Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-01 / 26. szám

■ nógrádi népújság 1959. április 1. H — 'ifi IliÉGnOiMtmiitl A pártoktatás Salgótarján tapasztalatai városban Március 25-én délutáli mintegy 150 propágáüdista részvételével tanácskozás volt áz 1938—39-es év alsófökú pártoktatás jelenlegi Helyze­téről és a további íeladátók- ről. Az értékelés ázt igá- zólta, hogy az elmúlt oktatási évhez viszonyítva fejlődés van úgy á számszerű alákü- lásnál, mint a színvonal rio- vekedéséhél. Városunk terü­letén 52 marxizmus—lertiriiz- rrtus tanfolyamon 923 dolgozó vesz részt. Éhből 809- párt­tag és 114 páirtonkívüli. A hallgatók közül 79 KlSZ-itag és 91 nő. Ä foglalkozásokon való megjelenés 80 százalé­kos, mely kielégítőnek mond­ható, ha figyelembe vesszük, hogy a hallgatók nagyrésze 3 műszakban dolgozik és ez akadályozza a megjelenésben. Hasonló a helyzet az Időszerű Kérdések tanfolyamán is- Ezen az oktatási formán 128 tanfolyamon 2305 dolgdzó vesz részt, illetve növeli politikai tudását. Ebből 1460 párttag és 845 pártonkívüli. » A hallgatók közül 281 KISZ-tag és 688 nő. Ezen az oktatási formán 400 fővel többen tanulnak, mint az elmúlt oktatási évben. A számszerű növekedés mellett mindkét oktatási for­mára jellemző áz aktivitás növekedése. A mostani párt­oktatás közelebb van az élet­hez, mint az előbbi években. A foglalkozásokon tanultakat a hallgatók alkalmazzák a gyakorlatban. Például a „Népi demokráciánk útján” című anyag tanulmányozása és fel- használása a választási agitá- ciőbari Ígéri eredményes volt, mélyét a Választás sikere is igazolt. Ugyancsak hasznos és eredményes volt a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének szükségszerűsége cíiHiű anyag is. mely elősegítette az agitátorok előkészítését éá ezáltal a tsz-szervezést. Az oktatás kedvező hatással van a párt ideológiai, szervezeti és cselekvés egységére a párt­építésére is. A hallgatók kö­zül több pártonkívülit vettek fel pártszervezeteink a tag­jelöltek soraiba. Az oktatás folyamán igéd fedk kéfdésbfeH növekedett a hallgatók tájé­kozottsága, tisztánlátása. A párttagság nagyobb számban vesz részt a szervezett poli­tikai oktatásban, mint. áz elő­ző évben. Ez a szám 57 százalék­ról 66 százalékra emel­kedett. Javult a munká­sok és nők részvétele a pártoktatásban. Az előbbieknél 20, az utóbbi­nál 30 százalékos növekedés mutatkozik. Ha az előző év­hez viszonyítjuk a pártok­tatás jelenlegi helyzetét, vagy­is fejlődésében vizsgáljuk, mint a számok igazolják, komoly eredmények mutat­koznak. Azonban az eredmé­Ennék legfontosabb feltétele, hogy a propagandista elvtár­sak az előkészítőkön teljes száihbah jelenjenek rtieg. A következő foglalkozá­sokon az SZÉP XXI. kongresszusának, anyaga, valamint az MSZitlP Köz­ponti bizottságának már- citis 6-i határozata keHll megtárgyalásra. El kell érni, hogy ezt az anyagot ä párttagság egésze és a pártonkívüliek nagy száma tanulmányozza a kü­lönböző oktatási formákon. Az anyag sikeres megtárgya­lása érdekében nagyon fon­tos, högy a propagandista elviátsak az eddiginél sok­kal jobban elmélyültebben ta­nulmányozzák az anyagot, mert ez fogja elősegíteni az aktivitás további vövekedé- sét. Be kell Vöruli a párt- oktatásba az olyan dolgozókat is, akik eddig nem vetlek részt, mivel célúnk, hogy az anyagot minél több dölgbzó megismerje, megértse és en­nek szellemében dolgozzon. Propagandistáinktól függ nagymértékben, hogyan sike­rül feldolgozni az említett anyagot. Minden reményünk meg van arra, hogy az elV- társak a rójuk bízott feladat­nak eleget téVe eredményes munkát végeznek. Csabai József Termelőszövetkezeti tanácsadó Miben segíthetnek az állami gazdaságok igazgatói, mezőgazdászai és köriyVfelői az új tsz-eknek Solt kezdeti nehézséggel küzde­nek ÜJ termelőszövetkezeteink közös gazdaságuk kialakítása so­rát!. Jólesik vdlamennyiüknek, ha jó segítőtársra találnak. Az állami gazdaságok Igazgatói üzemük tapasztalatait felhasznál­va, áz elnöknek és a vezetőség­nek nagy segítséget nyújthatóak aböan, hogy á tavaszi munkák során miképpen alakítsák ki a kalászosok, áz ipari növény- és tdkáimány termelés helyes ará­nyait, högyart szervezzék meg a brigádokat. Az állatni gazdaságok mezőgaz­dászait szintén felkérhetik az újonnan alakult termelőszövetke­zetek, hbgy patronálják a tsz agrdtidmuSát, vagy Ha Uyefl tlineS még, akkor a brigád- és mun­kacsapatvezetőket. A gazdaság agronómusávál összeállíthatják a légeredrhéhyesébb agrtíteehrtlkat eljárásokat, a taiajető-tltálipőtíást; a gazdaságos műtrágyázást, stb. és kidolgozhajták közösen a ter­melőszövetkezet vetésforgóját. Az áiiatni gazdáság állattenyésztője ugyancsak megtaníthatja az ál­lattartás, takarmányozás és fejes olyah rriődszéréire áz újdonsült szövetkezett parasztokat. A könyvelők tanácsadás for­májában megmagyarázhajták az új tsz tagságának azt, hogy egy nagyüzemben az adminisztrációs munka, a könyvviteli nyilvántar­tás és a számadások pontos veze­tése nem valami „szükséges rossz”. hanem a gazdálkodás egyik fontos segítője. Mindezeken túlmenően, a ter­melőszövetkezetek vezetői köz­gyűlésükre - tanácsadói minő­ségben - meghívhatják az őket patt-bhálő állami gazdaság igaz­gatóját, mezőgazdászát és köiiy- vetöjét. Ezek a szakemberek a tagság felvilágosításával, meggyő­zésével hasznos segítséget adhat­nak a szövetkezet tagjainak. Á Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalat keres állátidö alkalrházásra épület és bútorasztalos- sághdii jártas j?6jj| ég Itfití sfctktHühkágökat. Jelent­kezés: Balassagyarmat, Rákóczi út 66 szám alatt. Kiváló eredmények a „Szakma Ifjú Mestere“ címéért fűivé versenyben 1959 janUáir 12-éh a Salgó- tarjatii Acélárugyár hág^- üzerrii KiSZ-Bizottsága fel­hívása alapján az Acéláru­gyárban beindult a fiatalok körében a „Szakma ifjú Mestere” címért folyó ver­seny. A verseny célja elsősorban az voit, hogy az ifjúmunká­sokban felkeltsék a szak­májuk iránti érdeklődést, üzerhi sajátösságöknák fnég- felélőfen minél nagyobb szám­ban vegyenek részt egy olyan versenyben, amely tanú- bizonyságot tesz arról, hogy milyen szakmai felkészültség­gel rendelkeznek az Acéláru­gyár fiataljai. Mihtegy 75—80 fiatal vett részt e mozgalomban. A munkát 80 százalékban munkaidőn tűi kellett el­végezni. Anyagi feltételeket az Acél­árugyár gazdasági vezetői minden esetben biztosították. Március 12-én volt a mes­termunkák leadása, mely in­kább arról tanúskodott, hogy nejh a „Szakma Ifjú Meste­ré”-!, hahóm ä „Szákiba Ííjü Művészéi” vettek részt á versenybeh. Mintegy 20 mun­kadarab vett részt az acél- árúgyári fclSZ klubteremben megrendezett kiállításon. A versenybizottságnak igen ne­héz volt dönteni a helye­zések tekintetében. Az értékelés után igen szoros pontszám alakult ki, példáül áz első helye­zést elért Gazdásági Szeb- számgyár fiataljai által elkészített légkalapács és a Főműhely által elkészí­tett eilenütéses kalapács­közt. Pontszámúk 56—56, így holt­versenyben mindkettő I. he­lyezést ért el, természetesen ugyanis mindkét brigád meg­kapta az első hellyel járó 800—800 forintot. Második helyezést ért el Cserzovszki Béla ifjúmun­kás, áki sajátkészltményfi televízióval Vett részt a versenybeh 55 ponttal és szintéh 55 pontot kapott á főműhelyt fiatalok ré- sfcérÖl beádótt légkomp­ffesszor Is. így a második helyen js holt­versenyben két munkadarab végzett 600—600 forinttal. Harmadik helyezést ért el Bartók János a Gazdisági Szerszámgyár gyártmányai című tablójával; 400 forint. Negyedik helyezést ér: el Csikány István a sodrony­gyári javítóműhely vízveze­ték szerelője, aki a Salgó­tarján Petőfi téren létesített szökőkút kicsinyített mását készítette el; 200 forint. Az ipari tanuló fiata: ok is bekapcsolódtak a ver­senybe és főleg kovács, valamint villanyszerelő szakmában értek el ssfép eredményeket. A bizottság eszmei dí.ként Csikós Ervinnek az ellenállás mérő elkészítéséért 500 fo­rint eszmei díjat határozott meg. Az elkészített munkadara­bokat kiállításon mutatták be a kiszesek. Demény László Anton szemjanovlcs Makarenko, a nagy orosz nevelő, pedagógus és író, 188S. március l-én született. Apja niázolóinunkds volt, te­hát igen szegényes, szű­kös keretek között tud­tak csak megélni. Az 6 életében is ténjjeges fordulatot hoz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ugyanis 1921) ősién a pöltavai kormányzóság népmű­velési ötsStälpd Mdka- renkót a kiskorú iör- véfiyszegők telepének megszervezésével bízza meg. Ettől az időtől kezdődik valójában Makarenko pedagógiái tevékenysége, Hiheti a kis Görkíj-lelep falií közül thdul el a makd- renkói pedagógia dia­dalmas üijdrá. Mik a makarenkól pe­dagógia lepföbb pótlá­sai, mllpén htödsZéhé- ket alkalmazott Maka­renko ít ftátdl bűnözök megjavításának gitteké­ben? „Oj gMHei-t csak új módszerekkel lehet té- reniteüi" — ntoridötlá Makarenko, s ezeknek ..............••................... A nion Szemjonovics Makarenko az új módszereknek a bevezetése, a gyakor­latban történő alkalma- zása, bizony nem kis nehézségekbe ütköztek. Első és legfontosabb feladat, a rend és a fe­gyelem megteremtése. Rendkívül nehezen ment a kisebb és na­gyobb csavargáshoz hozzászokott gyermeke­ket rendre, fegyelemre, a munkára rábírni. De Makarenko hajthatat­lan volt ebben a kér­désben, mindig megkö­vetelte parancsainak a ttiaradéknélküli végre-v hajtását. Mindig a ta­nítványainak az érde­kelt képviselte, szinte éggyéforrt a. gyerme­kekkel. A bizalom Makdrén- kóríak szintén a legfbn- ttíWlbb pedagógiai mód­szeréi közé tartozott. Nagyon vigyázott Ma­karenko arra, hogy a gyermekek nevetése ne tegyen sablonszerű. Mdkarenko azt tdnlt­)a, hogy az ember er­kölcsi vonásainak az iskolában kell kitelje­sedni, de az iskolai ta­nításnál fontosabb az otthoni, a szülői neve­lés, mert ez adja meg a gyermek számára az alapot, úgy az erkölcsi, mint a politikai nevelés alapját. Ezért Makaren­ko könyvet ír a szülők számára 1937-ben, amelyben a szülői ne­velés elsődlegességét és fontosságát hangsúlybz- 2a. Makarenko azonban nemcsak mint pedagó­gus, de mint író is nagyjelentőségű életmű­vet alkotott. Elég. ha csak két legismertebb regényét, az Űj ember kovácsát és az Igor és társait efnlltem. Makarenko irodálíiii tevékenysége nem Che­rül ki regényéiben, sz'ávítálan cikket ír, melyekben többnyire pedágóglal problémák­kal foglalkozik. A „Li- tyeratunaja Gazeta*' ci- mű újság például 1937- ben szinte minden szd- mában közöl egy-egy Makarenko cikket. Széleskörű pedagógiai és irodalmi munkássá* gát váratlan halála sza- kit ja meg, 1939. április l-én. Húsz év tóit el halála óta, de a máka- renkól életmű, a maka■ renkól pedagógia sem* mit sem veszítetií fé­nyéből és ma is éppen olyan aktuális, mint 20 évvel ezelőtt. Gorkij, a nagy szov­jet író igen nagyn ér­tékelte Makarenko mű­ködését és nagyrabe­csülésének levelűiben adott kifejezést. 1928- ban így ír Makar cakó­hoz: ,.Gyönyörű 'mun­kát végez, ennek nagy­szerű termést kell hoz­nia. Csodálatraméltó ember Ön. Abból a faj­tából való, amelyre Oroszországnak a leg­nagyobb szüksége van. Milyen csodálatos em­ber ön, mekkora em­beri érő vari önben}** BOZÖ GfÜLA A dolgosók ügye is! t lására. A faanyagok áráiiak zálékkal megemelkedik és fe'emelésével előtérbe kerti' a ennek megfelelően a legalu- külcnfcöző vasbetonszrrkfezétek csönyabb áron értékesíthető felhasználása. A gépköltség- akna il. széli aránya csökken A Pált Központi Bizottsága gálata most, hogy a Vál!a1ati százalékra új áron magasabb normák új alapökrä helyezése az össztermelésben, havonta árelti* 6-i határozatában önköltség valóban a gyárt- értékkie.sés, á Így több "orinl pedig az építőipar gépesítésé- kb. 750 ezer forint árbevétel­növekedés jelentkezik. Az új iparban a termékek önköltsé­gét a tervezett 1.5 helyett 2.5 kentsük, a kenységét az előirányzott 3 . . , , [százalék helyett 5 százalékkal ntfek nem léhetbék elblíakd- j növeljük“. Az új árrendszer ösztönzi a dottá, mert vannak még hiá­nyosságok, melyet fel kell számolni. Igaz a propagan­disták túlnyomó többsége fel­készült a foglalkozásokra, de még mindig vannak — bár kisebb számban —, akik felkészületlenül vezetik a foglalkozásokat, sőt olyan ta­pasztalatunk is van, hogy estes helyeken a propagan­disták részére „központilag” készítik el a beszédvázlatot, mely Véleményünk szerint igen helytelen. A hai1«ratők részéről is tapasztalható rtíég hiá­nyosság, amely rtiegmutat- kozffe abb'art. HUgy nem minden hallgató tanul­mányozza az ativagot éá Így ai aktivitásban «cm kapcsolódik he. Vasv esetenként hiányzik a foglalkozásokról. Feladatok a pártoktatási év hátralévő időszakában. Mindenekelőtt végre kell hajtani az MSZMP Városi VB február hó 18-i határozatát, mély többek között kimond­ja, hogy a pártoktatási év hát­ralévő időszakában főleg tar­talmi téren kell előremenni. máffcltíS . 1959-ro műit megvalósítható niányegységre eső költségrá- esik. Különöséri figyelme/tető nek irányában hat. célt ajánlja egész dolgozó né- fordítást fedi, hogy a terme- ez ötitődéink és üveggyátalnk pünknék — többek között: .,Az kék többségénél az öttkultscg számára. mégtérül az árbán, hagy a. Százalék ár megállapításának alapja a százalékra esik- vállalati önköltség helyett a munka termelő- társadalmilag szükséges ön­költség (ipari önkö tság) lett. Énhék következtében meg- változdtt az Önköltség szerke­zete. Áz alapanyag-árak ebneí­a f. i -u ■ _ i, fi- szánárak lehetővévé teszik a A fuvarköltség elkülönítse jobbmlnöségű> keskeny s/én_ az anyagoktól, a fuvar gazda- ; , , , .7. ■ ■ -i , „a telepek kibanyaszasat is. A szénbányászat is. önköltségesjk­Mint ismeretes, megyénk ölgozói egy ej röpgyűléseken, _____________ ___„-------,-------------------—~ . l eteken vitatták meg tenni- kosság. Például a Salgótarjáni masz to tt műszaki követetmé- válóikat a hatörozai végrohaj- Acélárugyár 1959. I. négyed tásáért. Az a magasfokú fele- évi gazdálkodási tervében ságos. vizsgálatára ad lehető­vállalatokat hogy hiányanya- séget Ugyanakkor az orszá- Mentési‘Irány a is'eltölódütt "az gok helyett helyettesítő anya- egységes leadóí.lomasi anvaaköitsé£,ek csökkentése gokat, természetes aiiyagok ar megszüntetésével és a köz­úti furvardij-normáknak a szállítási eszközöktől függet­len megái1 apításával ösztö­helyett műanyagokat haszrial­janak fel. A minő-ég és niéret ______________ __^___ ____________________________ szerint differenciált anyag- .. „ d olgozói egy egész sor helyen kedésé folytán fokozott jelen- árak arra ösztönöznek, hogy b°f^e JnvaeforrásTík fokozni- “i“"' “lusl" ™egnuvM-jueu a aktívaértekez- tőséget kapott az anyagtakaré- a termékekkel szemben iá- • . „ ' villamosenergiával való taka­masztott műszaki követeimé- taDD leinasznaiasara. ...................... n yékét a leggazdaságosabo Alapvető változást hozott a minőségű és méretű anyaggal felvonu'ási költségek tételes anyagköltségek csökkentése felé. A bányatavai, robbanó­anyaggal, sodronykötéllel sfb.- vel való takarékosságnak soha nem volt olyan jelentősége, mint most. Megnövekcdet.t a lősségérzet és ° lelkesedés, régi ároh számított 68.6 száza- ' e'égftsük ki. Ha II. Oszt ál v ti kiírása helyett a százalékos kentsék rékosság jelentősége. Az új árrendszer egyszerűen nem­csak arra kötelez, h' gy ;sök­ameiy a párt szavára kibon­takozik. elsőrendű hajtóereje annak, hogy a kitűzött célok maradéktalanul meg is való­lékos anyagköltség új áron anyag 1S megfelel a köveiéi- megállapítás, amely érde­78.3 száza'ékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy adott terme­lési összetételt alapulvéve, az. méhyéknek, né fel I. osztályút. suljanak. A dolgozók alkotó anyagköltség energiája mind nagyobb fokú csökkentésével éves szin’en kibontakozása a szocialista 6-5 millió forintot takaríihat­épitőmunka meggyorsítsa ér­dekében elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy gyor­san és eredményesen javul­jon a munkások bevonása a vezetésbe. Napjainkban egy olyan új és fbntos prob’éma tudatosítása áll a Vezetők előtt; mint az új termelői ár­nak meg. a villamosenergiát, hanem arra is, hogy lehetőség Használjanak keltté teszi a vá’lalatot a fel- szerint akkor vegyék >génybe, vonu'ási községek csök-konté- amikor az áramszolgáltatás a sében. Arra kell azonban vi- legolcsóbb. Ügyelni kell arra, gyázni, hogy a takabékosság a hogy gépek üresen ne járja- szociális normák rovására ne nak, hogy a szükséges íp! je­menien. sítménynél nagyobb teljesít­ményű gépek ne üzemelje­nek. A szénár felemelésével a , . ,Az új építőipari árrendezés l százalékos a]apvető változást hozott az pvps ?7.in4pn a , - ,, építőipar árrendszerébe.! es az ép tőipari költségvetés szer- k zetében. Reális al pót te­Az anyagtakarékos/őgnak remtett a kivitelezési munka szénbán}ászát gazdaságos ter­megszámláihatatlan módja és gazdaságosságának vizsgálata- melésének szempontjai alakul- Az új ipar termelői árakba eszköze van. Kívánatos és összehasonlítására. Az ?g.y- tak ki. Az ár alapjául szó1- beépített műszaki fejlesztési célszerű a fajlagos anyagiéi- ssgár képzését a társ*lakni- ga’ó fűtőérték és fajlagos alap és he’yenként, iile've az használás csökkentése é- a szükséges költségeknek hamutartalom ösztönöz a tisz- építőiparban a garanciális dlap kihozatal növelése érdekében megfe’e’ő költségvetési íor- tántermelésre, a jobbminő- reális alapot hiztO'-f'snnük a felülvizsgá'ni áz eddig a'ka - mánk alapjára helyezte. ségű szenek feltárására és ki- műszaki feilesztéshez. A r i p, a változás itjv- mazott anyagnormákat. Min- A takarékosságot messze- bá”yászásárx A Nógrádi műszaki fedeszrési a'ap kép­. den o’yan területen, ahol mű- uienően érvényesítő egység- S’énbáriyászati Trösztnél adoti zésévpj pénziigvi fedezet szólván minden műhely, min den dolgozó munkáját érinti, illetve minden egyes munkás tevékenysége fokozottabban jelentkezik majd az egész vál­lalat eredményességében. szakilag kidolgozott anyag- órak, árarányok mellett még terme’ési összetételt véve az tosított a gvártmánvM'l hiz­norma nem áll rendelkezésre, az *s gazdaságos, högj' a tégla- átlagos eladási ár 185 06 Ft/i. téshez a technológia korszerű­indokolt annak kidolgozása, a darabokat, töröttesen-pét s*b. Ha a termelés összetétele ei- sitéséhez, új gyártmányok bp­műszaki arivagnörmákat az- összeszedesse a vállalat, rr»«rt tér a magasabb fűtőértékö és vezetéséhez, az újítói és talál­tán következetesen össze keil az ?rre ráfordított bérknlriég alacsonyabb hamu'artalm i mánui •_ hasonlítani a tényleges fel- 7.egtérüj áz anyagban. A fő- szenek terme'e-e fe'é, emeiVp­. demszerkezetek uj árarányai dik az átlagos eladási ár. Fel- anya„rtraa ö'-ztönözhek a gazdaságos e'ő- tételezve, hogy a legm4gn«rihb és építőipari temielői áfák megemeléséből iermé-zetesen feszített panelek, födémoé'és- áron értékesíthető darabos gyártmányt terhelnek, hanem kihalásainak vízs- következik, hogy azonos selejt- testes szerkezetek felhasz.na- szén termelési aránya .0 s/á- megoszlanak a termelt gyárt­Különösen jelentős az ipari használással. Az gazdásági mányi mozgalom fe lendítésé­hez. Döntő jelentőségű, hogy a fehti kötlségek nem egy T

Next

/
Thumbnails
Contents