Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-07 / 11. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Házcsoportonként olvassák és vilaíják a nógrádi falvakban Hruscsov kongresszusi beszámolóját AZ MSZMP N0GRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA * XY. ÉVFOLYAM 11. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1959. FEBRUAR 7. ! A Mátra alját szegélyező nógrádi palócfalvakban igen nagy érdeklődéssel olvassák Hruscsovnak az SZKP Központi Bizottsága első titkárának a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a rendkívüli XXI, pártkongresszuson elmondott beszédét és a kongresszus vitáját. Befejezte munkáját az SZKP XXL kongresszusa ■ ....... ............. 2 — Mondotta N. Sz. Hruscsov zárszavában az SZKP XXI. kongresszusán — Csütörtökön tíz napi tanácskozás után végétért az • SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa. A kongresszus kül- 'döttei és a vendégek lelkes tapssal fogadták Nyikita ■ Hruscsov zárszavát. Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Hrus- ■ csov beszámolója alapján előterjesztett határozati javaslatot és a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejleszt isi * tervének ellenőrző számait. — A napirend kimerült, a határozatokat elfogadtuk — mondotta Hruscsov —, engedjék meg, hogy az SZKP rendkívüli XXI. kongresszusát — amelyet a nép a kom- . munizmus építése kongresszusának nevezett — bezárjam. A teremben felharsant az éljenzés. Valamennyien felálltak, a kongresszus küldöttei elénekelték a párt himnuszát, az Intemacionálét. ' 2 Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi zárszavában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes összeforrott- T ságát és egységét, a pártszerezetek és az összes kommu- f nisták nagyfokú aktivitását. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának í — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes joggal adták a „kommunizmus építőinek kongresz- szusa” nevet, mert ez a kong- -esszus jelzi, hogy hazánk *ej!ődésének új történelmi szakaszába — a kommunista /ársadalom általánosan kibon- .. takozó építésének időszakába a lép.- ■ Az SZKP Központi Bizott- .< ságának első titkára szívből '■‘"jövő köszönetét mondott a testvérpártoknak az üdvözlésekért. — Pártunk és a szovjet nép — mondotta Hruscsov — nemzetközi kötelességének tartja, hogy állandóan erősítse a világ dolgozóihoz és demokratikus erőihez fűződő barátsága és a proletár- szolidaritás szálait, erősítse a hatalmas szocialista tábort, fáradhatatlanul harcoljon a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: a kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejeződött ki, hogy valóra váltja a kommunista építés tervét. Kifejeződött az az óhaj, hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért. Ezután a mai nemzetközi helyzet :hány kérdését érintve, Hruscsov a következőket mondotta: '1 — Világszerte nagy változások történtek, egyes országok ■'-i a szocialista világrendszerhez, mások az imperialista világrendszerhez tartoznak. "Vannak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országok felszabadító harcban kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését. — A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következ- . tetés — mutatott rá Hruscsov —, hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és hátországa, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói helyeslik a szocialista országok békeszerető politikáját. A kapitalista országokban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkáspártok is, s a munkások és parasztok egy része ezeket követi. S bár a pártok politikai és ideológiai nézetei elférnek a marxista- leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke híve. Ezekben a kérdésekben tehát találkozhatnak erőfeszítéseink. Következésképpen : az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen, és állhatatosan, békeszerető külpolitikát folytatott és folytat ezután is. A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának, az egyetemes béke megőrzésének megoldásában. nálathoz, az olyasféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a január 27-i sajtóértekezleten engedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a „hidegháborút”, s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országon ellen vívott „hidegháborúhoz”. — Ilymódon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését, amely pedig a legutóbbi időben, különösen A. I. Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. — Az amerikai katonai vezetők és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült Államok adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunó körülményeinél, mert az Egyesült Államok Európában és Ázsiában a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználja arra, hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. Így hát a háború — véleményük szerint — az Egyesült Állarhokra nézve nem is olyan veszélyes. McElroy, az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében lévő szövetségeseinek területéről kiindulva folytatna hadműveleteket. A Szovjetunió viszont csak a saját területéről kilőhető rakétában hatnék. Hruscsov megjegyezte, hogy jó emlékekkel gondol vissza 1955 nyarára, amikor Géniben találkozott és többször beszélgetett Eisenhower úrral. Hruscsov utalt ezután Eisenhower január 28-i sajtó konferenciáján elhangzott egyik kijelentésére, amely szerint Hruscsovnak Mikoja- néhoz hasonló amerikai utazása lehetetlen. Hruscsov azután már csakugyan teljesen váratlan következtetés. Ez már afféle megkülönböztetés. Az egyik ember élvezheti a mindenki számára közös jogokat, a másiktól megtagadják ezeket. — Ami a szovjet embereket illeti, mi másként ítéljük meg az ilyen kérdéseket. Mi örülünk, hogy más országokból akár politikusok, akár turisták utaznak hozzánk. S ha az elnök úr úgy döntene, hogy ellátogat hozzánk, kormányunk és a szovjet nép őszinte vendégszeretettel fogadná, magával hozhat bárkit, akit csak akar, mindnyájan kedves vendégek lesznek. Nézze meg az elnök úr a Szovjetunió térképét és válassza ki hazánknak azokat a területeit, amelyeket meg szeretne tekinteni. Nagy a mi hazánk, sok itt az érdekes hely, van hová elmennie és van mit megtekintenie. Kétségtelen, hogy ez a látogatás mindkét ország szempontjából hasznos lenne, s az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei egyaránt helyeselnék. Mi meghívjuk őt, s még a kölcsönösséghez sem ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov. . Hruscsov ezután \ Nagy László kazári nyugdíjas bányász a családi körben olvassa. Hruscsov beszámolóját, bizakodBékés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta — a termelő erők fejlesztésében, az ország gazdasági, potenciájának fejlesztésében, na nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jövő, amely az anyagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségét biztosítja a nép számára. A döntőbírák legyenek a népek, ők döntsék el, melyik rendszer jobb. Bizonyosak vagyunk, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy nem robbantanak ki háborút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat. Hruscsov fogllakozott Eisenhower amerikai elnök, Nixon alelnök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magvait hintegetik, visszatérnek a régi, harcias szóhasza berlini kérdésről és a német békeszerződés működik keleti és nyugati szomszédaival egyaránt. Sem saját erejükkel, sem szövetségeseik segítségével nem szüntethetők mg Kelet-Németország- ban a szocialista rendszert, ■ jelentette ki Hruscsov. Hruscsov az atom és hidrogén- fegyver kísérletek megszüntetéséről szólva kijelentette, úgy látszik, hogy a Szovjetunió partnerei az e kérdésekről immár három hónapja tartó genfi tárgyalásokon célul tűzték ki a megegyezés meghiúsítását. Sok jelből vontuk le ezt a következtetést. Először is: Az Egyesült Államok Anglia teljes támogatásával kísérletet tett, hogy voltaképpen semmivé tegye a szakértők genfi tanácskozásán tavaly nyáron elért hasznos eredményeket. Céljuk az is, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben az ellenőrző bizottság az említett állomások és felügyelők jövendő felettes szerve, a nyugati országok képviselőinek egyszerű szavazat többségével a Szovjetunió biztonságát érintő határozatokat erő- szokalna ki. — Ebbe soha nem egyezünk bele — jelentette ki Hruscsov. A Szovjetuniónak egyáltalán nincs semmiféle katonai támaszpontja más államok területén, mivel véleményünk szerint efféle támaszpontok létesítése — különösképpen saját területeinktől hetedhét országon túl — nem más, mint háborúra, agresszióra való készülés. A nyugati hatalmak katonai támaszpontokkal vettek körül bennünket, s ma már arra törekszenek, hogy a mi területünkön is katonai hírszerzési támaszpontokat létesítsenek és hogy joguk legyen a szovjet terület berepülésére, e felderítés segítségével tehát kiválaszthassák a legmegfelelőbb pillanatot, amikor katonai támaszpontjaikat hazánk ellen működésbe hozhatják. Szeretnék, hogy e terveik megvalósításában még segítsük is őket. Nem volna egy kicsit zsíros falat? Azt akarjuk. hogy a nukleáris kísérletek megszüntetését jól lehessen ellenőrizni, de nem engedjük meg, hogy a nyugati hatalmak az ellenőrzés érve alatt megsértsék hazánk szuverenitását. Ezután Hruscsov megállapította, hogy a kongresszusi küldöttek beszédét és a testvéri kommunista és munkáspártok küldötteinek üdvözlő szavait a teljes egyetértés, a nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom valamennyi kérdésében a nézetek egysége jellemezte. Rámutatott, hogy a jugoszláv revizionisták megköttetésének kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, ha e kérdéseket a szovjet javaslatok szerint oldják meg, egyik fél sem jut anyagi előnyökhöz, viszont létrejönnek a feltételek a hidegháború megszüntetéséhez, a leszerelés megoldásához, olyan államközi kapcsolatok megteremték séhez, amelyek kiküszöbölnék a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. — Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov —, hogy minél előbb befejezzük a „hidegháborút”. Ha pedig önök, Dulles úr úgy akarják, akkor mi a „hidegháború” befejezése végett hajlandók vagyunk elismerni az önök „győzelmét”. Ebben, a népek számára felesleges háborúban uraim, tartsák magukat „győztesnek”, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút. — A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — megtette a kezdeményező lépést, előterjesztette a német békeszerződés tervezetét. Ha az Egyesült Államoknak vannak megjegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen külön kívánságai amelyeknek tükröződniök kellene a szerződésben, senki sem akadályozza, hogy kifejtjavasoljuk, tartsunk békekonferenciát. Hruscsov a kongresszus szónoki emelvényéről felhívta a német népet: támogassa az Európai béke és a népek biztonsága megszilárdítására irányuló javaslatukat. — Ha megszűnik a jelenlegi feszültség és az NSZK kormánya fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi szocialista országgal, a világ minden országával, akkor a német nép még több lehetőséget talál erői hasznosítására, fejlesztheti gazdasági életét, fokozhatja jólétét, megsokszorozhatja nemzetének anyagi és szellemi gazdagságát. — Adenauer úr kijelenti — folytatta Hruscsov —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó együtt működni a Szovjetunióval, ha csak meg nem fizetjük az együttműködés árát. Kancellár úr, ne nézze úgy a politikát, mint a szatócs a fűszerüzletet. Nincs mit megfizetnünk, nem vagyunk adósaik. Szeretnők, ha megértené: a Német Szövetségi Köztársaság szempontjából nem lehetséges más ésszerű politika, se elképzelését. Éppen ezért csupán az, ha békésen együtt rendkívül ingerülten reagáltak a kongresszus munkájára. A jugoszláv sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyek esetleg próbálkozásaikkal igazolni szeretnék a revizionista politikát, elszeretnék titkolni a jugoszláv nép előtt, hogy a Szovjetunió együttműködésre törekszik Jugoszláviával, elakarják ferdíteni a Jugoszlávia és a szocialista országok viszonyában kialakult tényleges helyzetet. A jugoszláv vezetők és revizionista politikájukkal igyekszenek megbontani a munkás- osztály forradalmi erőinek a dolgozók létérdekeiért vívott harcban kialakult egységét. Minthogy a jugoszláv sajtó elhallgatta a jugoszláv nép iránt az SZKP XXI. kongresszusán kifejezett baráti érzéseket — mondotta Hruscsov —, ismét kijelentjük, hogy a Kommunista Pártja a legbarátibb érzésekkel viseltetik Jugoszlávia testvéri népei és a jugoszláv kommunisták, az illegalitás és a partizán háború hősei iránt. A szovjet nép a jövőben is arra törekszik, hogy együttműködjék Jugoszláviával állami vonalon, az imperializmus ellen, a békéért vívott harcban és minden olyan kérdésben. amelyben álláspontunk megegyezik majd. Hruscsov zárszavainak befejezéséül a következőket mondotta: „A XXI. kongresszus elfogadja a kommunista építés nagyszerű programját. Pártunkra, a hős szovjet népre nagy feladatok várnak. A hétéves terv teljesítése olyan magaslatra emeli majd országunkat, hogy senkiben sem Szovjet Nép és a Szovjetunió marad kétség, milyen óriási fölényben van a kommunizmus az önmagát túlélt kapitalizmussal szemben. Büszkék vagyunk arra a nemzedékre, amely lerakta a szocializmus első alapköveit és felépítette a szocializmus felséges épületét. Kortársainkra vár, hogy valóra váltsák — az emberiség álmát: fel kell építeniük a kommunista társadalmat, a föld legigazságosabb társadalmát. Századok tűnnek majd el, de sohasem fog elhalványulni hősi korszakunknak — a szo- ciializmus és a kommunizmus építési korszakának dicsősége.” T
