Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-06 / 45. szám

mmm 1 959. június 6. NQSRADINBPÜJSAG Közösen a közös jövőért ] agyon sok nem egyénileg dolgozó paraszt találta meg az idei tavaszon a boldo­gulásához, felemelkedéséhez vezető utat, a termelőszövetkezetet. Igaz, a tavasszal ala­kult termelőszövetkezeteknek csak egy része kezdte meg azonnal a munkát. A legtöbb helyen úgy határoztak a tagok, hogy ősz­szel indulnak majd. Nem töltötték azonban haszontalanul azt az időt sem, amely a ta­vaszt elválasztja az ősztől. Legtöbb helyen már közösen vetették a takarmánynövé­nyeket. Van olyan termelőszövetkezet, ahol saját erőből istállót építenek, vagy igen komoly társadalmi munkával járulnak hoz­zá, hogy minél előbb felépüljön az állam segítségével az istálló. Egyszóval: tőlük tel­hetőén igyekeznek termelőszövetkezeteink megteremteni a jövő évi gazdálkodás alap­jait. Megkezdik az építkezést Nemrégiben közgyűlésre jöt­tek össze Ságújfaluban a ter­melőszövetkezeti tagok. Estébe hajlott már a nap, véget ért a munka, amikor elkezdődött. Nem kevesebbről volt szó ezen a közgyűlésen, mint arról, hogyan is gazdálkodnak majd az új gazdasági évben a ter­melőszövetkezetben az eddig csak a kisparaszti gazdaságuk kai törődő emberek. Sok okos szó elhangzott ar ról, hogyan is dolgozzanak, hogy a termelőszövetkezetben majd jól menjenek a dolgok jobban éljenek, mint eddig. — Legfontosabb az állatte­nyésztés, ez a gazdálkodás •alapja — mondották a tagok. Azonban, hogy itt Ságujfalu- ban megvalósuljon, férőhelyet kell biztosítani az állatoknak. Ezért vált rendkívül fontossá az 52 férőhelyes szarvasmarha istálló építése. A termelőszö­vetkezet tagjai igen komoly társadalmi munkát vállaltak annak érdekében, hogy az is­tálló még az idén felépüljön, s az ősszel már oda köthessék az állatokat. A szükséges építő­anyagot hordják majd az épít­kezés színhelyére. Valamennyi fogattal rendelkező termelő­szövetkezeti tag 6—6 napot vál­lalt. Ilyen rendkívül fontos dol­gokról vitatkoztak. Nem cso­da hát, ha az éjfél még együtt találta a termelőszövetkezeti tagokat. Későbbi beszélgeté­sem során a gyűlés egyik rész­vevője fölvetette: vajon érdemes-e a tagok részéről ez a lelkesedés, hiszen az épít­kezés mindaddig nem indul­hat meg, míg a terv el nem készül. Azt pedig már jó ideje húzzák. Azóta a ságujfalusi termelő­szövetkezet szarvasmarha is- I marosan hozzáfoghatnak tállójának terve elkészült. Min- munkához a termelőszövetke- den bizonnyal most már ha-| zet szorgalmas, lelkes tagjai. Tsz látogatáson A szécsényi gazdák egy csoportja május végén ellátogatott az országoshírű koppánmonostori Dózsa Termelőszövet­kezetbe, hogy a saját szemével láthassa mire képes a parasztok összefogása. Képünkön a tsz látogatók egy csoportja. 50 növendékmarhát vásárolnak Eleven veraenymosgalmat termelőssövetkeaeteinhben Még nyár sincs, de a ta­vasszal alakult kazári terme­lőszövetkezet tagjai mind gyakrabban gondolnak az őszre. Ekkor kezdi meg hiva­talosan működését a termelő- szövetkezet, de a tagok már kora tavasztól úgy irányítot­ták munkájukat, hogy abban egyre több helyet kapott a közös tevékenység. Egyszóval már a tavasszal megkezdték a készülődést az őszi indu­lásra. Gép segíti munkájukat Az űik ősszel kez- meg a közös munkát Mohorán a Mikszáth Ter­melőszövetkezet tagjai is. Lassan- lassan alábbhagy az emberekben az a kétkedés, ag­gály: vajon mi­lyen lesz a kö­zösben az élet, valóban megtalál- ják-e számításu­kat? Ezt az ag­godalmat mindin­kább az előrelátó, okos gondoskodás a közösről és a munka váltja fel, hogy megkönnyít­sék az indulást. Már a tavaszon közösen dolgoz­tak. Vörösherét, szarvaskerepet vetettek több :mint 50 holdon. Silókukoricát ter­melnek, hogy le­gyen elegendő ta­karmány az álla­toknak. Mert szán­dékuk az, hogy ősszel növelik zarvasmarha állo­mányukat. A most meglévőknek úgy biztosították a ta­karmányt, hogy valamennyi gazda a közösbe beho­zott állatával hoz­ta a szükséges ta­karmányt is. A termelőszö­vetkezet a tarló­hántásra, az őszi szántásra és ve­tésre már megkö­tötte a szerződést az érsekvadkerti gépállomással. A gépek segítségét a lehető legna­gyobb mértékben kihasználják. Mintegy 300 ka- tasztrális holdat munkáltatnak meg így. Alakul, formá­lódik Mohorán az új közösség, a Mikszáth Termelő- szövetkezet. Közösen műveltek meg 200 hold földet. Főleg takarmány­nyal vetették be, hogy az ál­latállománynak biztosítsák a takarmányszükségletét. Rendbe hoztak már egy 50 férőhelyes szarvasmarha istállót is. Nem­régiben pedig, mikor vásár volt Kisterenyén, növendék­marhát vásároltak, amelyre szerződést kötnek majd az Állatforgalmi Vállalattal. Eze­kért az állatokért kapott pénz már a közös gazdaság, a ter­melőszövetkezet jövedelmét gyarapítja. A közel jövőben pedig a termelőszövetkezet tagjai megkezdik egy újabb 50 férőhelyes szarvasmarha istálló építésének előkészüle­teit. éhány hét múlva hiva­talosan is búcsút mond az a tavasz, amelynek már a kezdete is más volt, mint az előbbieké. A megye sok ré­szén most tették meg az első lépéseket az új termelőszövet­kezetek. Ezernyi gonddal küz­döttek, mégis elvégezték a ta­vaszi munkák jó részét, s így a mezőn a fejlődő élet kalá­szait lengeti a szél. A tavaszi munkák jó vég­zésénél nem mehetünk el szó nélkül a faluban kialakult új munkaerkölcs mellett sem. Ismeretes, hogy nem egy termelőszövetkezetünkben az idei tavasz volt az igazi egy­ség megteremtésének tavasza. Ahol eddig baj volt a közös­ségi szellemmel, ott közgyű­léseken vitatták meg, hogy a közös munka, s a közös jövő érdekében mit kell tenniük az egység bomlasztóival szem ben. Ezek a közgyűlések a tagság túlnyomó részének ősz- szeforrottságát bizonyították, ezért helyes határozatokat hoztak a munkafegyelem lazí- tóival szemben, s kérték a ve­zetőséget, hogy minden eset­ben hajtsa végre a közgyűlés határozatát, nem riadva visz- sza semmilyen büntetés ki­szabásától sem. Az ilyen ha­tározatok növelték a termelő- szövetkezetek tekintélyét, szi­lárdították a munkafegyelmet, egyensúlyozottá tették a termelést, s megteremtették a kibontakozó verseny feltéte­leit. mikor alig egy hónapja a pásztói Szabadság Ter­melőszövetkezet meghirdette a versenyt a megye legjobb termelőszövetkezete címért, sok termelőszövetkezetben megdobbant a tagok szíve, miért ne lehetnénk mi a leg­jobbak? Nem egy község ter­melőszövetkezeti parasztsága mérlegelte az etesiek felhívá­sát, hiszen melyik község ne szeretne lenni a megye leg­jobb termelőszövetkezeti köz­sége? A kongresszusi verseny, ha lassabban is, mint az ipar­ban, de bontogatta szárnyait falun is. A termelőszövetkeze­tek közgyűlésein soha nem tapasztalt lelkesedéssel fogal- mazgatták a versenyhez való csatlakozás szövegét, abból ki­indulva, hogy a versenyben nem lesz vesztes egy termelő- szövetkezet sem. A verseny­indító pásztói Szabadság Tsz tagsága nem sokat beszél a versenyről, de minden mun­kájuk azt igazolja, hogy ver senylázban ég az egész tag­ság. Ugyanez elmondható nógrádi Béke Tsz tagjairól is, akik nyíltan hangoztatják, hogy a kongresszusi versenyt megnyerik, s ők lesznek megye legjobb termelőszövet­kezete. Termelőszövetkezeteinkben még sok a tennivaló a helyes versenyszellem kialakításánál, hiszen nem egy helyen éppen hogy csak csatlakoztak a ver­senyhez, s tovább nem jutot­tak. S okkal konkrétabb és jobb ütemű a gépállo­mások kongresszusi versenye. Elmondható, hogy szinte va­lamennyi gépállomásunk he­lyesen fogta fel a központi bizottság márciusi határozatát s munkájuk középpontjába a tavaszi munkák jó minőség­ben való elvégzését helyez­ték. Amellett, hogy a gépál­lomások 'egész évre szóló ver­senyt dolgoztak ki, verseny­ben állnak a kampánytervek teljesítésében is. Most, hogy a traktorosnap közeledik, el­határozták, a traktotrosnapra teljesítik tavaszi tervüket. A kisterenyeiek, a tolmácsiak, az erdőkürtiek, az első helyre pá­lyáznak. A kongresszusi ver­seny során már nem egy bri­gád teljesítette tavaszi tervét. De beszélhetünk az egyéni versenyről is, hiszen szinte valamennyi gépállomáson ta­lálhatók olyan traktorosok, akik már több, mint két hete teljesítették tavaszi tervüket. A gépállomások versenyében különös jelentőséggel bírnak azok a pontok, amelyek a termelőszövetkezetek segíté­sét írják elő. Nagyon helye­sen, a gépállomások nem áll­tak meg a termelőszövetkeze­tek általános segítésénél. Szin­te mindenütt megtették a dol­gozók is külön-külön felaján­lásaikat, a termelőszövetkeze­tek segítése érdekében, s eze­ket a felajánlásokat valóra is váltják. Az állami gazdaságok is megindították a versenyt, amely gazdaságonként száz­ezer forintos eredményjavu­lást ígér. Ott, ahol értékelik is a versenyt, jól halad a munka, s várható, hogy a gépállomások versenyéhez ha­sonlóan, nagy lendületet kap. _ épállomásaink és állami " gazdaságaink eredmé­nyei igazolják, hogy ahol meg­van a verseny nyilvánosságai ott általában nincs baj a tel­jesítményekkel sem, ott kap­csolatban van a verseny az élettel, s a mások eredmé­nyeinek ismerete ösztönzőleg hat a további munkára. Ez az, ami hiányzik a mi termelő- szövetkezeteink kongresszusi versenyéből. A vezetőség nem foglalkozik eléggé a verseny­nyel, a brigádok nem kezde­mény ezőek, pedig az egészsé­ges versenyszellem kialakítá­sához szükséges az ilyen kez­deményezés és a verseny ve­zetése. Valahogy úgy érezzük, termelőszövetkezeteink ver­senymozgalma nincs eléggé kézbe fogva, nem kapja meg a szükséges irányítást, nem értékelik. Nem elég csak tu­domásul venni, hogy egy tsz csatlakozott a versenyhez, azt figyelemmel is kellene kísérni és ahol kell, ott nem riadni vissza a segítő kéz nyújtásá­tól sem. Sajnos, erről elfeledkezett a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, akinek a verseny igazi gazdájának kellene len­nie. Hiányzik a járási taná­csok mezőgazdasági osztályai­nak segítése is, pedig amint a gépállomásoknál és állami gazdaságoknál, úgy a termelő- szövetkezeteknél is milliós ér­tékek termelését eredményez­hetné ez a verseny. Valami­féleképpen feltétlen biztosíta­ni kellene a verseny nyilvá­nosságát, értékelését, hogy hadd lássák világosan a ver­senyző szövetkezetek, hogy hol állnak, s így lenne, ami ösztönözné őket újabb ered­mények elérésére. Fel kellene karolni a kezdeményező ter­melőszövetkezetek párosver­seny mozgalmát is, sőt, meg­gondolandó a járási verse­nyek indítása is. zzal kezdtem, termelő- szövetkezeteinkben biz­tosítottak a verseny feltételei, ebből következik az, hogy a jövőben többet kell törődni a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának is ezzel a versennyel, hiszen e verseny­ből minden termelőszövetke­zetnek megerősödve kell ki­kerülni. Kata János Termelőszövetkezeti tanácsai Varga Mihály a tolmácsi gépállo­más volt igazgató­ja a felsőpetényi Szabad Föld Ter­melőszövetkezetbe ment elnöknek. Az új elnök büsz­ke arra, hogy a szövetkezet kapás­növényei és gabo­nái a legszebbek a határban. Melyek a közös baromfitenyésztés kialakításának feltételei? A baromfiólakat célszerű legalább 1000 állatra méretez­ni. Az épületek méreteinek kialakításánál azt kell szem előtt tartani, hogy egy négy­zöldel való ellátást is. Értékes takarmánykiegészítő a fölözött tej. A fölözött tejet túró, vagy aludttej formájában kell etet­ni, száraztakarmányba kever­zetméter mélyalmon 5—6 tyúk, ve. Aludttejet, savót, vagy írót vagy 20—25 csirke helyezhető el. A baromfitenyésztés meg­szervezésének másik igen fon­tos feltétele a takarmány. Tyú­konként évi 40, az utánpótlás­ra nevelt növendékállatoknál 18, a pecsenyecsirkéknél át­lagosan 4 kilogramm takar­mányfogyasztással kell számol­ni. Hogyan neveljük a napos­csibéket? Fontos feltétele a képzett, allatszerető, gyakorlott gondozó beállítása. Csibéből legalább 2009 darabot, tyúkból legalább 700—1000 darabot gondozhat egy ember. Rántani való csibe felneve­léséhez 10 hetes korig dara­bonként 4 kilogramm száraz­takarmányt számítsunk. A nö­vendékbaromfiak gyors és egészséges fejlődését a válto­zatos takarmánykeverék bizto­sítja, mely növényi, állati eredetű fehérjét, ásványi anya­got, vitaminokat, nyomelemet és antibiotikumot egyaránt tar­talmaz. Ilyen a szemcsézett, vagy lisztes csibetáp, melyet megfelelő mennyiségben lehet igényelni a járási, illetve me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályán. A csibetáp mellett biz­tosítani kell az állandó, friss itatni is lehet külön itatókba töltve, már az első két-három naptól kezdve. 1000 csibére számítva naponta 12—17 liter fölözött tejet, vagy 1—3 kg túrót lehet felhasználni. Jó idő esetén 5—6 napos kor­tól kifutóba kell engedni a csibéket. A naposbaromfi fogadására fel kell készülni. A kimeszelt, fertőtlenített és száraz, 3—5 centiméterre szecskázott, szal­mával almozott ólban előre el­helyezzük az etető és itatóedé­nyeket. A csibék érkezése előtti egy-két napon 26—28 Celsius fokra melegítsük fel az ólat! A betelepítés napján 30—32 Celsius fok meleget nyújtsunk és 8 hetes korra a hőmérsék­letet fokozatosan 18—20 Cel­sius fokra csökkentsük. Hogyan lehet beszerezni? baromfitápot Július 1 után a baromfi- és csirketápot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya útján rendelhetik meg a termelő- szövetkezetek. A megrendelés­sel egy időben az igényelt ba­romfitáp, illetve csirketáp el­lenértékéről kiállított bankfe­dezeti igazolást és átutalási megbízást kell küldeni. balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet naponként szállít friss zöldséget és hagymát a piacra. Jó jövedelmét jelent az anyarozs termelés Az anyarozs, a gyógyászat szempontjából rendkívül fon­tos hatóanyagot — alkaloidát — tartalmaz. Az anyarozsból vérzés csillapítót, magas vér­nyomás csökkentőt, valamint fejfájás elleni gyógyszereket készítenek. Az anyarozs a termelési előírások betartásával, de fő­leg a fertőzés helyes végre­hajtásával jó terméshozamot és nagy jövedelmet biztosít a termelők részére. Közepes termés esetén egy kataszteri holdon az anyarozs termés 40-60 kilogramm, de kedvező időjárás esetén és főleg szak­szerű fertőzéssel 60-200 ki­logramm anyarozs termés is elérhető. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az anyarozs kilo­grammja 85 forint, ez a rozs­termelés mellett egész szép jövedelmet jelent 1 kh föld­ről. Megyénkben vesszövetkezet több földmű­kötött szerző­dést anyarozsra az egyéni termelőkkel és vállalta, hogy a mesterséges úton anyarozs termelésével kapcsolatos munkákat szakszerűen végez­teti, mivel a fertőzési mun­kák csak akkor lehetnek eredményesek, ha azt kellő szakértelemmel végzik. A Sütőipari Vállalat Balassa­gyarmaton felvesz sütőipari tanulókat, akik az ált, isk. 8 osztályát jó eredménnyel elvégezték és orvosi vizsgálat alapján a sütőipari szakmunkára alkalmasak. Jelentkezés a Sütőipari Vállalatnál jú­lius 15-ig Balassagyarma­ton. (148)

Next

/
Thumbnails
Contents