Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-02 / 35. szám

REGI MÁJUS ELSEJEK

1890 május elsején ünnepelt először együtt a világ forradalmi proletariátusa. 1889-ben, a II. Internacionálé első, alakuló kongresszusán, a francia küldöttek javaslatára elhatározták, hogy nemzetközi munkásünnepséget rendeznek 1890. május 1-én. A kongresszus határozata kimondta:

„Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon a munkások követelik a hivatalos szervektől (hatóságoktól) a napi 8 órai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresz- szus többi határozatának megvalósítását.

Tekintettel arra a tényre, hogy az Amerikai Munkásszövetség 1888 decemberében St. Louisban megtartott kongresszusa már elhatározta egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május 1-én, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául.

A különböző nemzetek munkásai, a saját országuk körülményeinek megfelelő módon szervezzék meg a tüntetést.” A felszabadulás idején még korántsem

Ekkor még nem volt szó május elseje rend- dőlt el, hogy a munkásosztály győzi-e le a szeres, minden évben történő megünneplésé- volt uralkodó, kizsákmányoló osztályokat, ről. Az első május elseje nagyszerű világmé- megteremtve a szocializmus felépítésének retű sikere után azonban a munkásság világ- alapjait, vagy pedig a kizsákmányoló osztá- szerte természetesnek tartotta, hogy évről lyok győzik le a munkásosztályt, visszaállítva

Az első seregszemle a felszabadulás után

évre megünnepli május elsejét. így vált ez a nap a munkásosztály nemzetközi harci ünnepévé.

Az első május elseje

1890.

között ezeket mondotta:

„Ami a munkásokat egy fővel gondolkozni, egy szívvel érezni tanítja, az a gazdasági fejlődés felismerése, a felismerése annak, hogy a mun- az kásnak saját létérdekén és saEbben az időben Magyaroremlékeztető felhívást:

„Munkások, elvtársak!

Tartsátok figyelemben _

1

890. évi május elsejét! Gon- ját sorsán magának kell segí- doljatok folyton a nyolcórai ienie, egyetemes, céltudatos munkaidő kivívására!“ eljárással. Nem mulatós kedNagyarányú felvonulást _ véért jöttünk ma itt össze. Mi

m

int akkor mondották, „kör- a mai napot, mint új korszak menetet“ terveztek, de ezt a kezdetét ünnepeljük.“ rendőrség nem engedélyezte. A magyar burzsoázia iéle- Igy tehát a tömegek kisebb lemmel vegyes kíváncsisággal csoportokban vonultak a Vá- várta május elsejét. Másnap rosligetbe. Itt az Aréna előtti fellélegezve írta a Budapesti szagon megalakult szociálde- téren folyt le a gyűlés. Újság: „Nem következett be

rrPar,t* i “ A résztvevők számát 60 000- az, amitől sokan, nagyon sonrn^rfií.ct tJ vezette a re becsülték. Budapesten ad- kan féltek a fővárosban, nem p • dig soha nem látott hatalmas történt kár a polgárok vagyoAz 1890-es első május else- tömeg volt ez. A gyűlés, ahol nában, s életük sem volt egy jére a magyar munkásmozga- felolvasták a szentpétervári pillanatra sem veszélyeztetve.1 lom harcos lelkesedéssel ké- munkások üdvözlő táviratát Hasonló munkástüntetések szült fel. Természetesen már is, a 8 órás munkanapért foly- zajlottak le nagyobb vidéki 1889-ben az Internacionálé tatott harc és a nemzetközi városokban is. Es ha ez a alakuló kongresszusáról szóló proletárszolidaritás jegyében május elseje nem is „veszé- beszámolók megemlítették a zajlott le. lyeztette a polgárok vagyonát

május elseje megünnepléséről Felszólalt Engelmann Pál is, és életét“, mégis jelentős ese- szóló határozatot. 1890 január- aki — ha nem is teljes kö- ménye volt a magyar munkától kezdve pedig a párt vetkezetességgel — ebben az kásság osztályharcos szervez- központi lapja, a Népszava időben a marxista irányzatot kedésének, politikai öntudatra minden számában közölte az képviselte a pártban. Többek ébredésének.

Május elseje Tanácsmagyar országon

a régi, népellenes, polgári társadalmat. Az 1945-től 1948-ig terjedő időszakban, évekig tartó szívós harcban, az MKP vezetésével a munkásosztály kiszorította a hatalomból a tőkés osztályok, a levitézlett nagybirtokosok, gyárosok, bankárok nyílt és titkos képviselőit, megteremtette a munkásosztály szilárd, megbonthatatlan egységét, kivívta a proletariátus diktatúráját.

Ebben a küzdelemben évről évre jelentős állomás, harci seregszemle, a további harcokra való felkészülés volt május elseje megünneplése.

Magyarország dolgozó népe ezen a május elsején a felszabadító Szovjetuniót és győze- céltudatös delmes hadseregét ünnepelte elsősorban.

Május elsején számolt be Budapest és az ország munkássága a nagy proletár ünnepnap tiszteletére rendezett munkaverseny eredményeiről. Rombadőlt üzemeket újjáépítve, összetört gépeket kijavítva, szerszám- és anyaghiánnyal küzdve, napi egy tál ételen

élve mutatta meg ekkor a magyar munkásság: mire képes, ha megszabadul az elnyomás jármától.

Nagygyűlés a Hősök terén, felvonulás Budapest utcáin: negyedszázadon át vágyott erre, álmodott erről, harcolt ezért a magyar munkásosztály, a kommunista párt.

A felvonuláson, a gyűlésen ott volt a dolgozó nép, a munkásosztály Budapestje. Határtalan lelkesedéssel emelték fel szavazásra százezrek a kezüket, a május elsejei nagygyűlés határozati javaslatának utolsó mondatánál:

„Budapest munkássága május elsejei nagygyűlésen kinyilatkoztatja tántoríthatatlan akaratát: soha többé nem tűri, hogy Magyar- ország idegen érdekek uszályába kerüljön. Budapest dolgozói megfogadják, hogy az egyszer kivívott szabadság lobogóját soha többé nem engedik kezükből kiragadni. Éljen a szabad május elseje!“

1945 május elsején az egész országban tíz- és százezrek vonultak fel, ünnepelték az annyira várt, drága szabadságot. Valóban feledhetetlen élmény volt, méltó párja a negyedszázaddal előbbi 1919-es szabad májusnak.

Mégis lesz szocialista Magyarország!

1957.

mények menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről m

1945-ben a magyar nép azt ünnepelte, hogy elvesztette láncait, 1957-ben azt, hogy oly

Sta^aSLátTtTszS ellenforradalom 'posványába né?nek az önzetlen és áldo- és békés év hatalmas vívmá- süllyedt áruló Nagy Imre-cso- zatkész segítséget nyújtó SzovEzen a május elsején azt ünnepeljük, hogy a magyar

1919.

nyalt- porttal, másrészről az ame

Budapesten és vidéken száz- rikai nagytőke által vezetett megvédelmeznie a és százezrek tüntettek a mun- nemzetközi imperializmussal káshatalom, a proletár szoli- szövetkezett, megdöntéssel fedaritás és a békeharc mellett.

Kádár János elvtárs mondotta a budapesti nagygyűléjetunió támogatásával sikerült szocializmus ügyét, és így a magyar prletárdiktatúra, annak munkás-paraszt állama, a Magyar

1919 május elseje külön nagy fejezete a magyar május elsejék történetének. Ezen a május elsején, először a történelemben — és hosszú ideig utoljára — szabadon ünnepelt a magyar proletariátus, szabadságát ünnepelte a magyar dolgozó nép.

Az 1919 márciusában alakult Kommunista In- ternacionálé lángoló felhívásban szólította harcba május elsejére a proletariátust. Ismertette e nap történelmi jelentőségét és azt. hogy a szociáldemokrácia, a második Internacional^. ~I ,*^ilöPös.er'. .. . . „A Magyarországi Tanács

«

elsejét. A felhívás így fordult a világ munkásságához:

„1919-ben megalakult a vő

nyegette a Magyar Népköz- társaság társadalmi rendjét.

Halálos veszély, a megsemmi- Népköztársaság él! sites veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat, a proletariátus diktatúráját Magyar1957 május elsejének történelmi jelentősége abban van, hogy a munkáshatalom elleni veszélyes, véres támadást, a

burzsoázia hadseregei megtá madták a magyar proletárálla- sen:

mot és éppen május elsején , ...................

é

rték el a csehek Miskolcot. "MlhJ& kulonos Jelcn' a románok pedig Szolnokot, tosege Iz 1957-es magyar ma. ,. . . . . ,, , jus elsejenek népünk szaA május elsejei határozat mára. és nugodtan mondhat- ,

alapján néhány nap alatt csu- juk, nemzetközileg is? Abban, orszaQon. Veszélyben volt népén Budapesten csaknem száz- hogy ezen a napon az októ- pünk nemzeti függetlensége, súlyos megpróbáltatásokat a

ezer munkás jelentkezett a £ jgßg*1? JunkáZlztty “ béke ™ye éppen úgy, mint magyar nép leküzdötte és ma

Vörös Hadseregbe. nemzetközi segítségével döntő a gyárak, a bankok, a bányák a szocialista országok testvéri

1919 május elseje így vált győzelmet aratott magyar dől- államosítása földosztás családja tagjaként, népünk

fordulópontjává annak a küz- oozo nép ünnepit szabadon ’ 11 lotaoszias,

delemnek, amelyet a magyar m(Úus elsejét, a proletár nem- mindazok a nagy vívmányok, barátainak örömére, ellensémunkásosztály hatalma meg- zetköziség ünnepét.

tartásáért folytatott.

Az 1956. évi októberi

melyeket népünk a társadalmi ese- haladás 12 éve alatt elért.

geink bánatára szabadon ünnepli május elsejét“.

TILALOMSZEGÉS

I zott a magasból.

I — Hát milyen legény vagy?

Fehér Zoltán, Falusi Péter ^csapatának legfiatalabb tagja rákapaszkodott a légakna harmadik létrájára. De még négy létra a feje fölött volt.

— Ügy, ahogy megbeszéltük. Én meg majd gondoskodom róla, hogy Zolinak is legyen valakije.

Nevettek rajta. Talán mindenki tudta az öreg tervét,

az oda két üressel. Látta, hogy csakA „TYTÍi’,

Kocsis Bálintot derékban

. - — r--------- kapta egy nagy kő. A lezú- ...... ,. , .

ü

nnep az egész világon, - dúló kőtömeg majdnem tel- mindenki ott volt, ahol megmondja a csapat köztisztelet- jesen maga alá temette. Nagy beszélték: A kolóniák fölött,

volt a nyomás, recsegtek, roI parkodj Zoli! -hang- 12-es, meg a 16-os az..

kellene pekik.

— Május elseje az proletárben álló vezetője. — Igaz, Zoli fiam?

— Igaz, Péter bácsi.

— Nohát akkor! Május elMájus elsejéről volt nevezetes ez a hely. Délután

a „kis táncplaccon”. Valamivilág forradalmi proletariá-}Spurcs§in recsegett az egész seíe’ az má-jus-el-se-je. Abá- ladék alól. Most már újból P^accon

J. - ____________4-7. '' : ________' _ ' SS - ... _ _ , nvutriűctűr orr voorv WÓot.o ~ .*-4. ---------- „ ______í. ________ mnst IS

p

ogtak az ácsolatok, de Zoli kor. ’s itt ünnepeltek május nem futamodott meg, kika- elsejét, meg itt tartottak a parta Kocsis Bálintot az om- majálisokat is. A kis tanc------- - tilalom ellenére

t

us a nemzetközi egységé-))penészszagú tákolmány. Né- nyamester, nek emléknapját, a prole-SWlyik létrafok már olyan mesteriviv-uen meyuiuK.u.it a w- táf ünnepévé avatja. E»korhadt volt hogy életveszé- ~ A bán>'a száján már nem

ros Internationale a kommu- B minder! Vmunka szüne-l\lves Tolt beleka^szkodnL lehet kimenni, mert ott bizntzmus Internacionáléja. A mi — — —>$lyes volt belekapaszkodni

Harmadik Internacionálénk, a ' .. hanSzott a

világ munkásságának nemzet- A v°ros Újság irta majusftujabb biztatás. közi szövetsége, azt a felada- elsejei beszámolójában:

tot állítja maga elé, hogy a Először éreztük az igazi má-^^yán^a^émltemek ”mint- i°’ h°SF május elsején azon

tosan ott állanak a csendőrök. Bármilyen magas és veszé- , Idegesítő ez a hang. Ügyis !yes, is a, légakna, bármilyen (minden pillanatban olyan ér- nyirkos es ,buzat°s *s» arra

az meg bánya- együtt van a csapat, össze- most is fellobbant a tűz. Volt szoktak, mint egy család. A aki ingujjra vetkezett. Ott

harc, a küzdelem kötötte így ^ közöttük Peter bácsi is, össze őket inggombja mellett pirosló

újd ki magad, gyerek mezei virággal. Szalonnát süF

ondtak olinak CSöpögtették a zsírját. A tisz- mosolyogva. Dóznit tástól egy kicsit beljebb, nagy toltak elé. Zoli is bokor tövében ütötték fel a cigarettát sodort, úgy hall- konyhát. Ittak, ettek. Kedé- gatta az „öreg” szavait. __ lyes, vidám lett a hangulat, — Amióta eszemet tudom, mert különösen a férfiak

mindig megünnepeltük má- gyakran emelgették szájukjus elsejét. Leselkednek az hoz az üveget is.

isonaK. ^bekror®h0tták a lelósü’ % ~ Ne ^ál már Zoli "

Ledobta lámpáját, azután aFcsak meev a maga útján Próbalkozott Soós Anna a jó

maga is a lámpa után ugrott. ^hogTmoft “Ä Sílatban léVŐ fiatalem*

— Tlo Ú7iitón OTrorűlzolr i . jül - i.n_i_____í.______________í____A UClicl.

t

öttek. Hagymás kenyérre

burzsoáziát megdöntse és a jus diadalmas boldogságátAÖ vajaki nadrágon ragadná. keresztül távozzunk.

nemzetközi Szovjetköztársasá- amelyről annyi májuson foj-Y got megteremtse. A mi Har- tott lázongással álmodott ac madik Kommunista Inter- proletárjogtalanság s a prole-)

Lihegve kúszott felfelé. Néha két fokot is lépett egyszerre. össze-összerezzent,

nacionálénk kezébe veszi má- tárnyomor. Tegnap Budapestttmcrt ott csengett a fülében deszkakerítés féléjéről mojus ßlsßjß Yi6inz6tJcozz Ít?iíi6p6” 6Ó0 000 ßluTjoTTiottJci es Jczzsuk"bánysiTiGstGr korholása nek megrendezését...“ mányoltja megváltását ürme-?? _ Maguk miért nem dolA testvéri szolidaritás árad pelte a tavaszi ég kupoIájafSgoznak? az orosz szovjet kormány üd- alatt.“ > a csapat tagjai meg csak

— Én is itt vagyok! — hallatszott az ismerős hang.

Zoli a légaknát körülvevő

solygott. Ö maradt utolsónak.

vözlő táviratából is:- De

azután gyerekek.., tották a tilalmat, nem szabad

Szerte az országban, Oros-«n®zték az előttük álló em- pofa be! — kezdte az öreg. még gyűlést tartani sem, de

— Ugyan Annuska, hát még nem is ittam.

... .. ....... _____... ______________ „„ .. . . „ y„iv _ ...... „ _______ Fehér Zoli a bányában lej

esen üdvözöljük Magyaror- vakhan, ahol annyi nagy csa-(< T'?,en<^ ,Ya”’ ,T'*ntba nem is a legidősebb, de jó bányász, szélt, hogy Ferenc Jóska ide- gény volt, de a leányoknál

i unJ}e.P a ~ házán, Hódmezővásárhelyt,))bert» keze^?n ^ rerfokost. Becsülték ezt az embert, majd úgy egymás között...

halmából különösen oromtel- Gy5rött} városokban és fal-)? “ Nem femek a bőrükben. Nemcsak azért, mert ő volt — Már apám is arról beszag és Bajorország hősiesen tát és kis ütk8zetet vívott a.')nekik szólnának.

küzdő munkásnépét, amely

Tekintélyes szakember. Ér- jében is nagy ünnepe volt ez rendszerint inába szállt a bámagyar proletariátus és a(< - Hit május elsejéznek? tett az emberekkel való bá- a munkásnak. Ilyenkor kivit- torság. Most azonban, mintha

eloorsi harcot folytat a dől- dolgozó parasztság május sza-»Maguk már nem gyermekek! násmódhoz. Ha fáradság, tek egy-egy hordó sört a sza- kicserélték volna. Üszott a

gőzök nemzetközi testvenesu- badságáért, „szabad ünnepet<<MeglátÍák> baí lesz belőle! vagy kimerülés vett erőt a badba, oszt iszogattak, mula- boldogságban, hiszen Péter

léséért vívott küzdelemben es ÜUek szabad embered és a>>Én mindenesetre jelentem!... csapat tagjain, Péter bácsi toztak ezen a napon az em- bácsi Annát is magával hoza munka felszabaditasáert viu„raszóió diadal látszott az?? Amikor elkotródott, Falusi egy-két szóval „új életet” te- berek. ta. Annát, akit Zoli titokban

inhír, »nmi miÁnhÁhmnihtm. • . . ... >?Péter bácsi, a csapat vezetője remtett. Károly is, Imre is, Elindultak hazafelé. Végig- szeretett, de ezt a titkot minemberek arcán“.

folyó nagy világháborúban.'

A proletariátus forradalmi

hatalma május elsejét törvé- Az ország proletariátusa,>>azt mondta:

nyes ünneppé nyilvánította. A dolgozó népe azonban nem-% — Mondjon a bányamester, __________

_ . . , ,. csak ünnepelt, hanem fegy->>amit akar! öt azért fizetik, már ő is átesett a tűzkereszt- zet szorítottak volna, Péter val. Csakhogy ha az anyagi

íorraaaum Kormanyzotanacs verkezett jg a nyugati im-<<Mi tudjuk a kötelességünket! ségen. Egy fél éve nagy sza- bácsi még megjegyezte. lehetőségeket is számításba

LXXX. számú rendelete ki- perialista hatalmak zsoldjában^ Feloldódott a nyelve a csa- mondta: álló csehszlovák és román pat többi tagjainak is. A

végigsimította a bajuszát és meg Kocsis Bálint is belevaló mentek a bércen. Bementek denki világosán látta.

bányász volt. A Zoli gyerek a kocsmába, lehörpintettek Már többször elhatározta, a legfiatalabb közöttük, de egy kriglivel, de mielőtt ke- hogy komolyan beszél Annár ő is átesett a tűzkereszt- zet szorítottak volna, Péter val. Csakhogy ha az anyagi

jen. Egy fél éve nagy sza- bácsi még megjegyezte. lehetőségeket is számításba

kadást kaptak a munkahe- - De aztán pszt!... - tar- vette, föllángolásait az enerlyen. Zoli éppen akkor ért tóttá mutatóujját a szája elé. giátlanság, lágy levertség