Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-14 / 21. szám

6 ROGRlDl XÉFÜJSAG 1959. március 14b A bűnüldözés társadalmi összefogásának nagyszerű példája — ELFOGTAK A BETÖRŐKET; MEGJUTALMAZTAK A NYOMRAVEZETŐKET — A társadalmi élet tisztasá­géért, különösen az utóbbi időben, nagy harc kezdődött. Annak ellenére, hogy as üzemekben lévő tár­sadalmi bíróságok a ne­velés eszközét használ­ják egy egy megtévedt dolgozó jó útra térítésé­hez, akadnak megrögzött bűnö­zők, akik a becsületes mun­ka helyett a „könnyen” szerzett pénzlehetőségeket keresik, Szerencse, hogy ezek már nagyon kevesen vannak. Akik pedig még mindég ezt az utat járják, előbb utóbb az igazságszol­gáltatás elé kerülnek — vagy a rendőrség jó munkája, vagy a dolgozók összefogá­sának eredményeképpen. így történt ez legutóbb Nagybátonyban, ahol két veszélyes betörőt a dolgozók bejelentése alapján tetten - ért rendőrségünk. Azonnal letartóztatták őket. Szednák János 26 éves abasári és Turcsány János, 31 éves erdőtelki lakos — megrögzött munkanélküliek hónapok óta betöréses lo­pásból „tengették” életüket. Saednák ellen a rendőrség már 1956-ban körözést adott ki — koraibban négy eset­ben volt büntetve — azért, ínért Gyöngyösön motorke­rékpárt, Putnokon pedig mintegy 4 5Ó0 forint értékű ruhaneműt lopott. Turcsány hasonló bűncselekményekért volt már rendőrikézen. A „bátor és nagy kalibe­rű” 'betörő, Szednák, annak ellenére, hogy rendőrségi körözés alatt állt, február 23-án Nagybátonyba „látoga­tott” — jó üzletet látott *z épülő bányászváros­ban. A vendéglőben találkozott össze .^barátjával” Turcsány János kétgyermekes csa­ládapával. Iszogattak. Po­harazás közben megindult Szednák nyelve, s így szólt barátjához: — Komám, ha velem tar­tasz, ma este még 20 000 forintot szerzünk. A többit bízd rám. Turcsányt sem kellett so­káig biztatni. Ott, a kocs­mai asztal mellett kidol­gozták ,/tervüket”, s rövid idő múltán „munkához” is láttak. Szednák gömbvasat szerzett, s az állomás mel­lett lévő építőipari raktár falát kezdte bontani. Tur­csány „fedezett” az épület sarkán. Nem vett sok időt igénybe a .munka”, Szednák a mintegy 70 centis ré­sen bemászott a közel 15 000 forint értékű rak­tárba, ahol könnyen mozgatható anyagot — motorkerékpár alkatré­szeket, motorkerékpár gumi­kat, gumicsizmákat, lámpa- felszereléseket, csillárokat stb. — tároltak. És itt következik a társa­dalmi összefogás nagyszerű példája. Szednák és Turcsány ténykedésére, a zajra felfi­gyelt Ny. Béla nagybátonyi Lapunk március 11-1 szá­mában írást közöttünk Z. S. monogrammal „Egy este Egyházasgergén” címmel. Ebben a cikkben Z. S. ko­rábbi benyomásai alapján beszámolt arról: hogyan töl­tik el a falusiak a bosszú estéket; tanulnák, szórakoz­nak, élménybeszámolókat tartanak. Ebben az írásban Új könyv MAJAKOVSZKIJ: Poloska Majakovszkij gyűlölte, szel­lemesen és szenvedélyesen ostorozta az eszmék vámsze­dőit. Szatirikus munkásságá­nak csúcspontja a „Poloska” s a „Gőzfürdő” című színda­rab. Az elsőben az új nyárs­polgárt állítja pellengérre, aki munkásszármazását, szakszer­vezeti igazolványát a dologta- lan élet aprópénzére akarja felváltani: a másodikban a főbürokratát pécézi ki, aki fölfelé hajbókol, de aláren­deltjeivel és az ügyfelekkel basáskodik. lakos. Látta, hogy valami nincs rendben. Azonnal segít­séget keresett, ez H. Jánosné nagybátonyi lakos személyé­ben sikerült. Segítették a va­sutasok is, akik telefonon azonnal értesítették a rendőr­séget. Ölk nem késlekedtek, Turcsányt azonnal, Szed- nákot pedig még a rak­tár helyiségében elfogták, tetten érték a két betö­rőt, köztük az országosan körözött, közveszélyes bű­nözőt, Szednák Jánost. E példa is igazolja, hogy a bűnözés csökkentése érdeké­ben egész társadalmunk ösz- szefogott. Munkájuk ered­ménnyel jár. De a jutalom sem marad el. H. Jánosnét és Ny. Bélát 300-300 forint pénzjutalomban részesítette a rendőrség. — So — Z. S. (Zilahi Sándor), többek között kiemelte Szabó Ár­pádot is. Szabó Árpád valóban részt vett ebben a munkában, de . . . A falu becsületes dolgozói felsőbb vezetői bíztak Szabó Árpádban, hiszen munkájá­val, — amely nem volt más mint zománc Szabó arcán — félrevezette nemcsak a község lakóit, hanem felsőbb vezetőit is. Szabó mind ezt azért tette, hogy leplezze bűnös üzelmeit, hogy félre­vezesse a közvéleményt, fe­lettes hatóságait. Ezért csa­pódott toe Z. S. tudósítónk is, aki Szabó munkáját po­zitiven értékelte. Szabót utóiért» az igazság keze, s cikkünk megjelenése előtt a rendőrség sikkasztás és egyéb bűncselekmények el­követéséért letartóztatta. Sza­bó ugyanis csaknem 13 000 forintot sikkasztott — meg­lógott pedagógus társai fize­tésével, s más állami pénz­hez is hozzányúlt. Z. S. levélírónk jóhiszemű volt. Szabó pedig a börtön­ben várja az igazságszolgál­tatást. Helyreigazítás helyett VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. III. 11. Vízszintes: 1. Európai város. 9. Dunántúli folyó. 10. Békaporonty. 12. Okozat szülője. 14. Lényege. 17. Juttat. 18. Mese-alak. 20. Al- latlakás. 21. Folyadéka. 23. Al­ma . . . (szovjet város). 24. A leg­jobb osztályzat. 26. Ismeret, tu­domány. 27. Nemes fém. 29. íz. 32. O — francia nyelven. 33. Gya­kori igevégződés. 35. Mint vizsz. 32. sz. 37. Azonos betűk. 39. Névelővel: üdítő ital az ilyen viz. 42. Vissza: egyiptomi napisten. 43. Fordított német angolna. 45. Férfinév. 46. Vissza: női név. 47. Ez Is női név. 49. Állat- hang. 50. Vissza: majomnév. 51. Hires lengyel csillagász volt. 55. Földet mozgat. 56. Ezen a helyen. 58. Kereskedelmi műszó. 60. A gondolkodás formáiról és törvényeiről szóló tudomány. 63. Atom m.-hangzói. 64. Férfi bece­név. 66. Fordított kettősbetű. 67. Nem arányos. 69. Török név. 70. Elrejtőzik (3 kocka két betű). 72. Lim ikerszava. 73. Lakó m.-hang- zói. 74. Nagy orosz forradalmi demokrata volt. 75. Indulatszó. 76. Levegő. 78. Rost — keverve. 79. ETS. 80. Tolna megyei község. 81. Fenyőfa-termés. Függőleges: 2. Csont - latinul. 3. Sör — csehszlovák nyelven. 4. Amerilcai író neve. 5. Felkiáltó­szó. 6. Ritka férfinév. 7. Fordított határrag. 8. Európai város. 11. Ázsiai kikötőváros. 13. Női bece­név. 15. Bibliai alak. 16. Név Is van Ilyen. 17. Miskolc hegye. 19. Huszonnégy órai. 22. Női név. 24. Gyilkol. 25. Fordított kötőszó. 28. Vissza: névutó. 30. Film-fajta. 31. Európai város. 33. Török város. 34. Keleti ,,szent” könyv. 36. Az ijesztő. 38. Híres német orvos. 40. Sport-ág. 41. Ellentétes kötőszó. 42. Ilyen a régi szalonna. 44. Vissza: régi római viselet. 46. A vizlelőhely. 48. Névelővel: kutya­fajta. 50. Iratot soroz. 52. ERŐ. 53. Római kettes „többesszám­ban”! 54. Rivleriai fürtiohely. 57. Világegyetem görög szóval. 59. Sokszor nem tudja, hogy mit csi­nál a jobb. 61. Sport-masszőr. 62. Szovjet név (3. kocka két betű). 63. Névelővel: nem alkotó. 65. Kí­nai név. 68. Félig oltó. 70. Gö­rög betű. 71. Ház melletti terület. 77. Menni — angolul. 79. A má­sik kutya! Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! A vizsz. 1, függőleges 8, 11 és 33. sz. sorokban szereplő város­nevek kezdőbetűi egy ötödik vá­ros nevét adják. Ez küldendő be, valamint a VASÁRNAPI "FEJ TÖRŐ szelvény. Beküldési hatandó: márc. 18. Múltheti rejtvényünk helye*: megfejtése: Hattyúk tava, - Ajs én drága párom, — A kék nyíl,. - A csodálatos kút, - Eletene, árán. , Könyvjutalmat nyertek: Salgófe Józsefné Salgótarján, Ispán Són., dór Nagylóc, Csordás Ignác Ber­BékekÖlcsön-sorsolás A könyveket postán küldjük el; Ma és holnap kerül sor az év első államkölcsön sor­solására. A húzásokat ezúttal Budapesten bonyolítják le. Az első napon, március 14-én az 1. békekölcsön nyereményeit és törlesztését, valamint a kamatozó kötvé­nyeket sorsolják. A második napon, március 15-én az V. békekölcsön és a VI. béke­kölcsön nyereményeinek hú­zására kerül sor. A három békekölcsön sor­solása alkalmával nyere­mény és törlesztés formájá­ban összesen 77 900 000 fo­rintot fizetnek vissza a köt­vénytulajdonosoknak. Több rejtvényfejtő kérésére kö­zöljük, hogy a nyerteseket sorsai- lás útján állapítjuk meg. JCioálé lagttiftszták SOCXSOOOOOOOGOOOGOOOOOOOGOOOOOGV^lOOOOOOOOOOOOOQOGOf •OOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOC iGGOOOOGGGOOOOOg A Tanácsköztársaság történelméből 1. a forradalmi válság kibontakozása, a proletárdiktatúra feltételeinek megérlelddése 1919 márciusára a burzsoá kormány helyzete tarthatat­lanná vált. Azok a tőkés, föld- birtokos körök, amelyeket az 1919 októberi polgári forra­dalom elsöpört, szembefordul­tak a koalíciós kormánnyal. Ügy látták, hogy a kormány túl sok engedményt tesz a népnek, s hogy az engedmé­nyek ellenére sem képes le­szerelni a forradalmi mozgal­makat. Rendkívül idegesítette őket az ország külpolitikai helyzete, s azon a véleményen voltak, hogy a konzervatív vezetők nagyobb eredménye­ket értek volna el az antant­nál. Ezért szervezkedni kezd­tek, élve a forradalom által létesített szabadságjogokkal és azzal, hogy látták a kormány engedékeny, együttműködést kereső magatartását. 1918 vé­Í én létrejött a MOVE és az ÍME. A kormányon belül is kiéle­ződtek az ellentétek, amely Károlyi pártjának kettészaka­dásával járt. A munkásosztály már a KMP megalakulása előtt is keveselte a polgári demokra­tikus reformokat. A KMP megalakulása után a szocializ­mus kivívása közvetlen poli­tikai programjává vált. Bizo­nyítják ezt a munkások de­cember végi, januári tömeg- mozgalmai, amelyek a gyárak szocialista tulajdonba vételére Irányultak. A jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők min­dent megtettek, hogy a mun­kásságot visszatartsák az üze­mek szocializálásától. Egyrészt agitáció, rábeszélés útján, de nem riadtak vissza a véreng­zéstől sem. 1919 januárjában több bányász életével fizetett bátorságáért, hogy hozzá mert nyúlni a tőkés tulajdonához. Peyer nem sokat gondolko­dott, hanem lövetett. A munkásosztály a KMP befolyása alatt állt, bár szer­vezetileg a munkásság több­sége még a Szociáldemokrata Párthoz tartozott. A KMP be­folyása február 20-a után to­vább növekedett. Március 18-án 5000 csepeli munkás, — szociáldemokraták is — for­rongó hangulatban követelték a proletárdiktatúrát, a kom­munista vezetők azonnali sza­badon engedését, a munkásság felfegyverzését. Kiálltak a KMP programja mellett, éle­sen elítélték a burzsoázia szol­gálatába álló szociáldemokrata vezetőket. Március 20-án nagy munkanélküli tüntetés volt, ugyanaznap sztrájkba léptek a nyomdászok is. A „Vörös Űjság”-on kívül más lap nem jelent meg. A munkásosztály radikalizá- lódasa a Budapesti Munkás- tanácsot is balra tolta, ami nem a Tanácsban lévő kom­munisták számának növelésé­ben, hanem határozataiban mutatkozott meg (pl. Varga Jenő javaslatai a szocializálás­ról jan. 15-én). A KMP tehát négy hónap alatt mélyen be­ágyazódott a munkásság sorai közé. A koalíciós kormány a növekvő munkásakciókkal szemben teljesen tehetetlen volt. Vidéken a parasztság már 1918 novemberében kimutatta elégedetlenségét a földosztást csak proklamáló koalíciós kor­mánnyal szemben. Földfoglaló mozgalmaikért véres árat fi­zettek. Csak egy faluban (Fa- csád) több mint 100 volt a ha­lálos áldozatok száma. Az SZDP közreműködésével ideiglenesen visszaszorították ezeket a mozgalmakat, de ezek 1919 elején újra fellán­goltak, most már sokkal ve­szélyesebb jelleggel és mér­tékkel: a parasztok forradal­mi úton megkezdték a föld kisajátítását. Legjelentőseb­bek ezek közül Somogybán és Aszódon voltak. Az elfoglalt földeken termelőszövetkezete­ket alakítottak. Ugyanakkor több helyen direktóriumok vették át egyes megyék, vá­rosok közigazgatását (Somogy megye, Kiskunfélegyháza, Miskolcon is direktóriumi ve­zetést követeltek a munkás- tanács tagjai), félreállítva a koalíciós kormány helyi veze­tőit. A fegyveres erők többsége a kommunisták mellett volt, aminek rendkívüli jelentősége volt a forradalom szempontjá­ból. A KMP bár kezdettől fogva készült a fegyveres felkelésre, február 20-a után közvetle­nül napirendre tűzte a fegy­veres felkelést. A KMP el volt szánva, hogy vezetőit, ha kell, fegyveres erővel is, de kiszabadítja. Március közepére már megvoltak a megfelelő készletek, jelentős tüzérségi erők is készenlétben álltak, hogy a párt felhívására azon­nal akcióba lépjenek. Az ak­ció természetesen nem állt volna meg a kommunisták ki­szabadításával. Mivel lehet magyarázni a fiatal kommu­nista párt óriási sikereit? A kedvező objektív helyzet mellett a siker fő forrása a kommunisták nagyszerű mun­kája volt. A kommunisták felhasználták október tanulsá­gait és útmutatásait, élére álltak a dolgozók követelé­seiért vívott harcnak. A KMP szervezetileg még gyenge, ideológiailag még fejletlen volt, de őszintén akarta kö­vetni a bolsevikok példáját. Nemcsak tanította, de tanult is a tömegektől, hallgatott szavukra, szószólója volt ba­jaiknak és gondjaiknak. A tömegekkel való szoros és el- téphetetlen kapcsolat tette naggyá pártunkat. A KMP ekkor vált az egész magyar dolgozó nép pártjává, a szo­cializmusért folytatott küzde­lem vezető erejévé, a nem­zeti szabadságért, az ország felemelkedéséért folytatott évszázados küzdelmek, sza­badságharcos hagyományok örökösévé. A burzsoá kormány belpoli­tikai elszigeteltségét kiegé­szítette, hogy külpolitikailag teljesen csődbe került. Ez utóbbira a Vyx jegyzék tette fel a koronát, mely igen je­lentős területek kiürítését kö­vetelte. A Vyx jegyzék válasz­út elé állította a burzsoá kor­mányt. Elfogadni nem lehe­tett, visszautasítása pedig az antant támadását vonta volna maga után. Károlyi legjobb­nak vélte, ha átadja a hatal­mat a Szociáldemokrata Párt­nak. Azonban a Szociáldemok­rata Párt ekkorra már elvesz­tette befolyását a munkásosz­tály egésze felett, nem tudta a kommunisták nélkül, sót azok ellenére átvenni a hatal­mat. A Szociáldemokrata Párt _ választmányi ülésén a több-§ ségbe kerülő baloldali veze­tők javaslata, a kommunis­tákkal való egyesülés gondo­lata győzött. Alapjában véve megvoltak a forradalom szubjektív fel­tételei is, 1918 novemberében létrejött a KMP, amely előké­szítette a munkásosztály és ' a szegényparasztság nagy töme­geit a proletárforradalomra. Nagy segítséget adott ehhez a NOSZF példája is. Ezek meg- érlelődése azonban március 21-ig nem tudott befejeződni — éppen a rövid idő miatt is A KMP fiatal, ideológiai­lag, szervezetileg még gyenge] párt volt. Bár befolyása a< munkásosztályra, nagy többsé-] gére kiterjedt, szervezetileg] ez csak igen kis mértékben! realizálódott. A munkásosz-J tály zöme a Szociáldemokrata] Pártban maradt, ilyen érte-( lemben a reformizmus feletti] győzelem még nem dőlt telje-] sen el. A Szociáldemokrata! Pártnak még elég nagy te-j kintélye maradt Voltak bizo­nyos illúziók a jobboldali» szociáldemokrata vezetőkkel* szemben is. Ez megnehezítette] eltávolításukat a munkásmoz-í galomból. A munkásosztály] szocialista öntudata sem volt < elég mély. A forradalmi moz-j galom felfelé ívelő szakaszé-] ban ez kevéssé érződött, de aj Tanácsköztársaság nehézségei! idején megmutatkozott a for-' radalmi nevelés hiánya. Aj szubjektív feltételek teljest megérlelődésének hiányát mu­tatja a munkás-paraszt sző-] vétség állapota is, amennyi-< ben ez a szövetség szervezeti-] leg nem rögzítődött megfele­lően. Ennek okát a KMP el­méleti, de főleg szervezeti] gyengeségével is magyarázza. ■­jKun Józsefné lapunk egyik )leglelkiismeretesebb lapter­jesztője, aki három hónap >alatt Málramindszenten 40 [előfizetőt szerzett a Nógrádi Népújságnak. ilgnácz József kisterenyei [kézbesítő még Kun József­ién is túltett. Három hó- Inap alatt 53 előfizetőt szer- ' vezeti be a Nógrádi Népúj ság olvasóinak táborába.

Next

/
Thumbnails
Contents