Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-18 / 57. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. július 18. Eredményesen dolgoznak a gyarmati járás művelődési házában Korszerűbb iskola — magasabb Még egy régebbi időben felülvizsgálták a balassagyarmati járás nűvelődési házának munkáját. Megállapították, tevékenységük nagyon gyenge. Azóta több mint egy esztendő eltelt, és a művelődési ház élete megváltozott. Az igazgató, Szirtes Tiboi elvtárs körültekintően, az ifjúság és idősebb kor- osztálybeliek sokaságának mozgósításával új életet teremtett a művelődési házban. Az ember azt gondolná, hogy a nyári kánikula idején elcsendesednek a művelődési házak. Balassagyarmaton ez pont fordítva van. A bejáratnál egy tábla jelzi, milyen napi foglalkozások vannak. A tábla szerint minden nap valamilyen csoport próbái, foglalkozik. Legzajosabb az élet a palóc népi együttesnél, mely tánc- és énekcsoportból áll. Nagyon szépen indul ez az együttes. Lelkesek a tagjai, az előírásnak megfelelően naponta szorgalmasan részt- vesznek a próbákon. Emellett egészen újszerű és komoly alapokra helyezett a cigányegyüttes munkája. Cigányfiatalok a tagjai, tervükben szerepel cigány táncok feldolgozása és bemutatása. Munkájuk már előrehaladott, rövidesen a közönség elé lépnek. A színjátszók sem tétlenkednek. A Bástyasétány 77-tel próbáznak. Az, ősz elején már bemutatják. De szorgalmasan dolgozik az énekkar és készül őszi fellépésére az irodalmi színpad is. Mindezek mellett szervezik a zeneiskolát, ahol eddig 200 fő jelentkezett és ősszel indulnak. Ebből a lüktető munkából oroszlánrészt vállalt magára a gyarmati népi zene kar, amelynek vezetője ifjú Ba- ranyi László. Érdemes megjegyezni, hogy a zenekar szétoszló félben volt. Ma már összeforrottak és nagyon komolyan veszik az egyébként társadalmi munkát. Ők kísérik a palócegyüttest, a cigányegyüttest és a nagytehetségnek ígérkező szólóénekeseket, ahol igen szépen szerepel Szabó Tériké. Tévedés volna azt gondolni, hogy az előbb felsoroltak még csupán a művelődési házban láthatók. A felkészített csoportok már járják a falvakat, szórakoztatják a falu népét. A palóc népiegyüttes, a szólóénekesek és még egyéb kultúrosok szerepeltek már Szügy, Patak, Nógrádkövesd községekben. Most vasárnap ismét falusi túrára indulnak. Ezek a fiatalok vállalnak minden fáradtságot. Helyes volna, ha kapnának televíziót, vagy legalább egy ping-pong asztalt. Ök most már bizonyították: akarnak, és tudnak dolgozni. Az illetékesek bizonyítsák, hogy igényt tartanak a munkájukra és a jó szó mellett anyagi támogatást is adnak nekik. Napjainkban világszerte vitatott probléma az oktatás helyzete. Hazánkban ezt a kérdést összefüggéseiben és teljes bonyolultságában az MSZMP kultúrpolitikai irányelvei vetették föl. A lényeget úgy fogalmazhatjuk meg, hogy ellentmondás jelentkezik a mai kor fejlettsége, s ebből a szempontból a szocialista társadalom fejlődési iránya és az egész oktatási rendszerünk, egész népünk műveltségének jellege között. Korunkban a technika fejlődése óriási léptekkel halad előre. Ugyanakkor nálunk az iskolai oktatásban a nép általános színvonalában a korszerű technkiai ismeretek nincsenek megfelelő arányban a humanista ismeretekkel. A feladat tehát a korszerű szocialista iskola- rendszer megszervezése. a mai oktatási rendszer átalakítása. KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ az általános műveltség tartalmát fokozatosan át kell alakítani úgy, hogy összhangban legyen korunk magas technikai színvonalának követelményeivel. Ugyanakkor a változtatások végrehajtása: az iskola és a termelés, az elmélet és a gyakorlat egymáshoz közelítése elősegíti a szellemi és fizikai munka közötti különbségek eltüntetését. Ez az új oktatási rendszer teszi lehetővé egyben, hogy népünk általános műveltsége is korszerűbb, magasabb szintű lehessen. Akkor, amikor az új elveknek megfelelően a középiskolák tananyagában — irodalom, történelem, földrajz — jelentős mértékű mennységi és minőségi változtatást hajtanak végre — a politechnikai és gyakorlati oktatás javára — nyilvánvalóan meg kell találni a lehetőséget szakkörök, tanfolyamok, előadássorozatok szervezésével, hogy a humanista ismeretekkel is megisÁ művelődési autó terveiből A megyei művelődési osztály kultúrautója rövidesen megkezdi munkáját a megye területén. A művelődési autót — amint arról már beszámoltunk olvasóinknak — filmvetítő géppel és agregátorral is felszerelik. Így lehetővé válik olyan községekben is filmelőadások rendezése, ahol még nincs villany. Az autónak nagy szerepe lesz az ismeretterjesztő munkán kívül a könytármunka elősegítésében is, mivel olyan községekbe, amelyekben nincs könyvtár könyveket is fog szállítani. A Megyei Könyvtár, a TIT és az MSZBT megbeszélése alapján egyelőre a művelődési autót ismeretterjesztő munkára használják, míg az egyéb felszerelések elkészülnek és szeptemberben megkezdődhet a könyvek szállítása. Jelenleg felmérések folynak a megye területén. Megvizsgálják, hogy a megye mely községében, vagy településén nincs villany, valamint azt, hogy hol van kulturnaz és melyek azok a települések, amelyeknek létszáma nem haladja meg a harmincas lé- lekszámot. A felmérések azért váltak szükségessé, hogy a művelődési autó munkájának tervét elkészíthessék és ennek alapján kezdődjön meg a rendszeres munka. Hasonló felmérés folyik az útviszonyok tisztázására is. Szeptemberben a művelődési autó megkezdi a könyvkölcsönzést, azokban a községekben, amelyekben nincs könyvtár. A harminc főnél kevesebb lélekszámú településeken közvetlenül az autóról kölcsönözhetnek az emberek, míg a nagyobb községekben bevezetik a „csereláda” rendszert. Ez azt jelenti, hogy egy-egy községben bizonyos mennyiségű könyvet kiadnak, majd néhány hét múlva a könyveket kicserélik. A könyvkölcsönzés biztosítására a Megyei Könyvtár a község népének igényeit figye- lembevéve kb. 2 ezer könyvet vásárol. Az ismeretterjesztő és könyvterjesztő munka eredményességére való tekintettel egységes plakátokat készítenek, amelyeket azokba a községekbe küldenek, ahová a művelődési autó érkezni fog. Ezeken a plakátokon megjelölik, hogy mikor érkezik autó, valamint milyen előadást tartanak, vagy filmet vetítenek a község népének. Az ismeretterjesztő előadásokat a TIT rendezi az előadók bevonásával. Az átalakítás elsősorban a gimnáziumot érinti. Az iskolai oktatás feladata: magasműveltségű, dolgozó emberek nevelése. Ennek megoldását segíti az újabban egyre inkább jobban figyelembe vett elv, hogy munkával neveljünk munkára. Ez tartalmi és formai kérdéseket vet fel. A politechnikai képzés bevezetésével az iskolai oktatást, s merkedhessenek azok, akiket érdekel. A változások nem jelenthetik azonban, hogy az élet gyakorlati problémáinak fokozottabb figyelembevétele, valamilyen elmélet-, iskola-, tanulásellenes hangulatot szüljön egyesekben. Minden embernek, a legegyszerűbb munkát végző dolgozónak is, elsőrendű kötelessége, tudásának gyarapítása. Tanulnivágyás, Felszólalás háztartási kisgép ügyben Sokat beszéltünk már a munkásasszonyok és munkásnők második műszakjának megkönnyítéséről. Államunk már eddig is sokat tett ennek érdekében. Nagy közszeretetnek örvend például a háztartási kisgépek kölcsönzése is. A megyei nőtanács által a munkásasszonyok körében végzett vizsgálat sajnos azt igazolta, hogy ezen a területen sok még a tennivaló. Kiderült, hogy Salgótarjánban a háztartási kisgépek kölcsönzése amolyan szűk kereszt- metszete életünknek. A városban korábban volt két mosógép — amelyek tönkrementek a használatban jelenleg két porszívógép és egy padlókefélőgép, valamint 33 darab csecsemőmérleg van. Ezeket lehet kölcsönözni a háztartási munkához, illetve minden mérleg használatban van — esetleg egy-két hónapra is kiviszik — s a porszívógépet szerdán küldték javításba. Ha figyelembe vesszük a keresletet, a háztartási kisgépek iránt, ez a Mindannyiunk felelőssége ! Nem szeretnék dolgokat eltúlozni, sem ítéletet mondani, hiszen ezzel nem sokra megyünk. Inkább a lelkiismeretet szeretném felébreszteni, hogy felelősséggé növekedjen a cselekedetért. Mert mi emberek egymásért felelősek vágunk. Végig kérdeztem a múltkoriban az emberek hosszú sorát: Bakos Jánosért éreznek-e felelősséget? Ügy néztek rám, mintha idegen földrészről kerültem volna ide. Szinte benne volt tekintetükben: miért? Hát ki az a Bakos János? Egy ember. Fiatalember. Olyan, min a többi sok millió. Egyszerű, hétköznapi ember. De tartozéka annak a nagy egységnek, amely együttvéve teszi azt az erőt, amelyre oly büszkén mondjuk: az alkotó magyar nép. Én így látom őt még akkor is, ha jelentéktelen a külseje; ha daliás alakjával nem hívja magára a figyelmet; ha ügyes, sége nem teszi kapóssá a munkát vezetők számára; ha szótlanságával már úgyszólván együgyüvé lesz. Jogokat bíró fiatalember, s mindössze 27 éves. És feltételezhető, hogy örül az életnek. Feltételezhető, de nem így van. Ezt a fiatalembert egynéhányszor úgy arculcsapták már, hogy bizalmát vesztette az élet iránt. Már talán csak egy van, amiben bízik: a motorja. Ez elviszi őt távol az emberzajtól, hangos helytől. Hát nem megdöbbentő? Egy fiatalember tele keserűséggel. Hallani kellett volna azoknak, akik lökdösték őt, mint billiárdgolyót. Milyen keserűségtelin mondta el, hogy egyik barátja megkérdezte: — Nem szeretsz te dolgozni, hogy annyit változtatod a munkahelyed? — Szégyenülten leütöttem a fejem — mondja alig hallhatóan. — Mit tudtam válaszolni? — Szerencsétlen vagyok. Az életpályája a Tűzhelygyárban kezdődött. Esztergályos szakmát tanult. Innen mint létszámfeletti került el. Nem az ő hibájából. Az ellenforradalomtépte üzem korosabb embereket is útnak eresztett. Az egyik téglagyárhoz került, egy beteg munkást helyettesíteni, majd a bányához. Itt akart gyökeret ereszteni A ma is élő apja negyvenéves munkája után innen kapja nyugdíját. A testvéreit is a bánya fogadta be. Az egyik mint mérnök és a másik is valami vezetője a bányának. Ők már most, a mi világunkban növekedtek vezetővé. Sehol nem kísérte Bakos János útját becsmérlő szó. Nem kell szégyenkeznie. Az, hogy még nem állt teljes, biztonsággal keze a munkán? ... Hiszen a gyermek sem bír egyből határozott lépteket tenni. Támogatják, lépését egyengetik, gondját viselik. Talán itt a bányánál gondját is viselték volna. De elcsábították innen. Felelősséget nem ismerő emberek ígérgettek gondtalanságot, egy egész életre szóló könnyű életet, és elcsalták a sütőiparhoz. Meggondolatlanul hajlott a csábításnak. Hitt. Csak akkor ébredt tudatára, hogy mit tett, amikor másfél hónapi munka után kezébe adtak egy borítékot, amelyben rideg szavakkal fogalmazva csak eny- nyi volt: munkájára nem tartunk igényt. És még néhány, az ilyenkor szokásos szó. Ennyit Bakos kettétört életéből, amely számára elég ah- "Koz, hogy úgy gondolja: védtelen lett a világban. Ma már nem sok értelme volna odavágni a sütőipar vezetőjének: törvényt sértettek. Mert ezt csinálták! Nincs értelme, mert a fiú dolgozik a Pálfalvi Üveggyárban. Nem a szakmájában, hanem mint segédmunkás. Inkább felidézni szükséges néhány dolgot, amelyet nem mérlegeltek eléggé. Elsiklottak felette, hogy egy növekvő életet kettőbe törhetnek, és nem csupán annak a fiúnak ártanak, hanem a mi tiszteletet érdemlő rendünknek is. Törvényeink soha nem engedték volna, hogy a fiút erkölcseiben megtépázva útjára bocsássák. Az sem igaz, amit cselekedetük igazolására, — hogy a munkáját nem tudta ellátni — a fiúra akartak húzni. Azok az emberek, akiknek a munkát végezte, az üzemvezetők, cáfolták ezt meg, aláírásukkal pecsételve. A meztelen igazság az, hogy útban volt a fiú olyan embernek, mint ennél a vállalatnál csúfosan működő Kladiva nevezetű ember, aki semmi- bevéve törvényeinket kényé- re-kedvére döntött emberek sorsa fölött, belegázolva azok becsületébe. Igaz ennek az embernek kiadták az útját. Elment tán még a megyéből is. De itt hagyta a nyomot, amely ott van még ma is Bakos János lelkében és égeti, marja őt. De vajon ott van-e azok lelkében is, akik megfeledkeztek arról, ha emberek sorsáról döntenek, akkor a felelősség nagy súlya hétszer is meggondolásra késztesse őket, míg kimondják a végső szót. Ma már a sütőipar vezetői nem is emlékeznek az esetre. Papírokról idézve mondják: „hát itt van, nem tudott dolgozni“. Ügy mondják, mintha az érzésük kihűlt volna. Semmi megbánás. Nem gondolnak arra, hogy abban a fiúban és a családban még ma is elevenen él, amit velük tettek. Képzeljék el, mit érez fia megszégyenítése láttán a munka becsületében megöregedett bányászapa. Vagy mit a testvérek, akik bizalommal engedték a fiút szárnyaik alól új munkahelyére. Ök soha nem térnek napirendre felette. De ne is térjenek! Megtehették volna, hogy a törvénybe mennek az elbánásért, és ők lettek volna a győztesek. Nem tették, kitértek. De ez nem jelenti, hogy az ítéletet, amely igazságtalan volt, nem hordják magukban. Nem akarok én pálcát törni, csupán gondolatot ébreszteni, hogy a mindennapos rohanó élet lüktetésében sem hüljön ki az emberek iránti megbecsülés. Ne feledjük az emberi érzéseket tiszteletben tartani! De méginkább ne feledjük a növekvő fiatalok erősödéséért ránk háruló felelősséget. Minden ember érző ember, büntessük, ha rászolgált. Ezt könnyebben elviselik, mint az igazságtalanságot, mert az igazságtalanság ocsmány dolog és nagyon lealacsonyító. Vigyázzunk az emberekre, elvtársak! BOBAL GYULA helyzet tarthatatlan. A leértékelt áruk boltját — mert itt lehet kölcsönözni a gépeket — sokan felkeresik és csalódottan távoznak el, mert sajnos, igényüket nem tudják kielégíteni. A nőtanács jelentésében olvashatjuk, hogy már májusban figyelmeztették a Kiskereskedelmi Vállalatot — mivel ez a vállalat foglalkozik a kölcsönzéssel — a hiányosságok kiküszöbölésére. A vállalat vezetői Ígéretet tettek a nőtanácsnak, hogy intézkedni fognak a géppark növelése érdekében. A nőtanács azt kérte, hogy a gépparkot csupán duplájára növeljék, mivel nagyobb- arányú fejlesztésre egyelőre nincs lehetőség. Bebizonyosodott azonban az is, hogy a kikölcsönzött gépekre kölcsönzőik nem fordítanak elég gondot. Sőt volt olyan eset is, amikor egy-egy gépet több család is használt. Mindenesetre helytelen ezzel indokolni a Kiskereskedelmi Vállalat részéről az intézkedés elmulasztását. Alkalmazzanak megfelelő rendszabályokat azok ellen, akik a gépekre nem fordítanak gondot, de vegyék figyelembe azt is, hogy többezer munkásasszony munkáját megkönnyítenék sürgős intézkedésükkel.- pá A rétsági Földművesszövetkezet azonnali belépésere húsbolt vezetőt keres. Bővebb felvilágosítást az FMSZ vezetősége ad. Munkakörnél erkölcsi bizonyítvány szükséges. (204) művell'ség tudás iránti szomj is jellemzi a szocialista embert. Nem igaz az, hogy a bányászcsákány felemeléséhez csak erő kell és nincs szükség általános műveltségre. Es az sem igaz, hogy abból a diákból, amelyik bukdácsol az iskolában, vagy fegyelmezetlen magatartású, jó szakember lesz. Vannak olyan elképzelések is, hogy aki tanul, megmenti magát a fizikai munkától. Mert sokan, pedagógusok és szülők, így beszélik rá a gyerekeket a továbbtanulásra: „Menj iskolába, és nem kell majd izzadnod, gürcölnöd! Sokkal kényelmesebb leäz az életed.“ Okos szóval keli hát felvilágosítani azokat a szülőket, akik nem törődnek gyermekük tanulásával, mert az úgyis fizikai munkára megy; és azokat is, akik azt képzelik, ha a középiskolát elvégzi gyermekük, nem kell fizikai munkát végeznie majd. Ezeknek azért sincs igazuk, mivel a fizikai munka nemcsak „iz- zadás, gürcölés“. Ezek a problémák általában az általános iskolákban vetődnek föl. Vegyük szemügyre a középiskolákat is. AKIK TOVÁBB TANULNAK A lehetőségek egyre nagyobbak ahhoz, hogy a középiskolát elvégzettek főiskolákra, egyetemekre kerülhessenek. A jelentkezők száma évenként növekszik. Megyénkben ebben az évben 444-en végezték el a középiskolát és közülük 206 jelentkezett továbbtanulásra. Ezzel kapcsolatosan érdemes egy pár kérdésre felfigyelni. Nevezetesen arra, hogy noha viszonylag legtöbb jelentkező munkásszármazású, elenyészően kevés a parasztszárma- zásúak létszáma. így aztán a jelentkezők több mint fele értelmiségi, alkalmazott vagy egyéb származású. Nem arányos a jelentkezés a választott pályákkal kapcsolatban. A jelentkezők legnagyobb része — általában a legjobb tanulók — valamilyen mérnöki, vagy orvosi egyetemre igyekeznek. Es ez azért is sajnálatos, mert pedagógusnak jelentkezők számára húsz ösztöndíjat kapott a megye, és erre kevés volt a jelentkező, azok sem a legjobb tanulók. Meg kell még azt is említeni, hogy most, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése égető szükségesség, kevés tanuló választotta az agrárpályát, pedig nagy szükség lenne ezen a területen a jól képzett szakemberekre. AKIK NEM TANULNAK TOVÁBB Nagyon jó dolog az és iskolai nevelésünk figyelemre méltó eredménye, hogy nem veszik tragédiának a most végzettek általában, ha nem veszik fel őkét egyetemre. A diploma utáni hajsza, a fizikai munka lenézése már csak keveseket jellemez. Különösen a szakközépiskolákat végzettek találják meg egyre hamarabb és könnyebben helyüket a termelő munkában. A gimnáziumban érettségizettek közül is sokan már minden húzódozás, elkeseredés nélkül tanulnak szakmát. Igen sokat segíthetnek e kérdésnek végleges és teljes megoldásában az üzemek vezetői, KISZ-szervezetei, az idősebb munkásnemzedék is. Fogadják be szeretettel ezeket a fiatalokat maguk közé, tanítsák, neveljék őket, hogy szorgalmas, becsületes dolgozókká váljanak. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy csak közös erővel, társadalmi összefogással oldhatjuk meg az MSZMP kultúrpolitikai irányelveinek szellemében, napjaink nagy problémáját, a korszerű szocialista iskolarendszer kiépítését, népünk általános műveltségének emelését. Kojnok Nándor
