Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-06 / 45. szám
2 NO G R AD! NEP O J S A G 1959. június 6, Egy újítás viszontagságai A példa, amelyről e cikk keretében szó lesz, alkalmas arra, hogy számos tanulság levonása után hatékony intézkedések történjenek az újítómozgalom fellendítése érdekében. Alkalmas azért is, mert a javaslat benyújtása óta eltelt idő bővelkedett fordulatokban ; vélemények és ellenvélemények csaptak ösz- sze, és sajnos, elég sok baj volt a bürokráciával is. JÖ, HASZNOS, DE... A szénmedence vezetői és bányászai körében ismeretes, hogy egy jó esztendővel ezelőtt Máthé Lajos mizserfai bányalakatos első hallásra és látásra is hasznos gondolattal állt elő. Azt javasolta, hogy a bányabeli fúrógépek nemcsak a szén, a kőzet lerobbantásához nyújthatnak segítséget, de motorjaik alkalmasak egy kis kézi szivattyú meghajtására is. Javaslatát saját maga kivitelezte, és bemutatta az új gépet. Ez a kis szivattyú, vagy ahogy több helyen nevezik, „fúrószivaty- tyú” elsősorban lejtős, ereszkés munkahelyeken hasznos. Ott, ahol időszakonként kevés víz gyűlik össze, vödrökkel csillékbe rakni fárasztó volna, de közép-, vagy nagyteljesítményű szivattyút felszerelni, kiépíteni költséges lenne. Az új szerkezet teljesítő képessége 50 liter percenként és a vizet mintegy 12 méter magasra képes felemelni. Az újítás nem kevés bonyodalommal indult egy évvel ezelőtt is. A műszakiak véleménye nem volt egységes, bár az újító több elismerő levelet kapott — a bányászok viszont elismeréssel nyilatkoztak a Máthé-féle szivattyúról. Az elmúlt egy év során több mint tíz darab ilyen szivattyút működtettek a szénmedencében. Felkerestük a mizserfai és a kazári bányaüzemek vezetőit, mint- hógv ezeknél a bányáknál született meg az újítás gondolata, itt alkalmazták először és a működő gének narv többsége ma is e két bányaüzemnél van. Valamennyi helyen egybehangzó volt a vélemény; Máthé elvtárs újítása jó ötlet, bár a gép még további tökéletesítésre szorul. Szeretik a bányászok, egy év után is ragaszkodnak hozzá, mert sokat könnyít munkájukon. Általában tehát a vélemények nem elutasítóak, sőt az esetek többségében kedvező, de... ÉS AMI A „DE” MÖGÖTT VAN Igen mégis a bányaüzemeknél és a trösztnél is, az illetékes műszaki vezetők úgy vélekednek az újításról, a bevezetése óta eltelt egy esztendőről, hogy már ideje lenne ezt az ügyet végképp lezárni. Az egy év alatt sokfelé és sokan foglalkoztak Máthé elvtárs szivattyújával. Sajnos azonban, az a kívánság, hogy az ügy záródjon le, olyan értelmű, hogy felejtsük már el az egészet. Pedig egészen másra lenne szükség. Igaz az, hogy a bevezetéstől eltelt idő alatt nem érv műszaki probléma merült fel. Kazáron több motor megégett, a szivattyú üzemeltetése alkalmából. Mizserfán előfordult, hogy túlterhelték a gépet, vagy éppenséggel felügyelet nélkül járatták huzamosabb ideig. Ennek oka, hogy nem történt megfelelő útbaigazítás használatát illetően. Nem kisseb gond volt az sem, hogy miután a javaslatot még a múlt évben a tröszt illetékesei elutasították — mert elutasították! — miért éppen a tröszt alárendelt bányaüzemek vezetői vállaljanak felelősséget bevezetéséért? Aztán nagy vita támadt akörül, hogy kinek a dolga az újítás szénmedencei elterjesztésével járó adminisztrációs munka. A sok, kisebb- nagyobb vitából, sokszor értet'enségből és gyakorta meg- nemértésből a végén aztán olyan személyi ellentétek alakultak ki a tröszt és az érdekelt bányaüzemek egyes vezetői, valamint az újító között, amelyek nemkívánatosán elmérgesítették a helyzetet. Az elég szép számú szubjektív tényező mellé még felsorakozott. hogy anyagi kérdésekben is véleménykülönbség alakult ki. Mindezek együttvéve eredményezték, hogy a Máthé-féle szivattyú ügye megrekedt, nem fejlesztették tovább sem a gépet, sem elterjesztése érdekében nem történt semmi. FELELŐSSÉG ÉS TANULSÁGOK Kétségtelen, hogy a Szén- bányászati Tröszt újítómozgalma az elmúlt egv-másfél év során sokat fejlődött. Ez azonban egyáltalán nem 'jelenti azt, hogy minden rendben van. Többi között a Máthé- féle szivattyú esete is bizonyítja, hogy a mozgalom fejlesztése állandó, napirendi feladat. Szükség lenne arra, hogy az egész medencét érintő újítási javaslatok bevezetése, működtetése és elbírálása központilag történjen. Csak így képzelhető el reális gazdaságossági számítások elvégzése, csak így lehet megnyugtatóan lemérni egy-egy ilyen jellegű újítás értékét. Nem kisebb jelentőséggel bírnak, ha a szénmedence újítói hatékony, gyors segítséget kapnának a műszaki vezetőktől. A Máthé-féle szivattyú esetében sajnos az a helyzet, hogy mindenki igyekszik szabadulni tőle. Pedig az ilyen és hasonló újítások kimunkálása, finomítása érdekében szükséges lenne egy központi kísérleti műhely létrehozása. Erre vonatkozólag a helybeli pártszervek már tettek javaslatot a tröszt illetékes vezetőinek. Sajnos előrehaladás évek óta ebben a kérdésben nincsen. Szorosan ehhez kapcsolódik egy újító klub létrehozása, a hazai és külföldi szakirodalom fokozottabb terjesztése. Szóba kerülhetne olyan részleg megszervezése, amely közvetlen segítséget nyújtana az újítóknak, gondolataik finomításához, a rajzok elkészítéséhez, a szerkesztéshez. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy mind az újítást elbíráló felelős vezetők, mind Máthé elvtárs, az újító, nagyobb realitással, a körülmények és lehetőségek alaposabb számbavételével ítéljék meg a szivattyú értékét. Általában az elbírálásnál, s főleg az anyagi juttatás odaítélésénél nagyobb körültekintésre és tárgyilagosságra van szükség, más esetekben is! * A Máthé-féle munkahelyi kisszivattyú megszerkesztésének bevezetésének egyéves működésének és elbírálásának esete azt példázza, hogy az újítómozgalom nem vált még a tröszt minden műszaki vezetője munkájának szerves részévé, hogy a munkások ötleteinek, javaslatainak megbecsülése sok kívánnivalót hagy maga után. Reméljük, hogy e kérdésben az illetékesek — elsősorban pedig a tröszt műszaki vezetői és újítási irodája — levonják a megfeleő tanulságokat és megerősödik a szénmedencében a mozgalom szervezése, irányítása, s jobban szolgálja majd a műszaki fejlesztést.-tag— A Salgótarjáni Járási Párt- bizottság június 5-re, péntekre összehívta az üzemi párttitkárokat és közösen megvitatták a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről szóló központi bizottsági határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Vitavezető: Szoó Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára volt. Ugyanezen a napon a területi párttitkárok és az iskola- igazgatók bevonásával az iskolai nevelés problémáiról rendeztek vitát a párt művelődéspolitikájának irányelveiről szóló központi bizottsági határozat alapján. A vitát Szabó István elvtárs a járás ágit. prop. osztályának vezetője irányította. A bányai fuvarozási üzem alapszervezeténél a multévi politikai oktatás utolsó foglalkozása alkalmával döntöttek arról, hogy a jövő oktatási évben ki milyen oktatási formában vesz részt. De az egész járás területén arra törekszenek^ hogy a pártoktatási év befejezésével azonnal kezdetét vegye és folyamatossá váljon a jövő oktatási év propagandistáinak és hallgatóinak kiválogatása. Salgótarján városban 1959 május hónapban összesen 38 párttagot és 15 tagjelöltet vettek fel. Az új párttagok közül 28, a tagjelöltek közül 14 munkás. 'I' Az 1959-60-as oktatási év jó előkészítése érdekében megyei szinten kéthetes propagandista .továbbképző tanfolyamot szerveznek. A Salgótarjáni Városi Pártbizottság 80 propagandistát küld erre a kéthetes továbbképző tanfolyamra. A Salgótarjáni Járási Párt- bizottság a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen megvitatta az elmúlt évi politikai oktatás eredményeit és hibáit. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, mely szerint a jövő oktatási évben emelni kell a tanfolyamok tartalmi színvonalát. Ennek érdekében a politikai oktatásban eddig jól szereplő tanulókkal felfrissítik a járás propagandista gárdáját. Határozatot hoztak, hogy a gazdasági és államigazgtási területen dolgozó kommunisták politikai fejlődését az eddiHelytállnak-e... ? Egy új exporttermék története ii. Nem egyszerű dolog a helytállás. Ez esetben e szócska mögött nagy erőfeszítés, felelősség, és nagy-nagy kötelességérzet van. Csodálatos, hogy ilyen hatalmas, nagy üzem embereivel, óriási gépszörnyetegeivel, milyen összharmóniát tud teremteni. Köztük az idegen ember kicsinek érzi magát. Egy héttel ezelőtt azt írtuk: a GSZ A-ban idegesek az emberek. Nyugtalan a tekintetük, kerülik a beszélgetést, kapkodó a mozdulatuk is. Egyedül Vincze elvtárs, a „főnök” — így nevezik — nyugodt. De azért csak egy kicsit kell mélyebbre nézni, megállapítható: magára erőltetett a nyugalma. Helyes is ez egy főnöknél. Neki nem szabad idegesnek lenni. Mindezt az okozta, hogy az egyik délamerikai piacra 24 ezer darab TVMBA fejszét kell szállítani és ebből június 10-ig 7 400-nak el kell — de a szó szoros értelmében — el kell készülnie. Ellenkező esetben elveszítik a piacot. AMIRŐL A MŰSZAKNAPLÓ BESZÉL Az igazság az, hogy ennek a rendelésnek a jelentőségét mindjárt az elején nem mindenki és nem egyértelműen értette meg. Ezt bizony számításon kívül hagyták a vezetők is. No, de nézzük mi történik június 4-én, hat nappal a határidő előtt az Acélárugyár Gazdasági Szerszámgyár A. üzemében? A kora reggeli órákban a sajtológép egyenletesen dobban, Ispán Sándor irányítja. Minden ütése szinte megrázza a hatalmas építményt. Csak parányi a nagy gép mellett, de határozott minden mozdulata. Még mosolyog is. Sőt néhány szót is vált. S tűzre kap egy cigaretta. Pa- panitz Sándor, a fiatal technikus, aki ennek az egész munkaműveletnek az istápolója, már csak a fél kezét tartja ezen a munkán. A másik kezével már új munkák felé nyúl. Földi elvtárs, a műhelytitkár, magabiztosan néz ránk és titokzatosan mosolyog. Halász elvtárs, az üzemág vezetője is öntudatosan beszél. Minden szava nagy ismeretről tanúskodik. De mi történt? Ezt kell megtudni. Hogy valamit megtudjon az ember, csak a szó kevés. A tények meggyőző erejére van szükség. Elénk teszik a műszak naplót. Mű- szakr ól-műszakra pontosan vezetik. Másodika, hétfő. Első műszak: a munkát kisebb zökkenők zavarták, a termelés 248 darab TUMBA fejsze. Második műszak: a termelés 140 darab, öt óra kiesés szerszámhiba miatt. A termelés csak három órán át folyt. Harmadik műszak: a termelés 260 darab. Két óra kiesés szerszámcsere miatt. Harmadikán. Első műszak: a termelés 340 darab. Kiesés két óra. Második műszak: kiesés nincs, a termelés 400 darab. Harmadik műszak: a gyártott árú méretváltozása kettesről kettő és felesre, hat óra kísérleti munkát vett igénybe. Termelés 178 darab és így tovább. Végeredményben 5 670 darab áru elkészült. Az időszámítás június 4. Az áru elkészítésének határideje: június 10. Darabmennyisége 7 400. A TÉT: A JÓ HÍRNÉV Amikor felnézünk a naplóból, a körülöttünk álló elv- társak mosolyognak. — Ennél az árunál már biztosan helyt állunk. Nem volt egyszerű, de a gyors átállásnak, hiába ára van. Ezt meg kell tanulni. Valóban, ezt meg kell tanulni. Ez létkérdés. Ezesetben a fiatal technikusok vizsgáztak és ha leszámítjuk botla- dozásukat, jól vizsgáztak. A „főnökség” elképzelése a technikusokat illetően, hogy szárnyukra bocsájtja őket, helyes volt. Igaz, az első napokban egy kicsit befelé fordultak. Elmulasztották az első lépésnél bevonni munkájukba a szakmunkásokat. Nem kérték azonnal véleményüket. Ennek hiányát később felismerték, s minden lépést alaposan megbeszéltek. Sok új javaslatot kaptak Ispán Sándortól, Bácskái Istvántól, és a többiektől, akik kiváló sajtolok. Azoktól lényegében, akiktől elindul a munkafolyamat. Ha ezt megteszik, mindjárt a kezdetben, akkor sok éjszakát megtakaríthattak volna. A műszaki vezetés később a sajtológárdát megerősítette egy kiváló szakmunkással, Angyal János személyében. Ezekkel az intézkedésekkel egy időben a műhelytitkár, a rájuk háruló feladat gazdasági jelentőségét ismertette. Többek között elmondta a szóbanforgó árut készítő emberek fizetése — ha sikeresen dolgoznak — műszakonként — 75-80 forintra emelkedik. Ezzel a munka értéke a dolgozók szemében megnőtt. Közvetlenül felismerték a fontos, minőségileg kifogástalan exportáru termelésének jelentőségét. A GSZ A-ban pillanatnyilag jól összefogták az erőket, nagyszerű ütemben folyik a munka.' Először nagy volt az izgalom, de ez érthető, hiszen a tét nagy: a magyar munkás és termékének hírneve mesz- sze távoli földeken. Tanulságos volt az új gyártmány bevezetése. A tanulságokról majd 10-e után szólunk. Balogh Gyula Bobál Gyula Á pártélet hírei gieknél szigorúbban követelik meg. * A Szécsényi Járási Pártbizottság a június 15-i végrehajtó bizottsági ülésén tárgyalja meg a járási pártbizottság mezőgazdasági osztály vezetőjének jelentése alapján a jelenlegi növényápolási munkák helyzetét. Ezen az ülésen mérik fel, hogyan biztosították a munkaerőt, a nyári aratási és cséplési idényre. * A szécsényi járás pártalap- szervezetei a májusi taggyűlések alkalmával az elmúlt év oktatási eredményeit és hibáit tárgyalták meg a párt művelődéspolitikai irányelveiről szóló határozat végrehajtásával egyetemben. A szécsényi járás területén jó ütemben halad az 1959-60-as pártoktatási év propagandistáinak kiválogatása. A jövő oktatási év propagandistáinak 80 százaléka jelenleg már biztosítva van. * A Szénbányászati Tröszt zagyvái vállalatánál a párt- szervezetek vezetőségi tagjai részére, a pártmunka megjavítása érdekében több előadásból álló előadássorozatot szerveztek. Az első előadás a termelés pártellenőrzéséről szólt. Most a munka termelékenység emelésének módszereiről tartanak előadást, majd utána az önköltségcsökkentés módszereit és népgazdasági jelentőségét tanulmányozzák. Az előadások megtartására a pártmunkában jártas, magas képzettségű elvtársakat kérnek fel * A Balassagyarmati Járási Pártbizottság június 2-án végrehajtó bizottsági ülésen megvitatta a nógrádkövesdi kőbánya munkáját és tervteljesítését a Központi Bizottság március 6-i határozatának tükrében. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a kőbánya dolgozói és vezetői komoly beruházási munkák mellett eleget tettek a rájuk háruló tervfeladatoknak. A legközelebbi végrehajtó bizottsági ülésen az érsekvadkerti gépállomás nyári, aratási, cséplési munkára való felkészülését és megbeszélik a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét a járásban. * 12 millió forintos költséggel új központi műhely és iroda épül a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat részére. Az új létesítményt jövőre adják át rendeltetésének. Megbeszélést tartanak. a járások termelőszövetkezeteinek asszonyai A járási nőtanácsok minden járásban tanácskozásra hívják össze a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyokat, hogy megbeszéljék milyen segítséget nyújthatna a nőmozgalom gondjaik, problémáik megoldásához. Legelőször a salgótarjáni járásban, szerdán tartották meg a tsz asszonyok tanácskozását. Vág völgyi Anna elvtársnő, a Megyei Nőtanács vezetője nagyon reálisan mérte fel milyen szerepe van jelenleg a nőknek a tsz-ekben, hol milyen hibák fordulnak elő, a nőmozgalom hogyan segíthet ezek megoldásában. A tanácskozás résztvevői sok tisztázatlan kérdésre kaptak feleletet, bár nem egy olyan problémát vetettek fel, amelyet helyileg a község és a tsz vezetői egy kis törődéssel már régen megoldhattak volna. Ilyen többek között a óvoda nyitvatartás kérdése. Több község asszonyai felvetették, hogy az óvodáskorú gyermekek édesanyja nem tud -kint maradni, a határban dolgozni négy óra után, bármilyen sürgős is a munka, mert az óvodából négy órakor elküldik a gyerekeket. Másik ilyen probléma, amit helyileg kellene megoldani a húsboltok nyitvatartási ideje. Sok ilyen kérdés merült fel ezen a tanácskozáson, amelyre a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, mindjárt meg is adta a feleletet. Több kérdéssel kapcsolatban pedig a Megyei Nőtanács tárgyal majd az illetékes szervekkel. A tanácskozás résztvevői azzal az elhatározással mentek haza községükbe, hogy a jövőben még lelkesebben dolgoznak, hogy tsz-ük jó példával szolgáljon a még kívülállók számára. Látják, hogy a nehézségek leküzdésében a párt, a tanács a nőmozgalom mellettük áll és segít. A kisipari kiállítás díjnyertesei A Salgótarjánban megrendezett szövetkezeti kisipari és magán kisipari kiállítás bíráló bizottsága odaítélte a díjakat. Az első helyezést a Nagyoroszi Vegyes KTSZ intarziás, francia hálógarnitúrája nyerte. A két második díjat Bodó Lajos kisterenyei ötvösművész és órás, valamint a Salgótarjáni Cipész KTSZ vitte el. Harmadik díjat négy kiállítónak ítélték oda: a Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ konyhabútoráért, a Balassagyarmati és a Salgótarjáni Ruházati KTSZ-ek férfi és női ruháiért, valamiht Cserm- niczky Géza dísztárgyaiért. A helyezettek az oklevél mellé pénz, illletve tárgyjutalmat is kapnak. A bíráló bizottság ezenkívül oklevéllel jutalmazott egyes munkadarabokat. Oklevelet kaptak Bulyovszky Mária, Bablena László, Garamszegi Gyula, női illetve férfi szabók egy-egy alkotásai, Bene Péter asztalos és a Nógrádme- gyeri Szegkovács KTSZ.
