt, 'Elmondotta hojt a n vilá„ forradalmát és teremtette meg bán szívja magába a tudo­már’ a^fm^+f^«k»Kárpát0k fenyőborította bér- az első csodálatos este hangú- háborúban ’két fia halt mfg f világ első szocialista ál- mányt. szak ££banballagtunk száUodánk Magyarországon. Szereti ama- “ ' így az emlékezés fátyolén Jártunk a Kreml-ben is. A keresztül felvillan még a változásait, s ezek a« amelyekről már betakarítot- fe'é­gyarokat, és örül, ha elbeszél­latalok peldamutatassal. JO«tak a gabonát es az óriási A kővetkező napon nem eethet velük Búcsúzáskor réei cári aranvkunolás temn- “ hatast gyakorolnak a szerve-« bri kj „rdősévet meivnpk csalódtunk a nannali Moszk g.xnfl ,.ve tu skor regican aram Kupolás temp Tretyakov-keptar. csodálatos zeten kívüliekre << DnanszKi erdősedet, melynek csalódtunk a nappali Moszk mindnyáján könnyes szemmel lomokban járva meg a can festményeivel a Moszkvai zeten ki ulieKre. «a vasút mellett húzódó részét vában sem. Bár állandóan szorítottuk mea ennek a szov- idők nyomasztó komor leve- stmer] ’ a. Moszkvai Tagadhatatlan azonban —«a németek kivágatták a II. buszok álltak rendelkezésünk- ío+ cu-1 Orrniró rvi olr o 1ZQ-zót o lri_ rtósn />r>.nr»/\+í wi orf Konvtiínlmf _ - " - - " __ . s ezt a cél érdekében tisz-« világháború tán kell látnunk, - hogy» partizánoktól alatt, jet édesanyának a kezét, aki- gője csapott meg bennünket, adásaival a t enin stadion felve a re, jobban szerettünk gyalog nek két fia áldozta életét a de a kormányzósági palota amelvben a Viláeifüísáei Tm járkálni, mert így mindent mi szabadságunkért és még- homlokzatán a Szovjetunió cí­' £ ti ív í. s) 7 ----- ni oziauauoaKuiiniDi t to sok fiatalnál meg fellelhetők« A 2 és félnapos utazás után jobban szemügyre vehettünk. sem gyűlöl bennünket. Pi ropj tarsannlnm prlrnlrcp-V' . . . . a „ „j ____íj__________ " __ . ... . l álkozó nagy rendezvényei le­nekrélaíSSvtavr rínrímus'«* ^szkvj'^p^udva^Őn“kT ^ ^’idegesen ^ nehéz. "Tégi™k ur^lJdók^hT Ä tofaÄS nek maradványai, cinizmus,«szállva közölték velünk, hogy re-hatra tekintgetve, sietve Moszkvát látni kell. Minden nem a szovjet állam vezetői e ynek évszázados fai alatt toio+io^lTa viöílvuUi.- 1S?~«Moszkva egyik legnagyobb és akartunk az útkereszteződé- hatalmas, tágas, nagyméretű, hozzák benne történelmi je­• f . Tv,:-n,™ «legszebb szállodájában, a 32 seknél átmenni, amivé) meg- Az épületek tövében csak tör- lentőségű határozataikat a ban nem vonatkoznak aJf^16?65. Ukrajna szállóban P«?ek látszanak az emberek, szovjet emberek, a mi szebb tunk a színes álarcos kame­. . «fogunk lakni. Amikor a gyo- Keso r>D laituK, nogy a moszK- Mégis ezek az emberek, az jovonk es az egesz világ bé- vái0rt f . >)nyörűen berendezett lakosztá- vaiak nyugodtan, sétálva men- eevszerű emberek százezrei kéie érdekében, llöw&yokban elhelyezkedtünk, a "ek át az óriási kocsiforga ’y hosszú utazás után ránk fért l°m közepette. nem a szovjet állam vezetői sokaf sétáltunk karöltve oro­szok. görögök, svédek, kí­naiak és arabok .és táncol­magatartást tanúsít. formálták Moszkvát olyanná, amilyen, a régi alacsony fa­Á békeszerető népek tudják Mennyi emlék és élmény! ezt. Ezért rendezett a világ Es ez mind hozzád fűz Moszk­^volna a pihenés. De ki tu- Feltűnt, hogy nappal nem házak helyén a jövőt formáló minden tájáról összesereglett va> erő és szépség városa! Két hete beszélgettem egy dott volna az első moszkvai látni olyan hatalmas tömeget szovjet emberek építették a ifjúság Hirosima pusztulásá­VARGA PIROSKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents