Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-02 / 35. szám

1359. aaájus 1. NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 11 Megváltozik a Szovjetunió ipari térképe Az idei május 1-én a világ szeme Moszkva felé fordul. A szovjet nép nagy győzel­mét, a hétéves terv megkez­dését is ünnepli. A szovjet hétéves terv a világ dolgo­zóinak fáklyája, amely mu­tatja az utat a béke, az em­beri haladás irányába. A szovjet emberek már előre tudják, hogy hétéves tervük megvalósításával a világ leg­hatalmasabb országává lesz hazájuk. Egyesek nemrég még bizalmatlanul fogadták, hogy a Volga vidék és az uráli ha­talmas olaj lelőhelyek a „II. Baku” elnevezést kapták. Ma már reális helyzetté vált, hogy a Volga vidéki, a pecso- rai, a baskíriai, a tatárföldi olajtermelés második Baku, kézzelfogható valóság. De ha a Szovjetunió térké­pére tekintve vizsgáljuk a három év eredményeit, lát­hatjuk, hogy egységes, hatal­mas folyamat megy végbe a Szovjetunióban: a keleti or­szágrészek viharosan gyors fellendítésének folyamata. Ez a fellendülés még kézzelfog­hatóbb és nagyobb arányú lesz a hétéves tervben. A ke­leti országrészek felvirágoz tatásának záloga a hatalmas irkutszki vízierőmű, amely elsőnek duzzasztja fel az An- garát, valamint az Angara és a Jeniszej komplex fej lesztése. Ezt a célt szolgálja a Tajset—Léna vasútvonal, amely az ország leghatalma­sabb folyamát bekapcsolja a szibériai közlekedési hálózat­ba. Ott vannak azután a ja- cut gyémánt, a novoszibirszki :s irkutszki új tudományos központok, a délszibériai és a ávolkeleti hegységek új érc- >ányái. És milyen távlatokat lyitnak az Amúr folyó komp- ex hasznosítására és szabá- yozására tervbe vett közös a'nai munkálatok. Felül kell vizsgálni a föld- ajzi ismereteinket a Szöv­őtűméről, mert a jövőben a rivojrogi és az uráli vas- rclelő helyek mellett a usztanai érc fogja táplálni zibéria és Kazasztán fejlődő askohászatát, a Szovjetunió atalmas harmadik kohászati ízisát. Űj, gigászi kohászati sernek épülnek: Sztálinszk izeiében a nyugatszibériai :em, Tyemir-Tauban „Ka- nsztanszkája Magnyitka” a régi kohászati kombiná­lt is jelentősen kibővülnek. Ma már egyre több szó esik még keletebbre fekvő vas- emedencékről is. A tudó­it már sokat vitatkoztak a rdésről, hogy ezeket a gaz- g lelőhelyeket milyen tor­iban és milyen arányban 11 bekapcsolni a II. kohá- iti bázis megteremtésébe. angaroihnszki érc fogja dúlni a tajseti kohászati nbinátot. Még nagyobb fi­úmét érdemel az angara- >icki vasérc, mivel ebből iet a legolcsóbb öntöttva- készíteni az országban, tz elmúlt években egészen s értelmet nyertek az egy- még titokzatosan hangzó vak: kurszki mágneses »és: A Krím—Moszkva vo- on járó utasok ma akarat­lanul is felfigyelnek a Bjel- gorod várostól északra lát­ható fúrótorony-erdőre. Ez a jövő vidéke. Itt egészen kö­zel a felszínhez magas vas­tartalmú ércet találtak, ennek azonnali feldolgozása feltét­lenül jogosnak bizonyult. Sokat beszélhetnénk a szén­ről is. Azonban elegendő, ha megemlítjük, hogy az utóbbi három év alatt megkezdődött a termelés a hatalmas Ívovi— volinstkij szénmedencében és hogy egyre nagyobb mér­tékben hasznosítják az olcsó szénfajtákat a viílamosener- gia termelésben. De beszélnünk kell arról is, hogy az utóbbi években óriási földgáz lelőhelyeket fedeztek fel a Szovjetunióban, főleg Üzbegisztánban. A földgáz népszerűsége egyre növek­szik. Ellátja a városok, vál­lalatok és villanytelepek gáz­tüzelését. Ügy tűnhet, hogy a közle­kedési hálózat fejlődése ed­dig kissé elmaradt a gazda­sági élet általános fejlődése mögött. A következő évek­ben azonban 9 ezer kilométer­rel gyarapodik a vasútvonalak hosszúsága. De a szállítást tekintve még más módon is változni fog a térkép. Erről tanúskodik az áruforgalom sűrűségének növekedése, 8 ezer kilométer hosszúságú másodrendű utak építése, a kötöttpálya nélküli szállító­utak építése, az autóval és repülőgéppel történő szállí­tás növekedése, a vasutak ha­talmas arányú villamosítása. Megváltozott az elmúlt évek alatt az ország fizikai térképe is. A ribinszkiji víz­tárolót jelző kék foltot már mindenki megszokta a térké­pen. De új víztükrök is kék­lenek az atlaszon: a gorkiji, a kánai, a kujbisevi „tenge­rek” a hétéves tervben to­vábbi „utánpótlást” kapnak, — Bracknál, Kremencsuvnál, Buhtarminnál, Votkinszkánál elkészülnek az újonnan épülő vízierőművek víztárolói. A szűz és parlag földek megműveléséről mindenki tud és mindenki előtt ért­hető a szűzföldek új térképe is. A mezőgazdaságban meg­valósított földrajzi előrehala­dás teljességét csak akkor lehet megérteni, ha tudatá­ban vagyunk annak, hogy ma már Kelet a Szovjetunió gabonatermelésének központ­ja. A következő hétéves terv­ben a Szovjetunió földrajzi térképe számtalan új szín­folttal gazdagodik. Ezek a színek a kommunizmus felé történő előrehaladással pár­huzamosan mind ragyogób­bak lesznek. Olyanok, mint amilyen ragyogó ma a szov­jet nép tüntetése a proletár­internacionalizmus nagy ün­nepén. A kínai acélipar rekordtermeléssel készült május elsejére Februárban minden na­gyobb kínai vas és acélipari üzem túlteljesítette havi ter­vét. Különösen szép ered­ményeket értek el Asszan-i olvasztárok. Több mint 10 000 tonna kiváló minőségű acél­lal termeltek többet az elő­irányzottnál. A februári nagy eredmé­nyek elérését elősegítette, hogy a Kínai Kommunista Párt és a népi állam káderei mind nagyobb számban kap­csolódnak be közvetlenül a termelés irányításába és ma­gába a termelőmunkába. A párt és az állami vezetők a munka élvonalában halad­nak, együtt a vas és acélipa­ri munkások tömegeivel. Így jobban megismerik a dolgo­zók problémáit, gyorsabban és hatékonyabban tudnak in­tézkedni. Az eredmény: a nagyobb termelés mellett a technikai színvonal gyorsabb emelkedése Kína-szerte. A kínai vas- és acélipari munkások elhatározták, hogy az idei „nagy ugrás” szelle­mében május elsejét rekord teljesítménnyel ünnepük. Mit tudnak a nyugatnémet diákok a nácizmusról? Egy nyugatnémet gim­náziumban a tanár kérdést iiflézett az osztályhoz, hogy mit tudnak a „harmadik birodalom koncentrációs táborairól? Az egyik diák így válaszolt: „Fegyencek számára létesült táborok voltak, ahová lengyeleket, cseheket, zsidókat és ál­talában bűnözőket zártak be”. Egy másik növendék a következőképpen vála­szolt a kérdésre: „A kor­mány odazárta a kommu­nistákat és általában olya- kat, akik kárt okoztak”. A borzalmas gázkamrákról, a sok millió gyilkosságról és brutalitásról ezek a fiúk csak éppen hogy hallottak valamit „harangozni”. Százával fordulnak elő a nyugatnémet iskolákban hasonló esetek. Nemrég történt, hogy egy hesseni városka pedagógusa ezzel kapcsolatban kijelentette: „Mi megtesszük a magun­két, hogy ismertessük a fiatalsággal a harmadik birodalom szörnyűségeit, de erre csak igen kevés ^ idő áll rendelkezésünkre1 Egy másik tanár azzal vé­dekezett, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő tankönyvek, amelyeknek alapján ezzel a kérdéssel foglalkozni lehetne. Egy jószándékú tanár például kifejtette, hogy egyetlen történelemkönyv sem áb­rázolja a nácizmust úgy, ahogyan ez kívánatos volna. Ha a tanár növen­dékeinek más forrásmun­kákat ajánl, kiteszi magát a szülők rosszallásának, akik szerint óvakodni kell a „baloldali szerzők” iro­mányaitól. A nyugatnémet ifjúság bűnös tudatlansá­gát ebben a kérdésben ugyancsak egy nyugatné­met pedagógus foglalta össze a következő sza­vakkal: „Manapság növen­dékeink már egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy a nácizmus idézte elő a második világháborút, tehát elsősorban az felelős annak szörnyű következ­ményeiért”. Ez a lengyel kokszoló nekünk is dolgozik '§ A csehszlovák dolgozók életszínvonal emeléséről A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága 1959. március 4-én és 5-én tartotta teljes ülését, amelyen megtárgyalta a dolgozók élet- színvonal emeléséről és to­vábbi fontos kérdésekről szóló levelével kapcsolatos országos vita eredményét. Ez a levél az elmúlt év novem­berében került elbírálásra, a kommunisták és valamennyi dolgozó elé, és arról szólt, milyen konkrét intézkedés­sel valósítják meg az élet- színvonal további emelkedé­KOLAROVGRÁDI FIATALOK sét. A vita alapján a CSKP Központi Bizottsága elhatá­rozta, hogy a legközelebbi időszakban a következő in­tézkedéseket foganatosítja az életszínvonal további emelése érdekében: A kiskereskedelmi árak csökkentését 1958. március 8-tól összesen évi 2,3 milliárd korona összegben csökkenti. Ebből az értékből az élelmi­szer árának csökkentésére 1,4 milliárd koronát, az iparcik­kek árának csökkentésére 0,9 milliárd koronát fordítanak. Az árleszállítást a legfonto­sabb élelmiszereknél és ru­házati cikkeknél hajtották végre. A cukor árát kilo­grammonként 1.40—1.60 ko­ronával, a zsírét 4 koroná­val, a vajét 2—4 koronával, kenyérlisztét, 0,60 koronával, a rizsét 1 koronával a pék­süteményét darabonkint 50 fillérrel csökkentették. Csökkentették továbbá a hu­zat-anyagok, gyermek textili­!zek a szép és vidám fiatalok a kolarovgrádi önkén- áncegyüttes tagjai. Népitáncukkal ők is segítenek , hogy vidám, felejthetetlen és szép legyen Bulgáriá- % a május 1-e. Hosszú szakmai gya­korlattal rendelkező nyomdai korrektort felvesz újsághoz a Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat igazgatósága. Jelent­kezés írásban a vál­lalat igazgatójánál. ák, munkaruhák és munka­cipők, gyermekcipők, haris­nyák, szappan és más árucik­kek árát. Teljesen szabaddá tették a barnaszén árusítását, az eddigi kiskereskedelmi árak meghagyásával. Rendezték a családi pótlé­kot, a szociális biztosítást, és megkezdték a munkaidő to­vábbi csökkentésének előké­szítését. A CSKP Központi Bizottsága a dolgozók javas­latainak és a népgazdaság lehetőségeinek mérlegelése után megállapította, hogy a harmadik ötéves tervben (1961—1965) megvalósítható a munkaidő további csökkenté­se. nek A Walbrizychi „Viktoria” kokszoló, amely termelésé- 25 százalékát külföldre küldi. Ez a kokszoló töb­bek között Magyarországra, Romániába, a Német Demok­ratikus Köztársaságba, Jugoszláviába, Ausztriába és az Egyesült Arab Köztársaságba is küld jóminőségű kokszot. Csaknem kétmillió munkanélküli van Olaszországban Az olasz munkaügyi mi­nisztérium legújabb adatai szerint a munkanélküliek száma Olaszországban 1 820 000, köztük több mint 1 200 000 férfi és több, mint 600 000 nő. Ez annyit jelent, hogy az egész olasz lakosság (aggokat és gyermeket bele­értve) 3.6 százaléka, s a mun­kaképes lakosság 8,8 százalé­ka munkanélküli. Aktivizálódnak a francia szakszervezetek A francia sajtóban mostaná­ban igen sokat olvashatunk a szakszervezetek fokozott akti­vitásáról. Ez nem véletlen je­lenség, hiszen a francia kor­mány az elmúlt három hónap­ban számos olyan intézkedést tett, amellyel a nagytőkét se­gíti. A francia dolgozók vilá­gosan átlátnak a kormány cselszövésein. Ennek tudható be, hogy Franciaországban gyorsan élesedik a harc, amelyben a dolgozók elsősor ban a bérek emelését és azok nak a rendeleteknek a meg­szüntetését követelik, amelyek megakadályozzák a szocialista vívmányaik érvényre jutta­tását. Figyelemre méltó sztráj­kokra került mostanában sor: március hó 20-án Párizs utcáin egyetlen taxit sem le­hetett látni és a rádió egész nap hallgatott; március 24-én az autóbuszvezetők és kalau­zok nem álltak munkába. Már­cius 15-től 22-ig a dolgozók százezrei vettek részt külön­böző időtartalmú sztrájkok­ban. Vonatkozik ez elsősor­ban a Párizs környéki 60 ezer El akarják hallgatni a Hirosimái bombázás áldozatainak sorsát A hirosimai sugármegbete­gedésekkel foglalkozó kórház szűkszavú nyilatkozatban kö­zölte, hogy ezentúl nem hoz­za nyilvánosságra az ameri­kai atombomba utóhatásai miatt elhúnyt betegek szá­mát. A kórház nyilatkozata óri­ási felháborodást keltett az egész japán társadalomban. Az intézkedés bírálói rámu­tatnak arra, hogy el akarják felejtetni a világgal az atom­sugárzás borzalmait, és ezál­tal gyengíteni óhajtják a szörnyű fegyver eltiltásáért folyó megmozdulásokat. Az intézkedés hívei azt igyekeznek bizonygatni, hogy ezzel a „humánus eljárással” lehetővé teszik az atombom­ba áldozatainak, hogy nor­mális életet folytassanak és kikerüljenek a gyakran kel­lemetlen közérdeklődés ref­lektorfényéből. Az Asahi Simbu című tekintélyes ja­pán napilap kommentárjában kijelentette: „Ha hirtelen ab­bamaradnak a közlések az atombomba következményei által okozott halálesetekről, úgy a világ azt a téves be­nyomást szerezheti, hogy a tragédia hirtelen abbamaradt. Az efféle megnyugtatás nem jelent igazi megoldást." építőipari munkásra, Észak- Franciaország 40 ezer vas­munkására stb. A sztrájkolók sok esetben utcai tüntetéseket rendeztek. így például Saint- Nazairé utcáin 15 ezer mun­kás vonult fel. Március végén a vegyipari dolgozók, a vas­utasok, a gáz- és villamos mü­vek dolgozói sztrájkolnak. Kö­vetelésük: jobb életfeltételek! A munkaadókat és a kor­mányköröket leginkább az nyugtalanítja, hogy az összes sztrájkakciókban a különböző irányelveket valló szakszerve­zetek tagjai egységesen vesz­nek részt. Az egyik tőkés lap beismerte: „Valamennyi szak- szervezet aktivizálódik. Napjainkban az akcióegység nem csupán a tömegek között valósul meg, hanem igen ter­mékeny talajra talál a felsőbb szakszervezeti szervekben is. Ez év januárjában a külön­böző szakszervezetek megyei bizottságai nagyszámú közös akciót kezdeményeztek: aCGT és a keresztény szakszerveze­tek között 26 megállapodás, a CGT, a „Forie Ouvriere“ és a keresztény szakszervezetek kö­zött 10 megállapodás stb. szü­letett. A hasonló megállapo­dások száma március 20-án megközelítette a 100-at. „Ez a helyzet — mint ahogy azt a Francia Szakszervezeti Szö­vetség vezetősége a napok­ban kijelentette — kifejezi a munkásosztály soraiban bekö­vetkezett változásokat." A francia kormány nem szá­mított a helyzet ilyetén ala­kulására. Debré miniszterel­nök felháborodottan megálla­pította, hogy „létezik bizonyos elégedetlenség“, de ugyanak­kor hozzátette, hogy nem fog­lalkozott a jelenlegi politika megváltoztatásának gondolatá­val. Debré most azzal akarja megnyugtatni a dolgozókat, hogy jobban fogja tájékoztatni őket, s ezért elrendelte a „Franciaország nagysága című rádióműsor kibővítését. Világos, hogy az ilyen intéz­kedés semmit sem old meg.

Next

/
Thumbnails
Contents