Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-09 / 37. szám
4 NÓGRÁDI NlPÜJSAG 1059. május 9. Drága édesanyák Május 10-én gyermekek és felnőttek, szivük minden dobbanásával az édesanyákat köszöntik. Ezen a napon boldogságtól kipirult arccal nyújtjuk át a tavasz első virágjait, forró szeretetünk jelképéül. Mindenki az édesanyákra emlékezik ezen a napon. Gondoljuk csak végig életünket. Hányszor virrasztott beteg ágyunk felett, gyengéd szavával simogató kezével elűzte a lázálom rémképeit. Hányszor győzte le fáradságát, hogy velünk sétáljon, játsszék. Ö tanított bennünket az első lépésekre, a virág szerctetére, arra, hogy mi a becsület és a jól végzett munka öröme. Küzdött a napi gonddal, bajjal, este. amikor a család már pihent, ő Iám- pafénynél tovább serénykedett, hogy rendbehozza az elszakadt. bepiszkolódott ruhácskákat. Minden évben ezt a napot édesanyáinknak szenteljük. Virággal, dallal, verssel köszöntjük őket. Am s»k- sok virág is kevés ahhoz, hogy viszonozhassuk a szüntelen gondoskodást, szeretetet. lerójuk hálánkat azért, hogy az édesanyák erős szövetsége őrködik békés életünk felett. Büszkék vagyunk édesanyáinkra, korunk harcos, dolgozó asszonyaira, akik nemzeti felemelkedésünk terhét vállalva társadalmi átalakulásunk szépségeit ismertetik meg velünk, s utat mutatnak az egész emberiségnek, a szebb, s boldogabb jövő felé. Mi kommunista fiatalok édesanyáinktól tanultuk a munka szépségét, egymás megbecsülését, az erkölcsös életet, az igazmondást. Mi azt akarjuk és azért dolgozunk, hogy anyánk büszke legyen ránk, sohase csalódjon bennünk. Valóra váltani reményeiket, hogy kevesebb legyen a könny, a bánat, s több legyen az öröm, az ujjongás, a lelkesedés, a boldogság, mely beragyogja életünket. Ezen a gyönyörű szép verőfényes tavaszi vasárnapon, amikor virágba borul az egész természet, mi kiszista fiatalok azt kívánjuk, hogy az édesanyák minden lépését a májusi napsugár, szivünk melege kísérje szerte az egész országban KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA (^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOCj JÓZSEF ATTILA: Mp.r egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva- Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, mily óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. %OOOOGOOGOOOOOGOOGOOOOOOOOG0OO0OGOGOGGOgÜ5 Egy anya ünnepnapja Eletet bontott a tavasz. szakadó bajokból, s megérMindezt Kati „néni“ — tré- tette, örökre megértette, hogy fásán és nagyon kedvesen így egyedül lesz és nincs senkije, hívják az iskolások — szomorú “ kás mosollyal fogadja minden akivel megoszthatná érzéseit. Ezután csak a munkának élt. évben, örül a tavasznak, a Gondozta a mások gyermekét, megújulásnak, s mégis keserű nevelte, oktatta őket. Csendes lesz mindez számára. beletörődéssel viselte sorsát, Vidáman dolgozik az iskolá- amin változtatni nem lehetett, ban. Minden örömét a gyér- Sokszor látott kislányokat, mekekben leli. Értük tesz akikben az ő csepp babájának mindent. Talán irigykedve fi- arcmását vélte fölfedezni, gyeli a szöszke Jutkákat, a Tudta, hogy másé a kislány, barna Évákat, a játékos Pistit, mégis a magáéra emlékezett, a durcás Jankót, mindegyiket. az övét látta benne. /Uf n nap, amiig nun min diá kit Hideg, ködös, esős ősz volt. pénz, de akkor nem volt nincs. Kinn tombolt a szél, esett az eső, és hideg volt. A fák hajladoztak, s nyögve sóhajtoztak, hogy mikor csendesedik ej- a szél, s mikor süt ki a nap. Én akkor beteg voltam. Kinn hideg volt, de nekem úgy tűnt, hogy izzik bennem valami, az melegít, az tüzel, s azért hull rólam nagy csep- pekben a verejték. Lázas voltam. Életem egét sötét felhő takarta, de ezen a sötét égen ott ragyogott fényesen valami. Ez volt az én napom, az én édesanyám. Mosolyt erőszakolt fáradt, fájó arcára, s igyekezett vidámnak látszani, holott lelkét egy rút féreg rágta, s ez volt az én betegségem. Kedves szavakkal biztatott, hogy csak tűrjek, ne csüggedjek, meggyógyulok nemsokára. Étvágyam nem volt. Ha megkívántam valamit, mindjárt ott volt. Máskor talán azt válaszolta volna, hogy nincs rá Tudtam, hogy inkább magától von meg valamit, csakhogy nekem legyen. Aggódva figyelte minden mozdulatomat. Mindettől eltekintve édesapámnak és öcsémnek is volt rendes időben meleg ebéd, reggeli és vacsora. Erről sem feledkezett meg. Elszakadt a ruha, leszakadt a gomb? Másnap már rendbe volt téve. öcsémet a tanulásban is ellenőrizte. Ezek melett engem is ápolt,__ vigasztalt. Reggel korán kelt, este későn feküdt, — nappal mégis vidám és fürge volt. Akkor láttam, milyen hatalmas, jó és önfeláldozó az én anyám. Akkor tanultam meg igazán szeretni. Meggyógyultam. Azóta két nap ragyogja be életemet. Az egyik nap melege mindenkié, de a másik nap melege, szíve csak családunké, azért dobog. Kakuk Mária VIII. o. Kisterenyei Általános Iskola. ANYAI SZERETET (MTI foto) Világéletében vágyódott a Már ötéves lenne... Már fiatal élet után. S neki nagyon tíz... Már tizennyolc ... rövid ideig volt ebben öröme. Száguldottak az évek, s ő Mikor férjhez ment, talán első egyre remélt. Várt valamit, s vágya a gyermek volt. nem tudta mi lesz az, ami elNagy öröm érte rövidesen, következik az életében. Kati Megszületett a kis Kati. Nem már húszéves lett volna ebvolt boldogabb nála a világon, ben az évben, mikor anyák Agyában felvillant a boldog napjára készültek a gyerme- jövő. Tervezgetett és építge- kék. tetté Az iskola Sirály őrséből az S egy lazas éjszakán el- úttörők készültek valamire, hagyta okét a szöszke apró- „ .. .. ,, .- r Kati „nem“ faradtan ebredt Csapás érte csapásra. Férje az atnyÁk ,™Pán: Sokái° vir' is meghalt. Eltűnt az életéből, ?asZtott elozo é>szaka> *?a' lami megmagyarazhatatlant érzett. Napfény csókolgatta a természetet, lenge májusi szellő gyedül hagyta őt a magányban. Vágyódott a gyermek után. Viaskodott a gondolattal, hogy újra férjhez megy. Szinte legtitkosabb, legtisztább borzolta a fák levelét. Szelíd vágya volt egy pufók arcú volt a természet. Léptekre lett baba, aki napfényt varázsolt figyelmes. Vörös nyakkendőt volna otthonába. De nem. úttörők, lányok és fiúk léptek laj, a szívét, az ő odaadó és ^>e az udvarra és már kopog- önfeláldozó szívét markolta *s az ajtaján, meg valami rettenetes, titok- Virágok illatával telt meg a zatos erő, mikor megtudta, kis szoba levegője, s ő mind- n így neki nem lehet többé ezt nem bírta könnyek nélkül. gyermeke. Eva, a Sirály őrs őrsvezetője Menekült a világ elől. Talán köszöntötte gyermeki szavak- akkor gyűlölte is az embere- kai az ő Kati „nénijüket“. két. Mindez úgy érte, mint ájult embert a vödör víz. Ekkor tért magához a ráEkkor úgy érezte, érdemes élni, van miért élni. PADÁR ANDRÁS Édesanyám, a drága asszony JFdesanya - ez a szó a magyar nyelvben a legszebb szavak egyike. Mindenkinek a legdrágábbat, a legjobban szeretettet jelenti, ö áll minden emberhez a legközelebb. Neki köszönhetjük, hogy élünk. Mindenki legjobban az édesanyját szereti. Még a leggonoszabb emberekben is él valami kis szikrája a szeretetnek és tiszteletnek az édesanyjuk iránt. Édesanyám kicsi, ősz asz- szony. Négy gyermeket nevelt fel és ez meglátszik rajta. A gond, a dolog öregebbnek mutatja, mint éveinek száma. Most tudom csak valamennyire elgondolni, miEgy anya ma nem kap virágot. Pedig ő is anya, aki szíve alatt hordta magzatát és pelyhedző állá legénnyé nevelte. Ku- porgatott, gyűjtögetett neki, hogy a leg- különb, a legszebb legyen. Ez az anya a fiától mégsem kap ma virágot, de még egy szikrányi meleg tekintetet sem. Ez a fiú nem látja, hogy anyja leomló szőke hajába belopakodtak az ősz szálak, és a valamikor üde arcot vékony ráncok redőzik. Ez a fiú nem látja, hogy a neki életet adó telt keblek őérette puhul- tak el, s a valaha karcsú lábalcat fekete erek csúfítják. Nem látja, vagy nem akarja, vagy valami ördögi erő taszítja anyjától? Nem halt meg ez a fiú. Él. A családi fészekben. De olyan, mintha nem volna szive, hanem a helyén egy kő jege- sedne. Ugye milyen idegen ez nálunk? De ilyen is van. nem INVOKÁCIÓ szabad eltagadni! Egyszerű munkáscsaládról van szó. Az anya iránt a legnagyobb kegyetlenség volna a nevét odadobni, mint a prédát. Mert ez az anya még ma is reméli, hogy megtalálja a fiához, a neki legdrágábbhoz vezető utat. Meg is találja majd. A fiú előbb- utóbb rádöbben, hogy nem jól cselekszik. Amikor megerősödött a fiú, és a magasabb tudomány befogadására kitágultak agytekervényei, selymes pelyhek ültek anyja vonásait örökölt állára, akkor útrakelt. Ha akkor látja anyja felderült arcát, könnyeddé lett mozgását, amely olyanná tette, mintha visszatért volna ifjúsága ... Ha akkor látja... De elnézett fölötte. Igen, a legtermészetesebbnek vette, hogy ennek így kellett történnie. Neki magasabb iskolát kell végezni. Azt is természetesnek vette, hogy bőröndje nehéz volt a szebb- nél-szebb holmiktól. És azt is, hogy távozása után egy héttel már csomag ment utána. Neki ez csak természetes volt. Pedig az anyja magától, az apától, öccsé- tői vonta el még annak árán is, hogy nélkülözniök kellett. Dehát a fiáért egy anya mindenre képes. Egy napon összeroppant ez a fiáért mindenre kész, csupa szeretet asszony. Bevágódott a konyhaajtó, lehuppant a bőrönd. A fiú otthagyta az egyetemet, hazajött. — Nem tanulok! — csak ennyi volt a szava. Ez az anyai szívre az ütésnél is fájdalmasabban hatott. Nem magyarázkodott, nem mentege- tődzőtt. Gyötörte az intő szót rebegő anyát. Az apa kezétől pofon csatant, de hasztalan. Dolgozni kezdett, de ott sem tud gyökeret verni. Fennhéjázó, cinikus, durva és anya szíve mélyen sebzett. S nem változik a fiú. Hideg, gyűlölettől terhes a hangja, ha anyjához szól és az a drága asszony, sorvad mellette. Emberek, elvtársak, édesanyák, fiatalok, ez nem ünneprontás! Nem a tavaszi égboltot akarja elborítani. Fényderítés, hogy utat találjunk, amelyen meleget viszünk mindannyian egy elvadult, megfagyott fiatal szívbe. Súlyos -a teher, sok kézre van szükség, hogy felemeljük, de egy anya hálás lesz érte. Ez olyan lesz neki, mintha egy nagy virágoskertet vinnénk ezernyi pompájával most, az anyák napjára. Es ekkor ez az anya mégis kap virágot. A legszebbet... B. Gy. lyen nehéz feladat lehet édesanyának lenni. Ha visz- szagondolok gyermekkoromra, és arra, hogy mennyi fáradságot, gondot okoztam édesanyámnak, szeretnék nagyon jó lenni hozzá, minden gondtól, bajtól megóvni. Mikor beteg voltam, nagyon sokat ült mellettem és ha nem volt ott, szinte követeltem, hogy legyen velem. Arra nem is gondoltam soha, hogy neki még sok más dolga is van, amit el kell végeznie. Ö azért, hogy beteg, rossz gyermeke nyugodt legyen, éjszakáját áldozta fel. A házi munkát későn végezte el. fLW int _ gyermek, soha 5 M nem ismertem a gondot- Édesanyám mindig eltitkolta azt. Mindig jókedvű volt. Mosolyogva beszélt velünk. Pedig voltak gondjai! Most már tudok valamit az életről. Tudom milyen nagy feladat édesanyának lenni, tudom, mennyi fáradságot, gondot és áldozatot követel. Édesanyám a legjobb barátnőm. Vele minden dolgot megbeszélhetek. Segít, jó tanácsokat ad. Gondoskodik rólam, de nemcsak külsőleg, törődik velem. Ismeri gondolataimat is és helyes irányba tereli. Ha esténként fáradt vagyok, akkor felvidít. Mosolyával új erőt ad, köny- nyebben megy a tanulás. Cajrios, egy gyermek so- ha nem tudja megköszönni, soha nem tudja meg- háláni édesanyjának az érte történt fáradozását, gondoskodását. Ezért kell mindig a legnagyobb szeretettel és tisztelettel gondolni az édesanyára. Minden tettünkkel, minden cselekedetünkkel segíteni kell őt. Nagyon szeretem az édesanyámat, és arra törekszem, hogy mindig a legtöbbet segítsek és életét megkönnyít- sem._ Németh Mária IV. o. Pásztói Gimnázium ÉDESANYA Édesapám mesélt nekem egy történetet, amely arról szólt, hogy nevelt fel három gyermeket egy édesanya egyedül. Most ezt szeretném elmesélni. A gyermekek édesapja elesett a fronton. Az édesanyjuknak egyedül kellett őket felnevelni. Az édesanyjuk mindent megtett értük azért, hogy a gyermekek ne érezzék azt, hogy édesapjuk meghalt és így nagyobb nyomorúságban élnek. Édesanyjuk éjjel-nappal dolgozott. Nagyobb urakhoz járt mosni. Ezért öt cselédszámba vették. Máskor takarítani ment, de azért is csak kevés pénzt kapott. Alig voll elég kenyér. Ekkor az egyik gyermek megbetegedett. Még rosszabb lett a helyzetük. Édesanyjuk most már megállás nélkül dolgozott, hogy az orvosságra megkeresse a pénzt. Nehezen tudta megkeresni az orvosság árát Ez az édesanya nagyon szerette gyermekeit. Ezt az édesanyát az én édesanyámhoz is lehetne hasonlítani. HERCZEG GYÖRGY VI. o. Salgótarján, Sztahanov úti Iskola ÉDESANYÁM, KEDVES ÉDESANYÁM Május első vasárnapja nagy ünnep: az édesanyák ünnepe. Ezen a napon mindenki megemlékezik az édesanyjáról, a fáradságot nem ismerő, szeretetben gazdag asszonyról. Édesanyját szereti talán az ember legjobban. Az „édesanya” szó sok mindent rejt magában. Azt a sok szenvedést, fájdalmat, nélkülözést, munkát és szeretetet, amíg az édesanya felneveli gyermekét. Megkönnyíthetjük az édesanya munkáját, ha segítünk neki. Nem vár el tőlünk sokat, de mindenesetre annyit, ameny- nyit csak tudunk tenni. Ha beláthatnánk ilyenkor az édesanya szívébe, hogy Ujjong a szive az örömtől, hogy fáradságának van eredménye, gyermeke szófogadó és segíti őt az élet nehéz, göröngyös útjain. Tiszteljük édesanyánkat, ahogy Petőfi is ir róla egyik versében: „Az édesanyát, a drága jó anyát, 6 PlstiApróhirdetések Gyümölcsös házhely eladó. Salgótarján, Csizmadia Sándor utca 57. Váradinál. Kedvező fizetési feltételekkel. Csepeli szoba, konyha, spejzos lakásomat elcserélném salgótarjáni hasonló lakásért. Cím a kiadóban. Jókarban levő 200-as „Zündapp” motorkerékpár olcsón eladó. Salgótarján, Salgó u. 4. Figyelem: éjjel-nappal viselhető sérvkötők, rúgóval és rúgó nélkül, gyógyhaskötők, lúdtalpbetétek, Járógépek készítése, javítása stb. Kérjen képes ismertetőt. Sor, orvosi műszerész, Budapest, xni. Hegedűs Gyula u. 1. Néphadsereg Színháznál. kám, szeresd, tiszteld, imádd, Mi ő nekünk, azt el nem mondhatom, mert nincs rá szó, nincs rá fogalom.” EGERVÁRI ERIKA VIII. o. Ludányhalászi Általános Iskola A KIOSZ Salgótarjáni Járási Csoportja értesíti a kisiparosságot, hogy a félévi rendes taggyűlést 1959. május 10-én vasárnap délelőtt 9 órakor tartja. Minden kisiparos megjelenésére számítunk a VEZETŐSÉG
