Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-08 / 54. szám
4 NOSRADI NlPÜJSAG 1959. július 8. Vitára bocsáfjuk: Nógrád zenekultúráiig megye helyzetéről ••• Hazánk felszabadulása óta eltelt közel másfél évtized alatt — mint az élet valamennyi területén — kulturális téren is megszámlálhatatlan győzelem született. Tekintsünk csak vissza a ke- kénv küzdelmekkel teli esztendők vívódásaira. Mérlegeljük az eredményeket és mutassunk rá a hiányosságokra. Keressük és találjuk meg az utat, melyen a jövőben haladnunk kell a zeneibb Nógrád megteremtése érdekében. Köztudomású. hogy a Horthy-Magyarország vezetőit csak a kiváltságos réteg kulturális igényének kielégítése foglalkoztatta. Ezt a célt szolgálta Budapesten az Opera és a Vigadó. Vidéken már csak szórványosan bukkanhatunk jelentősebb zenei megmozdulás nyomaira. Nógrád megye zenei élete az országos átlagnál is kedvezőtlenebb képet mutat. Így hát bőven akadt tennivaló 1945-től napjainkig. AZ EREDMÉNY ÓRIÁSI. A jelentősebbeket felsoroljuk: van két zeneóvodánk (Nagy- bátonyban és Salgótarjánban), néhány jó általános iskolai énekkarunk, egy úttörő-zenekarunk (Salgótarjánban), egy középiskolás vegyeskarunk (Balassagyarmat, tanítóképző), két állami zeneiskolánk, két fúvós zenekarunk és két férfikarunk (St. Acélárugyár és bánya), egy vegyeskarunk (St. Pedagógus Kórus) KISZ megyei Népi Együttesünk, egy vonósnégyesünk és néhány hangszeres előadóművészünk. A legtöbb együttesünk a maga nemében kiváló szintre küzdötte fel magát és. már eddig is számtalanszor köz- megelégedésre képviselte Nógrád megyét országos bemutatókon, sőt külföldön is. Nos, vizsgáljuk meg milyen körülmények között dolgoznak a meglévő együttesek és mit tehetnénk még eredményesebb működésük érdekében? A Salgótarjáni Zeneóvodának nincs megfelelő foglalkozási terme. Ez szervesen ösz- szefügg az állami zeneiskola mostoha helyiség-viszonyainak megoldásával. Az évek óta egyre súlyosbodó problémát csak egy új, önálló zeneiskola-épület építése oldja meg. A Művelődésügyi Minisztérium a következő tervidőszak- t m épít néhány zeneiskolát az országban. Csupán harci kérdés, hogy ezek közül az egeiket Salgótarján kapja meg. A kívánság jogos és a körülményeket figyelembe véve indokolt. A közelmúltban nyílt nagybátonyi állami zeneiskolához új tanerőkre van szükség. A salgótarjáni úttörőzenekar szépen fejlődik, habár nincs megfelelő próbahelyisége, és hangszerellátottsága sem kielégítő. Sajnos az országoshírű balassagyarmati középiskolás vegyeskar a tanítóképző megszűntetésével oszlófélben van, viszont örvendetes, hogy néhány középiskolában alakult az elmúlt tanév folyamán új énekkar. A bányatröszt a közelmúltban szerelte fel salgótarjáni zenekarát új, korszerű hangszerekkel, viszont az acélárugyár lelkes muzsikusai még ma is a régi, tönkrement, elhangolódott hangszerekkel kénytelenek bajlódni. (Ugyanakkor figyelemre méltóan szerepeltek a napokban lezajlott ózdi országos seregszemlén!) A néhány jelentős népi- és tánczenekar főként a vendéglátó iparban nyer foglalkoztatást. A fiatal salgótarjáni Pedagógus Kórus immár két országos dalostalálkozón aratott babérokat. mégis úgy érezzük, hogy létszámát, a férfi szólamok erőteljes bővítésével, átlagos 80-ra kellene felemelni. A megyei KISZ Népi Együttes csak a közelmúltban alakult. Sok reményt fűzünk hozzá. Valószínű, hogy a lelkes ifjú énekeseket, táncosokat és a rajkó-zenekart hamarosan sikerül nívós együttessé kovácsolni. Most pedig nézzük meg, hogyan tudnánk megfelelő I Országszerte sok kisvároserőinket a dolgozók zenei ne- ban működik ma már mel- velése érdekében jobban fog- | lékhivatásos szimfonikus zenelalkoztatni? Elsősorban a cső portok fokozottabb mozgatása tudná felpezsdíteni a zenekulturális életet. Ezzel kettős eredményt érnénk el: a dolgozók zenei igényének növelését és az együttesek művészi fejlődését. Köztudomású, hogy mennyire szükséges a pódium a produkció művészi érettségéhez. Legkönnyebben a két zeneiskola előadó- művész tanárai hasznosíthatók, hiszen egy személygépkocsiba beférő 4—5 főnyi létszám is elegendő közülük bár milyen fajsúlyú műsor lebonyolításához. A csepeli orszá gos bemutatón nagy feltűnéssel résztvevő salgótarjáni vo nósnégyes szinte már alig jut szerepléshez. Néhány évvel ezelőtt igen egészséges kezdeményezésinek bizonyult a négyes kiségyüttessé bővítése, ami ismeretlen okok miatt nem. tudott állandósulni. Pedig csekély támogatással mind személyi, mind művészi összetétele alapján jelentős együttessé forrhatta volna magát. Egy-egy énekessel kiegészítve talán a legnépszerűbb formában tudná a közönséggel megkedvelteim a színvonalas muzsikát. Feltétlenül fel kell támasztani! A nagyobb együttesek (kórusok, zenekarok) mozgatása kétségtelenül problémát jelent. Ehhez többnyire autóbusz kell. De nem érné-e meg a befektetést. ha a jó városi kórusok produkciójának ösztönző hatása folytán egymás után alakulnának a kis falvak, termelőszövetkezetek Helyi kórusai? A jó példa ragadós, könnyen talál követésre! Ha egyes sportköreinknek két autóbusza is lehet, akkor miért lenne elképzelhetetlen az, hogy a kulturcsoportok részére Nógrád megye kapjon egy önálló autóbuszt? Nem szabad visszariadni a kezdeti nehézségektől! örvendetes, hogy ma már jelentős számban működnek művelődési házak a megyében. Sajnos általános jelenség, hogy műsorukban a köny- nyűzene patronálása dominál. Azaz a legtöbb kultúrház zenei tevékenysége a hétvégi tánczenélésben merül ki. A legritkább esetben fordul csak elő, hogy megkísérlik a zenével való szorosabb kapcsolat kiépítését. E téren igen jó kezdeményezés Balassagyarmaton a zeneoktatói munkaközösség életrehívása. Leg több kultúrházban a minimá lis tárgyi feltételek sincsenek meg a komoly zenéléshez. Elképzelhetetlen bármiféle zenei rendezvény jó zongora nélkül. Ezt minden művelődés- ügyi tanfolyamon elmondják, de senki sem tesz egy lépést sem azért, hogy legyenek jó hangszerek a szép termek színpadain. Nem kell messzire menni. A megye székhelyén, Salgótarjánban sem a József Attila, sem az acélárugyári, sem a bányai, sem a tűzhely gyári, sem az üveggyári művelődési házban nincs zongorának nevezhető hangszer! A megyei tanács nagytermében is számtalanszor megfordulnak vendégmű vészek és legtöbbször SZÉGYENKEZNÜNK KELL az ott lévő, múlt századból itt maradt és zongorának csúfolt törött lábú fatőkés lédikó miatt. Hangszeres előadásaink csak-csak akadnak, de jól képzett énekes szólistában igen nagy a hiány. Ezen haladéktalanul segítenünk kellene. Aki érez magában éneklési készséget, jelentkezzen a nagybátonyi, vagy salgótarjáni zeneiskolában ének tanulásra. Számos üzemi munkás került már az Operaház színpadára! Mindnyájunk hő vágya, hogy a jó hangú Nógrád megyei dolgozók is elindulhassanak e szép úton. Igaz, hogy nem mindenki jut az Operáig, de a munkatársak szórakoztatása is igen becses célkitűzés. kar. Itt most nem kívánjuk az „öntevékeny“ és a „hivatásos“ művészeti munka módszereit és célkitűzéseit, a kettő közötti különbséget hosszasan fejtegetni, de nem is szorul bizonyításra, hogy a me- g.1 e székhelyén szükség van az üzemi zenekarok mellett hivatásos zenekarra. Erre a személyi feltételek biztosítottak. A remélhetőleg mielőbb létesítendő salgótarjáni mellékhivatásos szimfonikus zenekar feladata lenne a klasz- szikus nagymesterek alkotásainak megismertetése a tömegekkel, opera-, operett és könnyű zenei hangversenyek biztosítása az egész megye területére. Az előadottak megvalósítása nem gazdaságilag ütközik nehézségekbe, hanem a még ma is meglévő érdektelenség miatt. Az értelmiségi réteg pillanatnyilag még sokkal lelkesebben érdeklődik a muzsika iránt, mint a bányászság, munkásság és parasztság. Náluk a zenetanulási igény még nem jelentkezik kellő mértékben. Ennek oka a múlt rendszer maradványaiban kereshető. Számos fizikai dolgozó, aki mivel szakmájának egyébként kiváltó mestere, szép fizetéséből csalódja gondtalan megélhetését biztosítja. házat épít. gépkocsit vasáról és ugyanakkor a kultúrához való joga még nem öntudatosult eléggé. Ezért távolról sem gondol arra, hogy jófülű, jó zenei képességű gyermekét zeneiskolába beírassa. AZ ELŐADOTT HIÁNYOSSÁGOK kiküszöbölése mellett a zeneibb Nógrád megteremtéséért úgy harcolhatunk legeredményesebben, ha az iparmedence dolgozói gyermeküket minél nagyobb számban részesítik zeneoktatásban. Az előadottak megszivlelé- sével az elkövetkező 15 esztendő alatt sokkal jelentősebb előrehaladás valósítható meg, mint az eltelt másfél évtized alatt. Érvényesülhet Nóg- rádban is ősz Kodály mesterünk tanítása: „Legyen a zene mindenkié!“ Váczi Gyula zongoraművész áll. zeneiskolai igazgató Tiszteiéire, szeretedre 'érdemes A Megyei Kórházban jártam. Fehérség mindenfelé Tisztaságtól ragyog a folyosók világoskék csempéje. Pizsamás betegek járkálnak. Fehér köpenyes orvosok, ápolók sietnek, munkájukat végzik. ÖTEZER BETEG ÉVENKÉNT A sebészeti kórtermek folyosóján már csendesebb az élet. A betegek ágyukban vannak. A szokásos szombat délelőtti nagy vizit folyik. Szobáról-szobára jár az orvosok, ápolónők, kötözők nem is kis csoportja. Különböző műszerekkel, kötözőszerekkel, porokkal, kenőcsökkel teli kocsit tolnak. A kórtermekben ágy, ágy mellett. Azonnal szembetűnik a zsúfoltság. De mi lenne — elképzelem gyorsan —, ha az egy év alatt a sebészeten gyógyított betegek egyszerre jönnének el! Hol lenne a sor vége, hiszen az osztályra évente felvett betegek száma 3500—4000 és több mint ezer a csak kezeltek száma. Evenként 1800 műtétet végeznek, ötezer beteg és száz ágy! Ezért nagyon várják a betegek és az orvosok az új Mcgt/ei Kórház felépítését. Reméljük, nem sokáig kell várniok, hiszen a tervek szerint még ebben az évben 145 milliós beruházással megkezdődik a modern felszereléssel ellátott kórház építkezése a volt laktanya helyén. A sebészet ugyan ott sem lesz sokkal nagyobb, de véget vet a mai áldatlan állapotnak, hogy a Megyei Kórház öt helyen, öt részlegben kénytelen dolgozni. A vizitet végzők között van egy kicsit sápadtkás, bizalmat árasztó arcú, csendes beszédű ember. Július elsejétől .ÉRDEMES ORVOS” Dr. Szőke Szabolcs a sebészeti osztály adjunktusa. 36 éves, de fiatalabbnak látszik. Pedig 10 éves orvosi munkája bizonyára nem kevés nehéz feladat elé állította már. A kórház legrégibb orvosai közé tartozik, mert 1950-től állandóan Salgótarjánban gyógyít. Tanúja volt, hogyan fejlődött a szegényes vállalati kórház korszerű megyei kórházzá, és ez az ö munkájának gyümölcse is. Beszélgetés közben egyre inkább felenged, közvetlen hangon, szívesen beszél életéről, munkájáról, Salgótarjánról. Nagyon boldog volt, amikor orvosi diplomáját megkapta 1950-ben és amikor 1954-ben általános sebészeti szakképesítését megszerezte. Persze mindig boldog és örül, ha valakit meggyógyít. Ez pedig nem mindig könnyű. Volt egy nagyon érdekes, nehéz műtété: egy bélcsavarodásos beteget operált. A nő vékony- bélrendszere majdnem egészen el volt halva. Az operáció végén alig egy méter maradt meg belőle. Műtét közben vérkeringési zavarok álltak elő. Sikerült az operációt lefolytatni ugyan, de mindenki lemondott a betegről. Szőke doktor azonban még bízott, sok mindent megpróbált. És az eredmény: sikerült egy emberi életet megmenteni. Sokféle műtétet kell elvégeznie, koponya és mellkasi műtéteket is, hiszen az osztályon nagyrészt olyan be tegek vannak, akiket baleset ért. Abaújszántói születésű, de itt érzi otthon mqgát. Nagyon csodálkozik azokon az idegeneken, akik elkívánkoz nak városunkból. Nemrég választották meg újra, egy évre, a kórház szak szervezeti bizottságának elnökévé. Bizonyára ebben a minőségben említi, hogy nagy örömmel fogadták az egészségügyi dolgozók fizetésének emelését, de ugyanakkor igen várják a nem szakképzett orvosok fizetésrendezését is. A párt tagjelöltje. Mostanában szabad idejét leginkább otthon tölti. Meg is érthetjük, hiszen 10 hónapos kisgyermekük van. Szereti a zenét, olvasgat is. Sok szakkönyvet, mert a baleseti sebészetből is szakképesítést akar szerezni. Jelen pillanatban egy előadásra készült, melyet az októberi szegedi sebészkongresszuson mond el koponyasebészet különböző problémáiról. A kitüntetés meglepetésként érte, természetesen nagy örömmel fogadta, és — mint mondja — ebből is látja, hogy pártunk és kormányunk megbecsüli a lelkiismeretes, áldozatkész munkát. A beszélgetést befejezzük. Dr. Szőke megy a betegeihez, én meg szóbaelegyedem Gyur- kó Ferenc műtőasszisztenssel. MINDENKI JÓT MOND Gyurkó Ferenc kilenc éve dolgozik együtt a kitüntetettel. Elmondja, hogy szeretik ár. Szőke Szabolcs adjunktust, mert igen udvarias mindenkivel, szerény. Itt nőtt sebésszé — és nem is akármilyenné —, hiszen elsősorban jó szakmai munkájáért kapta a kitüntetést. Elmegyek a betegek közé is. És mintha összebeszéltek volna, — ők is kedvességéti udvariasságát, lelkiismeretességét dicsérik. Ezt mondja Báli János 18—19 éves fiatalember is, akit bányai baleset ért. Ö a lábát köszönheti dr. Szőke adjunktusnak. Egy beteg öreg bácsika — rádupláz: ő az életét köszöni neki, hiszen 1951-ben, az akkor még kezdő orvos, az utolsó percekben operálta meg. Hasonlóan nyilatkozik Sárközi István is, aki kihasználva a helyzetet — bízván a sajtó erejében — elpanaszolja, hogy őt nem a munkahelyen érte baleset, és most azzal ijesztgetik, hogy betegsége idejére semmit sem kap. (Nyugodjon meg, ami egy SZTK biztosítottnak jár — meg kell kapnia.) Bepillant egy ápolónő is a terembe. Amikor megtudja, miről van szó. „Mondjanak jót róla!” — szól gyorsan. És a véleményeket hallgatva öröm fog el, noha jól tudom, hogy sokszor bizony indokolatlanul más hangok is hallatszanak itt. Amikor türelmetlenségből, idegességből kifolyólag elhúzódik a gyógyulás — vagy nem vesznek fel valakit férőhely hiányában, illetékeseket és illetékteleneket szidnak. De most örömöm teljes, hiszen meggyőződtem róla, hogy olyan ember lett „Érdemes orvos”, aki valóban tiszteletre, szeretetre érdemes. KOJNOK NÁNDOR Bérrendezés a filmszínházak dolgozóinál A Minisztertanács 1959. május elsejei hatállyal visszamenőleg hozzájárult a moziüzemi dolgozók fizetésrendezéséhez. Kormányzatunk figyelembe vette, hogy a moziüzemi dolgozók (pl. üzemvezetők, gépészek, jegyszedők stbj. fizetése aránytalanul elmaradt más szakágakban dolgozókétól. Az aránytalanságok kiküszöbölése tette szükségessé a fenti rendelkezést. A fizetésrendezés megyénk viszonylatában a megyei Moziüzemi Vállalat kezelésében működő filmszínházak dolgozóira vonatkoztatva, mintegy 120 ezer forintot jelent évenként. Hasonló rendezés történik a szakszervezeti filmszínházaknál is. A Tanácsköztársaság eseményeiből Az árulás bajnokai vetelte a demarkációs vonalakra. A feltételek nem teljesítése esetén általános támadással kellett számolni, amely meghaladta a Tanácsköztársaság erejét. A jegyzék csak fokozta a belső ellenforradalmi Magyar Tanácsköztár- kommunisták és a baloldali sét. Egyeseknek közülük rend _ _saság győzelme robba- szociáldemokraták, a proletá- szeres kapcsolata volt a tőkés- gi-dk és az árulok aktivitását; násszerűen hatott a Párizsban riátusra támaszkodva, határo- hatalmak magyarországi kép- Az ellenforradalom, amely ülésező békekonferenciára. A zottan visszautasították. A viselőivel. A centristák pedig úgyszólván teljesen megőrizte helyzet alakulása összekúszál- jobboldali szociáldemokrata végképp leálltak a jobboldal embertartalékait, hol nyílt, hol ta terveiket. Ugyanis azokban „ vezetők azonban, akik több- mellé, súlyos helyzetbe hozva burkolt támogatást élvezett a a hetekben Szovjetoroszor- sége helyén maradt a párt- és ezzel a Tanácsköztársaságot; jobboldali és centrista szoclál- szág ellen nagyobbarányú szakszervezetekben, nem ad- „ föltárták valódi demokrata vezetők részéről. Ez támadást akartak indítani, tak fel terveiket. Kihasznai- koneresz- még jobban felbátorította őket; Ehhez Magyarországot fel- ták a nehezsegeket, es meg- valamint a tanácsok Á11andó kapcsolatot tartottak vonulási területnek szándé- toldva rémhírekkel rontottak a > űlé é amelvek iu_ Béccsel, Szegeddel, rémhírterkoztak felhasználni. De munkásosztály hagulatat. Ezek második feíéhen zailot- Jesztéssel és szabotálással kéféltek attól is, hogy a fórra- a vezetők a Tanacskoztarsasag szítették elő a Tanácsköztár. dalom tüze nem áll meg Ma- egész ideje alatt az első ma- • P " sasag fegyveres megdöntését, gyarország határánál, hanem gyár munkashatalom megdon- . h„, Szolnokon, a Dunántúlon, továbbterjed. Mint ismeretes tését készítették elő. Leginkább 1 orősítósót Tíz maíd Budopesten robbantottak 1919 április 16-án az antant- demokratikus illúziók keltese- oifoitácát ’ kö- ki lázadásokat, sztrájkokat. Az imperialisták fegyveres inter- vei, továbbá nacionalista jel- i k - * ellenforradalmár Julier Fevenciót indítottak Magyország szavakkal próbálták félrevezet- • JU .. renc főparancsnok pedig ételien. Ebben az időben a vö- ni a munkásokat. Igyekeztek «.íítélték •; kisehh- játszotta a román intervenciórös hadsereg még nem volt elhitetni, ha a forradalmi kor- . . . sok kezére a támadási ütőképes. Növelte a veszélyt, mányzótanácsot felváltaná egy S í • . g .. tervet. Ez végképp eldöntötte hogy a hadsereg élén zömében „munkás” vagy , „szakszerve- a jobboldaliak Budapesten ki- a helyzetet- Közben a jobbellenforradalmi érzelmű tisz- zeti“ kormány, megszűnne az J h„manizmncPii»iQ»vát oldali szociáldemokraták követek állottak. A külső fegyve- antant nyomása. Ezek a jel- . , ’ telték a tanácskormány leres támadás ráadásul még pá- szavak az ellenforradalom ” ,, , Arn,0 mondását, teljes erővel elörosult a jobboldali szociálde- burkolt jelszavai voltak. Nyíl- J Hjk készítették az ellenforradalom mokrácia áruló magatartásá- tan nem lehetett volna fel- a jobboldaliak a proletardik- gyözelmét , . lépni, mert azt a dolgozó tö- tatui a enyhébb alkalmazasarol ' -lt megek nem támogatták vol- fecsegtek, Sopron és Vas me- ismeretes, az áruló Amikor május 2-an összeült na A jobboldaii és a centrista gyekben az ellenforrada óra szociáidemokrata vezeti vezetők épen ezt az álcázást mar olyan formában foglalt ^ voJtak azok akik Ta_ a jobboldali es a centrista szó- hajtoták végre. Az ellenforra- állást, hogy a kommunistákat nácsköztársaság bukása után ciáldemokrata vezetők azzal a , ... ....... k —-----,"'11 -"*™ k öveteléssel álltak elő, hogy dalomnak jól jöttek ezek a a Tanácsköztársaság adja át jelszavak. kisebb- játszotta a helyét egy szociáldemokrata direktóriumnak. Ez egyenlő lett volna a munkáshatalom felszámolásával. Ezt a tervet a osztályharc „enyhébb A jobboldali szociáldemokrácia követelte az agyon kell ütni. azonnal kormányt alakítottak, A belső árulók támadásával hogy végképp megtisztítsák az egyidejűleg érkezett meg az utat az ellenforradalmi erők antant ultimátumszerű jegyzé- előtt és átjátsszék a hatalmat ke, amely a vörös hadsereg a tőkés-földesúri elnyomók ke- kezelé- csapatainak visszavonását kö- zébe.
