Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-17 / 48. szám

M959. június 17. NÓGRÁDINEPÜJSÁG 3 Joggal kérik számon • Önkiszolgáló boltok l a szénmedencében Idős nyugdíjas, Szeverényi bácsi Szeverényi bácsi és nyugdíjas$ kereste fel a napokban szerkesz- társai joggal büszkék a gyárban | A Kelet—Nógrád megyei tőségünket. Méltatlankodva adta eltöltött munkásévekre, a fejlő- ♦ Népbolt hétfőn nyitotta meg elő huszonöt társa nevében is désre, egykori munkahelyük gya- ♦ Somoskőújfalun olcsó élelmi- azt a panaszt, hogy amikor a rapodó hírnevére. Ma is a Bá- % szer és háztartási Önkiszolgá- Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban nyagépgyárban szakszervezeti $ ló boltját. Ugyanebben a kÖZ­szakszervezeti választást tartottak, tagok, de joggal mondják, hogy | ségben rövid időn belül ha- őket nem hívták meg. Pedig ők nemcsak a tagdíjat akarják • gyományOS kiszolgálási mód közülük sok élete javát ebben fizetni, hanem szeretnének részt ? mellett vas- és műszaki bolt a gyárban dolgozta le. Ott vol- venni a szakszervezeti életben is. $ nyílt. tak, amikor még kis üzem, javító Rengeteg termelési, mozgalmi ta-1 A vállalat ez évi terveiben műhely volt a mostani gyár. pasztalat halmozódott fel ezek-1 szerepel, hogy a Somoskőúj- Részt vettek, munkájukat adták ben az elvtársakban. Miután 1957 X falun szerzett tapasztalatok a llö'/nnnti műholír trirárpó c70P. IlVIIPflíiha ITlPfltpU * cilclDlSin a központi műhely gyárrá szer­vezéséhez. Az ő jó munkájuk is sokan ígérték nekik: elvtársak, | hozzájárult ahhoz, hogy ma Bányagépgyár termékeit az or­augusztusában nyugdíjba mentek, % alapján további két önkiszolgáló számítunk rátok, meríteni szeret- ♦ boltot nyitnak. ____________________________ _ nénk gazdag életutatokból. At Az eddigi jelek szerint Nagy­s zág minden részében ismerik és nyugdíjasok örültek ennek, hiszen ♦ bátony és Mátraszele kap szeretik. Sőt, a valamikor csak további életük értelmét, sóját | ilyen Üzletet. adta volna, ha támaszkodnak rá-t A korszerű kereskedelmi juk. ♦ formák további bevezetése Most joggal kérik számon, | érdekében rendszeresen ta­a nógrádi bányák javítási igé­nyeit kielégítő kis üzem ma már több külföldi országba is expor­tál. ígérték megbecsülésüket, miért t nulmányozzák majd az első nem tartják be? $ önkiszolgáló boltok hatását. Az elmúlt 10 év eredményeire büszkék lehetnek az építők Az építők napja ünnepsége Salgótarjánban Hírünk a világban Az építők napja központi ün­nepségét vasárnap délelőtt ‘ Salgótarjánban tartották meg. A borús idő ellenére is szép számú hallgatóság előtt mon­dott beszédet Köböl József elvtárs építésügyi miniszter- helyettes. Köböl elvtárs beszéde be­vezető részében utalt arra, hogy az építőipar államosítása óta eltelt tíz év alatt olyan eredményeket értek el, amelyekre az építő- és építőanyagipari munkások joggal lehetnek büszkék. Az új gyárak, intézmények szociális és kulturális létesít­mények mellett ez időszak alatt több mint 267 ezer la­kást építettek. Az építőipar je­lenlegi fejlődését összehason­lítva a múlt rendszer hely­zetével többek között példá­nak említette, hogy 1930-ban mindössze egy toronydaru volt az országban, ma pedig több mint 300 ezer lóerő ka­pacitással működő gép segíti az ipar dolgozóit. 1959-ben a kormány to­vábbi 250 millió forintot biztosít terven felül az építő- és építőanyagipar­nak gépek beszerzésére, a gépesítés színvonálának eme­lésére. Külön szólott az épí­tőanyagipar nagyarányú fejlő­déséről, az új téglagyárak, ce­mentkészítő kombinátok és egyéb létesítmények felépíté­séről. Az ipar dolgozói hely­zetének nagyarányú változását érzékeltette azzal, hogy ma jelentős ányagi- és erkölcsi megbecsülésben részesülnek és fizetésükön felül, annak 45 százalékát kapják meg különböző szociális jutta­tások formájában. A jövő feladatairól ^szólva elsősorban említette, hogy az elkövetkezendő 15 évben több mint egymillió lakást kell ha­zánkban felépíteni, más egyéb munkák mellett. E nagy­arányú program megköveteli, hogy az államosítás óta el­telt tíz év tapasztalatait az építőipar vezetői és dolgozói megfelelően hasznosítsák, A miniszterhelyettes ezután kiváló dolgozó kitüntetéseket adományozott. A megyei Épí­tőipari Vállalattól négyen, 3 Salgótarjáni Üveggyárból hárman, a Zagyvapálfalvi Üveggyárból pedig egy dol­gozó részesült ebben a ki­tüntetésben. Szombaton este a Buda­pesten megtartott országos ünnepségen Kluka Jánost a Salgótarjáni Üveggyár dol­gozóját kormánykitüntetés- ben részesítették. Fiatal munkásokat küldenek egyetemre az üzemek A salgótarjáni nagyüzemek 18 fiatal munkást és techni­kust küldenek ősszel az egye­temekre. A Salgótarjáni Acél­árugyárból — ahonnan már a korábbi években is rend­szeresen javasolták tovább­tanulásra a legkiválóbb mun­kásokat — most nyolc fiatalt küldenek a műszaki egyetem­re. A tanulás megkezdése után sem hagyják magukra dolgozóikat az acélárugyáriak. Állandó kapcsolatot tartanak éppen összességében előre teremtse meg. Persze vannak lendítse ügyünket. esetek, amikor egyes gyá­A szabad légkör, a törne- raliban a mozgalmi és gaz- gek alkotó aktivitása kibon- dasági vezetők kölcsönösen takozását az ilyen negatív elhallgatják egymás hibáit, a jelenségek mellett gátolják békés egymás mellett élés, még egyes vezetők helytelen a kölcsönös amnesztia vala- intézkedései, magatartása, miféle légkörét teremtik meg. Közismert és már többször Ez pedig a gyár életében Szóvátett probléma, hogy fentről egészen lefelé végig- például a Nógrádi Szénbá- tükröződik és lent fokozot- nyószati Trösztnél a kong- tabban jut érvényre, resszusi felajánlásban vállal- E negatív jelenségek okai ták a minőség javítását az- elsősorban az elbízakodott- zal, hogy a termelékenység Ságból, a kényelem szereteté- csökken. Az ilyen gyakorla- bői és nem egy esetben gyá- tok nemhogy fokoznák az vaságból erednek. Ennek el- aktivitást, a munkakedvet, de lenére a pártnak a szabad éppen leszerelnek. A Salgó- légkör megteremtésére irá- tarjáni Acélárugyárban olyan nyúló törekvése egyre ked- eset fordult elő, hogy ami- vezőbben érvényesül, mind kor az egyik dolgozó jogos jobban hatja át életünk min- lakásproblémájával az illeté- ^ den területét. Azonban so­kes pártszervezethez fordult1- ha nem mondhatjuk azt, és ez az igazgató tudomásé- hogy e munkával már készen ra jutott, akkor kijelentette: vagyunk. A visszahúzó erők, most már azért sem adok nézetek és gyakorlatok ellen lakást. A tűzhelygyárban jog- fellépni, azokat leküzdeni gal teszik szóvá a munkások, mindennapos feladat. Első- hogy hanyagul kezelik az újí- sorban pedig nevelő, felvilá- tásokat, nem sokat törődnek gosító munka. Itt van párt- a különböző értekezleteken szervezeteinknek sok tenni- elhangzott javaslatok sorsá- valója, nagy felelőssége. A val. Sőt, meg kell monda- dolgozó nép, a munkások a nunk, ez a gyár azok közé párt helyi szervezeteiben és a ritka üzentek közé tartó- szerveiben látják joggal azt zik, ahol hosszú évek óta a hajtóerőt, amely képes az szerkesztőségünk nem képes ő aktív részvételükkel és tá- tudósító hálózatot 'kiépíteni, mogatásukkal sikerre vinni, mert a korábbi időkben ki- kiteljesíteni az alkotás, a alakult lehetetlen légkör szocialista építőmunka sza- miatt ezt a munkát senki bad és termékeny légkörét, nem vállalja. Lehetne még A pártkongresszus előké- több hasonló ilyen példát fel-, szítésének jegyében munkál- sorolni életünk más területé- kodó embereket az a meg- ről is, amelyek egyáltalán győződés hatja át, hogy elő­ttem azonosak a munkások rehaladásuk e tekintetben is akaratával és a pártnak arra biztos sikerrel jár és újabb irányuló törekvésével, hogy politikai, gazdasági és kultu- a szocialista alkotás mind rális győzelmeket eredmé- teljesebb, szabadabb légkörét nyez. Balogh Gyula a dékáni hivatalokkal, tan­székekkel és tájékozódnak a hallgatók eredményeiről. Az idősebb mérnökök rendszere­sen segítenek a matematikai és rajzfeladatok megoldásában. A Salgótarjáni Üveggyárban ebben az évben jelentkeznek először egyetemre munkások. Jakubovics István kemence kőműves az érettségi után lett szakmunkássá. A 26 éves fiatalember most az egyetem építészmérnöki karára kérte felvételét a gyár javaslata alapján. tVösödünk, izmosodunk, az egyre növekvő fel­adataink magaslatára emel­kednek iparunk dolgozói, ve­zetői. Ilyen gondolatok tá­madtak bennünk, amikor az elmúlt hetekben végigkísér­tük egyik üzemünkben a kül­földről rendelt áru bevezeté­sét, első szériájának gyártá­sát. Nem volt egyszerű do­log megalkotni az első né­hány ezer darabot, tekintet­tel a rövid határidőre és a minőség maximális biztosítá­sára. Igénybe vette ez a mun­ka a főmérnöktől, az üzem- ágvezetőtől kezdve a műve­zetőkön át a technikusokat, munkásokat egyaránt. De el­készült! Igaz, az első napok­ban sok éjszakát elrabolt az emberektől. De végső soron az akarat leküzdött minden akadá yt és — győztek. ^ Nem túlzott a megállapí­tás, hogy győztek. Amikor az üzemekben kimondják azt a szót: export, akkor már abban benne van, hogy ^ az áru elkészítése szerves része annak a békés viszonyok kö­zött folyó küzdelemnek, amellyel bizonyítani kell a szocializmus fölényét. De ré­sze annak a folyamatnak is, amely után egyre gazdago­dik országunk, gyarapodik és mindinkább magasabb életszínvonalra emelkedik né­pünk. Ezek után természetszerű, hogy az export-rendelések legjobb minőségben való el­készítése a legnagyobb fele­lősséget kívánja fizikai, szel­lemi munkástól egyaránt. Az Acélárugyárban elmond­ták az elvtársak: ha a meg­rendelők csak egy csekély hibát is találnak az árun — visszadobják. Már megtör­tént: a rendelés úgy szólt, hogy az árut testetlenül ké­rik. De mert még ízléseseb­bé akarták tenni, befestet­ték. A megrendelő nyugati cég azonban, mert eltérés volt a rendeléstől, nem vette át. Miután külkereskedelmi szerveink árverésre bocsátot­ták, ugyanaz a cég sokkal alacsonyabb értékben vásá­rolta meg. Mondani sem kell: komoly kár származott be­lőle. Igen, nekünk számi lni kell azzal, hogy nyugati ke­reskedelemmel is állunk kap­csolatban és minden eshető­ségre fel kell készülnünk. Az áru átvételének egyedüli biztosítéka, hogy az minden tekintetben kifogástalan, a rendelésnek megfelelő le­gyen. A követelmény jelentősé- gét külön növeli, hogy alig van megyénkben üzem, ahol ne dolgoznának exportra. A megyéből nap mint nap va­gonok indulnak India, Dél- Amerika, Ausztrália és ki tudja milyen országokba. Vi­szik két kezünk munkáját a világ minden tájára. Ezek­nek a termékeknek hírne­vük van. A Salgótarjáni Üveggyár termékeit például ismerik már az egész vilá­gon. Ugyanúgy a szécsényi háziipari szőttest. És az Acél­árugyárat. A rendelések egy­re gyarapodnak. Már egy alkalommal elmondtuk: az Acélárugyárt egy esztendőre előre gazdagon ellátták kü­lönböző rendelésekkel. Ezek­nek a rendeléseknek az elké­szítésénél — nem azért, mint­ha a hazai termékeket elha­nyagolhatjuk — csak hangsú­lyozni lehet: felelősség, nagy felelősség. 'TW'em mulaszthatjuk el, hogy az Acélárugyár­ban látottak alapján ne mondjunk el néhány tapasz­talatot. Máról holnapra érte őket a sürgős megrendelés. Zökkenőkkel járt az átállá­suk. Tehát: az üzemeknek olyan készültséget érdemes teremtenie, amely alapján minden pillanatban készen állhatnak bármilyen munká­ra. Az Acélárugyárban is a zökkenők leküzdésében a kollektív munka örök igaz­sága érvényesült. Mert amíg csak a technikus, néhány ve­zető törte magát, nem ment a dolog. Vagy legalábbis dö­cögött. De amikor mindenki tervező, - szerszámlakatos, saj­toló, segédmunkás, valameny- nyien megismerték a felada­tot, teljes erővel munkál­kodtak, szinte egyszerre meg­változott a helyzet. A minden emberre egy- formán kiterjesztett felelősség nagyszerű dolog. Ez csak neveli, acélozza a dolgozókat. Vajon az az üzem­ágvezető, amelyik félreteszi a kényelmet és az esetleges rátartiságot, s nem szégyell a legegyszerűbb dolgozótól is megkérdezni, hogyan látná jobban egy-egy munka el­végzését, — nem nyugodtab- ban indulhat-e a munka végrehajtására? Persze, van olyan jelenség — de ez a ve­zető emberen múlik —, hogy végnélküli vita is indulhat. Ez ellen gátat emelni jogos eljárás. A javaslatok egy cso­korba fogása, megválogatása, majd hasznosítása után nincs helye a vitának. A munkáé a szó. Hogy ez így legyen, az kizárólag a vezetőn mú­lik. Az elején tettünk megjegy­zést: felnőttünk, megerősöd­tünk. Láttuk ezt az acélban is. Ha akarnak: a legna­gyobb akadályokon is átve­rekszenek. Maguk az elvtár­sak elmondták: ma már olyan szakmunkásaink, mű­szaki értelmiségünk van, akikkel sok nehéz feladatot meg lehet oldani. És ez a való igazság. Nem valami ördögi dologról van itt szó. Egyszerű tettekről, a munka szervezettségéről, az elvégzendő munkáért érzett felelősségről. Szervezettség­ről, amely magában foglalja az emberek felkészítését, a műszaki feltételek megterem­tését, a határozottságot és bá­torságot minden akadály le­győzésére. Felelősséget, amely felismeri a hírnévvel járó tisztességet és nagy kötele­zettséget, képes az exportter­melés legkisebb üzemi, mun­kahelyi problémáit a nagy nemzetközi verseny megvilá­gításában értékelni és fel­mérni. jp1 z is a mi nagy mun- kánk most, nem ke­vés, de nagyszerű és életbe­vágó. Június 28-án avatják a Tanácsköztársaság salgói emlékművét A Magyar Tanácsköztársa­ság hősi harcainak 40. évfor­dulója alkalmából a SZOT, a KISZ, a Magyar Természet- barát Szövetség és a Nógrád megyei Természetbarátok Szö­vetsége 1959 június 27-én és 28- án emléktúrát és emlék­mű avató ünnepséget rendez a Tanácsköztársa­ság salgótarjáni harcai­nak színhelyén, Saigon. A GYULAI OSZTÁLYOZÓ DOLGOZÓINAK SIKEREI a szén minőségének javításában Mint arról már május 1-i lapunkban hírt adtunk, a gyulai szénosztályozó dolgozói is versenyt kezdeményeztek a pártkongresszus tiszteletére. Az osztályozó dolgozói brigá­donként és műszakharmadon- ként versenyeznek egymással. Minden egyes brigád jól elkészített feladat-tervet dolgozott ki. A talbóürítő brigád verse­nyében a talbók meghibáso­dásnak csökkentése szerepel, amelyet az ajtócsapkodások megszűntetésével és egyéb módon kívánnak elérni. Ezen­kívül rendszeresen letisztítják a fékestalbók tetejét, s ezzel megakadályozzák a szállító pályán a szén széthullását. A pincetakarítók azelőtt a szén­ben talált fa- és vasdarabokat nem szállították el rendsze­resen, ami baleseti veszélyt rejtett magában. Most rend­szeresen továbbítják azokat a gyűjtőhelyre. A diszpécser­kezelők az anyagtakarókos- ságot tűzték ki célul. Vállal­ták, hogy 10 kg olajjal és zsírral csökkentik a felhasz­nálást. Az elmúlt hónapokban már mintegy 5 kilogrammos csökkentést értek eL Korábban sok problémát okozott, amikor a széntároló bunkerek megteltek. Ilyenkor a bányákban üres csillére vár­tak. Most a vagontöltők tervszerű munkával megszüntették az állásidőt, sőt szabad idejükben a lehul­lott szénmennyiséget is össze­gyűjtik. A gyulai osztályzó dolgozói magukévá tették a márciusi párthatározatot, s feladatai­CfMjQ.yxL&ztatt krémet árusít a fjseme/^e balt _ A Csemege Elelmiszerkereske- delmi vállalat salgótarjáni üzle­tében a téli-tavaszi ínyencségek: az aszpikos. franciás saláták után most a nyár újdonságai, a fa­gyasztott krémek, az úgynevezett „parfait-áruk” is megjelentek. Az üzlet vezetői a munkáslakta vá­ros igényelnek megfelelően, már az első napokban nagyobb meny- nylségű fagyasztott krémet biz­tosítottak, s az első egy-két nap után most már naponta mintegy kétszázan fogyasztanak krémet a salgótarjáni Csemegeüzletben. Kár, hogy ez az üzlet vasárnap nem áll a munkáslakta város rendelkezésére, amikor a hagyo­mányos salgótarjáni szokás sze­rint a vasárnap délutáni leg­nagyobb kereslet idején nem le­het a cukrászüzletekben, cukrász­dádban fagylaltot kapni. Vagy ha lehet Is, a kidolgozatlan folyé­kony fagylalt gusztusát veszi az embernek. kát valóra váltják a kongresz- szusi versenyben. Jó lenne azonban, ha a többi osztályozok is követnék a gyulai osztá­lyozó dolgozóinak jó kezde­ményezését! A kétnapos ünnepségre már­is nagy az előkészület. A ter­mészetbarátok nagy lelkese­déssel, társadalmi munkában végzik az emlékmű építését, amely öt méter magas lesz. Az ünnepség gazdag progra­mot is Ígér. Június 27-én dél­után ünnepélyes tábomyitás- sal veszi kezdetét az ünnep­ség sorozat. Este műsorral egybekötött tábortüzet ren­deznek, éjjel pedig a tanács­köztársasági természetjáró tájékozódási emlékverseny kerül lebonyolításra. Június 28-án reggel külön- vonattal érkeznek Salgótar­jánba a vendégek, a termé­szetbarátok, s délben kerül sor az em­lékmű avató ünnepségre, s koszorúkat helyeznek el az emlékmű talapzatára. Délután gazdag kultúrműsor­ral szórakoztatják a vendége­ket. Fehér Mária, a Salgótarjáni Acélárugyár fiatal szerkesztője egy 5t köbméteres kazánkompress zor rajzán dolgozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents