Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-08 / 28. szám

2

NÓGRÁDI NÉPOJSA©

1959. ápnlis 8.

ttiw—írnmjfciusyi'u*. —RPaww—i——R—n———a——caaa nMHHMBBMHBSMH

A jó kezdetet ne állítsa meg a meddő töprengés

vezetek pártirányítása, mint

élévvel ezelőtt jártam Mátraszőllősön. Sokat változott azóta a község. Nem a házakra gondolok, amelyeket már azóta építettek, vagy a községrendezésd munkákra, inkább a község lakosságára, fejlődésére, amelyhez szervesen hozzátartoznak az előbbiek.

Akkor azt írtam, hogy helyes irányban fejlődnek a mátraszőllősáeík. Ez pedig a jó pártvezetés következménye volt. Ügy nézett ki a dolog — minden azt bizonyította — hogy a pártszervezet az egész község lakosságának támogatását bírja. Persze voltak akkor is hibák. Egyrészt a pártszervezet életében : személyeskedés amelyet azóta — nagyon helyesen — felsőbb pártszervek megszüntettek. Másrészt nem volt minden esetben tervszerű a pártszervezet munkája.

Az elmúlt félév alatt bekövetkezett országos változások a mátraszőllősi párt- szervezet munkastílusát is befolyásolták. Tavaly ősszel, mikor felvetődött egy mező- gazdasági szakcsoport megalakításának igénye, a pártvezetők világosították fel az embereket, hogy egy termelő- szövetkezet létrehozása előnyösebb. Fáradozásuk nem volt hiábavaló.

Mikor Bolla József párttitkár elvtárssal beszélgettem, elmondta, hogy a lehetőségeknek megfelelően dolgoztak a termelőszövetkezeti szervezés idején is. Sajnos ezzel kapcsolatban még most is vannak gondjaik. Nagyon szeretnének még több gazdálkodót beszervezni a termelő- szövetkezetbe. Ez valóban cél, azonban azt is látni kell még a mátraszőllősi kommunistáknak is, hogy a tavaszi munkák lendületét nem lehet a nagyarányú szervezés folytatásával meggátolni. Az önmaguk által teremtett gondokon való töprengés azt eredményezi, hogy nem tudják a pártszervezet fő erejét a tavaszi munkák elősegítésére irányítani.

¥>olla elvtárs szerint se*■* gítenek a termelőszövetkezetnek. Ez helyénvaló. De ez a segítség — helytelenül — nem abban nyilvánul meg, hogy a pártvezetőségi tagok, párttagok — akiknek lehetőségük lenne rá — vagy feleségeik ténylegesen is a

szövetkezetben dolgoznának. Érdekes, hogy Bolla elvtárs, s még néhányan tisztán látják a feladatokat. Azonban a tettek nem mindig igazolják ezt. Feltétlenül erősíteni kell a termelőszövetkezetet. S a meddő töprengést ki kell kapcsolni munkájukból. Az erre fordított energiát is a hasznot hajtó munkára kell fordítani. Ezzel nem azt mondom, hogy a szervezést vágják a sarokba. Most azonban nem ez a fő feladat.

Okos gondolat volt, amikor felvetették a gazdák tulajdonában lévő kőbánya, a szeszfőzde és a daráló közös tulajdonba való juttatását. Mindezek komoly anyagi bázist jelentenének a közös gazdálkodás számára. Ha mélyebbre tekintünk a pártszervezet életében élesen kiütköznek a még most is meglévő hibák okai. Vannak olyan pártvezetőségi tagok, párttagok, akik ilyen, vagy olyan okoknál fogva nem járnak el a gyűlésekre. A pártvezetőségből három elvtárs a községen kívüli üzemekben dolgozik és ez is akadályozza őket az otthoni munkában. Mindezt fegyelmezettséggel meg lehet szüntetni.

A párt, tömegszervezetek és az állami Szervek kapcsolata jó, ami abban nyilvánul meg, hogy a párt vezetőszerepe érvényesül ezek munkájában. Ha visszamenőleg megnézzük az alapszervezet munkatervét és az elvégzett munkát, feltétlenül a fentieket bizonyítja. Az elmúlt negyedévben beszámoltatták a KISZ~szervezet titkárát, megvitatták a tanács munkáját, megtárgyalták a község élelmiszer ellátását és foglalkoztak ezenkívül több egyéni problémával is.

A pártszervezet, amelynek a kovász szerepét kell betölteni a község életében, eredményesen végzi erjesztő munkáját. Bár eredményeik nem vüágrengetőek. Sokkal jobb lenne a munka és mesz- szebb is eljutottak volna már Mátraszőllősön is, ha mindazt, amit terveztek és megvalósítottak céltudatosabban, önmagukkal szemben is igényesebben. tették volna. Több gondot kellene fordítani a rétegagitációra is- És ennek a munkának a feltételei megvannak, hiszen a tömegszermár említettem jó.

fi még egy sokat hangoz- ^ tatott kérdést, amelyet sokan vesszőparipának vélnek. Feltétlenül térjenék vissza a vezetőségi üléseken és taggyűléseken a jegyzőkönyv vezetésre. Ami még fontosabb, foglalják határozatba a tennivalókat és szigorúan ellenőrizzék ezek végrehajtását.

Mindaz, amit a pártszervezet tett és tesz Mátraszőllősön, az előrelépést szolgálja. Gondoljanak azonban arra is és fontolják meg, hogy milyen ütemben kívánnak előrelépni. A március 6-i pártihatározat számukra is megszabja a feladatokat, amelyek feltételei adva vannak a községben.

Az elmúlt félév azt bizonyítja végeredményben: eredményes volt a pártszervezet munkája. Feladataik megoldása kissé még vontatott, érezteti még hatását kissé a korábban felszámolt személyeskedés is. Most dolgoznak a II. negyedév munkatervén, amelyet a március 6-i határozatnak megfelelően készítenek el. A jó folytatásra még jobb tovább haladásnak kell elkövetkezni.

P A.

Mezőgazdasági ankét Balassagyarmaton

A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának Agrárcsoportja a minap — a Szovjet—Magyar Barátság Hónapjának keretében — nagyszabású mezőgazdasági ankétot szervezett a Balassagyarmati Kultúrház- ban. A mintegy háromszázhatvan fős hallgatóság előtt Bas- kay Tóth Bertalan a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense a kukorica terméseredményeinek fokozásáról, az aprómag termesztésről, a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélt.

Dr. Nagy Gyula, az Országos Tervhivatal osztályvezetője az üzemszervezésről tartott előadást. Majd mintegy harmincán szóltak hozzá a mezőgazdaságot érintő problémákhoz.

K. B.

AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA ANYAGÄNAK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

A kommunizmus és az állam

II. RÉSZt

A társadalmi szervezetek aktivitásának legteljesebb fokozása, a szocialista demokrácia kibontakoztatása előkészíti a feltételeket a kommunista önigazgatás kifejlődésére, az állam elhalására, amely a kommunizmusban következik be.

A kommunista társadalom felépítésével a szocialista állam teljesíti valamennyi belső feladatát. Ha azonban akkor még fennáll az imperialista tábor, úgy továbbra is szükség lesz államra, hadseregre, biztonsági szervekre, amelyek a Szovjetuniót és az egész szocialista tábort megvédik az imperialista agressziótól.

Az állam elhalása csakis akkor következik be, ha a kommunizmus teljes győzelmet arat. V. I. Lenin a „Tézisek és előadói beszéd a bur- zsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról” című cikkben ezt írta: „Az államhatalom megsemmisítése olyan cél, amelyet valameny- nyi szocialista, köztük és élükön Marx, maga elé tűzött. E cél megvalósítása nélkül a valódi demokratizmus, azaz az egyenlőség és a szabadság megvalósíthatatlan. Ehhez a célhoz azonban a gyakorlatÍRTA: V. NYIKOLAJEV,

A FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK DOKTORA

ban csak a szovjet demokrácia, vagyis a proletár demok-- rácia vezet, mert azáltal, hogy a dolgozók tömegszervezeteit bevonja az államigazgatásban való állandó és feltétlen részvételbe, nyomban megkezdi mindenfajta állam teljes elhalásának előkészítését” (Lenin Művei, 28. kötet, Szikra kiadás. Budapest, 1952. 491. oldal).

Az állam elhalásához szükséges feltételek előkészítését nem szabad leegyszerűsítve értelmezni, nem szabad a szocialista állam gyengítésével helyettesíteni. Ez csak ellenségeink kezére játszana. Az SZKP és a többi testvérpárt megsemmisítő módon visszavágott a jugoszláv revizionistáknak, akik a szocialista állam azonnali elhalásának antimarxista tézisét próbálták becsempészni. Az állam elhalásának kérdése dialektikusán értelmezve a szocialista államiság kommunista társadalmi önkormányzattá való fejlődésének kérdése. Hruscsov elvtárs a beszámolóban kifejtette, hogy egész sor olyan funkciót, amelyet eddig az állami szervek végeztek, a jövőben a társadalmi szervezetek hatáskörébe fognak utalni. A kommunizmus építésében a társadalmi szervezetek növekvő szerepének tétele programjelentőségű.

A kommunizmus, amely teljes győzelmet aratott, — államnélküli társadalom. Ám ebből egyáltalán nem következik, hogy a kommunista társadalomban nem lesznek olyan szervezetek, amelyek az emberek egymásközötti viszonyát szabályozzák. A kommunizmus olyan magasfokúan szervezett társadalom lesz, amely a gigászi, állandóan tökéletesedő termelést szabályozza, a tudomány, a technika, a művészet fejlődését újabb és újabb magaslatok felé tereli, s biztosítja az emberek mindenoldalú fejlődését. Nyilvánvaló, hogy a kommunista társadalom ügyeit, a kommunista társadalmi önigazgatás rendszerét képező meghatározott társadalmi szervezetek fogják irányítani. Nyilvánvaló az is, hogy ezeket a szervezeteket és a kommunista társadalmi önigazgatás egész rendszerét senki sem tudja előkészíteni a kommunista társadalom száVj művelődési házat avattak

NAGYBÁRKÁNYB

1959. április 4-e nagyon kedves ünnepe volt Nagybár- kánynak. A tizennégy évvel ezelőtti április 4-e emberi szabadságot, a mostani április 4-e pedig egy szép művelődési otthont adott ennek a félig paraszt, félig bányász községnek. A község házai, lakóépületed és a község lakói is ünnepi díszbe öltöztek ezen a napon. A zenés ébresztő után a délelőtt 10 órakor megtartott ünnepi nagygyűlésen mintegy háromszázan szorongtak a községi tanácsház udvarán, hogy meghallgassák Marczinek István elvtársnak, a Hazafias Népfront megyei titkárának ünnepi beszédét. Az ünneplők között ott voltak a környező falvak fiataljai is.

Ugyancsak nagy tömeg gyűlt össze a délutáni órákban a tanácsház udvarán, ahol az új piros cseréptetős, kakaószínűre mázolt művelődési otthon helyet szorított magának. Nagy volt az érdeklődés, mert sokan adtak segédkezet az új, „Április 4.” nevet viselő művelődési otthon felépüléséhez. A 15 000 forint községfejlesztési alapon kívül 5000 társadalmi munkaórát végeztek rajta a fiatalok és idősebbek. De a nagy- bátonyi és szorospataki bányaüzemek, a Szolgáltató Vállalat segítsége is érezhető az új művelődési házon. Mindezen kívül Czottrrer

Sándor elvtárs, nehézipari miniszter egy 14 000 forintos áramfejlesztő gépet adományozott a művelődési otthonnak, hiszen a község sok derék bányásza megérdemelte ezt Czottner elvtárstól.

A közös gonddal készült művelődési otthon közös cél szolgálatában áll. Április 4- én a község úttörőinek szelíd hangján elhangzottak benne az első harcos szavalatok, a kiszesek fürge lábakkal elNehéz szavakkal kifejezni, mit jelent az emberek számára egy-egy új kultúrintézmény megnyitása. Egyszerűen sokat jelent. De ettől is többet jelentett a pásztóiak számára a több éves vágyálom megvalósulása, az új mozi megnyitása. A felszabadulás ünnepén tartották a hivatalos átadást, — bár korábban már tartottak előadásokat a moziban — ekkorra készültek el az új belső berendezésekkel.

Meghatódva és büszkén hallgatta az ünneplő tömeg a díszelőadás előtti beszédet, amelyben Kálovits Géza elvjórták benne az első népi táncokat, s leperegtek benne az első filmkockák, a „Csendes otthon” című magyar film kedves képei. Sok volt az érdeklődő, akik nagy figyelemmel .kísérték a művelődési otthon első műsorszámait. Látszott, azzá válik ez az „Április 4.” nevet viselő épület, amit Vezér Győző, a községi tanács titkára átadáskor mondott róla: a kultúra és művelődés igazi hajlékává.

társ, a Moziüzemi Vállalat dolgozója méltatta az új, másfélmilliós mozi jelentőségét, a film életformáló szerepét, művelődéspolitikánk célkitűzéseit ■ Tomboló taps kísérte, amikor Vallus János elvtárs, a Hazafias Népfront községi elnöke Pásztó dolgozói nevében átvette az új mozit.

Április 4-én, mikor háromnegyed ötkor az ünnepélyen felcsendült a Himnusz, az jutott eszembe: nagyszerű a mi életünk és az összefogás ereje új győzelmet aratott.

P. A.

JícuLfjü milliós éitélui mozit miitoltak meg f)ászt ón

A Hazafias Népfront Nőgrád megyei Elnökségének felhívása a mezőgazdasági termésátlagok növelésére

A párt és a kormány az elmúlt évek során jelentős intézkedéseket tett a termelő- szövetkezetek gazdasági megszilárdítása, a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termésátlagok növelése érdekében. Ezen intézkedések nagymértékben elősegítették, hogy a termelőszövetkezetek az 1958. évben gazdaságilag tovább erősödtek és vonzóbbá váltak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt. Ez a vonzódás elsősorban abban jutott kifejezésre, hogy ez évben megyénkben is több ezer egyénileg gazdálkodó parasztcsalád választotta a

mára. Ezek a szervezetek és ez a rendszer a kommunista társadalom fejlődése folyamán alakul ki, fokozatosan felváltva az államot és annak szerveit.

Ebben a vonatkozásban elvi jelentőségű az alábbi gondolat, amelyet Nyikita Hruscsov, a Komszomol XIII. kongresszusán mondott beszédében fejtett ki: „Mi azt mondjuk, hogy a kommunizmusban elhal az állam. Milyen szervek maradnak hát meg? A társadalmi szervek! Mindegy, hogy Komszomol- nak, szakszervezetnek, vagy másnak hívják őket, de társadalmi szervezetek lesznek, amelyek segítségével a társadalom szabályozni fogja viszonyait. Már most tisztogatni kell az oda vezető utat, az emberekben ki kell alakítani az ilyen tevékenységhez szükséges készségeket.”

A társadalmi szervekre fokozatosan egyre újabb és újabb olyan kötelezettségek hárulnak, amelyeket ma az állam teljesít. Közéjük tartoznak például a lakosság kulturális ellátásának egyes kérdései. Ügy látszik, létre jönnek a feltételek ahhoz, hogy a városokban az egészségvédelem és üdültetés kérdéseit egyre inkább a szakszervezetek intézzék. Űj társadalmi szervezetek alakulnak, amelyek átveszik az állami szervek funkcióit, fgy például az Állami Testnevelési és Sportbizottság helyett megalakult egy társadalmi szervezet — az önkéntes Sportegyesületek Szövetsége, ez fogja a sportmozgalmat irányítani.

nagyüzemi mezőgazdaság, a termelőszövetkezet útját.

Községi Hazafias Népfrontbizottságaink, azok elnökei és titkárai a párt és kormány mezőgazdaság fejlődését célzó határozatainak végrehajtásában, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítésében példát mutattak, jó munkát végeztek. Ezeket az eredményeket felvilágosító munkával, meggyőző szóval tovább kell szilárdítani, szélesíteni. E nagy és történelmet formáló munka mellett az elkövetkező idők legfontosabb feladatának kell tekintenünk a mezőgazdasági termésátlagok növelésének elősegítését.

A szocialista társadalom új szervezeteket hoz létre, amelyek átveszik a közrend és a szocialista együttélés szabályainak biztosításával járó funkciókat, olyan társadalmi szervek, mint például a népi milícia, az elvtársi bíróságok és mások. A társadalom e szervek közreműködésével széles fronton harcolhat a közrend megsértői ellen, megelőzheti a társadalmi együttélés szabályainak megsértését, s helyes irányban nevelheti az embereket. Ilyen körülmények között a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek az lesz a kötelessége,' hogy olyan személyek ellen harcoljon, akik nem tartják meg a szocialista együttélés normáit és a meggyőzés módszereivel nem nevelhetők.

Az SZKP XXI. kongresz- szusa rámutatott: az a körülmény, hogy az állami szervek egyes funkcióit társadalmi szervek veszik át, nem fogja gyengíteni a szocialista állam szerepét, a kommunizmus építésében, hanem kiszélesíti és megerősíti a társadalom szocialista alapját, biztosítja a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A szovjet állam még többet törődhet a szocialista rendszer anyagi alapját képező gazdaság fejlesztésével. A szocialista államiságnak kommunista társadalmi önigazgatássá való átalakulása szervesen megy végbe, annak arányában, ahogyan a szükséges feltételek megérnek, s ezt semmiképpen sem lehet siettetni, vagy elsietni.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatában lerögzítette, hogy népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztésére minden területen, így a mezőgazdaságban is a termésátlagok 5,2 százalékos növelésével megvannak az előfeltételek. Fejlődésünk meggyorsításának lényeges feltétele, hogy magasabbra emeljük a szocialista munkaverseny zászlaját az alkotó munka minden területén az egész országban. A határozat alapján munkásosztályunk nagy lelkesedéssel tette meg felajánlásait, indította meg a munkaversenyt a kongresszus tiszteletére szociálista fejlődésünk meggyorsítása érdekében. Dolgozó parasztságunk többségében — bár helyeslik és megvalósíthatónak tartják a határozatban lerögzített célkitűzéseket - még nem formálódott alkotó tetté a gondolat, hogy a termésátlagok növelésére, a lehetőségek maximális kihasználása mellett szocialista többtermelésí versenyt szervezzen. Termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztságunk egy részénél azonban vannak helyes kezdeményezések amelyek felkarolása, kiszélesítése, nagyban elősegíti a termésátlagok fokozását. Népfront bizottságaink feladata, hogy ezen helyes kezdeményezéseknek élére álljon, szervezze a többtermelési versenyt „ki termel többet egy holdon” jelszóval és mozgósítsa a lakosságot a többtermelési verseny eredményeinek biztosítására.

Kérjük községi népfrontbizottságainkat, hogy a többtermelési verseny megszervezésének beindítására, a verseny feltételeinek kidolgozására, a versenybizottság megalakítására hívjanak össze községi népfront-bizottsági ülést. Az ülés összehívásához, a feladatok megbeszéléséhez és végrehajtásához kérjék a helyi pártszervezet és tanács segítségét. Helyes szervező munkával, példamutatással érjék el bizottságaink, hogy községenként kialakuljon a párosverseny, községek közötti verseny, tsz-ek közötti verseny, hogy mindezzel lendületet adianak népünk alkotó tevékenységének és a szocializmus minél előbbi felépítésének hazánkban.

Hazafias Népfront Nőgrád. megyei Elnöksége