Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-04 / 18. szám

1859. március 4. NÓGRÁDI NÉPCjlöAQ 5 új termelőszövetkezeteink első lépéseit is Amikor Szilaspogonyban megkezdődött a termelőszö­vetkezet szervezése, a helyi «servek jelentős segítséget kaptak kívülről is. Megjelen­tek a faluban a járási párt­bizottság, a járási tanács, az üzemek, bányák küldöttei, va­lamint a ceredi termelőszö­vetkezet tízéves múlttal ren­delkező tagjai. A helyi elv­társak szervező munkájukban Jelentékeny segítséget kaptak, ügy, hogy ez. a kívülről jött segítség döntő volt a siker elérésében. A község dolgozó parasztjai már ebben az időben felve­tették: vajon a járás, a me­gye, s az üzemek a jövőben la megadják-e majd azt a se­gítséget, mint amit a szerve- césnél megadtak? Érdekli az embereket ez a segítségadás, (Bért jelenleg azt sem tudják hogyan kezdjenek a munká­hoz, s ezen nem szabad cso­dálkozni. Az az út, amelyre Bxilaspogony elsőként lépett • megyében, eléggé ismeret­len a dolgozó parasztok előtt. Általában nagyvonalakban ismerik az emberek a terme­lőszövetkezeti gazdálkodást, de nem ismerik részleteiben. Nem mindegy az sem, hogyan kezdik meg ezt a munkát. Ha jó az indulás akkor az már sokat jelent. Ha rossz az indulás, az emberek ked­vét szegi, s elveti a remény­telenség káros magvait az emberek szívében. Nekünk meg nem az a célunk, hogy az embereket hagyjuk elsod­ródni a reménytelenség sza- k&déka felé, hanem az, hogy a boldogság csúcsaira vezé­reljük. Természetes, hogy a »ándék nem elég. Akarni is kell, még hozzá szilárdan akarni, mert e nélkül nin- esen előrehaladás. Ismeretes, a mi pártunk sikereinek zá­loga mindig az volt, hogy törhetetlen szilárdsággal dol­K tott a nép boldogulásán. pen ezért most sem szabad ezt figyelmen kívül hagy­nunk A gyakorlat, a szilaspogo- 4»yl példa azt bizonyítja, hogy a kezdeti lépések megtételé­nél a falu népének kezét fog­ja a párt, s úgy vezeti előre. Amikor Szilaspogony terme­lőszövetkezeti község lett, a párt megigérte az új tsz tag­jainak, hogy segíti őket az első lépéstől kezdve. Az ígé­retet be is tartotta. Az első legnehezebb lépés megtételé­hez, a közös vagyon számba­vételéhez, az állatok és ter­melőeszközök felértékelésé­hez elküldte szakembereit, akik a szövetkezet által vá­lasztott értékelő bizottságnak nagy segítséget nyújtottak. Nem könnyű dolog az állatok értékelése. Hiszen ez a gazdák személyes anyagi ügye. Minden gazda azt sze­retné, ha jóval túlértékelnék állatait, nem gondolva arra, hogy ezzel felesleges adóssá­got akasztanak kezdő termelő- szövetkezetükre. A megyei és járási szakemberek gondosan vigyáznak arra, nehogy túl­értékeljék, vagy aláértékeljék a közös tulajdonba vitt álla­tokat és termelőeszközöket. Nehéz a megyei és járási szer­vek ilyen irányú munkája, mert a bizottság helyi tagjai nem szívesen nyilvánítanak véleményt. Most még népsze­rűtlennek tűnik megmondani a belépett tagnak, hogy a lo­vai nem tízezer, hanem csak hétezer forintot érnek. A bi­zottság tagjainak meg kell érteni, hogy ha így vonakod­nak a véleménynyilvánítás­tól, akkor ez azt eredményez­heti, hogy a tsz felesleges ter­het vállal magára. Aki ma, eb­ben a nehéz munkában hall­gatásával, vagy fejbólintásá- val akar népszerű lenni, az később lesz népszerűtlen, ami­kor a felesleges hiteleket kell visszafizetni. Szemmelláthatóan hosszabbak már a tavasz eleji napok, de bizony így is sö- , , , ,, , ..té fedett, amikor a Amíg a tsz-tagoknal a be- «mátraverebélyi kul- viendő értékek számbavétele«tóroííbonban _ még folyik, addig az iskolában a>)az elmúlt héten - földrendezők már a nagyüze-<<ej/ce2d(gdöít a nyü. A termelőszövetkezetet választották mi táblák kialakításán dől-) ,va nos tanácsülés. goznak. S rövid időn belül be »Nagyon sokan ösz- is fejezik ezt a munkát, ^^élszejöttek. Jóval töb- új tsz-t segíteni megjelent a«ben) mint amennyi kisterenyei gépállomás is. K-i-Ztvendégre a község küldte két szántó traktorát«j,e2.e£bj számítottak, és egy univerzális traktorát»*^-*« aki tehette Szilaspogonyba. A felmérések1 már fokkal alapján a lóállománnyal »eze!ŐÉt tudták, - hi- együtt a gépek elvégzik a(<5Zcn sokat beszéltek munkákat. A gépállomás ve-ttmár róla _ hogy zetői már dolgoznak a tsz_szel<<egj/eííen napirendi kötendő szerződés előkészí- kerül szóba: a *3‘ ............. „ , ssmezőgazdaság szocia­M a még itt tart a segítség- «jjs£a átszervezése. adás, amely terv szerint fo->) lyik. A következő láncszem« Akinek a terem- a munka tömeges beindítása, >>ben már nem jutott és az éves tervek elkészítésedhez?/, az ajtóban sző­lész. Nyugodtak lehetnek a Wrong ott, hogy meg- szilaspogonyiak, mert ehhez is «hallgassa a községi megkapják majd a kellő se->5tanács elnökének gítséget. «beszámolóját. Az el­A tervszerű segítségadást »nökasszony nagyon látva, a szilaspogonyi embe-ssvilágosan, nagyon rek szíve megtelik remény-Nreálisan értékelte a séggel, hiszen törődnek ve-sstársas gazdálkodás lük, megértik gondjaikat, «előnyét. Beszélt az bajaikat, s azokon segítenis^eredményekről, ame- akarnak. Ha minden új tér-jjlyeket az egyéni melőszövetkezeti községünk-)) gazda minden ere- ben ilyen határozott segítsé-ssjét megfeszítve sem get adunk, akkor hamarabb» tud elérni. Erről meg tudjuk szerettetni azem-«szólt a beszámoló, berekkel a közös munka szép-»mely igen nagy hő­ségeit, s hamarabb el tudjuk« tást tett az embe- indifani okét azon az utonáng^g g tanács— amelyen a szilaspogonyiak, ha<<..,, ’ bizony talán félénk léptek-« “iesen mégsem kel is, de megindultak. »akadt egyetlen belé- Kata János ))pő sem. A község dolgozó parasztjai tudták ugyan, hogy a beszámoló minden sora igaz. De azért belépni, elsőnek len­ni mégis csak nagy dolog. Vártak. Ahogy befejező­dött a tanácsülés, az elnöknő csak nem állta meg szó nél­kül: — Tőled azért töb­bet vártam... — szólt oda az egyik tanácstagnak. Nem szemrehányásképpen mondta ezt, csak az olyan ember csüg- gedésével, aki saj­nálta, — mert akkor még úgy látta, hogy hiábavaló volt — a fáradságot, a mun­kát. — Nézd — szólt vissza tanácstag, — mi úgy jöttünk el otthonról az asz- szonnyal, hogy belé­pünk a szövetkezet­be. De aztán ez a sokaság... Nem va­gyok én ehhez hoz­zászokva. — S most aláír­nád? — kérdezte az elnökasszony. — Alá én! — mondta habozás nél­kül Molnár Pál Mó­ricz, mert 6 volt a tanácstag, s ő lett az alakuló termelő- szövetkezet első tag­ja is, megelőzve Ja- kubovics Pál balkót, aki ugyancsak pá­lyázott az elsőségre. A faluban még akkor nyomban híre szaladt, hogy már ketten aláírták a be­lépési nyilatkozatot. A falu hirtelen olyan lett, mint a felboly­gatott méhkas. Ak­kor este, dehogy is este, mélyen benyúl­va az éjszakába, kö­zel 40-en írták alá a belépési nyilatko­zatot. Éjféltájt lehe­tett már az idő, amikor egy idősebb bácsi jött. Látszott rajta, álomból éb­redt, mert igen-igen paprikás volt. Neki is tapadt az ott lé­vőknek: — Ti meg nem tud­tok időben szólni az embernek, hogy mi történik itt? — do­hogott, de azért alá­írta a belépési nyi­latkozatot. Beszélik, hogy olyan is volt n gaz­dák között, aki any- nyira tartott a ter­melőszövetkezettől, mert ijesztgették, rémisztgették tőle, hogy azt mondta: — Én már a fát is kinéztem, amire fel­akasztom magam, ha itt termelőszö-- vetkezet alakul. - Persze aztán, hogy segítettek neki kő- zelebbről megismer­ni a szövetkezetett megváltozott az & véleménye is. Alá­írta a nyilatkozatot, s most saját kocsi­ján hordja az agitá­torokat: hadd győz­zenek meg minél több embert a nagy­üzem helyességéről, életrevalóságáról. Mert Mátravere- bélyen jól haladnak a dolgok. Vasárnap estig több mint het­venen írták alá a belépési nyilatkoza­tot. Olyanok is, mint Verebélyi Lajos vb. tag, aztán Kaszás Boldizsár, meg a töb­biek. Egyszóval: azok az emberek, akiknek szavára ad a falu. Mert úgy ismerik őket, hogy értik a gazdálkodás módját, szeretnek dolgozni. S ha ők a termelő­szövetkezetet vá­lasztják, hooy ott dolgoznak tovább, mert megtalálják a termelőszövetkezet­ben számításukat,' nem csalódnak a közösben a község lakói sem. V. I.-né Harmincöt tagú úttörő termelőszövetkezet alakult Berkenyén A berkenyéi 35 tagú Hu­nyadi János úttörőcsapat be­jelentette, hogy úttörő ter­melőszövetkezetet alakít. A csapatgyűlésre meghívták a helyi Petőfi Termelőszövet­kezet elnökét is, aki az úttö­rők előtt ismertette a ter­melőszövetkezet működési alapszabályait. Az úttörők nagy lelkesedéssel fogadták az úttörő termelőszövetkezet megalakítását. Nyomban megválasztották a vezetősé­get. A termelőszövetkezet elnö- ra. Gondoltak még a háztáji ke Schlend János, helyettese pedig Kazsman János lett. Könyvelőnek Garamvölgyi Juditot választották. Megtör­tént a brigádvezetők kijelö­lése is. A három brigádve­zető Dombóvári Mihály, Szá­lai Zoltán és Bertók István lett; A Petőfi Termelőszövetke­zet elnöke Bertók elvtárs — bejelentette, hogy a tsz öt hold földet biztosít számuk­földterület kiadására is. A helyi termelőszövetkezet gépekkel, állatokkal és vető­magvakkal segíti az úttörők kis termelőszövetkezetét. A kis termelőszövetkezet az össztermelés 20 százalékát a közös alapba helyezi, a töb­bit pedig munkaegység alap­ján osztja szét tagjai között. Az úttörők a pedagógusok irányításával végzik majd a közös munkát, A magyargéci domboldalon Távol a szerényen tűagyargéc. Egyszerű földmű­veléssel és állattenyésztéssel szorgoskodó népét virradat­kor nem az öreg templom kisharangja, hanem kilenc kakas kukorékolása ébreszt- geti, a Mihók oldalból a termelőszövetkezet gyümöl­— A jelenlegi 164 darabhoz Lajos, a termelőszövetkezet • még 600-at nevelünk fel eb- zöldség- és gyümölcstermesz-! ben az évben, amelyből 270 tő-brigádjának vezetője ra-; tyúkot hagyunk meg őszre kosgatja a lefűrészelt ága-; törzsállománynak. A kaka- kát. Friss csemege reményé- í sokat a gödöllői mintatenyé- ben őt sürögi körül most a: szetből szerezzük be. A ko- szárnyashad. ratavaszi keltetés jelentéke- Válogatok néhány gallyat, 5 városok zajától, zett modern neyelőházzal. nyebb részét 9-10 hetes kor- - mondja, hogy ezeken sajá-: meghúzódó falu Persze mindent saját erőnk- ban eladjuk rántanívaló csir- títsák el munkatársaim a szak-• kének, mert ez egyike a leg- szerű termőremetszést. Ezen j - A magunk erőforrásaira értékesebb bel- és külfceres- még megbocsátható a mellé-] akarunk támaszkodni - vet- ktede}ml cikkünknek Tovább fogas, de a rendbehozott élő- i te át a szót Veress Márton íarí“sra ezekből csak a leg- fakón mar evek munkája szebb példányokat hagyjuk szükséges egy—egy tevedes meg. A paprikásnak való helyrebillentéséhez, nem be- j csirkéért 25—30 százalékkal szélve az addigi terméski- gaink * ‘hasznosításával, "7 régi kevesebbet fizetnek Kétéves esésről. Kertész-brigádunk hétről-hétre sza- koruk után a tojóstyukokat asszonytagjai serenyen ké- kiselejtezzük, egy-két hétig szülődnek a mechanikai vé- hizlaljuk és levestyúknak dekező munkák befejezésére, adjuk el. Amit itt most rendbehozunk, De ni csak, mi történik az J9lűrés™elN herny6z6,_Ál Közel 15 ezer mázsa trágyát termel évente az érsek* vadkerti Dimitrov Tsz állatállománya. A télen hat tagú munkacsapat dolgozott a trágyahordásnál, hogy minél hamarabb a mezőn legyen a trágya. A mostani trágya* termelés biztosítja a szántóterület három évenkénti trá- ... gyázását. Hasznos tanácsadó dolgozó parasztoknak elvtárs, a Marx Károly Tsz. fiatal elnöke. Nagyszerű, ter­mészeti és gazdasági adottsá­csose felől. tagsag es a Távolban, a hegyek tetején porodó új belépők szorgal- még hótakaró látszik, de itt mával, ésszerű munkaszerve- lenn a völgyben a tavasz zéssel és a közös vagyon ál- ülatát hordja a szellő. landó gyarapítása révén vál Már jó negyedórája rójuk a hatunk nagymennyiségű és míg a szót szaporítjuk? Für- ™etS2ő ollóval, majd faseb Byér ködben a szántásokat, jóminőségű árut előállító, ge"igyekezettel äz egész szár- kátránnyal, azt rügyfakadás amikor elénk tárul a dóm- vonzó nagyüzemmé. nyashad a kert délkeleti es sziromhullas után bök aljáról, a mintegy 5,5 kát. , része felé tart. Ugyan miért már megnyugtató eredmeny­h-nyi kiterjedésű újonnan A jóllakott tyúkok jóked- fogannak? Hisz most keresve nyel óvjak a növényvédő körülkerített almáskert ké- vű élénkséggel futkároznak, sem ^alálTii bogarat, sáskát, állomás szakemberei. pe. Odabentről az őszbe csa- kapirgálnak, s a delceg kaka- csigít> vagy vaiami megva- A magyargéci gyümöl­varodott fejű Králik Jani s°k tavaszt érezve berzen- (jm£í ^is egeret hajszolnak? esősben múltbaveszett foga- bácsi perlekedése hallatszik, kednek ^ körülöttük. Kedvező yagy a felszántatlan tábla lom a kihagyó év. Az idén amint a jó másfélszáznyi körülmények között nevel- darabkán apró magvakat sej- sem lesz hiba a fák termő- kendermagos népséget eteti, kednek itt a gyümölcsösben tenejc-) kövessük futásu- egyensúlyával. A fejlett ál­O a tsz mindenese. Egy nagy- ezek az állatok. Kezdetleges ^ mert ki tudja, mit sejte- latállomány trágyatermelése, — - e A 7 r r / • Jf _ yn 10 I 7/* fl C n n 17 n. TI. A. O Cl. U. L O y ^ . An r. 1 /. r, „ VT f-. nn A Jl n méretűt eléggé új, de bizony óluk tiszta, állandóan fertőt kissé primitívnek sikerült lenitett, jól szellőzik. Előter- barlangólból eresztette ki ezt ben friss ^ ivóvíz, porrátört M szemre oly szép zajos ba- faszén, mész, növényi es al­.. ni ' , r • . i 7/14-a •f/ili/í'r/í/ól/'íion nnyAn.n nek tyúkeszükkel ezek a ba- és a szakszerűen végrehaj- romfiak, inkább a nyilegye- tott metszés bő terméshoza- nes sorokban telepített mot eredményez, aranyparmen és jonathán A nagy almatermés érté­romfi állományt, s fiatalos lati feherjekben gazaag almafákat szemlélgessük. A kesítése sem okoz különös jókedvvel, szapora szavakkal karmánykeverek var az apr termőfák álját még a kora gondot a termelőszövetkezet­bizonygatja a maga igazát, jószágra.. ősszel felásta a kertész-bri- nek, mert jó a kapcsolatuk a gokkal rendelkezik a gád. A sorközöket ugyanak- helybeli földművesszövetke­tották a szárnyast Az idén ** ™ZJan WődT ko- kor műtrágyázták és felszán- zettel, akik segítenek áruik ezek mellé az ólak mellé ‘a. tották. A kipusztult termő- elhelyezeseben.-7 ran to^aso^^c* ?0^ i fák helyére koronás csemeté- Amint látjuk a magyar­még készítünk ugyanilyen sével szinten elegedettek va- ^ äZtettefc. Temérdek ág géTTomí0lLlról a tavaszi baromfiszállast. Ott lent a gyünk. és gally az útszelen. Beteg, S2eZZő kilenc kakas kukoré­kert főbejáratánál már kor- pje mit tervez a tsz. ba- letöredezett ágrészek voltak kolásával az új reménységét tzerűbb kezelőhelyiséget épí- romfiállományával elnök elv- ezek. js elhozza. tünk félezer jércére mérete- társ? — kérdezzük. A kert végében Sándor FEKETE JANOS Mit kell tudni a tsz-be belépett tagok adóztatásáról? Ma, amikor tömegesen lép- E kedvezményt a tsz. vezető­nek be dolgozó parasztjaink ségének kérelmére a községi a termelőszövetkezetekbe, tanács VB. döntése egyre több helyen kérdezik, kell megadni, mi lesz az ez évi adófizeté­sekkel? alapján Kormányrendelet intézkedik az ellenforradalom hatására A pénzügyminiszter utasí- feloszlott tsz-ek felszámolásá- tása értelmében annál az hói, valamint a tagok t,1Ä- egyénileg gazdálkodónál, aki Pesfbol származó egyes 1959. április 30-ig belép a tér- tozások rendezéséről. E melőszövetkezetbe, az áltálé' nos jövedelemadót nem kell ból, valamint a tagok kilé­tar- sze­rint az 1956. október 23. és 1957. április 1. közötti időben kivetni. Amennyiben ennek feloszlott termelőszövetkezet bizonyos részét már befizette vo*f ta2Ía> valamint a kile- a termelőszövetkezetbe belépő Pett tsz tag vagyon- és mér- dolgozó paraszt, kérheti a Jéghiány miatt fennálló tar­községi adócsoporttól a befi- tozásának behajtását fel kell zetett adó visszafizetését. Ha függeszteni, ha újból belép a az adózót köztartozás (bizto­sítási díj, kihágási díj) nem termelőszövetkezetbe. A fel­függesztés nem terjed ki a terheli, a járási tanács pénz- mas oünen fennálló tartozá­ügyi osztálya visszafizeti befizetett adót. sok behajtására. A szóban- forgó mérleg- és vagyon- hiánybói eredő tartozását is föld csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a tsz. köz­jelen tkezlőt A háztáji egy hold után járó adótételt természe­tesen ki kell vetni. A fent gyűlése a tsz-be említett adóztatás csak ak- már felvette, kor alkalmazható, amennyiben az adózó 1959-ben elkezdi a termelőszövetkezetben gazda­ságával a közös munkát. A gyenge tsz-nek gazdasá­gilag erős tsz-el való egyesü­lése, vagy két gyenge terme­lőszövetkezet egyesülése ese­Ha a közös gazdálkodást tén a vagyonhiányból eredő az újonnan alakult tsz rajta hiteltartozást fel lehet füg- kívül álló okokból nem kezd- gesztem", ha tsz megerősödése heti meg csak ősszel, így az biztosítható. Ha a beolvasztott 1959. évre kivetett földhasz- tsz tagja kilép a tsz-ből, a nálat utáni adótételből 20 felfüggesztett hiteltartozás rá- százalék kedvezményt kaphat, eső részével meg kell terhelni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents