Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-11 / 20. szám
1959. március 11. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG < Árleszállítás Csehszlovákiában versenyének nyilvánosságáról '.ZSSOMZ. A bányászok Sok gyűlésen vetődött már fel az elmúlt hetekben, hónapokban, a verseny nyilvánosságának kérdése. S hogy beszéltek róla, ebből nyilván az következik, nincs minden rendben. A probléma a hogyannál van. Jóllehet 1948- tól, amióta az első széncsata megindult, azóta a verseny- értékelésnek számtalan formái voltak. Ezek közül azonban egy sem volt tartós életű. Ennek oka, hogy nem voltak megfelelőek bonyolultságuk miatt a legilletékesebb, a versenyző dolgozó nem ismerte ki magát bennük. A jelenlegi értékelési forma — bár nélkülözi a mindennapos tájékoztatást — megfelelőnek mondható. A dolgozók eredményeinek ismertetése 10 naponként történik. Vagyis a dolgozók már 11-12-én megtudják elért eredményeiket. Ez azonban a gyakorlatban nem így van. A dekádzárások alkalrfiazásá- val a műszakiak a legutolsó feladatok között kezelik a verseny értékelését, s általában a 10-én lezárt dekád- eredmény csak 18-a felé kerül ki a versenytáblára. S ugyanez jellemzi a II. és III. dekádot is. Pedig jogosan vetődik fel a kérdés, melyik nehezebb? Elérni a kiváló eredményeket a föld mélyén, vagy ezeket összegezni? Jelenleg úgylátszik a kiszámolás nehezebb. Amikor a mátranováki bányászok versenyre szólították a medence bányászait a Tanácsköztársaság 40. és hazánk felszabadulásának 14. évfordulójára, a versenyhez valamennyi üzemegység bányászai csatlakoztak. Korábban az volt a jellemző egy- egy nagyobb versenynél, hogy az üzemeket röplapok sokasága tájékoztatta egyes időszakok eredményeiről. Sőt A felszabadulás után a széntermelés nagymértékben növekedett, és eltérően a korábbiaktól, a mélyebben fekvő Il-es és III-as széntelepek fejtését is megkezdték. A bányaművelés csak olyan területen folyhat, ahol külszíni létesítmények, ház, vasút, stb. nincsennek a fejtés felett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár jelentős mennyiségű szén- vagyon van egyes lakótelepek alatt, azok kifejtése nincs biztosítva. Az ország más bányavidékein, - így például Tatabányán is — a veszélyeztetett terület alól a szén termelése zavartalanul folyik, ugyanis a bányaüregeket iszapolással töltik ki. A napokban érkezett hír arról, hogy a kazári üzemegységhez tartozó szurdok! bányában kísérletképpen bevezetik az iszappal történő tömedékelést. A meglévő régi lejtakna mintegy 60 folyóméter hosszú, helyenként 6—7 méter magas. A feltárt bányavágat biztosítása igen sok bányafát emésztene fel, s emellett rendszeres karhantartásra lenne szükség. Ezért a kazári bánya műszaki vezetői úgy határoztak, hogy a feltárt vágatot iszaptömedékeléssel zárják el, tekintettel arra, hogy erre már később nem Jesz szükség. Amennyiben az iszaptömeelőfordult, hogy a bányatelepi népboltok zacskóira is versenyt propagáló feliratok, eredmények kerültek. Emellett levelet intéztek az élenjáró dolgozók családjához, amelyben megköszönték kiváló munkáját. A zenekarok, kultúresoportok, rögtönzött csasztuskákkal köszöntötték a legjobb dolgozókat lakóhelyükön. Ugyancsak a lakóhelyen a községi hangszóró is ismertette az ott lakó bányászok .szép tejesítményét. A filmszínházakban, híradó után, dia-lemezen népszerűsítették a legjobbakat. Például: Salgótarjánban a bányásznapi verseny során. Még lehetne sorolni az eredmények propagálásának különböző módjait. Az is előfordult, hogy az aknáknál a csillék oldalán is beírták az eredményeket. Külsőségeiben olyan, mintha a novákiak által kezdeményezett verseny titokban folyna. Olyan érzésük támad a bányászoknak, hogy most nem születnek jobbnál-jobb eredmények. A nagy kirakat- politika semmiesetre sem helyeselhető. Azt azonban igénylik bányászaink, hogy rendszeresen tájékoztatnák őket. A jelenlegi verseny az egész szénmedencére kiterjed. Ám a kazári bányászok csak saját eredményüket ismerik, azt sem kielégítően. Ugyanez elmondható a többi üzemegységről is. Pedig jó lenne, ha esetenként vagy a versenytáblán, vagy röplapokon tájékoztatnák a dolgozókat, hogy egy bizonyos időben milyen eredményeket értek el. Jelenleg minden bányában folyik a verseny, ám nem tudják például Kos- suth-lejtősön, hogy ők eredményeikkel elsők-e vagy utolsók. Ha tudnák, hogy a nyolcadik helyen vannak, minden bizonnyal tovább fokozdékeléssel történő eljárás beválik, úgy lehetőség nyílik arra, hogy Kossuth-lejtősön is Múlt esztendőiben több szénimedencében tértek át, különösen a tömegtermelésű munkahelyeken és frontfejtésekben a külföldi importált vas- és acéltámok alkalmazására. A pár hónapos kísérleti munka után igen figyelemreméltó eredmények születtek, az ugyancsak importált bányafát helyettesítő vastámokkal biztosított munkahelyeken. A bányászok véleménye szerint a legnagyobb eredménynek számít, hogy megnőtt a bányászok biztonságérzete, a vagtámokkal biztosított frontfejtésekben az elmúlt fél év alatt egyetlen egyszer sem fordult elő fedűomlás. A frontbrigádok megszerették az először kétkedve fogadott vastámökat és egyre több bányából sürgetik az eddigi ácsolatoiknál álléko- nyabb vastámok beszerzését. Csupán a nógrádi medencében három újabb bányában térnek át az idén az acéltá- mos biztosításra. Az igények kielégítése végett kezdeménák teljesítményüket. őszintén meg kell mondani azt is, hogy a szakszervezeti bizottságok nehezen tudnak szakítani az elmúlt években meghonosodott szervezési módszerekkel és formákkal, amely szerint a verseny célját csak a mennyiségi termelés növekedésében látják. Ennek oka a megszokottságon túl az is, hogy a különböző gazdasági mutatók tanulmányozása az eredmények nyilvánosságra hozása közérthető nyelven nehezebb, bonyolultabb feladat, mint ez a termelési százalékok értékelésénél volt. Ugyanis, amíg a verseny majdnem kizárólag csak a mennyiségi termelés százalékos növekedését szolgálta, egyszerű volt a teljesítmények értékelése, s azt naponként el tudták készíteni. Ezzel szemben a gazdasági mutatók tényszámai- nak alakulását dekádonként, de még havonként sem köny- nyű értékelni. Éppen ezért a verseny nyilvánosságának rendszeres biztosításában nagyobb felelősség hárul a műszaki és adminisztratív dolgozókra is. Természetesen ez nem csökkentheti a szakszervezeti bizottságok felelősségét. A verseny nyilvánossága legyen szerény, egyszerű, közérhető, hogy a dolgozók lássák és tudják értékelni a saját eredményeik mellett a dolgozó társaik eredményét és a vállalat összességében elért termelési eredményét is. Jó lenne, ha az eddigi eredményekre fátyolt borító titkot sürgősen felszámolnák, a már korábban említett módszerekből a legjobbakat újból alkalmaznák. Ehhez viszont nagyobb rugalmasságra van szükség, mert ma összességében — éppen a rossz versenynyilvánosság miatt — nem tudni hogyan áll bányászaink versenye. — tob — megkezdjék a szén lefejtését a közelben lévő lakótelep alatt. nyezték Salgótarjánban, hogy az Acélárugyár rendezkedjék be a bányabeli vastámok sorozatgyártására. Sürgette ezt az is, hogy Diósgyőrből ugyancsak a Salgótarjáni Acélárugyárnak ajánlották fel a komlói bányák részére kért vastámok gyártását. Az Acélárugyárban a vastámok felső csuklórészének korszerűsítése és az emelő berendezés módosítása után megkezdték az első prototípusok elkészítését, és az idén már minitegy negyvenezer vastám sorozat- gyártását készítik elő. A március S-án életbelépő árleszállítási kormányhatározat nyilvánosságra hozatala Csehszlovákiában ért. Mosolygó arcok fogadtak, mert a kormány a népgazdaság fejlesztésében elért sikeres eredmények alapján, a hetedik ár- leszállítást hajtja végre. De nemcsak az árcsökkenéssel növekszik a csehszlovák nép életszínvonala, hanem a gyermekpótlék újabb emelésével és a szociális biztosítás javulásával is. A március 8-i hatállyal életbelépő árcsökkentéssel 2 milliárd 300 millió korona évi összeggel szállították le a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árait. Ebből 1 milliárd 400 milliót az élelmiszerek, 900 milliót az iparcikkek árának leszállítására irányoztak elő. Leszállították a cukor. vaj. szalonna, zsír, pék- és cukrászsütemény, liszt, tésztanemü. rizs, lekvár, befőtt árát, például a zsírszalonna kiloarammia 29 koronáról 25 koronára, a zsír 26- ról 22-re csökkent. Jelentősen csökkent a avermekruha és cipő ára is. Például egy 70 koronás leánycipő 50 koronáért vásárolható meg. Az I. osztályúi női szilon harisnya 56,10 koronáról 40 koronára csökkent. Lényegesen olcsóbban juthatnak hozzá a fogyasztók a gyapot anyagokhoz és rövidárukhoz. Például a 140 cm széles anain 35,50 koronás ára 25 koronára mérséklődött. Csökkenés tapasztalható a lábbeliek és munkaruhák áránál is. A legnagyobb ármérséklést a mosógépek, porszívók, fényképezőgépek és az órák terén Épül az ország első személyszállító drótkötélpályája A Mátravidék új idegenforgalmi létesítménnyel gazdagodik az idén. Szuhahuta és Galyatető között megépül az ország első, ülőszékes személyszállító drótkötél- pályája. A létesítmény turisztikai és sportszempontból igen jelentős. A drótkötélpálya 600 méter hosz- szú lesz és 360 méter szintkülönbséget köt össze. A felső állomás magassága 964 méter, a völgyi állomásé pedig 604 méter. A tervek szerint 130 ülőszék közlekedik a pályán, nyáron és télen egyaránt. Az építkezést a télre befejezik. — Megfelelő számú jelentkező esetén egyetemi, főiskolai és akadémiai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szervez Salgótarjánban a megyei tanács művelődési oszálya a KISZ-el közösen. Jelentkezni írásban lehet, március 25-ig a tanács művelődési osztályán. — Termelési tanácskozáson vitatták meg a Tűzhelygyár dolgozói az 1959. évi takarékossági intézkedési tervet. — 1200 hektoliter bort exportál a Sziráki Állami Gazdaság múlt évi borterméséből. láthatjuk. Egy 1780 koronás centrifugával és vízmelegítővel ellátott mosógépet ma már 1360 koronáért meg lehet vásárolni. A Pobieda karóra ára 530-ról 360 koronára csökkent. A ..Prosztor” fényképezőgép 1390 korona helyett 980 koronáért kapható. A népgazdaság anyagi eszközeinek tervszerű és meggondolt {elhasználása teszí csak lehetővé, hogy a takarékosság szigorú megtartásával a beruházási összegeket gazdaságosan hasznosítsák. Köztudomású, hogy 1958-ban az eredetileg tervezett beruházási összeg felemelését, a termelés kedvező alakulásán túl, az ésszerű takarékos gazdálkodás is lehetővé tette. Megyénk azok közé tartozik, amelyek az elmúlt évben és az idén is jelentős összeget kapnak beruházás céljára. Ezért nálunk különös jelentősége van a beruházási keretek meggondolt hasznosításának. Ennek ellenére még több vállalatnál tapasztalható, hogy helytelen beruházásokat hajtanak végre, a saját kezelésben végzett beruházások pedig igen drágák. Egyes esetekben nem a leggazdaságosabb módszereket választják, hanem „kerül amibe kerül” alapon végzik el azokat. Sajnos mindennapos jelenség. hogy egyes vállalatok, ahelyett, hogy ésszerű munka és üzem- szervezéssel oldanák meg a termelés fejlesztését — a lehető legköltségesebb mó dot választják. Elég gyakori, hogy új beruházásokat kérnek, de a beruházási kereteket szétaprózzák, a befejezés határideje elhúzódik. Ez kettős értelemben is gyengíti a társadalmi tulajdont. Egyrészt nem találkozik a dolgozók helyeslésével, mert joggal bántja őket a kihasználatlanul heverő érték. Másrészt az ilyen eljárások alapot adnak arra, hogy a vállalatok egy része nagy lábon éljen és kellő meggondolás nélkül kérjen beruházási keretet. * Ezek az árak csak kiragadott példák, de hosszú sora van a leszállított áruk listájának. A csehszlovák nép bizakodva néz a jövőbe, mert tudja, hogy a munkatermelékenység emelkedése a nép javát szolgálja. DR. GAJZÁGÓ ALADÁR Nem megnyugtató látvány például a Szénbányászati Tröszt leendő székhazának befejezetlen épülete. Az Acélárugyárban mintegy 40U ezer forintra tehető az az összeg, amely a korábbi években megépített, de nem hasznosított, vagy később lebontott létesítmények miatt kárba veszett. A Zagy- vapálfalvi Üveggyárban 1UU ezer forint értékű műszereket vásároltak, amelyeket nem tudtak használni. A Szolgáltató Vállalat 3 Kilométeres iparvágányt épített, amelynek tervezett költsége egymillió forint volt. De a saját rezsiben végzett beruházás ténylegesen 150 ezer forinttal többe került. Az pedig egész egyszerűen nem érthető, hogy miért volt szükség csempére, cserépre és deszkára az iparvágány építéséhez. A Vasötvözetgyár- ban egy 30 000 forint értékű diesel-motor hever kihasználatlanul. A Bánya- és Epí- tőanyagipari Vállalat beruházásainak és felújításainak egy részét pedig hitelkeret nélkii hajtotta végre az elmúlt évben. Ezek a példák arra engednek következtetni, hogy egyes vezetők nem nagy felelősséget éreznek a társadalmi tulajdon, a közösség vagyona iránt. Az új termelői árrendszer bevezetése pedig kettőzött erővel húzza alá annak fontosságát, hogy jól gondolja meg minden vezető, mikor, miért és hová fordítja a rábízott forintokat. A népgazdaság erősítését, az egész dolgozó nép érdekét szolgálja, aki a beruházások tekintetében is szigorú, következetes és főképpen takarékos. Figyelem! KOZMETIKAI KIÁLLÍTÁS NYÍLIK március 16-án a Salgótarjáni állami áruházban A kiállításon vásárlás és DÍJTALAN KOZMETIKAI TANÁCSADÁS március 17 20-ig, minden délután 15-17 óráig NŐI KALAP BEMUTATÓ AZ EMELETEN. Képviselői beszámolót tartott Palotáson Mihály fi Ernő újságíró, megyénk ország- gyűlési képviselője. Beszámolt az országgyűlés legutóbbi munkájáról, azokról a feladatokról, amelyek a falvak dolgozó parasztjai előtt állnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A gyűlés után Mihályfi elvtárs hosszasan elbeszélgetett választóival, baráti eszmecsere zajlott le közöttük. A nógrádi bányákban is alkalmazzák az iszapolást —--------------4% ^ ----------------A céltámok gyártására rendezkedik be az Acélárugyár Harc a nyugat-németországi rakétatámaszpontok létesítése ellen Az amerikai és angol imperialisták Nyugat-Németországban Hamburgtól Münchenig raktétatámaszpont hálózatot építenek ki# A közelmúltban Dortmund városában több százezer ember részvételével lezajlott tömegtüntetés jól tükrözi a nyugatnémet közvélemény óriási többségének a raktétatámaszpontok elleni hangulatát. A mellékelt térkép a nyugatnémet területen a már meglevő, valamint az építés alatt álló amerikai és angol rakéta támaszpontok elhelyezését ábrázolja. Takarékoskodjunk a beruházás forintjaival
