Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-11 / 20. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SÍT. Évfolyam 20. szám ÁRA 60 FILLÉR 1959. MÁRCIUS 11. Lelkesítő határosat Határozat született március mezőgazdaság fejlődése terén €-a»: bölcs megállanításokkal, történt előrehaladásunkat, megfontolt szavakkal, biztos Azt, hogy az év elejétől már- jevőt hirdető, figyelmes, őszin­te hangú határozat. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ezerel. szántóterülete több Központi Bizottságának sza­vai mutatiák az emberi bol­dogulás járható útját. Ne­künk. értünk született ez a cius végéig a termelőszövet­kezetek taglétszáma közel 200 ezerel. szántóterülete több mint egymillió holddal növe­kedett. Ez a mezőgazdasági termelés növekedésének biz­tató lehetősége is! A határo- határozat. Szavai éppen úgy zat mindjárt figyelmeztet is: szólnak a kormány vezetői- mezőgazdaságunk fejlődésé­nek, a minisztereknek, mint nek fő követelménye a ter- a zöldülni készülő nógrádi ha- melőszövetkezetek meaerősí- íárban. vagy a bányák sötét- tése. különösen a tél folyamán jében serénykedő dolgozók- alakult termelőszövetkezetek nak. Elsősorban a kommunis- nagyüzemi gazdálkodásának Iáknak szólnak a határozat megalapozása. A Központi szavai, de a pártonkívülieket Bizottság véleménye szerint is lelkesíti. most ez a döntő feladat: en­Olyan határozat ez, amely nek sikeres végrehajtása az mz egész világot foglalkoztató, alapvető feltétele annak is, történelmi jelentőségű XXI. hogy az új gazdasági évben konaresszus jegyében vizsgál- újabb, nagy lépést tegyünk ja hazánk helyzetét, s a leg- előre a termelőszövetkezetek fontosabb feladatok megoldd- fejlődésében. Felhívja a veze- sára hívja fel népünk figyel- tők figyelmét — a miniszté- mét. riumoktól a megyei, járási és A határozat megállapítja, községi szervekig —, hogy az hogy a Szovjetunióban végbe- új élet útjára lépett parasz- ment rohamos fejlődés min- tok munkáját segítsék elő, és denben fényesen igazolta a a szocializmus útiára lépett XX. kongresszus határozatait, parasztok mellett továbbra is a Szovjetunió Kommunista bizalmat és megbecsülést ta- Pártiának lenini politikáját. A núsítsanak a még egyénileg Szovjetunió Kommunista Párt­ja megvédelmezte a XX. dolgozó parasztok iránt. kongresszus marxista-leninis- “‘2LÄ wr irányvonalát mind a nem- “ Sazdasagi feltételei zetközi. mind a belső revízió- , t nista támadásokkal szemben, ^geig ha ralevo háromnegyed Azóta tovább szilárdul a párt eV alatt lendületes munkával és a szovjet nép erkölcsi, no- aiabb. leIent5s eredményeket es a szovjet nép erkölcsi, po litikai egysége. A XX. kong­érjiink el. A Központi Bizott­resszus lenini irányvonalának sá9n<ÜÍ ^z a véleménye hogy érvényesítésével megalapoz­ták a XXI. kongresszuson jó­it jobb előrehaladás feltételei már adva vannak. Építhetünk váhagyott grandiózus hétéves ™T tervet. A Magvar Szocialista Mun­maszlcodhatunk az anvaai ala­pokon túl, pártunk helyes irányvonalára és egységére, a káspárt Központi Bizottsága párt és a néptömegek össze- f hatatozatban örömmel és forottságára, az alapvető dől- ! nn-dT Üdvözli a Szov- g0Zó oszátlyok, a munkásosz- iLVT l° Kommunista Partja fály és a parasztság szilárd k°?er<isszusal}ak rneg- szövetségére. a nemzet összes allapitasait. Ez az üdvözlés a haladó erőinek mind szóró- mi véleményünkét is tolmá- gabb tömörülésére. csolja. A miénket, akiköröm­mel fogadjuk azt az új meg­állapítást. mely szerint a A Központi Bizottság, mint megvalósítható célt. ajánlja szocialista országok egyszerre e^®sz _ dolgozó népünknek: jutnak el a kommunizmus ka­pujához. Az a tény, hogy a 1959 végére ériük el népgaz­dasági tervünk néhány fonto­tőkés országokra jellemző s?bb mutatójának — a szo- egyenlőtlen fejlődés törvénye c'abs*',a, termelésének a a szocialista világrendszerben termelési költségeknek, a be­megszűnik. s ezt a szocialista ruhazásoknak, a termelékeny- országok kölcsönös, testvéri a nemzeti jövedelem­támogatása, tapasztalataik ki- nek ~ a hároméves tervben cserélése váltja fel. világossá 1960-ra tervezett színvonalát. tette utunkat. A Központi Bizottság által A Központi Bizottság döntő Íavasolt feladatok yégrehajtá- fontosságúnak értékeli a kom- sa az eoesz dolaozo nép egye- munizmus építésének példát- temes üave- Mindenkinek er- lan ütemű hétéves tervét és deke, hogy a munkások és a kommunizmusba való átme­netre vonatkozó elméleti meg­alkalmazottak jövő évre ter­vezett reáljövedelmének 5—6 állapításokat. Mindannyiunk százalékos emelkedése már ez előtt világossá vált, hogy már évben megvalósudion. hogy a nincs messze az idő. amikor parasztok reáljövedelme ater- a szocialista rendszer minden vezettnek megfelelően emel­téren a kapitalista rendszer kedjen. fölé kerekedik. Az. hogy a Beszél a határozat arról, szovjet emberek a munka tér- hogy a jövőben még jobban melékenysége, az egy főre eső ki kell használni a ki nem aknázott lehetőségeket, javí­tani kell a vezetés színvona­termelés, a világon a legrö­videbb munkanap és a leg­magasabb életszínvonal eléré- iát; a minisztériumoktól a sét tűzték ki célul, jelzi, hogy községi tanácsokig, az iparági a a S elérkezett a szocialista es ka— igazgatósági szervektől pitalista világrendszer békés mííhpívpif iránvííácáííf — versenyének döntő szakasza. vezetés minden fokán. És itt elemzi a Központi mindazt, amit mond: értünk, Bizottság határozata, a mi fel- mindannyiunkért. nekünk, adatainkat. lehetőségeinket, mindannyiunknak mondja! Az egész magyar dolgozó nép Azért, mert mielőtt e szava- helvzetéről szól megfontoltan, hat kimondták, leírták, föl­tárgyi lagosan. Mi is a szocia- mérték az ország helyzetét, lista világrendszerhez tartó- lehetőségeit. A lehetőségek zunk. ahhoz a táborhoz, amely nagyok, a világverseny újabb célul tűzte ki a legfejlettebb reményei csillantak meg: a tőkés országok gazdasági túl- határozat ezért mondja ki szárnyalását. Mint fontos őszintén: hogy közelebb lehet tényt, elsősorban üdvözli, a hozni: hozzuk hát közelebb a Központi Bizottság az utóbbi szocializmus felépítését ha- két hónapban a nagyüzemi zánkban! Szovjet gépeket kap két üveggyárunk Az idén szovjet gépekkel gyarapodik ké üveggyárunk. A Zagyvapálfalván épülő II. kemencét szovjet táblahúzo gepekei látják el. Az első két húzógép már a közeljö­vőben megérkezik Zagyvapál- falvára. Szerelésükre az év második reieiien kerül sor. A Salgótarjáni Üveggyár a III. negyedévben két darab, egye» ként négyíormas cse­pegtető adagolással működő, soros palackfúvó gépet kap. Csehszlovák vasutasok Somoskőújfaluban Az 1948 óta folyó s az el­múlt év februárjban megújí­tott párosverseny 1958. II. fél­évi eredményét értékelték szombaton a Somoskőújfalui és füleki vasutasok. A múlt év első felének jó eredményei után a II. félévben is a so- moskőújfaluiak kerültek ki elsőnek a versenyből. A négy versenypont közül kettőben jobbnak bizonyultak, az egyik­ben pedig azonos volt az ered­mény. Ebből az alkalomból a budapesti vasútigazgatóság 3400 forinttal jutalmazta az állomás dolgozóit. A német kérdés békés rendezésének megvan minden reális lehetősége Hruscsov és Waller Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén Hétfőn délután a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága, a Német Demokratikus Kötztársaság kormánya és a Demokratikus Németország Nemzeti Front­jának Országos Tanácsa tö- meggyűlést rendezett a ber­lini Wener Seelenbinder csar­nokban. Óriási lelkesedés fogadta mindenfelé N. Sz. Hruscsovot és kíséretét. A nagygyűlést Correns professzor, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov mondott nagy be­szédet. N. Sz. Huscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke a berlini nagygyűlésen modott beszédében minde­nekelőtt köszönetét mondott a Német Szocialista Egység­pártnak, az NDK Miniszterta­nácsának és a Demokratikus Németország Nemzeti Front­jának azért, hogy még egy­szer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szívből jövő üd­vözletét tolmácsolva Hruscsov áttért a német problémára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele szempontjából igen fon­tos lépés lenne a né­met kérdés békés ren­dezése. A német békeszerződés meg­kötése és a nyugatberlini megszállási rendszer meg­szüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, le­hetővé tenné egész Németor­szág békés fejlődését. A bé­keszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot kel­tenek az államok között, egy- szersmindenkorra megszilár­dítaná a békét, és a népek biztonságát. A berlini kérdésre áttérve Hruscsov ezeket mondotta: — A békeszerződés aláírása egyszersmind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelente­né. Nyugat-Berlin, mint Nagy-Berlin része, a Német Demokratikus Köztársaság te­rületéhez tartozik. Józanul szemléljük a dol­gok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekap csolása a Német Demokrati­kus Köztársaság összetételé­be a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fáj­dalmas megváltoztatását okoz' ná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javasla­tot, hogy adják Nyugat-Ber- linnek a szabad város stá­tusát. Indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szava­tolják a szabad város függetlenségét és sza­bad fejlődését. Egyetlen államnak — bele­értve a két német államot is — nem szabad beavat­koznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részit vegyen a garanciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország és a Szovjetunió vagy semleges országok valamilyen mini­mális csapatokat tartsanak Nyugat-Berlinben, amelyek biztosítanák a szabad város ‘uCmiun^­Asszonyainkat hiányainkat ü. t lk Nőnapi koszorúzás és díszünnepség Salgótarjánban Asszonyaink, lányaink meleg hálával fordultak a nem­zetközi nőnapon azok felé, akiknek szabad, boldog életüket köszönhetik. A hála és megemlékezés koszorúit helyezték a szovjet hősi emlékműre. A koszorúzási ünnepség után Salgó­tarján nődolgozói, lányok és asszonyok mintegy 600-an a Művelődési Otthonban gyűltek össze, hogy bensőséges^ ün­nepség keretében emlékezzenek meg a hagyományos nőnapi évfordulóról. Az elnöki emelvényen helyet foglaltak a párt, tanács, a népfront, a KISZ képviselői mellett maguk az ünnepel­tek: lányok és asszonyok és kedves vendégeik, a csehszlovák asszonytestvérek is. Marczinek István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei tit­kára megnyitó szavai után Kaszás József né. a megyei ta­nács vb. titkára olvasta fel a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a magyar nőkhöz intézett le­velét. Majd Jakab Sándor elv­társ. az MSZMP megyei bi­zottsága első titkára, ország- gyűlési képviselő emelkedett szólásra. — Egy év híján fél évszá­zada ünnepeljük a nők nap­ját. Ma már a szocialista országokban a nők, a társadalom töb­bi rétegével együtt har­colnak a békéért, megva­lósították a nyolcórás munkaidőt, sőt már csök­kentették is azt, az anya- és csecsemővédelemre milliókat fordítanak. — A nőmozgalom azért fej­lődhetett ilyen nagyra — folytatta az előadó —, mert mindig a haladásért harcolt. A munkásosztály pedig támo­gatta a nők mozgalmát. Jakab elvtárs előadói beszé­dében ezután a kapitalizmus­ban élő nők helyzetével fog­lalkozott. Elmondotta, hogy az Egyesült Államokban, Franciaországban, Nyugat-Né- metországban a nők legfőbb követelése: egyenlő munkáért — egyenlő bért. Beszélt a svájci helyzetről, ahol a nők­nek nincs szavazati joguk. A nő nem szavazhat, mert — ott — „megbízhatatlan” a po­litizálásban. Majd hangsú­lyozta: — A női egyenjogúságot csak az egész társadalom forradalmi megváltozta­tása hozhatja meg. — A magyar történelem két fényes esete is igazolja — — mondotta —, hogy a társa­dalom megváltoztathatja a nők helyzetét. Magyarországon 1919-ben a Vörös Üjság pél­dául ezzel a címmel írt cik­ket: „A forradalom emberi méltóságra emelte a nőt.” 1919-ben a fiatal Tanácsköz­társaság törvényesen is ki­mondotta a női egyenjogúsá­got, és tudjuk, hogy a Ta­nácsköztársaság három hónap alatt többet adott a nőknek, mint a tőkés rend egész fenn­állása óta. 1945-ben a felsza­badulás után újból törvénybe foglaltuk a nők egyenjogúsá­gát — hangsúlyozta az előadó. — A nők választók és választ- (Folytatása a 3. oldalon) státusának betartását, de nem lenne joguk beavat­kozni a város belső életébe. Mi csak egyet akarunk: megszüntetni a feszült­ség veszélyes tűzfészket Európa közepében és megteremteni a nyugodt és egészséges élet felté­teleit Nyugat-Berlinben. — Ha a nyugati hatal­mak — mondotta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Berlin lakossá­gának, akkor csatlakoznak ■ szovjet javaslathoz, annál is inkább, mert valóra váltá­sának megvan minden reált* lehetősége. Széleskörű támogatásra ta­lált az a javaslat, hogy Nyu­gat-Berlin legyen demilitari- zált, szabad város. De álcád­nak olyan emberek is, akik úgy vélik, hogy nemcsak Nyu­gat-Berlin. hanem Berlin ke­leti részét is szabad városnak kellene minősíteni. Ezek aa urak nyilván elfelejtik, hogy Berlin a Német Demokratiku* Köztársaság fővárosa. Étvá­gyuk kitűnő. Szemlátomást azt szeretnék, ha Kelet-Berlin után a Német Demokratiku* Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatol­hatnák. A mi véleményünk szerint az ilyesfajta vélekedé­sek nem bírják el a kritikát, irreálisak és csak megnehezí­tik Nyugat-Berlin szabad vá­ros létrehozása kérdésének megoldását. — Másfajta fenyegetőzéssel is megpróbálkoznak, — mon­dotta a továbbiakban Hrus­csov. — Kijelentik, ha béke- szerződést kötünk a Német Demokratikus Köztársasággal, ■ArsátXugati hatalmak válaszin­tézkedésekhez folyamodnak és az erő alkalmazásától sem riadnak vissza. Fegyveicsörte- tésse! nem lehet megfélemlí­teni bennünket. Nem vagyunk ijedős emberek és készen állunk megfelelő visszavágásra minden olyan kísérlet esetében, amely ellenünk vagy barátaink ellen erő fel- használására irányulna. — Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki világosan megértse: a két né­met állammal kötendő béke- szerződésre és a nyugatberlini megszállási rendszer megszün­tetésére vonatkozó javasla­taink abból a gondoskodásból fakadtak, hogy elkülönítsük egymástól a két tábor fegyve­res erőit és rendezzük a hely­zetet a világ e térségében. Hruscsov szavaira óriási, percekig tartó taps és viha­ros éljenzés tört ká a terem­ben. A gyűlés részvevői fel­álltak helyükről és lelkesen ünnepelték a német—szovjet barátságot és a békét. Ezután Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet, amelyet ugyancsak nagy taps követett, majd a jelenlevők elénekelték az Internacionálét. Pásztón, a Szabadság Tsz új tagokkal szaporodott. Szükség is van minden dóig os kézre, mert amellett, hogy a tsz földterülete is megnőtt, a kertészeti növé­nyek is igen munkaigényese k. Képünkön az új asszo­nyok, akik első napjukat töltik a termelőszövetke­zet kertészetében. Varga József is egyénileg dolgozik még a nyolc hold­ján. Feleségével együtt nap keltétől, napnyugtáig a ha­tárban van, de a borsó vetésekor már döntött afelől, hogy a könnyebben boldogu ló termelőszövetkezeti tagok közé áll. A palotás! November 7-be kérte felvételét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents