Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-20 / 49. szám

1959. június 20. NÖSRADI N1FOJSA6 7 JH^imkái-miuxéiz találkozó Saí (jó tarjánhíin A Salgótarjáni Városi Párt- bizottság és a Városi Tanács meghívására hétfőn az Álla­mi Operaház művészei láto­gatják meg városunkat. A mintegy 80 művészből álló csoportot a városi pártbizott­ság képviselői fogadják, majd a művészek látogatást tesz­nek az Acélárugyárban. In­nen a tűzhelygyári és üveg­gyári munkások közé mennek vendégeink. Az Üveggyárban a buda­pesti művészek közös ebéden vesznek részt az üzem mun­kásaival. Az ebéd után a mű­vészek elbeszélgetnek a dol­gozókkal majd a-fiú diákott­honba mennek, amelynek szabadtéri színpadán előadást tartanak a munkásoknak. A dé'után 5 órakor kezdődő előadáson Kovács József elv­társ üdvözli a művészeket a munkás-művész találkozó al­kalmából. Az előadás után művé­szeink közös vacsorán vesz­nek részt az Acélgyári Mű­velődési Otthonban a mun­kásokkal. A vacsora után be­szélgetést folytatnak a meg­jelent dolgozókkal időszerű kérdésekről. Eszlrádmusor fővárosi- művészekkel Vidáman szórakozhatnak az emberek szerdán este Posz­tón. A megyei Moziüzemi Vállalat szakszervezeti bi­zottsága neves művészek részvételével esztrádműsort rendez este 6 és fél 9 óra­kor a Mátra moziban. Az előadáson fellép a köz­ismert és kedvelt Balassa Ta­más és tánczenekara, akik a VII. Világifjúsági Találkozón képviselik majd a könnyűze­nei műfajt. Fellép Hollós Ilona, énekművésznő, a kacag­tató Harsányi-együttes és a tehetséges Szegedi Gyula tánc- dalénekes. Szolnoki Gyula, a Magyar PMdió munkatársa konferál. Fellép még a mű­sorban Papp Zoltán, a „Kons­tantinápoly“ című nagy sikert aratott dal szerzője is. Több mint 600 forint burgonyabogár gyűjtésből Az ipolytarnóci úttörők és kisdobosok rövid idő alatt megértették, hogy milyen ve­szélyt jelent burgonya termé­sünkre a megye területén nagyszámban jelentkező kár­tevő, a burgonyabogár. Ne­velőik vezetésével nem is késlekedtek, s a felhívásra — az összefoglaló vizsgák ellené­re is nagy számban jelentek meg a határban, gyűjtötték a burgonyabogarat, tegyük mindjárt azt is hozzá, hogy nagyon eredményesen. Az úttörők és kisdobosok eddig 12 kiló 20 dekagramm bur­gonyabogarat tettek ártalmat­lanná, amelyért több mint 600 forintot kaptak. A hasznos munkát a kelle­messel párosították. A bur­gonyabogarákért kapott 600 forintot elsősorban nyári tá­borozásra, egy részét pedig a csapatfelszerelés kiegészíté­sére használják fel. Példamutatásuk feltétlen követendő! Szovjet tudósok megállapításai a rákos megbetegedések keletkezéséről 1945. óta működik a Szov­jetunióban az egész országra kiterjedő onkológiai szolgá­lat. Az ország valamennyi körzetében intézeteket létesí­tettek a rákos megbetegedések felismerésére és kezelésére. Az intézetek rendszeres felül­vizsgálatokat végeznek a 30 éven felüli lakosság körében és feldolgozzák a megbetege­désekre vonatkozó adatokat. A Novikov, a moszkvai on­kológiai intézet igazgatója a szűrővizsgálatk eddigi ered­ményéről a következőket mon­dotta a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójá­nak: — Csaknem másfél évtize­des munkám során több mint 100 millió személyt vizsgál­tunk meg; a hatalmas munka méreteit mutatja, hogy éven­ként 8—10 millió férfi és nő kerül szűrővizsgálatra. A vizs­gálatok eredményeként állan­dóan csökken a Szovjetunió­ban a rákos megbetegedések, különösen pedig a rák által okozott halálesetek száma. —; A körzeti intézmények adatai fontos részleteiket tár­tak fel a rákos megbetegedé­sek természetével kapcsolat­ban. A Jak'ut Autonom Szov­jet Szpcialista Köztársaság ős­lakossága között például a gyomorrák megbetegedések átlaga 7—8-szor nagyobb volt az országos átlagnál, ugyan­akkor a Szovjetunió európai területéről átköltözött lakos­ság között az arányszám nem haladta meg az át'agot. A körzeti onkológiai intézet tu­dományos vizsgálatai kimutat­ták, hogy a megbetegedések fő oka a jakut törzsek egy­oldalú táplálkozásában rejlik. Ezek. a törzsek fokozatosan változtattak eddigi életmódju­kon és ezzel párhuzamosan táplálkozásukon is. Régebben főként fagyasztott halat ettek, ma már egyre több húst és főzelékfélét fogyasztanak. Ez­zel együtt gyors ütemben csökken a gyomorrák megbe­tegedések arányszáma. — A szovjet kutatóintézetek vizsgálatokat folytatnak an­nak kiderítésére is, mennyi­ben fokozza a levegő szeny- nyezettsége a tüdőrák kelet­kezését. A kutatók javaslatai alapján az állami szervek kü­lönleges füstszűrő berendezé­sek felállításával intézkedése­ket foganatosítanak a levegő szenyezettségénak csökken­tésére. — Érdekes eredménnyel járt a leningrádi tudósok munkája. Kimutatták, hogy bizonyos füstölési eljárások következtében a hús kezelésé­nél a töltelékárukba olyan anyagok is eljutnak, amelyek a szervezetbe kerülve rákos megbetegedést.segíthetnek elő, A rákkutatók javaslatai alap­ján a húsipar szakemberei új füstölési eljárásokat dolgoz­nak ki a kolbászáruk elkészí­tésére. — A szovjet rákellenes megelőző szolgálat sikeres munkájának eredménye, hogy gyors ütemben csökken a rá­kos megbetegedések száma. A rák elleni küzdelem prob­lémáival foglalkozó nemzet­közi szövetség legutóbbi brüsszeli ülésén javasolta, hogy a Szovjetunióban alkal­mazott megelőző módszereket tanulmányozzák és a lehető­séghez képest alkalmazzák a világ más országaiban is. (MTI) FIDEL CASTRO TELEVÍZIÓS BESZÉDE — VÁLASZ AZ AMERIKAI JEGYZÉKRE Fidel Castro kubai minisz­terelnök szerdán televízió be­szédet mondott. Az amerikai kormány jegyzékéről kije­lentette: elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Ál­lamok kubai követének már egy kijelentése is elég volt, hogy a legnagyobb zavarba hozza a kormányt. A kubai külügyminiszté­rium egyébként válaszolt az Egyesült Államok legutóbbi jegyzékére. A válaszjegyzék hangsútyozza: a kubai kor­mány az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti és elutasítja az amerikai jegyzéket. A már megkezdett földreformot a kubai kormány maradéktalanul végrehajtja. A TASSZ jelentése a berlini kérdésre vonatkozó nyugati javaslatokról A TASZSZ különtudósítója jelenti: az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kül­döttsége június 16-án javas­latot terjesztett a szovjet kül­döttség elé a berlini kérdés­ről. Az amerikai küldöttség szóvivője szerdán este a nyu­gati sajtóval közölte a javas­lat fő tételeit. A javaslat szerint a berlini kérdést legjobban Németor­szág egységének helyreállítá­sa után lehetne megoldani, de az újraegyesítésig is „bi­zonyos vonatkozásokban mó­dosítani lehet a fennálló ren­delkezéseket és a jelenleg ér­vényes egyezményeket.” A szovjet küldöttség elé terjesztett dokumentum a to­vábbiakban kifejti, milyen intézkedéseket javasol a há­rom nyugati hatalom a jelen­legi helyzet megváltoztatásá­ra. E javasolt intézkedések fő célja a nyugat-berlini meg­A moszkvai német nagykövet fogadása A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének látogatá­sa alkalmából Johannes Kö­nig, a Német Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe csütörtökön délután fogadást adott. A fogadáson részt vettek a küldöttség tagjai, élükön Walter Ulbrichttad, Németor­szág szocialista egységpártja Központi Bizottságának első titkárával és Otto Grote- wohllal, a Német Demokrati­kus Köztársaság Miniszterta- nácsáak elnökével. Szovjet részről a fogadá­son megjelent az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének számos tagja, élükön N. Sz. Hruscsovval, a Köz­ponti Bizottság első titkárá­val, a Minisztertanács elnö­kével. Jelen volt a szovjet politikai, gazdasági és kultu­rális élet sok vezető szemé­lyisége, sámos állam diplo­máciai képviseletének veze­tője. A szívélyes, baráti hangu­latú fogadáson megjelent szovjet vezetőket Johannes König nagykövet üdvözölte, majd Otto Grotewohl mon­dott pohárköszöntőt. Pohárköszöntőt mondott a fogadáson A. I. Kiricsenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. Walter Ulbricht, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára rövid pohárköszöntő­ben üdvözölte K. I. Vorosilo- vot, a Szovjetunió Legfelső Taáca elnökségének elnökét, N. Sz. Hruscsovot és az SZKP többi vezetőjét. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének tagjai pénteken nagygyűlésen talál­koztak Moszkva laksságával. Este a szovjet kormány a küldöttség tiszteletére foga­dást adott a Kremlben. Albánia ipara A Balkán-félsziget délnyugati részén, Jugoszlávia és Görögor­szág között, az Adriai-tenger part­ján fekszik a 28 748 négyzetkilo­méter kiterjedésű, a területnél valamivel kisebb, Al­bán Népköztársaság. Lakosainak száma 1,5 millió. A második világháború elölt Al­bánia Európa gazdaságilag leg­elmaradottabb országa volt. Az ipari termelés 1957 végére az 1936-hoz képest 14-szeresére emel­kedett. Az egykor teljesen el­maradott agrárországból agrár­ipari ország lett. Az egykori néhány bőrcserző műhely és kis élelmiszeripari üzem mellé a felszabadulás óta több mint 150 új ipari létesítményt helyeztek üzembe. így többek kö­zött, a fővárostól - Tiranától - nyugatra üveg- és textilgyárak épültek, a szocialista yáros, Stalin olajfinomítói dolgozzák fel a közeli olajmezőkről és Vlore környékéről csővezetéken érkező kőolajat: az elmúlt években épített réz-, vas- és nikkelkohók dolgozzák fel az albán érceket. Észak-Albániában a Drin folyó ívétől délre jelentős fa­ipari üzemeket létesítettek, Dél- Albániában, Korce körzetét pedig a cukoripar központjává fejlesz­tették ki. Az ipari üzemek mellett Albá­^[TTririTriTrr.TTTTTTTT^) nrínTT- ír: .TTnTTTTnTn: niában számos hő- és vízierő- I romos energia termelés az 1950-es művet is építettek: így az elekt- | 21 millió KWó-ról 1957-re 125 mil­lió KWó-ra növeke­dett. Az új erőmű­vek közül az egyik legnagyobb és leg­fontosabb a Mati folyón felépített 20 000 KW kapacitá­sú Marx Károlyról elnevezett erőmű. Az ország iparosí­tásában elért sike­reket az albán nép önfeláldozó munká­ja és a szocialista országok testvéri segítsége tette lehe­tővé. Jelmagyarázat: I. Olajmező, 2. olajfi­nomító, 4. rézkohó, 5. vas -és nikkel­kohó, 6. vízierőmű trillanyszolgáltatásra, 7. vízierőmű, főleg öntözésre, 8. króm­bánya, 9. rézbánya, 10. textilüzem, 11. faipari üzem, 12. üveggyár, 13. cukor­gyár, 14. bőripari üzem, 15. legfonto­sabb kikötő. Az ember megváltoztatja az éghajlatot A Szovjetunióban új, nagy­szerű elgondolás született. Lehet, hogy kissé korai, mégis erősen foglalkoztatja a tudósokat és a mérnökö­ket. A Föld északi földgömbjén évmilliókon Keresztül meleg éghajlat uralkodott. Csak a legutóbbi korszakban vált itt rideggé a klíma. Tehát a Föld északi részén uralkodó jég és hideg történelmileg rövid ideje tartó jelenség. A szovjet elgondolásnak az a lényege, hogy a Bering-szo- rost óriási gát-híddal kell el­zárni. A. I. Sumilin, a leg­Falusi sporWezetáképző tábor nyílik Saigon 1959. június 28-án a KISZ vezetése alatt Saigon egy he­tes falusi sportvezetőképző tábor nyílik, melynek célja, hogy a falusi sportvezetőket tovább képezze az előttük ál­ló feladataik könnyebb elvég­zésére. Mint hírlik, ezen a tá­borozáson 50 falusi fiatal, legtöbbjük termelőszövetkeze­ti dolgozó, vesz részt. A falusi sportvezetőképző táborozásnak folytatásaként a KISZ bizottság a megyei TST-vel közösen üzemi röp­labda és kézilabda edző és játékvezető képző tanfolya­mot is indít. idősebb orosz mérnök ezt így képzelte el: a gát testé­be több ezer propeller-szi­vattyút kell elhelyezni, ame­lyeket hatalmas atomerőmű­vek hoznak mozgásba. A szivattyúk a meleg áramlatot átvezetik a Csendes-óceánból az At­lanti-óceánba, s ez eny­hébbé teszi Szibéria és Észak-Amerika klímáját. Az utóbbi időben P. M. Boriszov mérnök egy másik tervet dolgozott ki a Föld északi részén uralkodó ég­hajlat enyhítésére. Szerinte meg kell szüntetni a jégta­karót. Akkor ez a vidék nem lesz többé hideg-generátor, hanem megindul az önfel­melegedési folyamat. De ho­gyan lehet eltüntetni a ha­talmas jégtakarót? A Golf-áram és annak északi folytatása jóval több meleget visz magával, mint a Kuroshio. Az atlanti vizet a sarki medencén és a Bering- szoroson keresztül át kell vezetni a Csendes-óceán­ba. A Bering-szorosban építendő válnak. gát szivattyúinak tehát nem a Csendes-óceánból a .Jeges- tengerbe, hanem éppen for­dítva kell hajtaniok a vizet. A sarkvidéken átvonuló víz­áramlat enyhébbé tenné a klímát. Ma még nem igen lehet megmondani, melyik mód­szer lesz a legmegfelelőbb. Számos megfigyelést és kö­vetkeztetést kell előbb ösz- szegyűjteni. Valószínűleg új, még ere­detibb és megalapozot­tabb elgondolások is szü­letnek majd. Ez a munka — egy hatalmas nemzet­közi tudós- és mérnök­kollektíva feladata lesz. A világ népei szívvel-lé- lekkel óhajtják a nemzetköz) együttműködést. Az imént ismertetett tervek még csak nagy vonalakban kidolgozott elgondolások. De mégis sok tudóst, mérnököt, egyszerű embert foglalkoztatnak a kü­lönböző országokban. A szocializmus világában született elgondolások az egész emberiség közkincsévó szállási rendszer állandósítá­sa. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország továbbra is Nyugat-Bér- linben akarja tartani je­lenlegi megszálló csapat kontigenseit. A javaslatok csak igen homá­lyosan beszélnek arról, hogy csökkenteni lehetne e csapa­tok létszámát, indítványoz­zák, hogy a négy hatalom kormányai időnként ha az események fejlődése megen­gedi vizsgálják meg a három nyugati hatalom Nyugat-Ber- linben állomásozó csapatai létszámcsökkentésének lehető­ségét. A nyugati hatalmak kife­jezik hajlandóságukat, hogy e csapatokat csupán hagyo­mányos fegverefckel látják el. A javaslatok szerint „to­vábbra is szabadon és aka­dály nélkül kell bejutnia Nyugat-Berlinbe szárazon, vi­zen és a levegőben minden személy, áru- és közlekedési eszköznek, beleértve a Nyu- gat-Berlinben állomásozó francia, angol és amerikai csapatok személyeit, áruit és közlekedési eszközeit.” Ezzel kapcsolatban azt az eljárási módot kell alkalmazni, amely 1959 áprilisában állott fenn, azzal a kiegészítéssel, hogy „a fennálló alapvető felelős­ség csorbítása nélkül német személyzet alkalmazhatja ezeket az eljárási módozato­kat, ahol még ilyen nincs”. Minden vitát/ amely Nyugat-Berlin megközelí­tése miatt támad, a négy kormánynak kell megol­dania, a négy kormány az ilyen viták rendezésé­re négyhatalmi bizottsá­got létesít. Ez a bizottság „szükség ese­tén” német szakértőkkel ta­nácskozhat. Ami azt az égető problémát illeti, hogy meg kell szüntet­ni a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország el­len Nyugat-Berlinben foly­tatott felforgató propagandát kém- és diverziós tevékeny­séget, a három nyugati ha­talom javaslataiban igyekszik eltussolni azt a tényt, hogy ez a Nyugat-Berlini tevé­kenység a békét és biztonsá­got fenyegeti. Befejezésül a három nyu­gati hatalom leszögezi, hogy ha a fenti javaslatokban foglalt „módosításokra nem kerül sor, a négyhatalom megegyezése alapján, akkor az eredeti intézkedések to­vábbra is hatályban marad­nak Németország egységének helyreállításáig” vagyis meg­határozatlan ideig, mert a nyugati hatalmak mindenkép­pen akadályozzák a két né­met állam közeledésén alapu­ló újraegyesítést. Papírgyűjtő hetek 1959. május 20—június 30. A papírhulladék fontos nyersanyag! Felemelt áron Újságpapír kg 4.- Ft Iromány, könyv kg 1.10 „ Füzetek, Folyóiratok kg -.90,, Háztartási vegyes kg -.10 „ vásárolják a PEST—BÁCS— NÖGRÁD MEGYEI MÉH vállalat telepei és átvevő- helyei. Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Salgótarján, Szécsény és társadalmi begyüjtőhelyei a megye területén (140)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents