Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-23 / 41. szám
4 NÓGRÁDI NEPOJSAG 1959. május 23. napok - harcok tanúi rendezkedett 34-es légionárius — egységeket. A harcok szinte valamennyi résztvevője tudna mesélni arról, milyen gyakran jöttek át a frontvonalon magasra emelt kézzel a cseh intervenciósok katonái. A röplapok, a vörös- gyelmezett katonákkal. Nehéz katonák és felderítők által át- volt az ellátás, a ruhák sem adott újságok sokakat megvoltak jó állapotban, a lőszer- győztek arról, hogy a vörösutánpótlás szinte emberfeletti katonák igazságos ügyért harfeladatot jelentett... Mégis colnak... bíztunk, tudtuk, hogy az ügynek győzni kell... Elérkezett a' döntő, nagy ellentámadás napja. Még ma negyven év után, is látni a megindulási állá- végigjárjuk a vö- sok nyomait. Lépésről lépés- röskatonák hadiútját. re követjük az egykori vörös- Sokszáz tarjám ember em- katonát: Czikora József elvManapság csendes, békés a virágdíszbe öltözött narancs, némán állnak a százados várromok — Salgó, Somoskő. A kis nóg- rádmegyei falvak fehér házai világítanak a napsütésben. Járjuk a meredek sziklaoldalakat, szűk szurdokokat, emlékek után kutatunk ott, ahol minden fa, minden hegycsúcs s valamennyi erdei ösvény tanúja volt egy dicsőséges korszak győztes csatáinak. Negyven esztendővel ezelőtt, 1919 május 7-én parancsot röpített a Tanácsköztársaság hadsereg-parancsnokságának távírója: j,A hadseregparancsnokság a 6. vörös hadosztályt Salgótarján védelmére kirendeli. Feladata: Sálgótarján felé a csehek előnyomulását feltétlenül megakadályozni és az ellenséget északi irányban visszavetni.” _________ l ékszik még azokra a vész- társat, aki ezen a front- f) lnek és emlékeznek hatalom ügyét. Kik élnek terhes napokra, amikor gya- szakaszon harcolt. A somos- f i még azok, akik oly még közülük? Kik tartják korta húzott el a házak felett kőújfalusi állomás feletti szívszorongva várták ébren a hősi harcok emlé- a robbanógolyó, a két hegy dombra kapaszkodunk, ezt a parancsot. A fiatal keit? közé szorított főutcán sok-sok Tanácsköztársaság fontos Az egykori politikai biztos ezer vöröskatona masírozott - Itt feküdtek a géppusszénbázisát, a salgótarjáni halomnyi jegyzetet gyűjtött a fron,t felé... Álljunk meg kásák - mutatja a fakadó szénmedencét már fojtogat- már össze, amelyekben meg- egy percre!... A hadsereg- bokrok alját Czikora bácsi. ták a cseh burzsoá interven- örökíti a harcok emlékeit, parancsnokság térképén, az - Jó helyük volt, mert in- ciós csapatok. Bizony, na- Jó elvtársak nevei, tettei mellé apró zászlócskákat nen tűz alatt tarthatták a gyón szorongatott helyzetben elevenednek meg a kusza rajzoltak. Itt állt, egy sok műút egész hosszát, meg a volt a város Hihetetlen fejet- sorokkal telerótt papírlapo- évszázados fa lombjai alatt két magas hegy közé szo- lenség lett úrrá, az élelmi- kon. Csak egyet ragadjunk a főhadiszállás. A Luby- rult, kétszáz méter szélessé- vihar előtti csend ül. Még az intervenciósok soraiban szerellátás szinte megbénult, ki a sok közül. puszta béresei szívszorongva gű völgyet... Emlékszem, be- egy szippantás a köpenyujjba A tüzérek pedig egyre küldik a bányák termelése kataszt- Boros Katalin, az ezred fel- figyelték, hogyan indulnak tyárosan dolgoztak a vörös rejtett cigarettából, még egy az áldást. Torkolattüzek vilrófális mértékben megcsap- derítője. Ma Sági Jánosné, egymás után a századok a géppuskások... Egy fia légió- kemény kézfogás a sötét, lógnak a széles arcvonal minA vámház mögött, ezen a helyen áljt egy ágyú, ahová a somoskő- újfalusi lányok és asszonyok a lőszert hordták. 1919. má- tények, Ragyóc, Fülek, Sáto- 2 óra... ros alatt. Eszeveszett kava- Á fronton dermesztő, rodás, fejetlenség lesz úrrá pant az állandó ellenséges zavargások miatt. A bajt még fokozta az, hogy az áruló szociáldemokrata veze- tők a bányavidék védelmé- || vei’megbízott 80 dandár gyáva tisztjei egyre azon fáradoztak, hogy elhitessék a hadseregparancsnoksággal: a salgótarjáni szénmedence tarthatatlan. A gyávák, az árulók nevét a feledés elhomályosította már. A bátor, fel fegyverzett bányászcsapatok parancsnokainak, legjobb harcosainak nevét ma is ismeri a környék lakossága. Ki ne emlékezne errefelé Szalatovics János ÜH baglyasaljai bányászra, Pintér István nemti bányászra, A táma(jás főirányában, a somoskőújfalusi-losonci műút mentén Szalvai András bácsira, a a Kertek oldalában (a rajzzal jelölve) húzódtak a vörös katonák híres partizánra, Kalas Lász- állásai, itt állították fel a géppuskákat is. lóra, a munkásszázadok egyik vöröskatonájára...? drégelypalánki asszony, s frontra... nárius nem tudott előremoz- nyirkos lövészárokban... Még den pontján. Mintha tüzet dúlni... egy nagy, mély lélegzés, hogy dobálna magából a Karancs, csillapuljon a hevesebben a somoskői vár, a salgói ma- Ismét felfelé kapaszkodunk, lüktető szív... gaslat, a rónai fennsík. A dombtetőről csodálatosan szép kilátás nyílik az ősi A főhadiszálláson óráikat „Előre! A Tanácsköztársa- Karancs csúcsaira. Mennyit nézik a parancsnokok, a ki- ságért! A proletárdiktatúrá- tudnának mesélni a vén fák, terített térkép teletűzdelve ért!” a szürke kövek. Ezek adtak zászlócskákkal... Éjjel két rejteket a vöröskatonák ez- óra! A hatodik hadosztály —-a reinek, az ágyúknak, gép- ....................................... csePeh vasasok, a tarjam baf egyvereknek. A kemény szik- Egy dörrenés. Vörös rakéta nyászok, a debreceni építő- iák máig megőrizték a lö- kúszik fel az égre. Egy munkások _ mint hatalmas vegek állásait, nemrég még tlz> szaz- Sok-sok szazad- indult meg észak állt az a szálfákból ácsolt parancsnok ajkan hangzik ke- tuztolyam indult meg észak tüzérségi figyelő, amelynek ményen a parancs: A fegyvereké volt a szó. tetejéről a távoli Losonc, , „ A fehérek futottak. Már Rimaszombat tornyait is látni „Támadás! lehetett másnap reggel megjelent a Bőszülten morajlanak fel hadseregparancsnokság hadi- De menjünk tovább! Ojabb a lövegek, robbannak a töl- jelentése: kalauzunk akad, Somoskő „A 6. vörös hadosztály széles arcvonalon, nagy területre széjjelosztva indult támadásra Losonc irányába és az ellenséges erőket félig átkarolta”. újfalu község tanácsának el- nökasszonnya. — Fiatal lány voltam még _cj_iypa,läHKi asszony, 0 uuhua... , . akkor de jól emlékszem arra Szin„te napok alatt elérték letárok Sokan elvéreztek, soJobban hittek a győzelem- már nagymama. Ki gondolna Emlékezetes napok marad- a nagy csatára _ mondja a ta- a győzelmes harcok során kan adtak eletuket a szent ben ők s még sok ezer mun- erről a csendes, öreg paraszt- nak a nagy csata egyes álló- nácseinökasszonv _ Alliunk Zólyomot, Garamberzencét. ü£vért> soraik mégis egyre kás, mint a frontokat járt asszonyról, hogy valamikor, másai. Május 10. Megérkezik -mutat a régi Amerre elhaladtak mindenütt duzzadtak> cSyre többen ratisztek, mint a magukat nép- negyVen esztendővel ezelőtt, a 6. vörös hadosztály. Május ““ g . g Amerre elhaladtak, mindenütt gadtak fegyvert, álltak be a vezéreknek kikiáltó szociál- leánykorában telerakta keb- 15-16. Nehéz ágyúkat, hegyi ^e^í nem messze innen ne- lelkesen f°2adtak oket a Pr°‘ harcolók közé. demokrata* vezetők. Az ő gon- lét röpcédulákkal, Vörös Űj- lövegeket vontatnak fel a . öADfegvver Kosárban ködolataikat, az ő elképzelései- sággal, s átment a fronton. Karancs oldalára, a somoskoi * |P zsákban hordtuk ide két tükrözték a tanácskor- A komisszar térképet rajzolt vár romjai közé, a somosko- mnyben^zsákban^hordtuk_i _ — -F/AlViÍtzÓcqí • Mpf?védiük__X naónon oArVidn ínfallisi vámháí m ány felhívásai: „Megvédjük nekij 5 pedig szépen, sorban újfalusi vámház mellé. A ^Steüek^De "jól Salgótarjánt!” .,Állj közénk! , belerajzolgatta, hol állnak a felderítők, kisebb önkéntes esett az akkor a kat0náknak! Be a vörös hadsereg .e, fehérek csapatai, hol helyez- csoportok rajtaütésszerű vál- Kevés ház volt a faluban, 80. hadosztály katonái hatat ték el a tüzérség lovegeit, s ... , . , , .. , fordítottak az: árulóknak, a merre építik ki állásaikat. A lalkozasokat hajtanak vegre. ahol ne adtak volna enni a gyáva tiszteknek. Számukra leghátborzongatóbb jelentése Az 1-es és 2-es vörös tüzér- vöröskatonáknak. De érhető már csak egy parancs volt: arrdj számolt be, hogyan ezred lövegei közben rend- is, sokan voltak közöttük a proletárdiktatúra parancsa. akasztották fel az osgyáni szeresen nyugtalanítják az el- falubeliek, testvérek, rokonok. Rármpnnvire neheznek is lat- »1H p^viittmnködött a „ ., , , _ so lépcsőben vedelemre be- * ómLtktzb Bármennyire nehéznek is lat- hírót, aki „együttműködött a szott a helyzet, nem veszi- vörösökkel”. Elbeszélései, az tették el a győzelembe ve- ellenség hátában szerzett tatéit hitüket. pasztalatainak átadása, forral— Komisz helyzet volt — ta a vöröskatonák gyűlöletét, emlékezik vissza arra az idő- erősítette a harci elszántsá- re Sukerek Lajos elvtárs, a got... munkásezredek akkori politi- Nagy Béla tanító század- kai biztosa. — Láttuk a szó- parancsnok volt a 40 év cialdemokrata vezetők áru- előtti harcokban. Ügy emlék- lását, felderítőink jelentették, szik a csapatok elhelyezkedé- hogy az akkor még előrenyo- sére, a harcok minden moz- muló fehérek ölnek, foszto- zanatára, mintha azóta csak gatnak a falvakban ... Mi egy-két hét telt volna el. magunk, öntevékenyen szer- ö sorolja el, hogyan, hol Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulóját. Ez- veztük a munkásszázadokat, találkozott a csepeli vörös úttal a töméntelen felidézésre méltó élmény közül a zenei Jártuk az üzemeket, bányákat vasasezredbeli, debreceni épí- jellegű eredményekről emlékezünk meg. és volt olyan nap, amikor tőmunkás zászlóaljbeli, a III. Már az 1918-as forradalmi kormány Reinitz Bélát százan, százötvenen beálltak vörös gyalogezredbeli harco- uevezi ki a zenei ügyek kormánybiztosává. (Reinitz a Negyven esztendő múlt el azóta. Ezer és ezer tanúja él a hősi harcoknak, ezer és ezer öreg harcos sebei bizonyítják, hogy a nép felszabadulásáért, a munkások hatalmáért negyven esztendővel ezelőtt az egész magyar nép síkra szállt. Az új nemzedék, a győzelemre jutott néphatalom fiai híven őrzik ezeket a nagy, szent s lelkesítő emlékeket, s a jelen harcaihoz erőt, bátorságot merítenek az egykori vöröskatonák dicső tetteiből. Pásztor Ferenc százados a Magyar Tanácsköztársaság zenei vívmányaira A közelmúltban ünnepelték országszerte a Magyar a vörös hadseregbe. sokkal. Népszava zenekritikusa, elismert zeneszerző, számos Ady EgTT'T" Sokszor mondtuk — és le- — Jártam az I. világháború vers megzenésítője). Ezt a megbízatást a proletárdiktatúra írtuk: a salgótarjáni harcok frontjain, sok embert ismer- kikiáltásakor a Közoktatásügyi Népbiztosság is megerősíti. hősei egyszerű munkások, tem — meséli az idős, ősz- Reinitz nagy lelkesedéssel lát hozzá a reformok megvalósíbányászok voltak, akik szí- hajú tanító. — Sehol nem tásához. Intézkedéseiben a már akkor nagy népszerűségvükön viselték a proletár- találkoztam ilyen lelkes, fe- nek örvendő és köztiszteletben álló három fiatal titán: Kodály Zoltán, Bartók Béla és Dohnányi Ernő véleményére támaszkodik, őket választja a zenei direktórium tagjaivá. Bartók Béla egyik sajtónyilatkozatában a következőként foglal állást: „Nálunk sok nagy tehetség lappang a szegény nép gyermekei között, akiket örökre betemet a meg nem ismerés, a tanulás és felismerés hiánya. Ezen gyökeresen csakis a népiskolai énektanítás megreformálása segíthet”. A Tanácskormány természetesen gondoskodik az ifjúság zenei oktatásáról. A Budapesti Munkás- és Katona- tanács egyik rendelete kimondja: „Hogy a zenekultúra terjesztését szélesebb rétegben lehetővé tegyük, felhívjuk az iskolák vezetőit: sürgősen írják össze mindazon proletárgyerekek nevét, akik valamilyen zenetanfolyamra beiratkozni óhajtanak”. Nagyon tanulságos, hogy az ingyenes zenetanítás nem korlátozódik a fiatalokra, a dolgozó felnőttek számára is elérhetővé válik a zenetanulás, melyhez a Közoktatásügyi Népbiztosság rendelkezése még hangszert, illetve zongoragyakorlási lehetőséget is biztosít. Az 1919. február 14-i minisztertanácsi ülés a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémiát Országos Magyar Zene- művészeti Főiskolává szervezi át. Az igazgatót nyugdíjazzák, az új igazgató Dohnányi Ernő világhírű zongoraművész lesz és az újonnan rendszeresített aligazgatói állást Kodály Zoltánnal töltik be. Ugyanakkor a zenefőiskola tanárai az egyetemi tanárokkal egyenlő rangot kapnak. De nagy változások történnek az Operaháznál is. Az emlékezetes március 21-én Strauss: Denevérje kerül előadásra. A II. felvonás alatt érkezik meg a színházba a „Itt tanyáztak a tüzérségi figyelők” - mutatják Czikora bácsiék, akik negyven esztendővel ezelőtt mindketten itt harcoltak. proletárdiktatúra kikiáltásának híre. Az előadás félbeszakad. Valóságos ünnepség kerekedik. A zenekar tagjai rázendítenek a Marseillaise- re, majd az egyik főszereplő a közönség örömújongása közepette bejelenti a nagy történelmi eseményt. A „Magyar Színpad” című színházi napilap vezércikkében a következők látnak napvilágot: „A forradalmi kormányzótanács első nagyfontosságú és üdvös rendelkezése volt az, amellyel a színházakat a proletárkultúra szolgálatába állította. A Közoktatásügyi Népbiztosság március 25-én rendeletet ad ki a színházjegyek szétosztásának új rendjéről”. Ezt úgy valósítják meg, hogy a színházjegyek többségét a szakszervezeteken keresztül osztják szét. Erről a megoldásról a „Vörös Újság” a következőképpen nyilatkozik: „A Kormányzótanács... megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a proletariátus... hozzájusson a minden vállalkozói érdektől mentes, tiszta művészeti kultúrához”. Majd munkás-előadásokat kezdeményeznek és Vöröskatona estéket rendeznek a most már Magyar Nemzeti Operaházban. Egyszóval a Tanácsköztársaság néhány hete alatt soha nem látott mértékben kivirágzik a zenei élet. A hangversenyek is fokozott népszerűségnek örvendenek. Beethoven: IX. szimfóniája a rendezvények közkedvelt műsorszáma lesz. Többek közt az április 12-i Vöröskatona-esten is felcsendül. Az ünnepi szónok ajkáról a következő helyezető szavak hangzanak el: „Hajtsuk meg alázattal a fejünket Beethoven, a dicső forradalmár előtt. A IX. szimfónia halhatatlan szépségeit most a tömegek életének alkotó részévé tesszük. Ez forradalmi munka, igazi szocialista kötelesség”. Ennek szellemében a színház-, opera- és hangversenylátogatók soraiban jelentős többségben található meg a mindenfajta kulturális megmozdulástól eddig elzárt, de arra leginkább méltó munkásosztály. A színházi előadások és a komoly zenei jellegű műsorok iránt egyre fokozódik az érdeklődés. A Népszava erről június 25-én már így számol be: „A proletáriátus tolong a múzsák hajlékai előtt. A dolgozó ember jutalma a művészetekben való elmélyedés és az emberi élet szépségeinek megismerése. A munkásság úgy érzi, hogy a művészethez és kultúrához joga van, ezt élvezi és értékelni tudja“. A Közoktatásügyi Népbiztosság jelentése szerint 1919. március 21 és június között Budapesten 56 zenei jellegű előadás zajlik le, több mint 40 ezer hallgatóval. A koncerteket általában műsorismertetés előzi meg. Erről
