Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-22 / 58. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. július 2 A szemléltető agitáció ereje üzemein kben Az írásos és szemléltető módszerek alkalmazása pár­tunk igen hatékony fegyvere volt a tömegek megnyeréséért folytatott harcban már az il­legalitás éveiben is. De fon­tos szerepet játszottak a kü­lönböző helyes jelszavak a hatalom megszerzésében, az államosításért, a kizsákmányo­lok elleni küzdelemben, a népi demokratikus rendsze­rünk későbbi ideje alatt, sőt az ellenforradalmat követő eszmei és gazdasági konszoli­dáció idején is. Ma a feladat más. Népünk előtt álló feladatok — különö­sen a márciusi határozat meg­valósítására kell mozgósítani dolgozóinkat. Az agitáció más hatékony módszerei mellett a termelés megszervezésében, az önköltségi tervek helyes ki­alakításában szükséges, hogy szerepet kapjon. Fel kell lép­ni azonban a termelést gátló tényezők, a műszaki haladást nem kellően képviselő maradi vezetők és az ilyen nézetet valló fizikai dolgozók ellen is. Nagyon fontos az élenjáró módszerek elterjesztése, mű­szaki leírások, újítások ismer­tetése, az élen haladó dolgo­zók népszerűsítése, az e mun­kát fékezők bírálata. Mind­ezek alakulását befolyásolja, ha időben friss hírekkel ke­rülnek ki a cikkek a faliújság­ra. MILYEN EREDMÉNYEKET ÉRTÜNK EL városunk üzemeiben a szem­léltető módszerek, különösen a faliújságok és üzemi lapok szerkesztése területén? Nagyüzemeink néhány üzemegységénél helyes irány­ban halad ez a munka. A Salgótarjáni Tűzhelygyár hi­degüzemének faliújságja rövid tudósítások formájában foglal­kozik a kongresszusi verseny­vállalások teljesítésével, kü­lönös tekintettel a takarékos- sági vállalásokra. Az Üveg­gyár főkapujánál megtalálhat­juk az élenjáró dolgozók ne­veit. vállalásaikat, teljesítmé­nyeiket. Az Acélárugyárban is vannak helves kezdeményezé­sek. Az utóbbi időben a No­vember 7. filmszínház is kez­deményezői eg lépett fel az előadások előtti szünetet fel­használva — a kongresszusi munkaversenyben élenjáró dolgozók népszerűsítésére. Mégis általánosságban ezek­kel az eredményekkel nem le­hetünk megelégedve. A leg­főbb hiba, hogy a faliújságok, feliratok elmaradnak az élet támasztotta igényektől. Ez több formában jelentkezik. Egyik megnyilvánulási formá­ja, hogy jó néhány helyen üre­sek, vagy 3—4 hetes, sőt 1—2 hónapos cikkekkel telítettek a falitáblák. Vannak helyek ahol megelégszenek azzal, ha különböző folyóiratokból ki­ollóznak cikkeket, illusztráció­kat. Jónéhány helyen általá­nos, évekre szóló feliratokkal tudják le ilyenirányú felada­taikat. Ezek a felíratok kü­lönböző országos szervek ki­adásában jelennek meg sok költséggel, kevés mozgósító erővel. De probléma van az ará­nyoknál is. Még műszaki, vagy adminisztratív vezetők is szí­vesebben írnak külső problé­mákról, a nemzetközi életben bekövetkezett változásokról, az űrhajózás legújabb híreiről, vagy különböző államférfiak látogatásainak jelentőségéről, mint saját munkájuk eredmé­nyeiről, fogyatékosságairól. Ä LEGTÖBB HELYEN más irányban is eltolódások vannak. Túlzott mértékben a külső, a dekorativitásra töre­kednek. Sokkal kisebb ezzel szemben a tartalmas mozgó­sító cikkek megírására való törekvés. Különösen a bírálat és ön­bírálat terén állunk rosszul. Jóformán nem találunk alap­szervezetet, ahol olyan hangu­lat alakult volna ki, hogy a faliújság kifejezné a kollektí­vában lezajló vitákat, egy­mással szemben támasztott igényeket. Sokszor, sajnos, a vezetők hibájából is nem fej­lődhetett még ki a vezetők hetett még ki a vezetők irá­nyában gyakorolt bírálat. Nem egy esetben ezt a túl­zott adminisztráció is aka­dályozza. Az eddigi séma ugyanis az, hogy csak meg­szervezett cikkek kerültek a faliújságra, amelyet szép, tet­szetős formában tesznek ki. Módot és lehetőséget kell azonban arra is adni, hogy a fizikai dolgozók néhánysoros ceruzával megírott megjegy­zései, esetleg vezetők felé fel­vetett kérdései is kikerülhes­senek a faliújságra. Ez a módszer azonban csak úgy le­het hosszúéletű, ha meghatá­rozott időn belül az illetékes válaszol a felvetett kérdések­re, illetve bírálatra. Lehet, hogy külsőségben nem lesz olyan mint korábban, de úgy gondolom hasznosabb lenne. IGEN JÓK és céljukat a legtöbb eset­ben el is érik a különböző lazaságokat, vagy negatívumo­kat tartalmazó rajzos karika­túrák. Ezeket nagy sikerrel alkalmazta a tűzhelygyári KISZ-szervezet, az üveggyári hatos és az erőműi párt alapszervezet faliújság szer­kesztő bizottsága. De hasznosak — különösen a különböző üzemek közötti versenyeredmények, vagy a termelés és az életszínvonal összefüggésének megmutatásá­ra a grafikonos megoldások, illusztrációk is. Az üzemi lapok is nagy szolgálatot tehetnek a jobb termelő tevékenység elősegíté­sében. A Tarjáni Acél több mozgósító írással, különösen az apró termelési eredménye­ket népszerűsítő cikkeivel, valamint a termelést gátló té­nyezők feltárásával járul hoz­zá a vallalat dolgozói tájékoz­tatásához, feladatokra való mozgósításhoz. Ritkán jelenik meg azonban a szakmailag jól megalapozott cikk, amelyek a műszaki fejlesztés korlátáira, problémáira mutatna rá. Ese­tenként — hosszú cikkeket jelentetnek meg, amelyek fon­tos kis anyagoktól veszik el a helyet. Ugyanez vonatko­zik a „Tarjáni Üveges”-re is. Bár itt a probléma sokkal bo­nyolultabb. Mivel Budapesten nyomják, az anyag megírásá­tól számított kb. 1 hónap múl­va kerül el az olvasóhoz. Még a legérdekesebb anya­gok is megsavanyodnak. A szakállas hírek, vagy publi­cisztikai anyagok elvesztik mozgósító jellegüket. Az üzem dolgozói még így is szeretik, magukénak tartják. (Az utób­bi számuk azonban — néhány vezető elgondolása miatt nem jelent meg.) Mivel ilyen közkedvelt, he­lyes lenne, ha megszerveznék a lap helyi nyomását, akár a Tűzhelygyárral, akár az építő­ipari vállalattal közösen. E néhány probléma felveté­se, ha az illetékesek szív­ügyüknek érzik az e terüle­ten meglévő hiányosságok ki­javítását, elősegítheti a terme­lési agitáció megjavítását. Molnár Pál 16-17 éves fiút napi 6 órás munkaidőre felveszünk. Papír- és Irodaszerértékesítő V., Salgótar­ján, Hajék Rezső u. 12. (213) A megyei tanácstagok hasznos tevékenysége a rétsági járásban A hatalom védelme az egész társadalom szent kötelessége Korábban már hírt adtunk arról, hogy a rétsági járás­ban megalakították a járási Hazafias Népfront Bizottság segítségével a járás megyei tanácstagjainak járási cso­portját. A csoport első ülésén megvitatták a járásban vég­zendő tennivalókat. A csoport feladatú: a járás életének ko­moly megismerése, a tömeg­kapcsolatok szélesítése, a já­rásban adódó problémák gyors elintézése. (Folytatás az 1. oldalról) ezek a fegyveres szervek úgy a külső, mint a belső ellen­séggel szemben meg tudják védeni. — Majd így folytatta: — A hatalom védelme a hatalmon lévő osztály szent kötelessége, a munkásosztály, a pa­rasztság és az egész dolgozó népünké. Tehát a szocializmus építé­sétől elválaszthatatlan a ha­talom védelmének feladata. Nem véletlen, hogy a Szov­jetunióban, Kínában ezek­ben a hatalmas szocialista országokban nem létezik a szocializmus építésének egyetlen egy problémája sem, amely a hatalom vé­delmének a kérdésével nem kapcsolódna szilárdan össze. Ott a haza, a szocia­lizmus építése, összenőtt és vérévé vált minden ember­ben. Tehát a hatalmon lévő osztályok szervezik meg saját fegyveres erőiket. Eb­ből logikusan adódik és kö­vetkezik, hogy a saját fegy­veres erőink állandó erősí­tése és szilárdítása a hatal­mon lévő osztályoknak a fel­adata, mint ' akiknek a ha­talmának védelme érdekében lett az létrehozva. Természetes, hogy akik a fegyveres erőknél van­nak, azoknak az osztály­érdeke azonos a munká­sok, parasztok, értelmi­ségiek érdekével. — Felvetődik — folytatta Szabó elvtárs — hogyan tu­dunk mi segíteni a saját fegyveres erőinknek? Első­sorban azzal, hogy a fiata­lok, még mielőtt a hadse­regbe kerülnének, megfelelő politikai, technikai és kato­nai előképzést kapjanak. Tö­rődni kell velük, hogy egész­ségileg is a legjobbak legye­nek azok, akik a saját fegy­veres erőinkhez bekerülnek. Ezért lett létrehozva a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség — mint honvédelmi tömegszervezet — a lakosság között, hogy ezt a munkát végezze a párt vezetésével szilárdan a KISZ-szel és a többi tömegszervezetekkel együttműködve, mint ahogyan a párthatározat mondja. — Mit tudunk ezen a téren tenni? Felkészíteni a fiatalokat a katonai előképzéssel, különböző technikai sportágakkal, de különö­sen külön törődni azzal, hogy politikailag a rend­szerünkhöz ezek a fiata­lok nagyon szilárdak le­gyenek. Beszéde befejező részében Szabó István elvtárs arról a törvényerejű rendeletről b< szélt, mely szerint azoka akiket besoroltak és nej vonulnak be — mivel kiseb a hadseregünk — 8 százak kos adót kell fizetni. A nagy tetszéssel fogado beszéd után filmvetítésre k< rült sor. Bemutatták a „3£ es dandáh” című magyar fi met. Egy VIT küldött Nyolc éve dolgozik már a Salgótarjáni Tűzhelygyár héjmagkészítő üzemében az alig huszonkét éves Rich- veisz Teréz. Nálánál „idősebb szakember” nincs a héjmag- készítők között a Tűzhely­gyárban. Szakmai tudása elis­merésére jellemző, hogy a vasúti Knorr-f ékeket, ame­lyeket külföldi és hazai megrendelésre tömegével ké­szítenek a Tűzhelygyárban egyedül csak ő formázhatta, A kongresszusi munkaver­senyben azonban most már gyökeresen megváltozott ez a gyár egészét is érintő probléma. A verseny indulá­sakor a huszonkét esztendős „idős” héjmagkészítő vállat kozott rá, hogy az egyi odahelyezett öntödei műt) káslányt, a 19 éves Pócc Erzsébetet megtanítja a leg bonyolultabb héjmagformá készítésére. Alig pár hóna telt el azóta, s a tanítván már a mestere munkaszini jét ostromolja. A Knorr-fé kék formakészítéséhez mini egy tizenhét féle kisebb-na gyobb méretű héjmagot kel a legpontosabb méretek sze rint elhelyezni, s Pócos Er zsébet már önállóan végez ezt a munkát. A keresete i az ezelőtti 900-1000 forintró 1400-1500 forintra emelkedet az utóbbi hónapokban. Richveisz Terézt a kongresszusi vállalása teljesíté­séért a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága a nógrá­di iparmedence ifjúságának egy'k képviselőjeként a bécsi világífjúsági találkozóra jelöli— A huszonkét évei héjmagkészítő egy kiváló szakmun­kás nevelése köz­ben is több mint két hónapos előnyt szerzett éves terve teljesí­tésében. Eddig már 25 ezer öntő­formával teljesí' tette túl a július közepéig esedékes éves tervét. Az 1953. I. félévi tanácstagi beszámolók tapasztalatai A z 1958-as országgyűlési képviselő és tanácsvá­lasztás előkészületeiben me­gyénk lakossága nagy aktivi­tással vett részt. Bizonyíték erre, hogy a jelölőgyűléseken mintegy 110 000 ember jelent meg, s a jelölőgyűléseken számos javaslatot, észrevételt terjesztettek elő. A választás óta közel nyolc hónap telt el. A megválasz­tott tanácstagok megismer­kedtek feladataikkal és hozzá­láttak választókerületük prob­lémáinak intézéséhez. A ta­nácstagok döntő többsége be­csülettel teljesíti vállalt köte­lezettségét. Ezt a tényt iga­zolja, hogy megyénkben a ta­nácsüléseken a tanácstagok 78 százaléka vesz részt, az ál­landó bizottságok csupán az elmúlt negyedévben 278 ellen­őrzést tartottak, s a tanács­tagok nagyrésze rendszeresen tart fogadóórákat. A tanácstagok kötelességei között szerepel az is, hogy évente két alkalommal beszá­moljanak választóiknak vég­zett munkájukról. A tanács­tagi beszámolók a tanács- demokrácid fontos tényezői, A beszámolókon a választók számonkérik a tanácstagoktól, hogy megfelelően képviselik-e őket a tanácsban, javaslataik, bírálataik érvényesülnek-e a tanács munkájában. A tanács­tagi beszámolókon a válasz­tók mérlegelik a tanácstag munkáját, magatartását. A választóknak joguk van arra is, hogy azokat a tanácstago­kat, akik tanácstagi felada­taikat nem teljesítik, vissza­hívják a tanácsból. A tanács­tagi munka mérlegelése csak úgy lehet eredményes, ha a választók a tanácstag mun­káját figyelemmel kísérik, adott esetben segítik, bírál­ják. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ez évben május 1. és június 30-a közöttt jelölte meg a tanácsi beszámolók időszakát. Megyénkben ez idő alatt 2079 tanácstag tett ele­get I. félévi beszámolási kö­telezettségének. A megyei tanács végrehajtó bizottsága július 14-i ülésén a tanácstagi beszámolók meg­tartásáról szóló jelentés érté­kelése során megállapította, hogy ez évben a tanácstagi beszámolók terén jelentős előrehaladást értünk el, azon­ban az eredmények még min­dig nem kielégítők. A hibák fő forrása, hogy tanácsi végre­hajtó bizottságaink egy része nem tulajdonít megfelelő je­lentőséget a tanácstagi beszá­molóknak. A szécsényi járási tanács végrehajtó bizottsága az I. félévben egyetlenegy já­rási tanácstag beszámolóját sem készítette elő. A salgó­tarjáni járási tanács végre­hajtó bizottsága 60 tanács­tagja közül 15 tanácstag be­számolóját, Salgótárján városi tanács végrehajtó bizottsága 95 tanácstagja közül csupán 8 tanácstag beszámolójának megtartását tűzte ki. A ta­nácstagi beszámolók előkészí­téséhez hasonló felületesség volt tapasztalható a községi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainál is. Ennek tudható be, hogy a 3495 községi tanács­tagból csak 2452 tanácstag be­számolóját ütemezték be a végrehajtó bizottságok. A tanácstagi beszámolók Au. ...rs.-.I--•,„„í megszervezése a helyi tanácsok és a helyi népfront­bizottságok feladata volt. A tanácstagi beszámolók elha­lasztása elsősorban szervezet­lenség következménye és az elhalasztásért a felelősség az előbb említett szerveket ter­heli. Községi tanácsi vb. veze­tőink egyrésze megelégedett azzal, hogy hangoshíradó, vagy dobszó útján közzétette a beszámolók időpontját. A tömegszervezetek segítségét legtöbb esetben községi vb. vezetőink nem vették igény­be, csak elvétve fordult elő, hogy a KISZ, vagy a nő­tanács segítséget nyújtott a tanácstagi beszámoló szerve­zéséhez. A Hazafias Népfront bizottságok annak ellenére, hogy nagy szerepük van a tanácstagi beszámolók előké­szítésében, nem végeztek olyan níunkát, mint a tanács­választások előkészítése ide­jén. Tanácstagjaink társadalmi munkában végzik tanácstagi munkáikat. Szabadidejük nagy részét áldozzák arra, hogy választóikkal különböző formákon keresztül találkoz­zanak, beszélgessenek. A ta­nácstagi beszámolóra beüte­mezett tanácstagok kivétel nélkül szívesen vállalták, hogy a beszámolók keretén belül ismertessék a tanácsban végzett munkájukat, a tanács tevékenységét, meghallgassák azokat a problémákat, ame­lyeket feléjük felvetnek. Ezért nem volt legjobb hatással az egyes tanácstagokra, hogy ta­nácstagi beszámolóikat nem tudták megtartani. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az elha­lasztott beszámolókat nem a lakosság érdektelensége okoz­ta, hiszen a megtartott ta­nácstagi beszámolókon me­gyénkben kb. 25 ezer ember vett részt. H osszú időn keresztül az a tudat élt a városok területén választott megyei ta­nácstagokban is, hogy az ő munkájukra nem kíváncsiak választóik. A városi tanácsok végrehajtó bizottságai ezért különösen nagy gondot fordí­tottak a tanácstagi beszámo­lók előkészítésére. Ennek tudható be, hogy a városok­ban megtartott tanácstagi be­számolókon a lakosság szép számmal vett részt, és nagy érdeklődéssel hallgatták a tanács munkájáról szóló be­számolókat. Dvorák József megyei tanácstag beszámoló­ján Salgótarján városban kb. 120, Gyarmati Antalné me­gyei tanácstag beszámolóján Balassagyarmaton kb. 80— 100 ember vett részt. A lakosság érdeklődését bizonyítja az is, hogy a meg­tartott tanácstagi beszámoló­kon számos észrevétel, javas­lat, bírálat jutott kifejezésre a hozzászólásokban. A hozzá­szólások zöme közérdekű ja­vaslat. Csaknem valamennyi beszámolón a hozzászólások­ban helyet kapott a község- fejlesztés. A városokban kommunális jellegű javasla­tok móló latok többsége megvalósít­ható, mert gazdasági helyze­tünket, anyagi körülményein­ket figyelőibe veszi, más­részt a beszámolókon előter­jesztett, egyes létesítmények megvalósításához a lakosság társadalmi segítséget is fel­ajánlott. A községfejlesztési problémákon kívül foglalkoz­tak a tanácstagi beszámoló­kon a közellátás megjavításá­val, kulturális kérdésekkel, sok helyen az ifjúág nevelé­sével, a termelőszövetkezetek problémáival, s csak elenyé­sző volt az egyéni sérelmek felvetése. A tanácstagi beszámolók jiangzottak el. A beszé­lőkön előterjesztett javas­után az apparátus egyik, leg­fontosabb feladata, hogy í tanácstagok által beterjesz­tett panaszokat, javaslatokal megvizsgálják és elintézzék A megyei tanács végrehajtc bizottsága elrendelte, hogj valamennyi szinten a taná­csoknál külön nyilvántartási kell vezetni a tanácstagok ál­tal előterjesztett panaszokról, javaslatokról, és a tanácsi vb. vezetőknek meg kell kö­vetelni, hogy ezeket 30 na­pon belül elintézzék. A megyei tanács végre- hajtó bizottságához a megyei tanácstagok beszámo­lóikról 19 panaszt terjesztet­tek fel. A felvett 19 panasz közül eddig már 13 elintézést nyert, 6 panasz ügyében a szakosztályok már közbeeső intézkedéseket tettek. A tanácsok munkájának megjavítása elsősorban attól függ, hogy hogyan tudja a la­kosságot bevonni az állami munkába. A lakosság bevoná­sa a tanácstagokon keresztül történik. A tanácstagok meg­hallgatják a alkosság vélemé­nyét, javaslatait, adott ese­tekben a lakosságra támasz­kodva, a lakosság segítségé­nek igénybevételével végzik feladataikat. Hogy a tanács­tagok ezt a feladatot el tud­ják látni, segíteni kell a he­lyi tanács végrehajtó bizott­ságainak, de segíteni kell a választóiknak is tanácstagjai­kat. A tanácstagok csak ak­kor tudnak eredményeket fel­mutatni a tanács és a válasz­tók felé, ha a szükséges tá­mogatást mindkét részről meg­kapják. Kaszás Józsefné Megyei Tanács VB. titkára

Next

/
Thumbnails
Contents