Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-13 / 38. szám

rT~~ 1959. május 13. NÓGRÁDI NÍPÜJSÁG Nagyobb lehetőségek — nagyobb eredmények Vékony, barna ember Cson­tos Antal, a szanaai L,enin Terme toSzovetkezet brigaáve- zetöje. Lebukott már a nap a hegyek köze, alaobhagyolt a muitna a földeken, ae őt még ott találtuk a Ktskér- pusztau, ahol a Lenin Ter­melőszövetkezet központja van­— Így csinálom ezt nap­nap után — kezdte a magya­rázatot, miután arról érdek­lődtünk, hogyan is telik el a brigadvezeto napja. — Nap­közben épp eleg tennivalóm akad. Ilyenkor este írom be a végzett munka után a mun­kaegyseget. Csontos Antal január óta dolgozik újra a termelőszö­vetkezetben. De ismeri mar régebbről a szövetkezést, a közös munkát. Azért is jött vissza, mert hiányzott neki a megszokott munka, meg ahogy visszaemlékezett, nem is keresett rosszul a szövet­kezetben. — Meg voltam elégedve már akkor is a keresetemmel, melyet munkám után kap­tam, azóta meg már jóval na­gyobbak a lehetőségek, amelyből az következik, na­gyobbak lesznek az eredmé­nyek is va termelőszövetkezet­ben. — A 3004-es rendeletről beszélt, amely igen nagy se­gítséget ad a Lenin Termelő- szövetkezetnek, ha okosan élnek a lehetőségekkel. — Számoljunk csak durván, — mondta Csontos Antal — a három és fél hold normál- holdnyi munkát lekötöttük a gépállomással. Ez nem keve­sebb, mint 20 ezer forintot jelent. A műtrágya felhasz­nálásunk sem rossz az idén. Ez is legalább 18 ezer forint kedvezmény. A további beszélgetés so­rán azután kibontakozott a termelőszövetkezet gazdálko­dásának új iránya. Most már, ha nem is sokat, de rendsze­resen biztosítanak munkaegy­ségelőleget a termelőszövet­kezet tagjainak és a 30 fo­rintos munkaegység értéké­nek megvan a reális alapja. — Az idén 13 szarvasmar­hát vásárolunk. Ily módon felfrissítjük tehénállomá­nyunkat, s hizlalunk is szarvasmarhát. Tovább bő­vítjük a juhállományt, bár már így is 600 darab van, de csak hadd legyen, túl a he­gyen van legelő bőven­Ezeket már kint a pusztán mondta, amíg nézegettük a Lenin Termelőszövetkezet portáját. Megmutatta Csontos Antal az épülő baromfiházat, mert 500 darab előnevelt csirkét hoznak nemsokára. Ahogy beszélte, ennek egy részét leadják, ha elérik a megfelelő súlyt, a visszama­radó részből pedig meglesz a termelőszövetkezetnek a törzsállománya. Hát ezért nehezebb most már a brigádvezető dolga. Erősödik, fejlődik a gazdaság, igényesebbek a tagok. Ahhoz pedig, hogy megfelelő ered­ményeket érjenek el, helyes munkaszervezésre, jól irányí­tott munkára van szükség. Csontos Antalnak is korán kezdődik a nap. Hat órakor már itt van az irodában. Há­rom erőgép, lófogatok dol­goznak az ő irányítása alatt. Azután ö osztja el a kézi­erőt is, oda juttatva a több embert, ahol nagyobb szükség van a munkára. De hogy ezt megállapíthassa, ismernie kell a területét. — Nagy a határunk, azért naponta kétszer is megjárom, így tudom csak ellenőrizni a munkát, s így vagyok nyu­godt, hogy csak azért a mun­káért írtam be a munkaegy­séget, amelyet el is végez­tek ... Így lesz eredményes az esztendő a szandai Lenin Termelőszövetkezetben is. V.-né A Maldive-szigetek eseményeiről Az Indiai-óceánban Ceylontól 650 kilométerre délnyugatra fek­szik a brigád védnökség alatt álló Maldive-szigetek szultánsága. A közel 7000 sziget és szirtből álló szigetcsoport összesen csupán 300 négyzetkilométer nagyságú, tehát Budapest területének csak kéthar­mada. A Maldive-szigetek lakói­nak száma 82 000 fő: a szigetcso­port gazdasági jelentősége el­enyésző. A közelmúltban a szigetcsoport déli részén Rua Muluku sziget és a Huvada, valamint Addu atollo- kon „Egyesült Suvadive Szigetek” néven új „állam” alakult. Az ál­lamalakulás oka az a tény volt, hogy a Malvide-szigetek kor­mánya nem tartotta kívánatosnak a szigetcsoporthoz tartozó Gan szigetén brit repülőtámaszpont ki­építését. A brit hatóságok vá­laszul szeparatista lázadást robban­tottak ki^ és a szigetcsoport déli részén alakult új állam vezetői természetesen hozzájárultak a brit repülőbázis létrehozásához. Gan sziget lakosságának támasz­pont-ellenes tüntetéseit a helyi hatóságok kegyetlenül elfojtották. A Szovjetunióban a hétéves terv idején megkezdődik a világon egyedülálló, legrövidebb, két pihenőnapos munka­hétre való áttérés. A termelés növelésével párhuzamosan hogyan valósul meg a munkanap és munkahét rövidítése? Elsősorban a munkafolyamatok további gépesítése és automatizálása út­ján. 1958-ban 350 automatasor működött a Szovjetunióban. Ez a szám 1965-re 1300-ra emelkedik. A gépek, a telemecha­nika, elektronika felhasználása, a munkafolyamatok létesí­tése megkönnyíti és termelékenyebbé teszi a munkát. A Gan szigeten létesítendő repülő­támaszpont stratégiai jelentőségét az adja meg, hogy a London- Cyprus-Aden-Szingapur, tehát a Távol-Kelet felé vezető légi út­vonal egyik fontos állomása, mi­után Nagy-Britannia az indiai és a ceyloni repülőtámaszpontok fel­adásra kényszerült. Gan sziget továbbá összekötő kapocs lehet az afrikai Mombasa és Szingapúr, valamint Mombassa és Ausztrália repülőterei között is. Jelmagyarázat: 1. Brit repülő­támaszpont, 2. Brit repülőtámasz­pont építés alatt. Megkezdte munkáját a külügyminiszterek értekezlete Az MTI tudósítójának jelentése a genfi külügyminiszteri értekezlet megnyitó üléséről MTI tudósítója jelenti: A genii külügyminiszteri érte­kezlet megnyitását a négy nagyhatalom képviselőinek hosszas, nem hivatalos tárgya­lásai előzték meg. A tanács­kozások középpontjában az a kérdés állt, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttei milyen minőségben vegyenek részt a konferencián. Az értekezlet megnyitására ezért csak délután hat órakor kerülhetett sor a nemzetek palotájában, az ENSZ európai székhelyének tanácstermében. A konferencia megnyitása előtt módot adtak a világ minden tájáról egybesereglett újságíróknak, a fotó- és film­riportereknek, . hogy meg­tekinthessék, illetve lefényké­pezzék az üléstermet. Mindkét német delegáció egyelőre tanácsadói jelleggel vesz részt az értekezleten, mi­után Brentano bonni külügy­miniszter kijelentette, hogy a Nyugat-Német küldöttség nem kép­és kíván a nagyhatalmak viselőivel egyenrangú egyenjogú szerepet betölteni a tanácskozásokon. Brentano ezt azzal a régen túlhaladott bonni felfogással próbálta megokolni, hogy a német kér­dés rendezéséért kizárólag a győztes nagyhatalmakra hárul a felelősség. Ilyenformán a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének, a nyugatnémet küldöttséghez hasonlóan, egye­lőre szintén csupán tanács­adói státusa van a külügymi­niszteri értekezleten. Lehetsé­ges, hogy ez a helyzet a kon­ferencia folyamán még meg­változik. A hétfő;i megnyitó ülésen a Német Demokratikus Köztár­saság delegációja, Bolz mi­niszterelnökhelyettes és kül­ügyminiszter, a Német Szö­vetségi Köztársaság küldött­sége Grewe washingtoni nagy­követ vezetésével jelent meg. Brentano külügyminiszter nem vett részt az ülésen. Feltámad-e a békés együttélés genfi szelleme ? uj az A világban kialakult erőviszonyok mérlegén „erőpolitika” megméretett és könnyűnek találtatott. Az Egyesült Államok és hideg­háború partnereinek végre fel kell ismerniök azt a — számukra — zord igazságot, hogy a szputnyikok és a szov­jet űrrakéta jelezte gazdasá­gi, katonai, s egyszersmind politikai erőeltolódás — tar­tós történelmi irányzat. A Szovjetunió impozáns „érd utói és hagyd el Amerikát!” programja szükségképpen meggyorsította Nyugaton is annak felismerését, hogy az idő nem Washingtonnak dol­gozik, s a kelet-nyugati ta­lálkozó további halogatása csak gyengítheti a tárgyalás helyzetét, ennek felismerése jegyében indultak meg Genfben a tárgyalások. Ami pedig a tárgyalások alternatíváját, a „gombnyo­másos” háború lehetőségét illeti, — erről Amerika már lekésett. Azok a bizonyos „gombok” már az innenső oldalon vannak! És senki nát magyar királyi alezredes. Fehér kesztyűjét a kezében lobogtatta, kardját csörgette. mit sem hallott. Csak az ura letört, meggyalázott ember­sápadt, sovány arcát látta, arc látszott. Valami hevültség, csak azt a két kövér könny- valami robbanásig feszült el- varára és megmondom a pa­Szigorú tekintettel nézett az cseppet nézte, amely lassan, szántság. összeterelt munkásokra. In- csillogva görgött végig a fér- — Nem megyünk, maradunk ressék, mint én az édesapám SSnyezője, hogy — országaik előtt sem titok, hogy az Egyesült Államok — törté­netében először — egy eset­leges világháború első számú célpontja lenne. Az imperia­lizmus szemléletében, önön törvényeinek megfelelően, az erkölcs, az igazság, a jog csak tömegfogyasztásra hasz­nálatos frázis. A világpoliti­ka porondján csupán az erő nyelvét érti, de ezt legalább megérti. Ebből természetesen nem következik, hogy a há­borús kalandok veszélye megszűnt volna, vagy hogy egyes különösen heveny vál­sággócokból nem pattanhat ki véletlenül is a háború szikrája. Ámde józan meg­fontolás szerint Washington többé már nem választhatja a nagy háború „kiútját”, mert ez az öngyilkossággal lenne egyértelmű. A Szovjetunió és a szocia­lista országok diplomáciájá­nak erőfeszítései éppen azt célozzák, hogy eltávolítsák a nemzetközi színtérről a ka­landokkal vagy véletlen rob­banásokkal fenyegető válság­gócokat. A Szovjeutnió ezért sürgeti a túlsó oldalt az új világhelyzet józan felmérésé­re, s bátorítja a realizmus ott... Elhatároztam, hogy ül-^felé tájékozódó új nyugati tetek egy fenyőt az őrs ud- ^irányzatokat. Az új helyzet egyik jel- rancsnoknak, gondozzák, sze-«lemző és rendkívül fontos té­tett és egy dobogót cipeltek fi arcán. Kovács Péter kapa- embrek! a sorok elé. Felugrott rá és kovács megtette az első lé- Kalmár alezredes úr le­minden bevezetés nélkül be­szélni kezdett. emlékét... Hallod öcsém, — «közvéleményétől sarkallva — ütött Péter a Laci vállára. — «már a Nyugat bizonyos ve pest. Reszketett a lába. Hal- lépett a dobogóról, öles ug- Ha egyszer te is katona le-fizető köreiben is számottevő látszott, mennyire bizonytala- rásokkal Kovácsék mellett szel, ültess ilyen fát... «erővel jelentkezik az a .. ... . , „ .)realizmus, amely ha nem is A fiatal katona, Kovács Ba->>grjjj neki, de mindenesetre lázs ismét a szemét törölte. józanul számol a szocialista Éles, szigorú a szél errefelé. y>világ hatalmas megerősödé­___ Haragosan bólogatnak a nagyfisével, s a kalandok veszélyes r ohant. Nem bánta, hogy a kapta pisztolyát és Kovács erjyok, barátságosán hívogat-sWja helyett a tárgyalóterem­nek a törpe cserjék. Gyere,fiben keresi a vitás nul koppannak a bakancs- termett. Megragadta az asz- szegek. szony kontyát és ellökte fér­— Nem engedlek Péter — jétől. Kovácsné nagyot per­kiáltott az asszony és a négy dűl és a földre zuhant. A gyerekkel együtt a sorhoz gyárparancsnok pedig elő­— Ne sipákoljanak. Háború van, nem lehetünk lágyszí- vűek. Vagy fegyvert fog min­den ember, vagy mindany- nyian megdöglenek, mint a IfyemennekrS1Ségmogndom! rendőrök puskatussal lökdö- Péter melléhez szegezte ^ Cl Ir «óm hnntn \~ir\rfir «ír7 _ Tndn C7 1 eme^affto H arcolni a bolsevisták ellen. Ki csákánnyal, ki fegyver­rel. Egyre megy! Vagy talán Elk t ... k 1át . . nem akar valaki harcolni? , sik, nem bánta, hogy az őr- — Indulsz? — sziszegte, mester a legtrágárabb szavak- — Nem megyek! — kiáltotta kai próbálja belátásra bírni. Kovács. Álljon ki elém! éma, halálos csend ült a máskor oly zajos, dü­börgő gyárudvaron. A szürke emberfolyam le­csüngő fejjel állt. Csak a szél billegtette az üres tarisznyákat. N gáttá kifelé a sorból. L_ amit kurtára szabott — Nem mehetsz el, nem vi- életében utoljára mon­hetnek el. Nézd, Péter. Itt- dott. A fegyver eldör­hagyod ezt a négy gyereket? rent... Mit csinálok velük? a szürke emberfolyam — kérdések Balázs... árrendezését. Ez az irányzat — Estefelé fáradtan ballagtak >v?az’, a tábornokok zajos, nem "ritkán tragikomikus kard- csörtetése közepette — még Egyesült Államokban is az őrs felé. Már világítottak z volt az utolsó szó, az ablakok, már hallatszott,. fJfSSÓ1 a zenesz°‘ K°-|lassanként erőre kap. vacs Balazs nem sietett áss többiek közé. Az udvarra >> Valamiféle változás kezde- ment, keresett. Az emlékmű «te már Anasztáz Mikojan előtt megállt és megpillantott »amerikai látogatása idején is A A A ,SZUK® emuéi iuiy am - - már »észrevehető volt. A hideghá­A sor megállt. Az asszo- az agyutoltelek — elindult. , , , «hnrúc kórus nmn arMa sem kavar, , dec^beri fSk ÄTÄ hogy a csődbe jutott ameri­nyok közeledtek. Mintha ki- Havat — Indulás! Figyelmeztetek száradt volna minden könny, szél, feketére festette Kovács eztetek naszkodott Meesimoeatta „<<nogy a csődbe jutott ameri­mindenkit, hogy a szökés mintha acella valtak volna Peter veret, amely nagy to- szúrós leveleket, SS körül-lkai külpolitika „gyötrelmes legkisebb gyanújáért is golyó jár. Az gyáva, az anyámasz- szony katonája, hazaáruló... Megértették? Őrmester! In­dulj! vékony, csontos karok, csában állt az udvaron .. 1944 , 7uhhnn ’ LoT»felülvizsgálásának” folyamata Olyanok ezek a sokat tűrő, decemberét írtak. ~,uübonya aJüI P1®’«megindult húzott egy parányi cserjét,« s határőr a megrázta. Ásójával kis göd-« Ezt a lassú és kínos folya- naiaror a rocsket kapart, s a két “ csendbn szenvedő munkás- * anyák, mint a kölykeiket fél- Kovács Balázs tő nőstény tigrisek. Nem! fenyőket nézte, a kacskarin Nem engedhetjük! Ezt lö- gós határra figyelt, s még­Mintha a keservek csapját vélték a tekintetek és nem is otthonát, a mama kony­ijedtek meg, amikor a tábori háj át látta, csendőrök megcsörgették a ...péter hangja keménnyé puskák zárait. vált. ökle összeszorult a . , ... , ,,,, , - Lőjenek agyon, de nem konyhaasztalon, arcvonásai , , ■, • »sauuad^ul kezuket tördeltek, szitkozód- megyek _ Kiáltott Kovács Pé- kemények lettek, mint azé a tónak... Harcok es vi <<nja Az is érthető, hogy ép- tak. Néhányan a gyárparancs- tér és asszonyához kapaszko- másik Kovács Péteré. A baj- Pe,r<-ek suhantak el szeme^pen a brit vezető körök mu­nok felé siettek, de a tábori dott. A gyerekek pedig rá- szába harapott, mint az apja. előtt. Halkan susogta, csendőrök szuronnyal állták akaszkodtak, mint anyjukra — Megölhettem volna... De az éhes macskakölykök. nem. Tudtam, hogy az igaz­utjukat. Megbolydult a rend. A ságszolgáltatás utoléri. Be­Kovács Péterné már sem- munkásarcokon már nem a kísértem az őrsre. És akkor... nyitották volna ki. A meg­kínzott, koránhervadt mun­kásasszonyok jajveszékeltek, fe-«matot kényszerítő erővel elő- nyő mellé odaállította az «rehajtja az, hogy a német övét is. _ «békeszerződéssel és a nyugat­z őrsparancsnok az ab-«berlini rendezéssel kapesola- lakon át figyelte, hom-«tos szovjet javaslat olyan lókét az üveghez szo-«helyzetet teremtett, amelyben rította Esztendők ka-$a Nyugatnak is bizonyos „ro­ntotta. Esztendők, »^másságot” kell tanúsíta­A tatkoznak viszonylag a leg- — Hát eljött a harmadik.^hajlékonyabbnak, hiszen Ang- A harmadik Kovács... A har-«üa, amely közelebbről ismeri madik fácska. >>a német militarizmus farkas Pásztor Ferenc természetét, semmit sem nyerhet, de mindent, még puszta létét is elveszítheti egy háborús konfliktusban. Végső soron persze — és ez a nyugati táborban uralkodó erőviszonyokból következik, — Amerika szabja meg Nyu­gat hivatalos magatartását. A realisztikusabb angol állás­pont, ha következetesnek bi­zonyul, mégis fontos tényező lehet, mert ugyanilyen irány­ba ösztönzi az Egyesült Álla­mokat is. Ha Washington nem akarja kockáztatni, hogy egyes fontos szövetségesei nyíltan ki táncoljanak a sor­ból — megrendítve ezzel Nyugat egész katonai és po­litikai rendszerének az alap­jait, — akkor most, Kelet és Nyugat döntő tárgyalásainak napjaiban új és kompromisz- szumos cselekvési irányvona­lat kell kialakítani európai partnereivel. A szovjet álláspont erre megadja a lehetőséget. Ha a Dulles és Adenauer nevével fémjelzett hidegháborús irányvonallal szemben Nyu­gaton is felülkerekedik a jó­zanság, akkor a most folyó kelet-nyugati eszmecserében, a Rapaczki-terv és az ENSZ bevonására utaló szovjet ja­vaslat, a berlini kérdés kompromisszumos megoldásá­nak kulcsa lehet, s elvezethet a német békeszerződés meg­kötéséhez. Tisztában vagyunk vele, hogy a korlátozott felhatal­mazással rendelkező külügy­miniszterek értekezletének _ a lehetőségei is korlátozottak. De ha Nyugatnak lesznek az ésszerű szovjet javaslatokkal összevethető és összeegyeztet­hető elgondolásai (sajnos, mindezideig ilyeneket hiva­talosan nem terjesztettek elő!), akkor a külügyminisz­teri értekezlet egyengetheti az utat a legmagasabb szintű kelet-nyugati találkozóhoz, amelynek szükségességében legutóbb már maga Eisenho­wer elnök sem kételkedett. Kínos és nehéz volt a Géni­től—Genfig vivő út, de mere­dek kapaszkodói nem ben­nünket, hanem az „erőpoliti­ka” bajnokait fullasztotta ki. Az emberiség meg akar sza­badulni végre a hideghábo­rútól, amely csak egyre fa­gyosabbá válhat a hidrogén­bombák dermesztő árnyéká­ban. Korunknak, az atom- és rakétafegyverek korának pa­rancsa, hogy a felelős állam­férfiak megtalálják végre a közös nyelvet. Hamis illúziók nélkül, de egészséges derűlá­tással hisszük és reméljük, hogy Nyugaton is levonják ennek a káros és veszélyes világpolitika vargabetűinek a tanulságait. Ha így lesz, ak­kor Európa legkékebb tavá­nak partján újult erővel tá­madhat fel a békés együtt­élés genfi szelleme.

Next

/
Thumbnails
Contents