Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-11 / 29. szám
S.Ú59 április 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 ¥ Uj munkaerkölcs születik A nógrádsápi Vörös Csil- lag Termelőszövetkezet legutóbbi közgyűlésén a termelőszövetkezet tagjai igen szigorú határozatot hoztak. A termelőszövetkezet egyik tagját kizárták maguk közül, nem dolgoznak véle ezek után, mert ez az ember, amellett, 'hogy hanyagul végezte munkáját, bomlasztotta a munkafegyelmet, eltulajdonított olyan dolgokat, amelyek a közös tulajdonát képezték, s bizony magánélete is kívánni valót hagyott maga után. S miután a figyelmeztetés nem használt, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagjai úgy határoztak, kizárják a termelőszövetkezetből, hogy munkájával, viselkedésével ne rontsa tovább a községben, meg a környéken a termelőszövetkezet tekintélyét, a tagok becsületét. így történt. Nem öröm erről írni, de meg kell tennünk mindaddig, míg lesznek termelőszövetkezeteinkben fe-\ gyelmezetlen emberek. S írnunk kell róla azért is, mert az az eset is bizonyítéka annak, hogy a termelőszövetkezeti tagokban megnőtt a felelősségérzet a közösen végzett munka, a közös gazdaság iránt. Ez a felelősségérzet jóval nagyobb, mint az eddig altéit esztendők bármelyikében volt. Továbbmenve: egy új munkaerkölcs van kialakulóban, amelynek az az alapja, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok egyre inkább magukénak érzik a közös gazdaságokat, s látják, hogy az akkor indul igazán virágzásnak, akkor találják 'meg benne számításukat, ha valamennyien munkájuk legjavát adják, becsületesen dolgoznak. Ma már — éppen ebből kifolyólag — termelőszövetkezeteink zömében nemcsak arra törekszenek a tagok, hogy minél több munkaegységet írjanak jóvá részükre. Világos előttük az is, hogy •a termelőszövetkezetet, saját magukat csapják be akkor, ti a a jóváírt munkaegységek mögött nincs meg a megfelelő termelési érték, amelyből az esztendő végén a részesedés üesz. S ennek a megnövekedett felelősségnek, a kialakulóban 'lévő új munkamorálnak kezdeti mutatói azok a gazdasági eredmények, amelyek termelő- szövetkezeteinkben már most megtalálhatók. Az idei tavaszon az őszi vetések fejtráfordult és kiviharzott a műhelyből. Elmaradt az esti összejövetel, de elmaradtak a munkát frissítő tréfálkozások is. •Olyan lett a műhely, mint a tavaszt ért hideg. Kormos szótlanul dolgozott. A sértődés nem engedett szót a szájára. Nem magyarázkodott. Minek is. Nem lopta ő amije van! Mert megtanult taka- ■rékoskodni? Gyűrték benne >a keserűséget a ki nem mondott gondolatok. Még az •örök vidám Palkovicsot is lebumkózta, mikor olvadásra •akarta birni. — Na öreg, mi lett belőled, medve? — állt egyszer melléje Palkovics. — Hagyj! — förmedt rá. Palkovics savanyú arccal «eloldalgott. Kormosban pedig •egyre érett, hogy itt tovább nem dolgozhat. Másnap délelőtt szótlanul fogyasztották a reggelit, kis csoportokra szakadtak. Még azt “sem vették észre, hogy a tavaszi nap szívesen simogatja őket az üvegfalon át. Víg •egy pad szélére kuporodott. Kormos nem mozdult a munkapadtól. Nem bontotta ki a reggelit sem, csak állt ott •egymaga mint a hajótörött és bámult kifelé. így érte őket -•a párttitkár és az üzemvezető. A titkár már az ajtóból otthonosan kiáltott és ‘íeddőn pattogott tekintete. — Mi van veletek? z emberek nem válaszoltak. Víg abbahagyja az evést. Kormos, mintha mit sem hallott volna morcosán nézett. Csak Palkovics fordult arra. A titkár megállt előtte. gyázását, ápolását, a tavaszi mezőgazdasági munkákat, amelyek soron következtek, nemcsak időben végezték el, hanem az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben és jobb minőségben is. Aztán ott vannak az újonnan alakult termelőszövetkezetek, meg az idei tavaszon erősen felduzzadt termelőszövetkezetek példái. A tervkészítésnél, a terv- kiegészítéseknél jóval többet vállaltak magukra a közös gazdaság előrehaladása, szilárdítása érdekében a tagok, mint ezek előtt. S hogy a terveknél maradjunk, itt van például a belterjes gazdálkodás, amely a jövedelmezőséget jelenti a termelőszövetkezeteknek. A terveket vizsgál- gatva nemcsak olyan ágazatával foglalkoznak az idén, amelyben a legmesszebbmenőkig igénybe tudják venni a gépi munkát, a gépek segítségét. Igen sokat alapoznak a termelőszövetkezeti tagok kétkezi munkájára. Kisterenyén a Vörös Október Tsz-ben az idén már 10 holdon termelnek kertészeti növényeket. Sok munka van a kertészettel igaz, de a tagok munkája sokszorosan megtérül, mert itt a bányavidéken a zöldségfélék igen kelendőek. 'T’ ermészetesen ahogyan nem egyformák uj- jaink, nincs ez ilyen jól még valamennyi termelőszövetkezetünkben. Nem egy, de egyre kevesebb helyen inkább termelnek gabonaféléket, jóval többet, mint amennyire szükségük van, mert így kényelmesebb. A gabonával alig van munka. Tavasszal elvetik, aratáskor meg levágja a gép. Igaz, ha málnát telepítenének, vagy kertészkednének, több pénzük lenne, munkaegység részesedést is oszthatnának rendszeresen minden hónapban, de hát az ilyen növényféleségekkel tavasztól őszig dolgozni kell. Aztán van olyan termelőszövetkezetünk is, ahol „bedolgozókat” keresnek, mert a családtagokat nem hajlandók munkába állítani. Ezek csak akkor jönnek a közösbe dolgozni, ha éppen van ráérő idejük. A hogy azt már korábban is említettem, az olyan termelőszövetkezetben is akadnak rendbontók, ahol egyébként egészen jól mennek a dolgok. De az ilyen emberek ideje lassan lejár, mert termelőszövetkezeteink tagjaiban mindinkább érik, formálódik a felelősségérzet a közös gazdaság iránt. Űj munkaerkölcs van születőben, bizonyíték erre az, hogy egyre több közgyűlésen hozott a tagság olyan határozatot, — s ennek betartásán éberen őrködnek — amelynek értelmében azonban szigorúan felelősségre vonják azokat, akik hanyagul dolgoznak és ezzel kárt okoznak a termelőszövetkezetnek. Tereskén például a közgyűlés határozata alapján figyelmeztetőül csak egy, aztán öt munkaegységet vonnak le attól a termelőszövetkezeti tagtól, aki igazolatlanul távol marad a munkától. A büntetés mértéke aztán annál nagyobb, minél nagyobb a mulasztás, mert a termelőszövetkezet éltető eleme a munka, a tagok közösen végzett, becsületes munkája. Vincze Isvtánné cA páükűmjxeiSZlli tiszteiéiért A Sziráki Állami Gazdaság dolgozói a pártkongresz- szus tiszteletére jelentős mértékben emelik a növénytermelés és állattenyésztés hozamait, csökkentik az előállított termékek önköltségét. A sziráki üzemegység dolgozói azáltal, hogy a kenyér- gabonából több mint 240, a takarmánygabonából 303, cukorrépából 350 mázsa, és az aprómagvakból is jelentős terméstöbbletet érnek el, több mint 170 ezer forint jövedelemhez juttatják a gazdaságot. A hényelpusztai üzemegységben a 45 kh dohányból a betervezett 7.6 mázsás átlagtermés helyett 8 mázsát érnek el kh-ként. Az ebből adódó terméstöbblet értéke meghaladja a 30 ezer forintot. A héhalmi üzemegység dolgozói pedig a kukoricát hetvenszer 40 centiméteres távolságra ültetik. így elérik azt, hogy egy mázsával több lesz az átlagtermés a 96 holdas kukoricatábla valameny- nyi holdján. Az utóbbi két üzemegység növénytermelői több mint 300 ezer forint többletjövedelemhez juttatják az állami gazdaságot. Jelentős vállalást tettek a gépesítés dolgozói is. Az alkatrészek, a javítási anyagok és az üzemanyag megtakarításából adódó összeg eléri a 136 ezer forintot. Az állattenyésztés hozamainak növelése jórészt az állat- tenyésztő dolgozókon múlik. A megfelelő takarmányozással, szakszerű gondozással 160 ezer forinttal több lesz a tehenészet jövedelme. 160 000 forinttal nagyobb lesz az állattenyésztés jövedelme a tavalyinál A Pásztói Szabadság Termelőszövetkezet tagjai már az elmúlt esztendőben is igen komoly eredményeket értek el a növénytermesztésben és ebből kifolyólag az állattenyésztésben is. De az idei esztendő az elkészített gazdasági terv alapján még eredményesebbnek mutatkozik a tavalyinál. A szántóterület mintegy 25 százalékán pillangós takarmánynövényeket termelnek. Ez amellett, hagy javítja a — Neked meg folyik az orrod vére. — Palkovics odakapott és egy olajcsik maradt az arcán. A párttitkár meg az üzemvezető a sikerült tréfán jót nevetett, de mert a többiek továbbra is borúsak maradtak, rájuk szólt: — No, megbolondultatok? Hát mi van itt!? — s rászólt Kormosra. — Add ide a könyveket! — Kormos megrántotta a vállát, majd kényszeredetten nyúlt zsebébe. Egy laposra hajtogatott újságot vett elő, A titkár kikapta kezéből és bontogatni kezdte. — Sértegetitek egymást! Mór az egész üzem tudja Tessék! — és az újságból két takarékbetétkönyvet vett ki. Hangosan olvasta belőle a számokat. — Kormosaié 12 ezer. Kormos 15 ezer. Felkapta fejét és pásztázott tekintetével. — Kormos itt akarja hagyni a műhelyt. Megbántottátotk. Azért, mert ő tud élni? Na, jól nézünk ki! És én még azt hirdetem, hogy ti példaképek vagytok — halkult el a hangja. — De mi nem,... — szólt közbe Palkovics és emelgette magát. A titkár leintette. — Ne nekem magyarázkodj! — Aztán elkapta az üzemvezetőt és odasúgta neki. — Gyerünk! Itt már nem sok dolgunk van. Kormos műszak végén nem várta a többieket, elment. Ügy lépett iki az ajtón, hogy ide már többé nem teszi be a lábát. Szorongatta a keserűség. Otthon a priccsre vetette magát és bámulta a talajt, megteremti a megfelelő takarmánybázist az egyre növekvő állatállomány- nák, mert ahogy számolják a Szabadság Termelőszövetkezetben jövőre miár nem az okoz majd problémát, hogyan osszák be a takarmányt, hogy kitartsanak az új kaszálásig, hanem az, hogyan keverjék a takarmányt, hogy abból az állatok minél többet értékesítsenek. Ilyen körülmények között lehetőség nyílik arra, hogy menyezetet. A fájdalom egészen megbénította. Hallotta, nyílik a kapu, hogy az udvaron léptek koppannak, han-0 gok kavarodnak, de nem)] mozdult. — Nincs itthon senki? — kiáltották az udvaron. Egyszerre melegedni kezdett a szíve. Hiszen ez Palkovics! Kiugrott az ajtóba. A fel műhely az udvaron állt. De rá sem nézték. Palkovics a megkezdett építkezéshez lépkedett és fitymálva rugdosta a téglát. — Hát ez is munka? Ebbe egy gyufáskatulya sem fér, nem egy autó. És hol lesz a satupad? Milyen garázs az, ahol még az sincs? Na gyerünk emberek mutassuk meg, hogy kell egy garázst felépíteni — és hányta le magáról a kabátot. Víg is ledobta. K ormos az ajtóban ragadt. Tekintete a testét járó melegtől elhomályosodott. A pihenni térő nap pirosa megfürdött szemében, A felesége jött be a kapun, megpakolt szatyorral, és] ámulva nézte a nagy sür- gést-forgást. Kormos, mint] aki megszabadult valami súlyos tehertől, rákiáltott a] bámuló asszonyra: — Gyorsan anyu! Vacsorát, de jót! Ma ünnepelünk! Palkovics egy halom téglával az ölében Víg mellé lépett, oldalba lökte és hangosan elkiáltotta magát. — Mert ugye élni tudni kell! Harsány nevetésbe törtek. Jókedvük megtöltötte az udvart és kiömlött az utcára is. Bobál Gyula a Szabadság Termelő- szövetkezetben a jelenleg meglévő 26 darabból álló tehénállományt az esztendő végére 40-re szaporítsák, s természetesen saját nevelésű állatokból. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 200 literrel* emelkedik az idén az egy tehénre eső tejhozam is. Ez azt jelenti, hogy a 119 ezer forint helyett, amit az elmúlt esztendőben a tej értékesítéséért kaptak, az idén már több mint 130 ezer forint lesz a jövedelem. A bevétel pedig, amely az állattenyésztésből ered, az idei esztendőben megközelíti az 500 ezer forintot, 160 ezer forinttal több mint az elmúlt évben. így gazdálkodik egyre belterjesebben Pásztón a Szabadság termelőszövetkezet. Tervezik, hogy kétszeresére emelik a sertésállományt és 150 darabból álló juh törzset állítanak be, mellyel ezidáig nem foglalkoztak. ötszáz darab baromfit is nevelnek az idén, valamint több mint 330 ezer forintot jelent majd a szövetkezetnek a szerződéses szarvasmarha hizlalás és nevelés is. Emelkedett az olyan növények — mák, cukorrépa, kertészeti — vetésterülete is, amelyek igen komoly jövedelmet jelentenek a termelőszövetkezeti tagoknak. Kertészet az idén 11 holdon van, de a következő esztendőkre legalább 30 holdat terveznek, hiszen munkaerő lesz bőven hozzá. Több területről fognak apró- magvakat is szállítani, ez több mint 110 ezer forintot jelent a termelőszövetkezetnek. S ami mindezekből következik a 30 forintos munkaegység rtékét — az elmúlt esztendőién ennyi volt — 41 forintra emelik az idén. Megbecsülésre vágynak Vidám nótaszó hallatszik Nógrádmarcal határában a magasmályi hegyoldalból. Az erősen tűző napsugár barnára sütötte a csemete ültető asz- szonyok, leányok és fiúk arcát. De azért egy sem olyan barna a csapatban, mint Szőrös Béla, a munkacsapat vezetője. Az ö arcát nem a napsugár barnította olajbarnára, 6 így született, s ez a barna- bőrűség gyakran megkeserítette már az életét. Nem az erdészetre panaszkodik, hiszen itt megbecsülik, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 34 tagú munkacsapatnak ő a vezetője. ö tartja számon, ki mennyit dolgozott, s neki magyarázza el az erdész, hová ültessék a csemetéket és hogyan ültessék. Gondosan vezetett füzetében a kulturált írás arról tanúskodik, ügyesen forgatja a tollat. Itt, az erdészetnél érzi a megbecsülést, ugyanúgy, mint a honvédségnél is, ahol tiszthelyettes volt. A megbecsülést leginkább falujában, Nógradmarcalon hiányolja, pedig megértésre, megbecsülésre vágyik. — Nem be' csül ott engem senki — pa* naszkodik —, nevem se mát, mint a Cigány Béla. Lehet, hogy egyesek rászolgálnak or* ra, hogy lenézzék, de én sem« miféleképpen nem. A gyakori megalázás a falusiaktól gyak* ran még az életkedvünket i< elveszi. Emberek, egyenrangú, becsületes tagjai akarunk len* ni a társadalomnak. Mi i* akarjuk a szocializmust épite* ni, még akkor is, ha a b6* rünk barnább, mint a magya* roké — hangzik a panasz. Elgondolkoztató dolgok ezekl Nem egy cigányember gon* dolkozik így az országban, Ezek az emberek a mi társa* dalmunkban szeretnék meg* találni végre a helyüket. Mun« kájukkal akarják kiérdemelni, hogy ne legyenek végre lené- zett cigányok még a falvak* ban sem. Jó lenne végre a becsületes munkából élő ci* gányokat elválasztani azoktól, akik még ma is lopnak, kol* dúlnak és lenézetik magukat, s megbecsülni ugyanúgy, mint Szőrös Bélát megbecsüli a ba* lassagyarmati erdészet. — ta ■= TAVASZ termelőszövetkezeteinkben A kisterenyei gépállomás traktorosai a kotyházai Kas* suth Tsz földjén a meredek domboldalon is géppel ve' tették az őszi árpát. Á. ::v A berceli Vörös Csillag Tsz 11.5 vagon vetőburgonyát szállított az ország különböző részeibe, az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére. Megyénk termelőszövetkezetei az idén 8 ezer napos csibét és 25 ezer előnevelt csirkét nevelnek. 3 szobás összkomfortos családi ,ház eladó. Salgótarján, Nádasdl út 8. A Földművesszövetkezetek Pásztói Járási Központja revizori áldásokra azonnali belépésre pályázatot hirdet. Részletes önéletrajzot, az eddigi működés feltüntetésével a Pászlól FJK. címére ké- Salgótarján, Alkotmány u. 10j rünk. Fizetés kollektív szerint. Személyes jelentkezés — sajál Alattyán Mihály, költségen — előnyös. 125 cm3 Danuvia jó állapotban 500-as DKV oldalkocsis motor- , ., ___ . . , ,. , ^ , . . _ eladó. Mlluk tanító, Teróny, Kisk erékpáromat eladnám, vagy kisebb motorért elcserélném, kérpuszta.
