Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-06 / 36. szám

1959. május 6. NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 5 ÖSSZEFOGTAK, ERŐSEBBEK LETTEK Egyenlő esélyek a termelőszövetkezetek versenyében emrégiben Pilinyben jártam. A faluba igyekezve elnézegettem a bar­nából zöldbe forduló határt, az újonnan épült házak sorát. Később, a Búzakalász Ter­melőszövetkezetben azt is megtudtam, hogy az új ház- tulajdonosok között esztendő­ről esztendőre több a ter­melőszövetkezeti tag. Mert tulajdonképpen a Búzakalász Termelőszövetkezet volt utam célja- Azután kutattam, ho­gyan is dolgoznak - most együtt egy termelőszövetke­zetben a hajdani két szom­széd tsz tagjai. A pilinyi Búzakalász Ter­melőszövetkezetben rendkívül jól sikerült az elmúlt esz­tendő. A korábbi évek so­rán megalapozott, közös gaz­daság évről évre jobb ered­ményt hozott. Pilinyben a múlt évben 50 forintot ért egy munkaegység. Ifjú Pal- csó József 16 esztendős fiá­val dolgozott a közösben, 48 800 forintot kerestek. Há­zat vettek, s ebből a pénz­ből fizették ki a még fenn­álló tartozást. Nem is volt egyetlen olyan tag sem, aki­vel az elmúlt évről beszél­gettem, hogy meg ne jegyez­te volna: — Még nem volt olyan jó esztendőnk, mint a tavalyi... Ezért háborogtak hát a ta­gok, amikor szóba került az egyesülés a szomszédos szal- matercsi termelőszövetkezet­tel. Igaz, a két község hatá­ra egymást éri, de az ottani termelőszövetkezet eléggé gyenge volt. Rossz volt a ve­zetés, helytelen a gazdálko­dás iránya, amelynek követ­kezménye eredménytelen esz­tendő lett. — Mi marad akkor nekünk, ha egyesülünk?... — kérdez­ték a tagok. — Kezdjük me­gint élőiről? A . .. kkoriban még maga Bartus Máté, a termelőszö­vetkezet elnöke is sokat gon­dolkodott. Tudta, az erősebb tetstvérnek segíteni kell ai gyengébbet. De aggályai vol­tak: — Tudunk-e majd ugyan­ilyen életet biztosítani a ta­goknak? •.. Nem esik-e visz- sza ilymódon a közös gazda­ság? Ezeken gondolkodott nap­nap után. De ahogy sorjában végiggondolta a dolgot, még­is csak arra a következtetés­re jutott, nem lehet rosszabb így sem. — Bíztam azért abban, ha helyesen alakítjuk ki a gaz­dálkodást, s a tagok látják, hogy érdemes dolgozni, nem lesz komolyabb baj — emlé­kezett vissza Bartus Máté. S amikor a közgyűlésen be­jelentette a két szövetkezet egyesülését, a termelőszövet­kezetnek már nem volt egyet­len olyan tagja sem, aki el­lenezte volna, hogy ezekután közösen dolgoznak a két ter­melőszövetkezet tagjai. H át így történt. S az élet azokat az embe­reket igazolta, akik bíztak erejükben, bíztak a közös gazdaságban. Az egyesülés óta még nagyobb fejlődésnek indult a tsz, az idei esztendő még gazdagabbnak mutatko­zik, mint az elmúlt év volt. Erre mutat legalábbis a ter­melőszövetkezet termelési ter­ve, amelyet már közösen ké­szítettek el. — A megnövekedett terü­leten nagyobb gond volt a tervezés is — mondta az el­nök —, de úgy gondolom, jó irányba megyünk. Az elmúlt évben az apró­mag és a vetőburgonya-ter­melés jövedelmezett szépen. Az idén is erre a két nö­vényféleségre, no meg az ál­lattenyésztésre alapozták gaz­dálkodásukat. Az aprómag, meg a burgonya 400 ezer fo­rintot hozott tavaly. Az idén még többre számítanak be­A csécsei földművesszövet­kezeti bolt munkája sokat javult az elmúlt két évben. Míg 1956-ban mintegy 170 ezer forint értékű cipő volt raktáron — ami pár hónap múlva már nem bő áruvá­lasztékot, hanem elfekvő árut jelentett, hiszen nem tudták frissíteni — addig 1958-ban már sokkal jobban forgott az áru. Ruházati cikkekből, mé­teráruból, lábbeliből sok­kal nagyobb volt a vá­laszték, mint pár évvel ezelőtt. Hiánycikként jelentkezik ebben a községben a kerítés­drót, pedig nagy szüksége lenne rá a dolgozóknak. Szin­te naponta érdeklődnek a szövetkezeti boltban, van-e már és egyre türelmetleneb­bül veszik tudomásul, hogy még mindig nincs. Ezért a Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalatot terheli a felelősség. A boltvezető ugyanis újra, meg újra meg­rendeli és mindig azt a vá­laszt kapja, hogy nincs. Ugyanakkor megtudták, hogy a pásztói vasáru üzletbe egy egész teherautóval küldtek. Feltétlenül meg kell vizsgálni tehát a nagykereskedelmi vál­lalatnál, hogy ki az, aki ilyen kivételeket tesz és hogy va­lóban van-e elegendő kerí­tésdrót, vagy csak valakinek a hanyagsága miatt nem kap­nak hónapok óta. Érthetetlen az is, hogy hó­napok óta nem küldenek Csécsére zseblámpaelemet. Villany nincs a községben, így kétszeresen nagy szülc- ség lenne rá. Hosszabb ideig nem volt anódtelep sem, vé­gül kaptak, de fűtő nélkül, így pedig nem sokat ér. Ezek a példák is bizonyít­ják, hogy nem mindig a boltvezető az oka, ha valamely áru hosszabb ideig nem kap­ható egy községben. Az viszont tény, hogy a ki­szolgálás gyorsasága, kultu­ráltsága, a bolt tisztasága, a helyes árukezelés, elhelyezés már teljesen rajtuk múlik. Csécsén e tekintetben még valamint 25 mázsa húst állí­tanak elő és 90 baromfit ne­velnek fel. A növénytermelés és az állattenyésztés hoza­mainak növekedésével a ter­melőszövetkezet eléri, hogy a földterület egy aranykoro­nájára számítva 250 forint lesz a pénzbevétel, s egy, a közös munkában résztvevő Szirák és a körzetéhez tar­tozó földművesszövetkezetek kapcsolata sokat javult az elmúlt évekhez képest a nincs minden a legnagyobb rendben. A helyi vezetők azt mondják nem elég az egy bolt, még egy kellene ahhoz, hogy különösen fizetési na­pokon ne kelljen órákat el­tölteni a vásárlással. Azt mondják, hogy akkor a tisz­tasággal is több idejük len­ne törődni a bolt dolgozói1 nak. Véleményünk szerint még a jelenlegi körülmények között is lehetne javítani a munkán. Sok múlik a dolgo­zók türelmén. Ha nem hagy­ják szó nélkül ácsorogni a vevőket, ha számítva a nagyobb forgalomra, egyes árukat előre csomagolnak, ha olyan napokon, amikor kisebb a forgalom ragyo­gó tisztára takarítják az üzletet, már megkönnyí­tették saját munkájukat, és elégedettebben távoznak a vevők is. Ha ez vezérli őket munká­juk során, akkor könnyen meg tudják valósítani azt, amit a szocialista kereskede­lemtől minden dolgozó jog­gal elvár. tag évi átlagjövedelme eléri a 10 000 forintot. A verseny végeztével érté­kelik a munkaszervezés a brigádok, munkacsapatok ki­alakítását, valamint azt, ho­gyan működtek az intéző, az ellenőrző és a fegyelmi bi­zottságok az esztendő folya­mán a termelőszövetkezetben. helybeli termelőszövetkezetek­kel A tavasz folyamán közel 250 mázsa műtrágyát bocsátottak a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére, melyek ebből a készletből pótolták a tavaszi munkák­hoz szükséges, hiányzó mű­trágya mennyiséget. Ezenkívül a földművesszö­vetkezetek kötelezettséget vállaltak a termelőszövetkezetek árui­nak értékesítésére is. Azonban míg a magból ter- mésthozó növény lesz a föld­művesszövetkezet szakembe­rei addig sem hanyagolják el a termelőszövetkezeteket. Les- tyányszki János körzeti agro- nómus igen gyakran látogat­ja a körzetéhez tartozó ter­melőszövetkezeteket, ahol megfelelő szakmai tanácsok­kal látja el a termelőszövet­kezet vezetőit. A kisbágyoni Petőfi Termelőszövetkezet például 13 hold dinnyére, 2 hold paradicsomra, 3 hold paprikára és fél hold karfiol­ra kötött szerződést a föld- művesszövetlkezettel. A ter­melőszövetkezet időben meg­kapta a vetőmagot, sőt a melegágyakhoz szükséges ab­lakkereteket is a földműves­szövetkezet rendelte meg. Az egyházasdengelegi Üj Élet Termelőszövetkezet 15 hold dinnyét termel szerződésesen. A melegágyakhoz szükséges kereteket itt Is a földműves­szövetkezet szállította le a termelőszövetkezetitek. Termelőszövetkezeti tanácsai Mi a munkaegység és hogyan számoljuk? Eddig a munkaegység szá­mítás növénytermelési részé­ből mutattunk be néhány példát. Amint láttuk, a nö­vénytermelésben ugyanúgy, mint a szállításoknál, a ter­mény és anyagkezeléseknél, műhelyi és épíkezési munkák­nál a munkaegységjóváírás alapja az elvégzett munka. Itt a teljesítmény könnyen lemérhető, s így a munka­egység naponként beírható. Más a helyzet az állat- gondozóknál, ahol az előbbi­ektől eltérően a szükséges munkák elvégzése alapján alapmunkaegységben része­sülnek és az előállított ter­mékek után pedig eredmé­nyességi munkaegységet ír­nak javukra. így tehát az állatgondozó érdekelt abban, hogy mennyi tejet, vagy mennyi gyapjút termel az állat, mert minden megter­melt 100 liter tej után, vagy a tervezett gyapjúhozam túl­teljesítése után bizonyos — a közgyűlés által megállapí­tott — munkaegységet kap, A munkaegységkönyv sze­rint a tehéngondozóknak a tehenek takarmányozásáért, havonként 12 alapmunkaegy­ség jár, ha a közgyűlés által megszabott számú tehenet gondoz, például 10 darabot. Ha 12 tehenet gondoz akkor az alapmunkaegység már 14,4 munkaegység lesz. Itt is ki­számítjuk mennyi munkaegy­ség jár egy tehén után, s ha ezt tudjuk, szorozzuk a tehenek számával. A tehén­gondozó kap eredményességi munkaegységet is, mondjuk minden kifejt 100 liter tej után egy munkaegységet. Ezenkívül eredményességi munkaegység jár az eredmé­nyes befolyattatásért, az elle- tésért és borjúválasztásért is- Most még azt kell meg­magyarázni, hogy a munka­egységek alapján hogyan tör­ténik a jövedelem-elosztás? A termelőszövetkezet meg­állapítja, hogy készpénzben és terményekben milyen meny- ny iséget oszthat szét, vala­mint azt is, hogy a tagok­nak mennyi az összmunka­egysége. A kiosztásra kerülő mennyiséget elosztják annyi­val, ahány munkaegységet a tagok összesen teljesítettek, így megkapják, hogy a. kész­pénzből vagy a meghatározott terményhó'! mennyi jut egy- egy munkaegységre. Minden egy®s termelőszövetkezeti tag munkaegységeinek számát kiilön-külön megszorozzák az egy munkaegységre jutó mennyiséggel és így alakul ki az egyes tagokat meg­illető részesedés nagysága. Nézzünk egy példát! Kovács Lajos tsz-tag teljesített az év folyamán 356 munkaegy­séget, mit kap ezért, ha a tsz 556 ezer forint kész­pénzt és 380 ezer forint ér­tékű terményt oszt szét? Elő­ször meg kell nézni, mennyi a tsz-tagok által teljesített összmunkaegység. Tegyük fel, hogy az összmunkaegység 12 500 Most a pénzmennyiséget, az 556 ezer forintot el kell osz­tani ezzel a számmal: 556 ezer osztva 12 500 = 44,48 fo­rint. Ugyanígy járunk el a terménnyel is. A 380 ezret osztjuk az összmunkaegy- ség számával. 380 000:12 500= 30.40 forint. Tehát az egy munkaegységre eső termény értéke, (amelyben benne van a búza, árpa, kukorica stb.) 30.40 forint. Az egy munkaegység érté­ke tehát pénzben és ter­ményben 44,48+30,40=74,88 forint érték. Kovács Lajos tsz-tag tehát 356 munkaegy­sége után 15 834,88 forint készpénzt és 10 822,40 forint értékű terményt kapott, az évi munkájáért. összesen 26 657,20 forint értéket kapott, ami több mint' 2 200 forint havi keresetnek felel meg. A munkaegység, amint lát­tuk is, jól bevált mint a jövedelemrészesedés módsze­re; csak az szükséges, hogy mindig pontosan és igazságo­san vezessék. lőle, mert ahogy mondják, tőlük telhetőén kihasználják a lehetőségeket. Vetőburgo­nyából növelték a területet, s amellett a burgonya érté­kesebb fajtáját termelik. No, meg a vetésében is új mód­szert vezettek be. Sűrűbben vetették a burgonyát, így ki­sebb lett a termőterület, s apróbbak lesznek a gumók is, mert a vetőburgonyánál ez a fontos. Tavaly 9 vagon vetőgumót szállítottak el. Az idén legalább 15-öt szeretné­nek. pillangós területek aránya már az elmúlt esztendőben is jó volt: 47 szá­zalék- Az idén ezt még nö­velték. Így amellett, hogy több aprómagot fognak, ta­karmány is lesz elegendő az állatoknak, mert a termelő- szövetkezet jövedelmének nagy részét az állattenyész­tés adja. A termelőszövetkezet elnö­ke ugyanis így okoskodik: — A hízott marha, meg a tenyészállat nevelés mindig jó pénzt hoz. Ezzel kell ne­künk is foglalkoznunk. Vet­tünk is 40 darab tinót, ame­lyet meghizlalunk. De lead­tunk már hat tenyészállatot. Volt olyan is köztük, ame­lyikért több mint 8 ezer fo­rintot kaptunk. Mindent ösz- szevetve, a szarvasmarhából mintegy 300 ezer forint jöve­delemre számítunk. Ezenkívül sertést hizlalnak, s az idén új fehérhús sertés­törzset állítanak be a ter­melőszövetkezetben. Az ál­lattenyésztésből származó jö­vedelem, a terv alapján, az idén meghaladja a 600 ezer forintot. Ezért tudják a ta­goknak az idén is biztosítani az 50 forintot a munkaegy­ség értékeként. S hogy he­lyesen gazdálkodnak, bizo­nyítja a havonkénti rendsze­res munkaegység előleg is. A munkaegység értékének fe­lét, 25 forintot osztanak így ki. át ezért mondtam ko­rábban, hogy az egye­sülés óta a termelőszövetke­zet egyre fejlődik, gyarapszik. Nem volt még itt összekoc­canás a helyibeli, meg a szalmatercsi tagok között. Igaz, nem tesznek a tagok között különbséget. Végzi mindegyik becsületesen a munkáját. Kinn jártunk a majorban, ahol a tagok egy része a sertéseknek betono­zott kifutót épített: Tőlük is azt hallottam, az egyesüléssel nem gyengült a szövetkezet. Nem is gyengülhetett, hiszen mindegyikük úgy igyekezett a munkával, mint eddig- Azt már később az elnök árulta el, hogy amikor a munka megszaporodott, a munka­kedv, a buzgalom jóval na­gyobb lett, mint az eddig el­telt esztendők bármelyiké­ben. Vincze Istvánná A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya a Földműve­lésügyi Minisztérium kollé­giumának határozata alapján megindította a versenyt me­gyénk termelőszövetkezetei és termelőszövetkezeti köz­ségei között, a „legjobb ter­melőszövetkezet” és a „leg­jobb termelőszövetkezeti köz­ség” cím elnyeréséért. A ver­seny a pártkongresszus tisz­teletére indult. * Hétfőn este, munkájuk vé­geztével rendkívüli közgyű­lésre jöttek össze Pásztón a Szabadság Termelőszövetke­zet tagjai. Krizsanyik János- né, a termelőszövetkezet el­nöke beszélt arról a lelkese­désről, amely a munkások kongresszusi versenyét jel­lemzi. Majd ismertette a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának javaslatát a ver­senyfeltételekre vonatkozóan. A termelőszövetkezet tagjai hozzászólásukban elmondot­ták: a verseny feltételei reá­lisak, teljesíthetők, miután a termésátlagokat a föld egy aranykorona értékére bon­tották le. így, lehetőség nyí­lik valamennyi termelőszö­vetkezetnek, legyen földterü­lete gyengébb vagy jobb mi­nőségű, hogy egyforma esély- Iyel induljanak a kongresszus tiszteletére indított verseny­ben. A Pásztói Szabadság Termelőszövetkezet tagjai versenyre hívták megyénk valamennyi termelőszövetke­zetét, s párosversenyre a pa- ictási Május 1. Termelőszö­vetkezetet. * A pásztóiak a versenyben igyekeznek kihasználni a 3004-es rendelet nyújtotta kedvezményeket. Vállalták, hogy a földterület aranyko­ronájaként kenyérgabonából egy mázsa, takarmánygaboná­ból szintén egy mázsa, cu­korrépából pedig 16 mázsa többletet érnek el. Jelen­tősen nő a pillangós növé­nyek, kukorica és a burgonya termésátlaga is. Ezt nem­csak azzal érik el, hogy meg­felelően megmunkált talajba vetették a növényeket, ha­nem növekedésük, fejlődésük serkentésére jelentős meny- nyiségű műtrágyát is hasz­nálnak, 159 kilogrammot ka- tasztrális holdanként. Ez vo­natkozik a gyümölcsös, szőlő, és a kertészet területére is. * Etes termelőszövetkezeti községben ugyancsak közgyű­lés volt hétfőn este, melyen részt vett a tagok zöme. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának javaslatát a kongresszusi versenyre vo­natkozóan itt is elfogadták. Vállalták, hogy 15 ezer liter tejet érnek el az idén 100 hotd szántóra vonatkoztatva, Nincs minden rendben a csécsei áruellátásban Koratavasztól nap mint nap szorgos munka folyik a pásztói Szabad­ság Tsz kertésze­tében. Már két héttel ezelőtt egy holdon kiültették a nyári káposzta- palántát, nem­sokára megkezdik a paprika kiülte­tését is. Amikor a terme­lőszövetkezet tag­sága munka után haza megy, ak­kor kezdődik Be- dő János éjjeliőr munkája a palo- tási Május 1. Termelőszövetke­zetben. A terme­lőszövetkezet is­tállóiban több mint 70 szarvas- marhára és 12 lóra vigyáz. Eredményes együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents