Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-04 / 27. szám

«'959, április 4. NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 9 EGYSEGES AKARATTAL A tél végén több mihály- gergei dolgozó paraszttal be­szélgettem a termelőszövet­kezet szükségességéről. A beszélgető gazdák külön-külön mind elismerték, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás a mezőgaz­daságban feltétlenül eredmé­nyesebb, mint a kisparaszti gazdálkodás. Jó az, szüksé­ges a mezőgazdaság kollek­tivizálása, mert a szovjetek, a csehek, a bolgárok bebizo­nyították, hogy a parasztság jövőjének ez a biztos útja. Ügy látszik — mondták a mihálygergeiek — az említett országok parasztsága fejlet­tebb, mint a magyar paraszt­ság. Azoknak jó a közös nagyüzemi gazdálkodás, de nekünk magyar parasztok­nak ez sehogysem akar men­ni. Nem megy, mert nem értenék meg egymást a szö­vetkezetben. Ezután utaltak arra, hogy a megalakulandó mihálvgergei szövetkezetre az állandó veszekedés, a meg nem értés lenne a jellemző. Így tehát jobb, ha meg sem alakul a szövetkezet. Kétségtelen, hogy nagyon gyenge az ilyen érvelés, gyenge, mert azok a dolgozó •parasztok, akik ezt mondták, talán még maguk sem hiszik ‘el, hogy a magyar paraszt nem érti meg egymást. Ha ez így lenne, nem lennének •Országoshírű termelőszövet­kezeteink, s nem lett volna ■a tél végén országszerte olyan nagyarányú mozgalom, mint amely kibontakozott a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének érdekében. Az emberekben él egy vágy őrök időktől fogva, ez a ■vágy a boldogság utáni váav. ízt kereste az emberiség ré­gen, s ezt keresi ma is. Amikor százezrek írták alá •n beléoési nyilatkozatokat, amelyekkel eljegyezték ma­gukat a közös nagyüzemi gazdaságsai a boldogság, a biztos jövő felé vezető lép­csőn léptek egyet. A mihálv­gergei gazdák beszéltek er­ről a boldogságról, de még­sem értfík a boldogság ke­resés lényegét. Pedig nem kell messzire menniük, a megyében is találnak példát nem is egyet, sőt még a szomszédban is, ami meg­cáfolja a magyar paraszt összeférhetetlenségéről szóló nézeteiket. Tudiuk. még egy családban is előfordul, hogy valamilyen kérdésben nem egyezik az apának az anyának az el­képzelése. Van úgy, hogy az egyik fél nem érti a má­sik fél állításának igazságát, mégis megegyeznek. A ter­melőszövetkezetben sok ön­álló tervezéshez szökött em­ber tömörül. Itt még inkább tehet nézeteltérés. De hogy ezek a nézeteltérések, ame­lyek a cél elérése érdekében tett erőfeszítések közepette ■születtek, ne vezessenek ve­szekedéshez, ezt a közgyűlés, a határozott vezetés megaka­dályozhatja. Hogy mennyire nem igaz azok állítása, akik azt mond­ták, nem tudnak a mi pa­rasztjaink együtt dolgozni, igazolják a tél végén alakult termelőszövetkezetink példái. A múltkorában, amikor Cser- hátszentivánon jártam, meg­lepett az a szorgalom, ame­lyet a határban tapasztal­tam. Igaz, hogy nem ötven ember dolgozott egy helyen, de a határ különböző része­in még többen is voltak, mint ötvenen. Az egyik helyen két ember boronáit, a másik he­lyen három ember vetett, amott négy fogat szántott, s így lehetne sorolni tovább. Mindenki azt a munkát vé­gezte, ami a legszükségesebb volt és azzal dolgozott, aki­vel szeret dolgozni. Hasonló lelkes, új belépők­kel találkoztam Felsőtoldon is. Vetettek, hogy minél ha­marább a földben legyen a mag. Amikor megkérdeztem, hogy megértik-e egymást, jó-e közösen dolgozni? — mosolyogtak — Már miér ne lenne jó, sőt így csak jó. — Az alig egy hónapos kö­zös munka máris elkezdte formálni gondolkozásukat. Az egyik tag azt mondta, csak azért nem vitte be lovait a közösbe, mert nem akarta két rossz gebével megterhel­ni a kezdeti nehézségekkel küzdő szövetkezetét Homokterenyén szintén az idén dolgoznak először közö­sen, mégis a közös munka mennyi szépsége bontakozott már ki a faluban. A határ­ban dolgozó emberek azon törik a fejüket, hogyan le­hetne jobban és többet ter­melni. Elnöküknek meg azon fáj a feje mi lesz a sok lóval, hiszen a pégállomás biztosítja a földműveléshez szükséges gépeket. Az első tavaszi munka kö­zelebb hozta az egy sor­sot választott embereket. Az első lépések megtétele már mutatja, ahol határozott a vezetés, nem elrepülő szó a segítségadás, ott mint egy jó családban megértik egymást az emberek. Kár, hogy nem látják ezt a mihálygergei gazdák, mert ha látnák, ma­guk is megtagadnák előbbi állításaikat. A tavaszi mun­kák beindulása a most ala­kult termelőszövetkezeteink­nél bizonyítja, nincs ok a félelemre, a mi parasztsá­gunk megértő, tudja mit kell tenni és a sok hamis beállí­tás ellenére is tudja, hol a helye. Kata János A MEGYEI PÉNZÜGYI Állandó bizottság TEVÉKENYSÉGE A megyei tanács pénzügyi állandó bizottsága egyre na­gyobb körültekintéssel szól bele megyénk pénzügyi fel­adataiba. Legutóbb három­tagú községfejlesztési al­bizottságot létesített. Az al­bizottság munkaprogramot dolgozott ki, amelynek értel­mében, első tevékenységeként a helyszínen megvizsgálta Endrefalván a községfejlesz­tési munkálatokat. Mint ar­ról a községiek nyilatkoztak az albizottság vizsgálata ko­moly segítséget adott a köz­ségben a községfejlesztési munkálatok sikeres elvégzé­séhez. ÉVI 13 MALAC EGY MANGALICA KOCÁTÓL A Szügyi Tangazdaságban mangalica kocáknál az egy kocára eső évi szaporulat az elmúlt évben 13 darab volt. A választási súly pedig el­érte a 13,8 kilogrammot. A malacokat 10 hónapos ko­rukban 110 kilogrammos át­lagsúlyban értékesítették. A feletetett takarmány kemé­nyítő értékesítése a sertések­nél 27 százalékos, s ez fő­leg az ERRA szakszerű al­kalmazásának köszönhető. Négyezer forintot keres egy hónap alatt Mindenki ismeri a kiste- renyei gépállomáson Vonák Lászlót, aki egyike a leg­jobb fiatal traktorosoknak. Mindössze 19 éves, mégis igazi mestere szakmájának. De az is lehet, hiszen mióta kiállt az iskolából, itt dolgo­zik a gépállomáson. Itt lett ember, s bátran lehet mon­dani jó szakember. Amikor felkerestük, az idén alakult szupataki Béke Termelőszövetkezet földjén dolgozott. Jól gondozott gé­pének még a zúgása is más, mint a többi traktoré. — Addig ki sem jövök a gépállomásról, míg a gépet tökéletesen ki nem javítot­ták — mondja a munka szü­netében. A fiatal traktoros, múlt ál­talában a fiatalok nem veti meg a pénzt, s hogy legyen pénze, megfogja a dolog vé­gét. Elmondja, hogy tavaly az egyénileg gazdálkodóknak Termelőszövetkezeti tanácsadó Hogyan segíthetnek a földművesszövetkezetek ? A fiatal termelőszövetke­zeteknek a földművesszövet­kezetek is sokoldalú támo­gatást nyújthatnak. A termelőszövetkezetek ké­résére véglegesen átengedik a mezőgazdasági üzemág dolgozóit (elsősorban a me­zőgazdászt). Ilyen esetben a dolgozó fizetését félévig to­vábbra is a földművesszövet­kezet folyósítja. Ha a dolgo­zó nem véglegesen kerül át a termelőszövetkezetbe, ak­kor munkaidejének nagyobb részét köteles a termelőszö­vetkezetben tölteni, segíteni az időszerű munkák meg­szervezésében. A termelőszö­vetkezet kérésére a föidmű- vesszövetkezet vezetősége ahhoz is hozzájárul, hogy dolgozói mellékfoglalkozás­ként, illetve másodállásként végezzék a termelőszövetke­zet adminisztrációját, szám­vitelét. Ahol a szakcsoport minden Sgt/ kis türelem és lesz tűik tőr lmom A homoktere- nyei határban a Kossuth Termelő- szövetkezet föld­jén két traktor « zántogat. Veze­tőik: Telek János és Szmilek József. •Eddig több mint 40 holdat szántot­tak fel s még van vagy 85 hold szántani való. Szmilek József már ősszel is itt dolgozott. Büsz­kén mutogatja a távolban zöldellő vetéseket. — Én vetettem mind — mutat a falu felé. — Az ember szíve örül, ami­kor látja, hogy nem dolgozott hiába — mondja a. gépét törülget- ve. — Hogy szereti-e a munkáját? — Ilyen kérdést még csak felvetni is! — Ha nem szeretné, traktoroslányt vett volna el fe­leségül? Nem va­lószínű. Baranyi elvtárs, a gépállomás igazgatója elisme­réssel beszél a fiatal traktoros­ról — Csak mind ilyen lenne — mondja elgondol­kozva —, de hát még az ujjaink sem egyformák. Mielőtt tovább mennénk, Szmilek László panaszra nyitja száját. — Alig győzzük a szántást. Amit este 11 óráig ket­ten felszántunk, azt másnap délig a tsz tagjai beve­tik. Minket noszo­gatnak, meg a gépállomást szid­ják, miért nem küld több gépet. Mi tudjuk, hogy miért nem jön több gép, de ők nem értik meg, hogy nincs. Zetor kellene nekik leg­alább négy darab. Ismerős szavak ezek, nem egy tsz-elnök mondta ezt el az elmúlt napokban. Vála­szul csak annyit tudunk mondani, hogy türelem egy kis időre és lesz gép Is elég. — ta — tagja belépett valamelyik termelőszövetkezetbe, vagy a szakcsoport termelőszövet­kezetté alakult át, ott a kö­zös alapot a termelőszövet­kezetnek kell átadni. Ilyen­kor a tsz-nek a szakcsoport esetleges tartozásait, Illetve kötelezettségeit is vállalnia kell. A földművesszövetkezetek állítsák össze a korábban szerződött, de azóta a tsz- be lépett gazdák névjegyzé­két (lakcím, szerződött terü­let, kiosztott előleg stb. fel­tüntetésével) és a jegyzéket adják át a termelőszövetke­zetnek, hogy a tsz az új be­lépők által leszerződött nö­vényeket és területeket be­állíthassa tervébe. A föídművesszövetkezet a szerződéses növények termel­tetéséhez szükséges vetőma­got és műtrágyát is bocsássa a termelőszövetkezet rendel­kezésére. Az újonnan meg­alakult, de még be nem jegyzett termelőszövetkeze­tek műtrágya igényének ki­elégítéséről is gondoskodjék a földművesszövetkezet. Az ilyen rendeléseket a termelő- szövetkezet részére a fö d- művesszövetkezct a maga nevében adja fel. A termelőszövetkezeti zöld­ségtermelés megszervezésé­hez mind szakmai téren, mind a termeléshez szüksé­ges berendezések, gépek kölcsönadásával nyújtson támogatást. A tulajdonában levő gépe­ket, ha a termelőszövetkezet igényt tart rájuk, díjtalan használatra adja át neki a földművesszövetkezet. A fö d- művesszövetkezeti terme'ő és feldolgozó üzemeket (da­ráló, szeszfőzde, stb.) a ter­melőszövetkezetek soron kí­vül igénybe vehetik. Ahol lehetőség van rá, ki­sebb téglaégetök, mészége­tők létrehozásával is segítik a földművesszövetkezetek a termelőszövetkezetek építő­anyag-igényének kielégítését. szántogatott. Hiába dolgozott nem tudta azt az eredményt elérni, mint az idén. Ebben az évben már a termelőszö­vetkezetnél dolgozik. Itt a nagy táblákon jobb a trak­torosnak is. A gépállomás igazgatója szerint, Vonák Laci olyan ember, hogyha nekifog szán­tani egy 10 holdas táblán, akkor szinte megállás nélkül dolgozik, s addig nincs nyug­ta míg kész nincs vele. Erősen borostás álla most is arról tanúskodik, sok a munkája. — Meglesz az ünnepi de­kádban a 35 normálholdnyi munka — kiáltja Baranyi elvtársiak, a gépállomás igazgatójának. — Sörre elég lesz az a 150 forint, amit kapok jutalmul — mondja nevetve, — mert hát április negyedikén mu­latni akarunk. Kíváncsiak voltunk meny­nyit keres egy hónap alatt Vonák László. Egy kis szá­molgatás után kivágja. — Meglesz a négyezer fo­rint, mert már eddig 132,3 százalékra sikerült teljesíte­nem tavaszi tervemet. Amikor elindul a dombol­dalon felfelé erősebben zúg a traktor, és amint hátranéz csillogóbb a friss szántás is. — k s — Egy nagy cél érdekében Tavaly ősszel még kevesen gondolták a kis cserháti falu­ban — Cserhátszentivánon —, hogy a tél sorsdöntő elhatá­rozások feledhetetlen időszaka lesz. A régi utakon járó, különböző célok érdekében dolgozó emberek szíve most egy célért, egy ütemre kezd dobogni, r- A rügyfakasztó, virágnyitó szép tavasz, az első tavaszi napsugár egyszer­re dobbantotta meg az embe­rek szívét, hiszen most már egy család az egész falu, egy a céljuk, egy a boldogságuk. Amikor az emberek megéret* ték a tavasz leheletét, szivük parancsára hallgatva kimen* tek a mezőre, hogy minél ha* marabb elvessék a magot, megműveljék a földet, amely eddig nem a nagy közösség* nek, hanem az egyénnek tér* mett. A Kossuth TermelőszöveU kezet földjein a termelőszö* vetkezeti tagokkal karöltve kint dolgozik a gépállomás is, hogy levegye a munka tér* hének egy jó részét a szövet* kezetiek válláról. Krátkl János a pásztói gépállomás traktorosa 32 soros vetőgéppel veti az árpát a Kossuth Tsz földjén. Balázs Béla 65 éves már mégis fiatalosam ül a traktoron szántás közben. A bevetett földeket a termelőszövetkezet lovaival born* nálják meg. Tizenöt holdon kertészkednek Zagyvapálfalván zöldség és gyümölcs boltja van a koty- házai Kossuth Termelőszö­vetkezetnek. Az elmúlt év­ben a termelőszövetkezet tagjai gyakran panaszkod­tak az időjárásra, amely durván áthúzta számításai­kat. Bár most még nem tudni milyen lesz az idei termés, mégis ellátogattunk a ter­melőszövetkezetbe, megnézni milyen előkészületek folynak a kertészetben és a gyümöl­csösben. A gyümölcsösben folyó munkákról nem szükséges még érdeklődni sem, mert a hozzáértő azonnal látja, a metszéseket, a rügyfakadás előtti permetezéseket elvé­gezték. A gyümölcsfák alja gondosan felszántva, s a fák kérgét is sikerült megvédeni a nyulaktól. A gyümölcsfák ágain sokat Ígérő bimbók duzzadnak. A gyümölcsös mellett kez­dődik a kertészet területe. Az épülő szeszfőzde mellett találhatók a melegágyak. Most is néhány ember dol­gozgat körülöttük. Idős ősz­hajú ember Baranyi János, a kertész. Büszkén mutogat­ja a melegágyakban zöldel­lő palántákat. Száznegyven üvegablak alatt nő itt a palánta — néz szét büszkén a melegágyak között. — Termelünk még piacra is — szól közbe Török Fe­renc, aki a gyümölcsös aljai kertészetben dolgozik. ö paprikát, paradicsomot, tö­köt, dinnyét és egyéb zöld­ségfélét termel. Hogy milyen területen lesz az idén kertészet? Egy kis számolás után Baranyi János megmondja. — Ugyanolyan területen mint tavaly. Hogy mennyi volt tavaly? — Tizenöt hold; s annyi lesz az Idén is. —* S ha az idő kedvezne a jö­vedelem még tízszerese is lehetne a tavalyinak. — Csak ez a patak ne száradna ki — mondja az öreg kertész — akkor ez len­ne a legjövedelmezőbb üzem- ág a tsz-ben, s el se győzné adni a kis bolt a felesleget Készül az istálló, vélik a pillangósokat HOLLÓKŐN Hollókőn, az újonnan ala­kult Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai csak az ősszel kez­dik ugyan a közös munkát, de a vezetőség, Szabó János (ja- nák) vezetésével idejében gon­doskodik arról, hogy az őszön már megfelelő körülmények között kezdjenek munkához. Jelenleg egy — a tulajdo­nukban lévő — épületet alakí­tanak át 25 férőhelyes szarvasmarha istállónak. Az istállóhoz a kő- és a tégla­anyag biztosítva van, miután csak a régi falak megjavítása vált szükségessé. A faanyagot pedig a termelőszövetkezet saját erdejéből biztosítja. Megtörténik a tavaszon a termelőszövetkezetben az ap­rómag felülvetés is. A felülve- tést az egymáshoz közel eső parcellákon végzik, s így as őszi tagosítás ezt a területet már nem érinti.

Next

/
Thumbnails
Contents