Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-04 / 27. szám
1959. április 4. NÓGRÁDINfiPOJSAG 11 Nyugati vélemények a külügyminiszteri tanácskozásokról A nyugati külügyminiszterek értekezletéről meglehetősen ellentmondó véleményeket közölnek a hírügynökségek, a washingtoni és a londoni lapok. Köztudomású ugyanis, hogy az értekezlet eredeti célja közös álláspont kidolgozása a májusban tartandó keletnyugati külügyminiszteri tanácskozásra. A Reu*er, Andrew Berding amerikai külügyi államtitkárra hivatkozva, azt közölte, hogy a nyugati külügyminiszterek „áthidalták egyes nézeteltéréseiket”, hozzáfűzte azonban, „még akadnak megoldásra váró kérdések”. Londonban viszont nem titkolják, hogy a washingtoni tanácskozáson nem alakult ki közös politika a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokról. Jellemző a Times washingtoni tudósítójának megállapítása, amely szerint „a külügyminiszterek semmit sem végeztek”. A lap ismét hangsúlyozza: Anglia nem támogatja azt az amerikai álláspontot, amely a csúcstalálkozó előfeltételeként jelöli meg, hogy Géniben a külügyminiszteri értekezleten haladást kell elérni. A Daily Telegraph a következőképp jellemzi az álláspontok közötti különbséget: „A nyugati külügyminiszterek mebeszélései megmutatták, Hétmérföldes léptekkel fejlődik a koreai népgazdaság Z"'1 yors ütemben fejlődik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági élete, gyorsan változik az egész észak-koreai társadalom arculata. 1958-ban — Eszak-Korea első ötéves tervének második esztendejében — az ország ipari termelése az 1949. évi szint négyszeresére növekedett. A parasztok 3 200 000 t. szemesterményt takarítottak be, vagyis 1.4-szer annyit, mint 1949-ben. 1958. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 10. évfordulóján Kim ír Szén felvázolta egy 6—7 évre szóló népgazdaságfejlesztési távlati terv körvonalait. E terv értelmében az egy főre jutó évi termelés a következőképpen alakul: villamosenergiából 2000 kilowattórát, szénből 2.5 tonnát, nyors- vasból 400 kilogrammot, acélból 300—350 kilogrammot, cementből 500 kilót, szövetből 50 métert, cukorból 100 kilogrammot termelnek. A mezőgazdaság gépesítése révén a közeli években több mint 7 millió tonna szemesterményt termesztenek. A párt, a lakosság életszínvonalának növelése érdekében feladatul tűzte ki az állat- tenyésztés gyors fejlesztésit. Az ötéves terv folyamán húsból több mint 40 kiló, tejből 46 kiló, tojásból pedig 150 darab lesz az egy főre eső termelés. a koreai dolgozóik a párt útmutatása alapján hatalmas forradalmi lendülettel dolgoznak. Elhatározták, hogy a határidőnél több mint két évvel hamarább, vagyis már idén teljesítik az első ötéves terv célkitűzéseit, a távlati tervet pedig 6—7 év helyett 4—5 év alatt váltják valóra. II csehszlovák munkások reálbére és ma regen A Csehszlovák Kommunista Párt és kormány a kiskereskedelmi árak csökkentésével, a nominális bérek eme'ésével állandóan növeli a dolgozók reálbérét. A csehszlovák dolgozók egyre többet vásárolhatnak keresetükből. A reálbérek ma jóval magasabbak, mint a kapitalista Csehszlovákiában. Szemléltetően tanúskodik erről az alábbi táblázat: A csehszlovák munkás egv napi keresetéből a következőket vásárolhatta, illetve vásárolhatja: Kockacukor Kiváló minőségi vaj Esír Liszt Elsőosztályú rizs Férfi flanelling Ruha, 9 éves fiú részére Kiváló minőségű sylonharisny a— 1937-ben 1957ben 1959-ban 2,6 kg 5 kg 5,7 kg 1.0 kg 1,3 kg 1,5 kg 1,1 kg 1,7 kg 2,0 kg 5,7 kg 12.5 kg 14,5 kg 5,4 kg 7,5 kg 9,2 kg 6 db 12 db 14 db 1,8 db 3,3 db 4,7 db a — 1,5 pár 2 pár A felhozott néhány példa azonban távolrój s -m tükrözi teljesen a csehszlovák dolgozók megnövekedett vásárlóerejét, márcsak azért sem, mivel a kapitalista Csehszlovákiában például összehasonlíthatatlanul magasabb volt a lakbér. Míg jelenleg a lakbér a munkáscsaládck kiadasanak 2—4 százalékát képezi, a ldig 1957 előtt a 7 százalékot is meghaladta. Ezenkívül számításba kellene venni az ingyenes orvosi ellátást, u magas- színvonalú társadalombiztosítást, azt, hogy a csehszlovák dolgozók keresetükből ma jóval több közszükségleti cikket tudnak vásárolni, mint a kapitalista Csehszlovákiában. kt' í • .■ Y . : : > ,5 ' 'V s-; • ’ pí: ti 'i r W: k ‘'•AvLS;: ■•M ■: K;-1 Ú&C' f .U hogy még mindig óriási az ellenállás a legkisebb olyan lépéssel szemben is, amely megváltozta*hatná a jelenlegi helyzetet. Ez jut kifejezésre az amerikai, a francia és a nyugatnémet képviselőknek abban a gyakorlatában, hogy messzemenő terveket készítenek, amelyekről előre tudják, hogy elfogadhatatlanok az oroszok számára. Az angol álláspont ezzel szemben az, hogy „jobb az egyes kérdéseket külön-külön megközelíteni”. Az angol közvélemény* mindezek mellett nyugtalanítják az amerikai tábornokok legújabb kardcsörtető kijelentései is. A Daily Herald például így reagál az egyik ilyen kijelentésre: „Anglia nyugodtan, de határozottan figyelmeztette Amerikát, hogy hagyja abba a Nyugat rakéta- erejével való fenyegetőzést.” Nyilvánvaló, a lap nemcsak egyes józanul gondolkodó angol körök véleményét fogalmazta meg, amikor azt írta: Angliában úgy gondolják, amikor lehetőség kínálkozik a csúcstalálkozóra, az ilyen kijelentés a lehető legrosszabb időpontban történik. Persze nemcsak az időpont rossz, hanem főként az a mentalitás, ami az ilyen nyi- nyilatkozatokat sugalmazza. Új roman vegynpari üzemek A Dimitrov múzeum Lipcsében (NDK). Itt folyt le a fasizmus nagy bírósági parádéja 1934-ben, amelyen Georgi Dimitrov egész mélyéig megvilágította a fasizmust, mint az imperializmus legfelső fokát. A dolgozó nép az épületet múzeummá emelte. A Sztálln-tartományi vegyipari üzemek dolgozói szorgalmas és odaadó munkával segítik elő az BMP Központi Bizottsága november 26—28-i plenáris ülésén kitűzött feladatok valóraváltását. Az 1. számú vegyipari kombinát vezetősége intézkedéseket tett egy új fenol-gyár mielőbbi üzem- behelyezésére. A mérnökök és a technikusok közreműködésével az üzem tervein több módosítást hajtottak végre. A vegyifolyamatok meggyors'tásával és egyes technológiai eljárások módosításával a fenolgyár kapacitása 1958 végén az előirányzott 3000 tonna helyett elérte a 4500—5000 tonnát. A Victoria városi „J. V. Sztálin” vegyipari kombinátban idén szintén gyorsítják az új amrnó- niumbikarbonát-gyár építkezését. A jövő évre előirányozták két új üzemrész felépítését, amelyekben földgázból metanolt, s formadizi- det fognak gyártani. Mindkét részleget csaknem teljesen automatizálják. A dicsőszentmártoni „Kari Marx” kombinát új fajanszgyárának építése a befejezéshez közeledik. Ugyancsak a kombinát keretében előkészületek történnek az 1. számú karbidkemence korszerűsítésére, a szovjet kemencék mintájára. A tervbevett módosításokkal a román karbidterraelés lényegesen növeszik, s a belföldi szükséglet fedezésén kívül kivitelre Is jut. BAGDAD EREJE E GY NYUGATI DIPLOMATA legutóbb a bagdadi paktumot olyan gépkocsihoz hasonlította, amelynél; ragyogó karosszériája van, „de egy kehes“, órag motor van benne. Pedig voltaképpen még nem is olyan öreg, mindössze négy esztendős. Tulajdonképpen 1955 február 24-én született Bagdadban, s anyakönyvében a szülők rubrikájába az Egyesült Államok és Anglia nevét írták be. Ekkor csak Irak és Törökország kötött katonai szerződést, de a kiosztott szerep szerint áprilisban Anglia, szeptemberben Pakisztán, novemberben Irán Is csatlakozik, s megkötik a bagdadi szerződést. Ezzel Amerika újabb agressziós terve valósult meg. A szocialista tábor ellen irányuló háborús terveknek megfelelően a bagdadi pakium a SEATO-t (délkelet-ázsiai katonai paktum) és a NATO-t kapcsolta össze az agresszív katonai láncolatban. A bagdadi paktum létrehozásának másik célja az volt, hogy az egyre erősödő arab felszabadulási mozgalmat megfékezze, s megossza az arab világ egyesülésre törekvő erőit. A bagdadi szerződés létrejötte óta állandó hidegháború van ezen a területen. Bár Irak a forradalom pillanatától kezdve nem vett részt a tömb tevékenységében, jogi szempontból továbbra is tagja maradt az egyezménynek, s így erkölcsi felelősség terhelte a szerződésben résztvevő országok határozataiért és akcióiért. Egy korábbi időből származó angol—iraki szerződés alapján Habbanijá- ban és Suaibában angol ve- pülőtámaszpontok maradtak. Mivel a köztársaság kormánya általában nem rúgta fel az Irakkal korában kötött szerződéseket, ezért maradt a tagok sorában. Ugyanis a bagdadi szerződés paragrafusai szerint a tagállam csak akkor léphet ki, ha az öt évre szóló szerződés lejárta (1960. II. 24.) előtt hat hónappal írásban közli ezt a szándékát. Az Iraki Köztársaság kormányának megalázó kötelessége az imperialista szövetségben sok bírálatra adott lehetőséget a szomszédos országok vezetői részéről. Ezért elsősorban Nasszer támadta, aki hol „az angol imperializmussal való együttműködéssel“ vádolta a bagdadi kormányt, hol a „kommunizmus ügynökének“ nevezte Kasszemet és kormányának tagjait. liAGDAD EREJE azon- ban minden nehézségen győzedelmeskedik, mert nem tért le a július 14-i forradalmi útról. De a Bagdad nélkül maradt bagdadi paktum országai nem nyugodtak bele Irak kiválásába. A paktum székhelyét Ankarába tették át s az iraki főtitkár Újjászületett vidék Bár a Szlnkiang-Ujgur-i autonóm körzet a nagy Kína területének mindössze egy- hatodát alkotja, mégis csaknem hétszer nagyobb Angliánál és háromszor nagyobb Franciaországnál. Ezen a vidéken vállvetve dolgoznak az ujgurok és a kazahok, a mongolok és a tatárok, az üzbé- gek és a huejek, meg a többi nemzetiségek. Közös erővel virágzó földdé változtatják a sztyeppét, városokat építenek. Az elmúlt esztendőben több mint 10 ezer nagy-, közép- és kisüzem épült ezen a vidéken és több mint száz kis olvasztókemencét építettek, pedig itt a felszabadulás slőtt úgyszólván nem volt ipar. A kemencékben több mint 200 ezer tonna acélt és nyersvasat olvasztottak. A villamosenergia termelés többezer kilo. wattra emelkedett. Több tucat új ipari termék gyártását honosították meg. Az ember egyre bátrabban hatol le a föld mélyére és tárja fel az itt található kinhelyett pakisztánit választottak. Nagy sietséggel Karacsi- ban értekezletre gyűltek össze, amelyen újabb agresszív terv született a független arab államok ellen. A kiszivárgott értesülések szerint a január végén befejeződött értekezleten „kimunkált“ tervekben szerepelt volna egy török támadás az EAK szíriai tartománya ellen. Iránnak — az amerikaiak és az angolok támogatásával — hadműveleteket kell kezdeni az Iraki Köztársaság ellen. Pakisztán azt a feladatot kapta, hogy megakadályozza India esetleges közbelépését. Az áhított siker esetén — hogy vita ne legyen — előre osztozkodtak a koncon, mondván, hogy Törökország Alep- pot és Moszult kapná meg, Irán pedig Irak egyes északkeleti területeit, míg Pakisztán régi vágyának megfelelően Kashmirt nyelhetné el. Libanont államcsíny révén akarják berántani a paktumba. E terveket áprilisra időzítették. Ezekhez az elképzelésekhez talán még az érvényes szerződéssel indokolható okot is próbáltak keresni, hogy példát stauáljanak a „renitens“ tagtárs ellen. E tervekből is látható, a támadás középpontja a fiatal Iraki Köztársaság, amelynek kormányára Amerika és a paktum országai fokozott és egyesített nyomást gyakoroltak. Ebből a célból például ötezer főre emelték az Iránban működő amerikai „szakértők“ számát, az iraki határok közelébe pedig csapatokat vezényeltek, s kémelhárító állásokat létesítettek kém- és diverzánscso- portok kiképzésére. A MERIKA nem igen bíz- va a bagdadi paktumban, március elején kétoldalú szerződéseket kötött Törökországgal, Iránnal és Pakisztánnal. A katonai zsarolás fejében a követeléssel arányban nem álló gazdasági segítséget ígért. Az imperialistaellenes arab nemzeti mozgalom megosztására semmi sem drága. A múlt év végén Rountré amerikai külügyi államtitkár végigjárta az arabkelet országait, elhintve a kétkedés, az ellenségeskedés magvát. Zorlue török külügyminiszter a Pease Sera című olasz lapban már nyíltan hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak minden erővel gátat akarnak vetni az arabok szabadságharcának. Azt a taktikát javasolta, hogy először szakítsák el az arab naciona- ista mozgalmat a népi elemektől, vagyis a burzsoáziára támaszkodva harcoljanak a haladó politikai irányzatok ellen. Zorlue buzgón helyeselte azt az amerikai tervet, hogy az EAK vezetőit „visszahódítsák“ a nyugat számára, s szembeállítsák őket azokkal a népi elemekkel, akik a seucseket. Az autonóm körzet szénkészlete a legszerényebb számítások szerint is több mint egymilliárd 200 millió tonna. A dzsungari és a ta- rimi völgyekben igen gazdag olajlelőhelyeket tártak fel. A karamaji völgyben két évvel ezelőtt még csak 300 geológus és fúrómunkás dolgozott, akik sebtében összeállított fabarakkokban és földkunyhókban laktak. Jelenleg már gyors ütemben épül Karamaj, az olajmunkások ifjú városa. Lakosságának száma már elérte a 30 ezret. — Kínában — mondja Vang Sao-jü elvtárs, a Kínai Nép- köztársaság vasútügyi minisztériuma mellett működő i-es számú építőhivatal helyettes főnöke — a Lancsou-Szin- kiang-i vasutat általában a „barátság útjának“ nevezik. A vasútvonal még szorosabban összekapcsolja majd Kínát és a Szovjetuniót. Az új vasút hossza háncsomtól a kínai—szovjet határig 2351 kilométer. Több mint 200 állomást, 2700 hidat és 20 alagutat kell építeni, több mint 60 millió köbméter földel kell megmozgatni. Azon a területen, ahol a vasútvonal keresztülhalad, kedvezőtlenek a földrajzi és a geológiai viszonyok, igen ritka a lakosság, néhány helyen 200 kilométernyi távolságban sem látni egyetlen lakóházat. A Tiensan-hegység nyugit lejtőjén, a Kungesz folyó felső folyásánál gazdag sztyeppe terül el. A folyó partjain szorosan egymás mellett új falvak épültek. Turn Mu-hang, a szlnkiar.gi járásban levő második kerület népi bizottságának elnöke elmondja, hogy a felszabadulást követő első időben a járásban több mint 5000 mu szántóföld hevert parlagon. Tavaly a szemestermények vetésterülete már több mint 15 ezer mu volt. Minden állattenyésztő kazah családra átlag több mint 30 mu szántóföld jut. Uj, boldog élet napja ragyog a nagy Kína felett és a szocializmus építőinek első soraiban ott menetelnek a Szinkiang-TJjgur-i autonóm körzet dolgozói is. ezi válság idején ténylegesen támogatták Nasszer rendszerét. Mint az utóbbi hetek eseményeiből láttuk, a konkolyhintés jó talajra talált a kairói körökben. A sikertelen moszuli lázadás után Nasszer leplezetlenül támadta a népi erőkre támaszkodó Kasszem- kormányt. Az Arab-Keleten azóta feszültté vált a helyzet. Nasszer most már pozitív kommentárokat kap a nyugati sajtóban. Arról kiáltoznak, hogy „Bagdadban kommunista veszély“ van. Nasszer egyik beszédében pedig már odáig ment, hogy az összeesküvések mindaddig megismétlődnek, míg csak meg nem buktatják Kasszem rendszerét. Kasszem demokratikus kormánya azonban a nép támogatását élvezi, s eleve kudarcra ítél minden rendbontó kísérletet. Irak nem ellenzi az arab egység létrehozását, de nem osztja Nasszer „egyetlen Kormány egy vezető alatt“ egyesítendő arab világról vallott nézetét. Az arab országok évszázadokon át külön fejlődtek, más és más viszonyok alakultak ki bennük. Irak és az arab államok föderációjának a híve. azaz az olyan államegyesülésnek, amelyben a tagállamok állami önállóságukat megőrizve hoznak létre államszövetséget. (Ilyen föde- deráció van például az EAK és Jemen között.) Az arab egység létrehozásának ezt az útját támogatja az Iraki Kommunista Párt is. A Z IRAKI BELPOLI- TI KA megerősödését dokumentálja Kasszem miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy Irak kilép a bagdadi szerződésből. Az angol támaszpontokat megszüntetik. Ezzel az iraki nép letépte a függetlenségét gátló utolsó láncokat is. Bagdad örömünnepet ül ezekben a napokban. A nép ünnepli forradalmi vezetőit, Kasszem haladó kormányát, amely utat enged a forradalom újabb szakaszának, s a tömegekre támaszkodva társadalmi reformokat foganatosít. Mint Kasszem miniszterelnök mondotta az ün- n^p óráiban, Irak népe a jövőben nemcsak szabad, hanem gazdag is lesz! A kormány nagyarányú építkezési munkálatokat tervez, növeli az o’aiból származó bevételeit, több olajvállalat máris a kormány tulajdonában van. Megszüntetik az angoloknak adott kiváltságokat, minden vo’t angol tulajdon is Irak tulajdonába kerül. A nemzeti demokratikus forradalom e bátor, határozott lépései kétségtelenül elősegítik a Köztársaság megerősödését, haladását a demokratikus fejlődés, a stabilitás és a gazdasági felvirágzás útján. Irak elmaradott gazdaságának, iparának fejlesztéséhez a Szovjetunió és a népi demokratikus országok készséggel nyújtanak segítséget. Bagdad szakított eddigi zsarnok gazdáival, de nem maradt egyedül. A szabadságot élvező népek mellé állnak, hogy mielőbb talpraállíthassa sokszorosan kizsákmányolt népgazdaságát. Ehhez ad önzetlen segítséget a Moszkvában aláírt egyezmény is, amelynek alapján Irak 550 millió rubeles hitelt kap. fRAK A BAGDADI * PAKTUM FELMONDÁSÁVAL újabb tanúbizonyságát adta, hogy az erőszakos nyomás, az imperialista fondorlatok, a beavatkozási kísérletek ellenére sem tántorodik el a függetlenségi, pozitív semlegesség! politika irányától. Az új Irak első nemzeti ünnepét 1958 július 14-én ülte meg, amikor a forradalom győzelmet aratott az imperial lista-barát népnyúzó rendszer felett. A második nemzeti ünnep — 1959 március 24. — már a teljes szabadságot jelenti Irak népének.
