Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-03 / 44. szám

2959. június 3. nógrádi népújság 3 Tegyük tömegméretűvé as újítómosgalmat Mind a legközelebbi, mind a távolabbi feladataink meg­valósításában döntő jelentősé­ge van a termelőerők növelé­sének, a műszaki fejlesztés­nek. Sokan úgy vélik, hogy a műszaki fejlesztést csupán új gyárak építésével, a ter­melő területek növelésével — tehát beruházások útján le­het megvalósítani, s nem lát­ják eléggé az újítások és ta­lálmányok szerepét a meglévő termelőberendezések, az alkal­mazott technológiai eljárások mindenkori korszerűsítésé­ben, új gyártmányok beveze­tésében, — pedig enélkül mű­szaki fejlesztésről szó sem le­het. Sőt, amíg a beruházások korlátozottak, addig az újítá­soknak nincs felső határa. Az újítómozgalom a műszaki haladásnak társadalmi bázisa. Lehetővé teszi, hogy az or­szág anyagi és szellemi erőit egyesítsük, a dolgozókat aktí­van bekapcsoljuk a technika fejlesztéséért, a szocialista építés meggyorsításáért folyó harcba. Az újítómozgalom tizedik évfordulóján úgy vetünk szá­mot, hogy az 1958. évi és a jelenlegi újítómozgalmat össze­hasonlítjuk a mérsékeltnek mondható 1955. évivel. Azzal kell kezdeni, hogy az ellen- forradalom ideológiája az újítómozgalmat is, mint álta­lában -az egész szocialista munkaversenyt, rosszul tün­tette fel. Ezzel kárt okozott a mozgalomnak, de gyökeré­ben már nem téphette ki. Az elmúlt két és félév alatt, különösen a 38/1957. (VI. 23.) Korm. rendelet megjelenése óta, ismét felfelé ível az újító­mozgalom megedződve, egy sor új vonással gazdagodva. 1958-ban a dolgozók újítási tevékenysége a Nógrádi Szén- bányászati Trösztnél 5 millió 94 ezer forint, a Nógrád me­gyei Építőipari Vállalatnál 1 millió 743 ezer forint, az acélárugyárban 2 millió 331 ezer forint kimutatott nép- gazdasági megtakarítást ered­ményezett. Az összgazdasági eredmény az újítások szám­szerűségének csökkenése elle­nére azért emelkedett, mert megnőtt a nagyobb gazdasági eredményt hozó újítások ará­nya. Az újításokra régebben jel­lemző mennyiségi szemlélet helyett előtérbe került a gaz­daságossági szemlélet. Ma az újítások többsége anyagtaka­rékosságra, önköltségcsökken­tésre, a munkatermelékenység emelésére és a munkavédelem megjavítására irányul. A na­gyobb gazdasági eredmények­kel egyidőben megnőtt az egy újításra kifizetett díj is. A vizsgált vállalatok közül egye­dül a Salgótarjáni Üveggyár­ban csökkent az egy újításra kifizetett összeg. Több válla­latnál nemileg emelkedett a munkásújítók száma. Az újítómozgalom hozzájá­rult az egyén és a társadalom közötti új, magasabbrendű szo­cialista viszony, szocialista embertípus kialakításához. Ennyit a mérleg egyik oldalá­ról. Előrehaladásunk a jelenlegi­nél sokkal gyorsabb lehetne, ha az újítómozgalom fejlődé­sét jelenleg még lassító vagy gátló akadályokat el tudnánk hárítani. Csökkent az újítá­sok számszerűsége: szűkkörű az újítómozgalom. Legfontosabb, hogy ez a mozgalom a gazdasági veze­tésben a megfelelő helyre kerüljön, a vezetés szerves részévé váljon. Ehhez el kell oszlatni az olyan szemlélete­ket, hogy a műszaki fejlesz­tés a műszaki értelmiség fel­adata; hogy a műszaki fej­lesztést csak beruházások út­ján lehet megvalósítani; hogy egyes gazdasági vezetők az újító tevékenységét gyakran csupán pénzszerzésre irányuló törekvésnek tartják. A mű­szaki gazdasági vezetés és a szakszervezet közös feladata, hogy az újítómozgalom anya­gi, technikai és politikai fel­tételeit biztosítsa. Alapvető követelmény, hogy a legújabb újítói és találmányi rendele­tet széles körben ismertessék, magyarázzák és a végrehajtás során mindenkire egységesen érvényesítsék. A rendelet is­meretének hiányában a dol­gozók nagy része nincs tuda­tában annak, hogy elgondolá­saik kivitelezéséhez, munka­körre való tekintet nélkül, bárkit igénybe vehetnek se­gítségül, aki közreműködői díjban részesül. Általában nem mondható jónak a kivitelezési lehetősé­gek biztosítása. Egyedül az acélárugyárban áll az újítók szolgálatában szervezett újító­műhely. Más üzemeknél álta­lában a TMK műhely prog­ramjába építik be, ami rend­kívüli probléma esetén mind a tervszerű karbantartás, mind az újítás rovására me­het. A vállalatok elsősorban a nagyobb horderejű újítások kivitelezését eszközük, a ki­sebb értékűek kivitelezése vontatottan halad. Ez a má­sik tényezője annak, hogy szűkkörű az újítómozgalom, hogy csökken az újítások száma: a műszaki szempont­ból kevésbé meglepő, de tö­meges alkalmazásban nagyje­lentőségű újítások háttérbe szorultak. Az elfogadott és be­vezetett újítások száma na­gyobb mértékben csökkent, mint a benyújtott újítások száma. S ezek között is döntő részben apróbb, kisebb jelen­tőségű újítások dominálnak. Figyelmeztető számunkra, hogy magas az eszmei alapon való díjazás a kalkulációs ala­pon való díjazással szemben. Az eszmei díjazás aránya a vasötvözetgyárban 78,9, a szénbányászatban 50, az acél­árugyárban 48 százalék — egyáltalán nem egészséges: mögöttük gazdasági ered­mény ritkán található, a dí­jazás gyakorlatilag elszakad az elért eredménytől, nem ösztönöz újításra. A rendeletnek a gyakorlat­ban bevált jelentős újítások elterjesztésére vonatkozó uta­sítása nem mindig kerül vég­rehajtásra. Gyakran előfor­duló jelenség — különösen a szénbányászatban — hogy az újítói előadók, a gazdasági vezetők magukra hagyják az újítót, foglalkozzon az saját maga az újítás üzemek kö­zötti és országos elterjesztésé­vel. Pl. Máthé-féle munka­helyi kisszivattyú sorsa. Szinte valamennyi vállalat­nál megtalálhatók a „szakál­las” és az „immobil” újítá­sok. A Nyerges—Bablena-féle Luna fenéklap kombinált szerszám újítás egy éve hú­zódik, Rozgonyi Rudolfnak öt darab újítása januártól van a trösztben. Huszár János már körülbelül tizenkét újí­tást adott be, amelyekre vá­laszt a mai napig sem ka­pott. Többszörös újítók köré­A Miskolci Egyetem gépé­szeti tanszékének segítségével a Mélyfúróberendezések Gyá­ra elkészítette Huszár Imre mizserfai bányalakatos fa- rablóvitlájának első, tíz da­rabból álló sorozatát. Az újí­tó bányalakatos egy három tonnás csigasor és a szénfúró­gép, mint meghajtómű, ösz- szekombinálásával újszerű, a bányászati szakemberek véleménye szerint igen figyelemre méltó közép-nehéz farab- lóvitlát szerkesztett. Az összesen alig 35-36 kilo­grammos szerkezet első pél­dánya nagy sikert aratott. Ed­dig a három tonna teherbírá­sú vitlák mozgatásához ugyanis. 10-12 ember volt szükséges a bányákban, most egy ember könnyen tovább viszi az ötletes szerkezetet. Az első példányokat a nóg­rádi szénmedencében alkal­mazzák kísérletként, hogy az esetleges • módosításokat még a sorozatgyártás megindulása előtt elvégezhessék a farabló- vitlán. Az újító, akinek egyéb­ként ez a huszonötödik ben felvetik, hogy megkülön­böztetés többféleképpen és módon jelenkezik az elbírá­lásnál, megítélésnél. Szoros- patakon Elmer Géza gépmes­ter automatizálási javaslatát díjazták, rá két hétre telje­sen megegyező javaslatot nyújtott be Kovács János gé­pészeti vezető is, s azt is dí­jazták, sőt, még jobban, mint az Elmerét. Előfordul az is, hogy egyik dolgozó újítását elutasítják, másét ugyanarra vonatkozóan elfogadják. Hogy a dolgozók kezdemé­nyezéseiket ne ötletszerűen végezzék, hogy minden dol­gozó tudja, hol van szükség újításra, az újítómozgalmat irányítani kell. Ezt a célt kell szolgálniuk az üzemi újítási feladatterveknek. Ezek a ter­vek elkészülnek, tartalmuk­ban a gazdaságosság megvaló­sítását célozzák, de nem jut- len le mindenütt a dolgok­hoz. Az újítási feladattervek és a műszaki fejlesztési tervek között szerves kapcsolat van. Szükséges, hogy a kongresz- szusi vállalásokkal is kapcso­lata legyen, hogy az új ipari termelői árak hatásából kö­vetkező feladatokat is figye­lembe vegye. Jelentős gazda­sági eredménnyel járó újítá­sok mennek kárba, mert a vállalatok nem mernek koc­kázatot vállalni kísérletezésé­vel, kivitelezésével kapcsolat­ban. Az új ipari termelői árak­ba beépített műszaki fejlesz­tési alap részben megoldja az anyagi fedezet problémáját, mivel nagyobb jelentőségű újítások kivitelezhetek a mű­szaki fejlesztési alap terhére. Mégis az a tapasztalat, hogy egyes vállalatoknál 1959 első félévének a végén érintetle­nül van a műszaki fejlesztési alap, nem tudják, hogy mit kezdjenek vele. Az újítómozgalom tömeg­méretekben való kibontakozá­sának nem utolsó sorban fel­tétele, hogy megtöltsük poli­tikai tartalommal. Népszerű­sítsük a legjobb újításokat és újítókat, a szakszervezetek rendszeresen tanácskozzanak velük, szervezzenek részükre újítóköröket. Az egyszemélyi elbírálásnak nem mond ellent az újíások társadalmi ellen­őrzésének kiterjesztése, az egész mozgalomban a párt és a szakszervezet szerepének, felelősségének növelése. Meg­győződésünk, hogy e néhány felvetett elvi és gyakorlati problémává! előbbre visszük az újítómozgalom ügyét, hogy megyénkben is gyakorlatilag a műszaki haladás társadalmi bázisát képezze. Gombár János újítása, huszonötezer fo­rintot kapott a Nógrádi Szénbányászati Tröszttől. Növekszik a Egy esztendeje a nógrádi Béke Termelőszövetkezetnek sertésállományát még korn- wall sertések alkották. Szépek voltak a kocák, a malacok is, de egy nagyüzemnél a fehér hússertés tartása a legalkal­masabb, legcélszerűbb, per­sze ott, ahol erre biztosítva vannak a feltételek. A terme­lőszövetkezet jó tehenészet­tel rendelkezik, s ez biztosít­ja a sertésállomány részére a fölözött tejet. Ezenkívül a termelőszövetkezet elegendő lédús, de azért megfelelő tápértékű takarmányt termel. Közel van a legelő, s a bel­terjes tartást nem akadályoz­za a férőhely hiány sem. A termelőszövetkezet ha­talmas kornwall apaállatát ennek megfelelően fehér hús­sertéssel cserélték fel. A kornwall kocákat meghagy­ni huszonötödik újítás: A sikeresen alkalmazott farablóvitla Az idén 100 tonna nikkel! olvaszfanak a vasöWözel-gyárban Az egy éve folyó és igen eredményesen végződött kí­sérlet sorozat után rövidesen megkezdik Zagyvarónán a Magyar Vasötvözetgyárban a nikkel nagykohóban való ol­vasztását. A kísérletek során ugyanis albán ércből dúsítá­sok sorozatával 16-18 százalé­kos nikkelt olvasztottak, s ez a kohászatban világszerte is nagy sikernek számító ered­mény. A sikeres kísérlet után Szalai Jánosnak, a vasötvözet- gyár főmérnökének irányítása mellett, pár napon belül meg­kezdik a nagykohóban a nik­kel olvasztását. Az év köze­pére Ígért 700 tonna külföldi érc utolsó szállítmánya is megérkezett a gyárba. A la­boratóriumi kísérleti kemen­cében még egy ellenőrző ol­vasztás kezdődött, hogy azu­tán az így nyert tapasztala­tok felhasználásával elvégez­zék az első adagolást a nagy­kohóban is. Az idén mintegy 100 tonna nikkelt tartalmazó fémet olvasztanak már Zagy- - varónán. Száznál több KISZ-brigád . versenyez megyénkben \ A kongresszusi munkaver-1 seny megindulása óta mint-/ egy ötven KISZ-brigád ala-| kult a nógrádi iparmedencé-; ben, s a régiekkel együtt,: most már száznál több, azok­nak az ifjúsági brigádoknak a száma, amelyek vetélkednek; egymással az elsőségért. Az egyik nemrég alakult KISZ- brigád a Salgótarjáni Tűz­helygyárban szerdán kezdte meg társadalmi munkában a húsz tonna sziliciumpor töm- bösítését. A gyár kiszistái; ugyanis a kongresszus tiszte­letére vállalták e fontos öt- ; vözőanyag hulladékának újra tömbösítését. Takarékossági' számlájukat több mint száz­ezer forinttal gyarapítják ez­zel a tűzhelygyári fiatalok. A bányász KISZ-brigádok ászén minőségéért, az acélárugyári; és az üveggyári fiatalok az! export feladatok idő előtti teljesítéséért vetélkednek igen/ eredményesen egymással. Az ] acélárugyár már több olyan < exportcikkből teljesítette első s féléves tervét, amelyet ifjú- v sági brigádok készítenek a 1 gyár üzemeiben. A Nagybálonyban \ megrendezett lottósorsolás szerencsét ■ hozott megyénkben l Mint ismeretes, 1959 május 22-én rendezték meg a Lottó ; 21. heti sorsolását Nagybá- / tonyban. A Vájártanuló Inté- zetben nagyszámú dolgozó volt kíváncsi a sorsolás lebonyolí- / tására. A számhúzókat a kö- zönség soraiból sorsolták ki; és öt bányász került az emel­vényre a szerencsekerékhez. Az OTP-től nyert tájékozó- / dásunk szerint a 21. héten Salgótarjánban három szeren­csés fogadó ért el négy talá­latot. / A mizserfai szállóban Néhány héttel ezelőtt adták át ra leltek, megszűnt a korábbi a mizserfai bányászoknak az új, túlzsúfoltság, az emeletes ágyak. Í0 személyes munkásszállót. Az Ma egy szobában mindössze négy új szálló átadásával a távollakó dolgozó lakik. Ide látogattunk el dolgozók barátságos, szép otthon- fényképezőgépünkkel. Munka után jól esik a napozás. A délelőttös műszak dolgozóit is kicsalogatta a napfény. Vannak azonban olyanok, akik a szobában maradtak. A négyes szoba lakóit, Koplányi Lászlót, Tóth Mihályt és Kovács Mártont a bányamunkán kívül még egy közeli kapocs fűzi össze. Mind­hárman szandaiak s most a sörös pohár mellett folyik a tervezge- tés, milyen ajándékkal lepjék meg az otthoniakat, ha szom­baton hazautaznak. A szomszéd szobában nagy munkában vannak. Kiss Mihály bácsi nadrágját foltozza. Kiss Imre levelet ír feleségének, míg Homolya István és Csordás István a szerencsét szeretnék megnyergelnl, most töltik ki a lottószelvényt. fehér hússertés állomány Betonozzák a pásztói fürdőmedencét fák és a keresztezésből gyö­nyörű malacok lettek. A 9 kocától átlag 12 malacot vá­lasztottak le. A kocákat hí­zóba fogják, s ezek árából megtérül az a 11 ezer forint, amelybe a nemrég megérke­zett fehér hússertés kocasül­dők kerültek. A malacok most már to­vább maradnak a termelő- szövetkezetben, mint eddig szokás volt. Ugyanis a Béke Termelőszövetkezet korábban a választott malacokat érté­kesítette. Ez ugyan némely esetben indokolt volt, a férő­hely hiány miatt. Most azon­ban már más a helyzet. 22 darab sertésre már hizlalás! szerződést kötöttek. Ezek no­vemberre elérik a 120-150 kilogrammot. A választott malacokra is hasonló sors vár. így tértek át a nógrádi Bé­ke Termelőszövetkezetben a fehér hússertés tenyésztésére. A szakszerű takarmányozás és gondozás eredményekép­pen az állatok szépen fejlőd­nek. Dicséretet érdemel Schön Mihályné, a termelőszövetke­zet sertésgondozónője, akinek kifogástalan munkája nagy­ban hozzájárul a nagyszerű eredményekhez. Ennyit röviden a nógrádi Béke Termelőszövetkezet egy­re növekvő sertésállományá­ról. Ez azonban még csak ser­téstartás. A további jó, vagy rossz munkán múlik, hogy ebből a sertéstartásból lesz-e nagyüzemi sertéstenyésztés. Mert az adottságok megvan­nak hozzá. Gratzál József körzeti mezőgazdasági felügyelő Múlt év őszén artézikét fú­rása közben 26 fokos meleg­vizű forrás tört fel a földből Pásztó község határában. A megyében ma még egyedüli melegvizű forrás hasznosítá­sára a községi tanács fürdő építését határozta el. A 22x50 méter nagyságú medence föld­munkáit a Hazafias Népfront kezdeményezésére társadalmi munkában végezték el a köz­ség lakói, s most pénteken már a medencefenék betono­zását kezdték el a kőműve­sek. A mintegy 300 ezer fo­rint költséggel épülő meleg­vizű strand közel 200 méter hosszú csővezetéke és a me­dence környéki támláspadok betonlábai is elkészültek pén­tekre. A melegvizű fürdőt már a nyár elején átadják rendeltetésének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents