Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-18 / 31. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. áprtfcs r Életre kelnek a határosatok — A ságújfalui pártszervezet életéből — Mi lehet most fontosabb egy pártszervezetnek, mint a párt Központi Bizottsága határozatának maradéktalan végrehajtása. Hiszen az utóbbi időkben napvilágot látott központi bizottsági határozatok hosszú időre megszabták párt- szervezeteink feladatait^ valóra váltásuk pedig nemcsak a párttagok, hanem a pártonkí- vüliek személyes érdeke, az egész ország jobblétének, dolgozó népünk felemelkedésének biztosítéka. Pártszervezeteink már eddig is sokat tettek a decemberi — a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről — és a március 6-i határozat megvalósításáért, amelynek lényege az, hogy hozzuk közelebb hazánkban is a szocializmus építését. Nos, mi azt vizsgáltuk, hogy egy községi alapszervezetben — ebben az esetben a ságúj falusiban — MIT TETTEK A KOMMUNISTÁK A PÁRTHATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT? Mindezeket boncolgatva, mindjárt elöljáróban mondjuk el, hogy ebben a községben életre kelnek a határozatok, a megszabott úton haladnak a szocializmus építésének munkájában. Bár Ságúj falu már termelőszövetkezeti község, a föld több mint 90 százaléka szocialista tulajdon, mégis érdemes visszapillantani, hogy a határozat végrehajtásáért hogyan dolgoznak a ságújfalusi párttagok. Lehet nyugodtan azzal kezdeni, hogy a határozat megjelenése után a pártszervezet tagjainak javaslatára gazdakört szerveztek a faluban — több mint 25 résztvevővel. Ezen a tanfolyamon legtöbb szó a termelőszövetkezetek szervezéséről, a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a nagyüzemi módon történő gazdálkodásról esett. Amíg a felvilágosító, a politikai meggyőző munka a gazdakörben folyt, a párttagok példamutatásukkal segítették elő a határozat valóra váltását: a kommunisták közül 14-en írták alá a belépési nyilatkozatot az első taggyűlésen, Géczi István elvtárs, vezetőségi taggal az élen. A gazdakör tagjai sem akartak utolsók lenni. A záróvizsgán 24-en kérték felvételüket az alakuló közös gazdálkodásba. A példamutatás, a fel- világosító, meggyőző munka eredménnyel járt, s olyan egyénileg dolgozó parasztokkal, mint Győri János (bencze) 19.5, Godó Károly 14 holdas gazdákkal gyarapodott a létszám — mindketten vezetők lettek az Uj Elet termelőszövetkezetben. Ságújfalu ugyan már termelőszövetkezeti község, a közös munkát azonban csak ősszel kezdik meg. A pártszervezet mégis dolgozik, segíti, irányítja a közös utat választó parasztok munkáját. Azt akarják, hogy ősszel még zökkenőmentesebben lássanak munkához, az első évben is sikeres legyen a termelőszövetkezet munkája. Ezért SZERVEZIK MÁR MOST A KÖZÖS MUNKÁT. Hogy mit tesznek? Először úgy szervezték meg a termelőszövetkezet tagjait, hogy azon a területen, ahol az ősszel már a nagyüzemi gazdálkodás kezdődik, ott máris egyféle vetést végezzenek. Az Egerdő dűlőben például csak kilászo- sokat vetettek, így ősszel a tarlóhántást már mintegy 150 kataszteri holdon kezdhetik meg. Gondoskodnak a jövedelmező aprómagvak termesztéséről is. Mintegy 21 kataszteri ' holdat aprómagvakkal vetnek felül, hogy az őszi betakarítás már nekik hozzon jövedelmet. A közös munka tehát, ha még nem is nagymértékben, le a pártszervezet irányítására, tanácsára megkezdődött. Bár végleges tervük még nincs, de azt is eldöntötték már, hogy a szénát, a sarjut a közösbe viszik, hogy csép- léskor közös szérűt biztosítsanak, így a takarmány és a szalma meglesz a közös állat- állomány számára. Más terveket is szőnek a ságújfalusiak. Mégpedig azt, hogy mire megkezdik a közös munkát, új, 52 férőhelyes istállót építenek. Ehhez a pénz rendelkezésükre áll, de az építkezés nagy részét társadalmi munkában végzik el, hogy olcsóbbá tegyék az építkezést, hogy maradjon több pénzük beruházásra. Ezért a kő kitermelését, szállítását, homokfuvarozást, alapásást mind-mind társadalmi munkában végzik el az új tsz tagjai. A Központi Bizottság határozata a terméseredmények fokozását is előírja. A párt- szervezet ezért javasolta a termelőszövetkezet tagjainak, hogy már most használjanak pétisót, szuperfoszfátot a vetésnél. Lehetne sorolni azokat a tervekét, amelyeket még megvalósítanak Ságújfaluban. Ilyen például, hogy feltörik az eddig ki nem használt parlagföldeket ; hogy HALASTAVAT LÉTESÍTENEK a tsz részére; hogy kertészetet hoznak létre stb., stb. Ez pedig a tagok jövedelmének nagyságát segíti majd elő. A falusi pártszervezetek fontos feladata a pártépítési munka is. Nos, ezért is tesznek sokat ebben az alapszervezetben. Az elmúlt héten tartott vezetőségi ülésen 15 termelőszövetkezeti tag párttagsági felvételét beszélték meg — eddig valamennyien egyénileg dolgozó parasztok voltak. A vezetőségi ülés már határozott, felvételükről a’ következő taggyűlés dönt majd. Ságújfalu a Központi Bizottság határozata után termelőszövetkezeti község lett. A föld több mint 90 százaléka szocialista tulajdon már, néhányan még vannak kívülállók is. Ezért a pártszervezet nem szüntette meg politikai, felvilágosító munkáját a kívülállók körében. El akarják érni, hogy ősszel a falu minden dolgozója a termelőszövetkezetnek legyen tagja. Ez be is következhet, hiszen ebben a községben életre kelnek a határozatok, párttagok és pártonkívüliek munkálkodnak azok maradéktalan teljesítésén. Somogyvári László Már öl- földmuvesszövet-kezeíi boll-ban lehel- részletre vásárolni Egyre nagyobb népszerűségnek örvend dolgozóink körében a részletakció. Mind többen veszik igénybe ezt a kedvezményt, amely mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy Kép szöveg nélkül. előbb vásároljon meg egy-egy fontos árucikket, mint ahogy azt enélkül megtehetné. Megyénkben a részletakció megindulásakor mindössze két földművesszövetkezetet — a szécsényit és a pásztóit — bízták meg ezzel. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy megyénk egyéb községeiben is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a részletvásárlási akció iránt, melynek értelmében újabb három földművesszövetkezetet is megbíztak ennek lebonyolításával. Ezentúl a berceli, a jobbágyi és a rétsági földművesszövetkezeti boltban is vásárolhatnak a dolgozók részletre. Mind az öt földművesszövetkezeti boltban bő áruválaszték áll a vásárlók rendelkezésére. r Uj feladatok a termelőszövetkezeti községek Hazafias Népfront Bizottságai előtt A termelőszövetkezeti községek Hazafias Népfront elnökei megbeszélésre gyűltek össze kedden délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanács épületében. A megbeszélés célja az volt, hogy megvitassák: milyen feladatai vannak a Hazafias Népfrontnak a termelőszövetkezeti községekben. Marczinek István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkárának beszámolója és a vita alapján megállapították: a termelőszövetkezeti községekben működő Hazafias Népfront legfontosabb feladata most, hogy minden területen elősegítse a párthatározatok maradéktalan végrehajtását. Ezért a népfrontbizottságoknak elő kell segíteniük a termelőszövetkezeti községek dolgozó parasztjai általános műveltségének fokozását, hogy képzett, tanult emberek legyenek a termelőszövetkezetek tagjai. El kell érniük, hogy a lehetőségek figyelembevételével valameny- nyi tsz-tag elvégezze az általános iskola VIII. osztályát, szaktanfolyamok szervezésével pedig a terméseredményeket kell fokozniok. A Hazafias Népfront Bizottságoknak elő kell segíteniük, hogy a termelőszövetkezetek a leggazdaságosabb növényeket termesszék, de értessék meg az állattenyésztés előnyét is. Ismertessék a népfront bizottságok a legfontosabb kormányrendeleteket, magyarázzák a termelőszövetkezetek működési szabályzatát. Új feladatokat szab meg a községfejlesztési terv végrehajtása is. Mivel a termelőszövetkezeti községekben a községfejlesztés állami hozzájárulásból történik, a Hazafias Népfront Bizottságoknak a társadalmi munkák szervezése egyik legfontosabb feladata. Korábban törekedtek a virágos, tiszta magyar falvakért a bizottságok, most ez a termelőszövetkezeti községekben kétszeresen kötelező a Ha zafias Népfrontra. A mozgalmi munka továl feladatai között meghatári ták, hogy a népfront bizo ságok rendezzék soraik erősítsék tömegkapcsolat, kát, s készüljenek a béke barátság hónapjának me rendezésére. A vita után üzemlátogal son vettek részt a Hazafi Népfront községi elnökei. Vállalás — irodából A megyei Építőipari Vállalat dolgozói is, a többi vállalatokhoz hasonlóan, elkészítették vállalásukat a pártkongresszus tiszteletére. A Zagyvapálfal- vai Üveggyár építésénél a szerződésen kívül 3 200 000 forintos többlet kivitelezését vállalták. Ezt az összeget felbontották kisebb részekre, munkahelyekre; mint a nyersanyagtároló, keverő épület és így tovább. Ezért a komoly vállalásért méltán illetné dicséret az itt dolgozókat ha: a vállalást nem az irodában készítették volna el, hanem a munkahelyen a dolgozók bevonásával, s a dolgozók ismernék azt a vállalást, amit nevükben a vállalatvezetőség elkéjszített. Mert ma mindenki ismeri a vállalást, megküldték a felsőbb szerveknek is, csak éppen azok nem, akiken végeredményben a végrehajtás múlik. A Zagyva II. építkezésen úgy gondolták az ott dolgozók, hogy vállalást majd csak a pártkongresszus időtartamára kell tenniük. ) most azért, hogy legyen x lami vállalás, az építkezés közel 10 brigád tett váll alá A Zagyi kőmíves brigád 1 vételével a dolgozók vállal sa, legjobb esetben is, ápi lis hónap végéig terjed. Z gyiók tettek egyedül qsa szeptemberig vállalást. E után megint összehívják brigádokat, s újabb vállalá tétetnek majd velük. Eri az építésvezető tájékoztató Milyen furcsa. Az év v géig már megvan a vállal* vezetőség vállalása az üve gyár építésénél. Vajon ne lett volna jobb, ha nem íróasztal mellett születik vállalás? Mert így a papír rögzített terv nem ér ser mit, mert ugye nemcsak vezetőkön, hanem a dolgoz kon is múlik, hogy példá a vakolást a keverő épülő nél 10 nappal előbb elvége zék. Igaz a pártkongress® sig még van idő, s tali egyszer majd megismerik dolgozók „saját” vállalási kát, ha máshonnan nem, h az újságból. De jobb lem ha a vezetőktől! Vörös keresztes ankét Salgótarjánban A megyei vöröskereszt kezdeményezésére a vöröskeresztes kongresszus tiszteletére csütörtökön délelőtt üzemegészségügyi ankétot tartottak Salgótarjánban, amelyen resztvettek megyénk ipari üzemeinek igazgatói, szakszervezeti bizottsági elnökei, vöröskeresztes titkárai. Az ankéton azt vitatták meg, hogy társadalmi úton hogyan lehet javítani az Á szocialista tudat kialakításához utat mutat Marx-Engels műveinek most megjelent második kötete Nagyszerű élmény olvasni és tanulmányozni Marx és Engels műveinek második kötetét, amely az 1844 szeptember és 1846 februárja között írott munkákat foglalja magában. Ebben az időszakban már megtörtént Marx és Engels az idealizmusról a materializmusra és a forradalmi demokratizmusról a kommunizmusra való átmenete. A kötet tükrözi forradalmi világnézetük további kialakulásának folyamatát. A kötetet Marx és Engels első közös munkája, a „Szent család” nyitja meg. E munka tanulmányozása számunkra többszörösen fontos. Hiszen ez a munka eddig magyarul csupán töredékekben, szemelvényekben volt hozzáférhető, pedig e munka nélkül szinte lehetetlen megérteni a történelmi materializmus alapeszméjének kialakulását, mely szerint a termelési módé a döntő szerep a társadalom fejlődésében. Marx és Engels itt fogalmazzák meg, hogy az „eszmék sohasem vihetnek túl egy régi világállapoton, hanem mindig csak a régi világállapot eszméin. Az eszmék egyáltalán semmit sem vihetnek ki. Az eszmék kiviteléhez emberek kellenek, akik gyakorlati erőszakot alkalmaznak”. (119. old.) Jelentős a „Szent család”-ban az a megfogalmazott tétel, hogy a tömeg, a nép az emberiség történetének igazi alkotója. Nagy jelentőségű a „Szent család”- ban a proletariátus világtörténelmi jelentőségű szerepéről való felismerés. A „Kritikai csata a francia forradalom ellen” című szakaszában Marx vázolja a materializmusnak a nyugateurópai filozófiában végbement fejlődését, és rámutat arra, hogy a kommunizmus logikusan következik a materialista filozófiából. A kötetben megtalálható a marxista politikai gazdaságtan néhány alapvető tételének megformulázása. Marx az uópisztikus szocialistáktól eltérően a kommunizmus elkerülhetetlenségét arra alapozza, hogy a magántulajdon, gazdasági fejlődése során önön sírját ássa. A kötet magában foglalja Engels „A munkásosztály helyzete Angliában” című művét, amelyet Lenin a szocialista irodalom egyik legjobb alkotásának tekintett. Lenin szavai szerint Engels könyve „borzalmas vádirat a kapitalizmus és a burzsoázia ellen”. filozófiát, a politikai gazdaságtant és a tudományos szocializmust. Az előkészítőkön, a konferenciákon az egyik legbonyolultabb problémaként az elidegenülésről szóló marxista tanítás mutatkozik. Az elidegenülés marxista elméletének elsajátításához nélkülözhetetlen segítséget nyújt a „Szent család” tanulmányozása. Marx és Engels, hadakozva az ifjú hegeliánusok frázisai ellen, rámutatnak arra, hogy nem elégséges a proletariátust és a gazdaságot egy egész két oldalának nyilvánítani. A kérdés lényege az, hogy melyikük milyen helyet foglal el az ellentétben. Erre így válaszolnak: „A magántulajdon, mint gazdaság kénytelen önmagát és ezzel ellentétét, a proletariátust fenntartani.“ (34. old.) E munkájában állítja fel Engels azt a rendkívül fontos tételt, hogy a chartizmust egyesíteni kell a szocializmussal. A kötet mindezen kívül magában foglal még további tizenkét munkát és mellékletként két előszó található a „Munkásosztály helyzete Angliában” című műhöz. Megyénkben több százan tanulmányozzák párt és állami oktatás vonalán a marxista „Megfordítva, a proletariátus kénytelen önmagát és ezzel ellentétét, amely őt proletariátussá teszi, a magántulajdont megszüntetni.” (34. old.) Megtaláljuk tehát az ellentétek pozitív és negatív oldalát. Ez az ellentétes állapot az ön- elidegenülés forrása. Persze az önelidegenülés mást jelent a proletariátus és megint mást a vagyonos osztály számára. A proletariátusban a legembertelenebb formában összpontosultak a kapitalizmus összes feltételei. „ ... az ember a proletariátusban elvesztette önmagát, de egyúttal nemcsak hogy megnyerte e vesztesség elméleti tudatát, hanem többé el nem hárítható, többé nem szépíthető, abszolúte parancsoló szükség — a szükségszerűség gyakorlati kifejezése — közvetlenül fellázadásra is kényszerít ez ellen az embertelenség ellen, ezért lehet és kell, hogy a proletariátus felszabadítsa önmagát. De nem szabadíthatja fel önmagát anélkül, hogy meg ne szüntetné saját életfeltételeit. Nem szüntetheti meg saját életfeltételeit anélkül, hogy meg ne szüntetné a mai társadalom összes embertelen életfeltételeit, amelyek az ő helyzetében összpontosulnak.” (35. old.) íme ez a proletariátus világtörténelmi szerepe. Ebből adódik, hogy a dolgozók tömegei a proletariátus vezetésével megdöntik a kapitalizmust, de itt nem állnak meg: a proletárdiktatúra egész korszakán át új viszonyokat teremtenek. A proletariátusé, a munkás- osztályé az a történelmi feladat, hogy megvalósítsa a legnagyszerűbb társadalmi rendet, a kommunizmust. Marx és Engels művei második Kötetének magyar nyelvű kiadása arra az időszakra esik, amikor a dolgozó parasztok ezrei szakítanak a kisárutermeléssel, a magántulajdonnal. Ez a szakítás új történelmi szakasz eljövetelét jelzi. Miránk, munkásokra és a marxizmust—leninizmust magunkénak valló értelmiségiekre nagy feladatok várnak, a szocialista tudatforma megszilárdításáért folyó küzdelemben. E munkánkat segíti elő Marx—Engels művei második kötetének tanulmányozása. Hrabecz József üzemek egészségügyi helyz tét, hogyan lehet csökkente: a baleseteket. Az üzemegés ségügyi ankéton dr. Kiss Em a megyei vöröskereszt üzen egészségügyi bizottságán! tagja tartott beszámolót. — Pártunk és kormányur célkitűzése: közegészségüg, viszonyainknak és ebben a do gozók egészséges élet- és tnui kakörülményeinek folyamat) javítása, — kezdte beszámol) ját. Dr. Kiss Emil ezután arr szólott, hogy a szocialista ipi megteremtésével milyen feji dést értek el megyénk üzem és bányászata. Elmondott hogy különböző gépek segíti a bányászok munkáját, új li kások, családi hazk nyújtani megfelelő egészséges otthoi ipari munkásságunknak. B szélt a szociális létesítményei ről is, megemlítve, hogy Ki, terenyén, Nagybátonyban és többi ipari településen is, ú korszerű bölcsődék, napkö otthonok épültek, a munká; szállók pedig a távol lakó do gozóknak kényelmes, egészsi ges otthont nyújtanak. A ipari munkások rendelkezési re új, modern fürdők állna biztosítják a tisztálkodási li hetőségeket. — Tudjuk — folytatta besz: mólóját —, hogy a bányász: terén a biztonságos termeli és egészséges munkafeltétele megteremtése sok nehézséggé jár. A körülmények szüksi gessé teszik, hogy nemcsa egészségügyi és munkavédeln beruházásokkal, hanem égés: ségügyi neveléssel, a dolgozó öntevékenységének ezen a ti rületen való kibontakoztatás: val javítsuk a bányászok ( üzemi dolgozók egészségeseb élet- és munkakörülményeine megteremtését. Ebben a műi kában igen nagy segítség) nyújthat a Vöröskereszt az társadalmi munkájával Dr. Kiss Emil beszámoló] után vita indult, s a hozzászc lók elmondották üzemeik, bí nyáik egészségügyi probli máit, de mindjárt javaslati: is éltek a hibák, hiányosságé mielőbbi megszüntetésére. ic
