Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-21 / 15. szám
r 1059. február 21. NÓGRÁDI népújság Nógrád megye 1958 évi gazdasági és kulturális fejlődése A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozóan készült terv, az ipari termelés színvonalának, a beruházások összegének, a belkereskedelmi eladásnak növekedését írta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett megvalósítani, hogy az 1957. évben elért reálbérek és reáljövedelmek színvonala ne csökkenjen és a hároméves terv végére előirányzott élet- színvonal emelkedést biztosítsuk. Az 1958 évi tervelő- írásokat általában teljesítettük, illetve túlteljesítettük. 19584>an a gazdasági, az egészségügyi és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: Ipar termelése 3.2 százalékkal haladta meg az 1957 évi színvonalat. A széntermelés (3211 ezer tonna) 3.2 százalékkal emelkedett. A villamosenergia termelés 4 százalékkal volt több, mint 1957 évben. Az állami helyi iparba tartozó élelmiszer- ipari vállalatok termelése 3.2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1958 évben a következőképpen alakult: A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a megye szocialista iparának első évi (1958 évi) terve a teljes termelés 1957 évi színvonalának 3.2 százalékkal meghaladó növelését írta elő, melyet 2.1 százalékkal túlteljesített. 1958- ban a megye szocialista iparának teljes termelése 5.4 százalékkal, ezen belül a minisztériumi iparé 5.7 százalékkal, az állami helyi iparé 2.9 százalékkal több volt, mint az előző évben. A Szénibányászati Tröszt Termék megnevezése, mennyiségi egysége Húzott üveg Barnaszén Villamosenergia Vasöntvény Nyers acél Acélöntvény Kenyér Nyershús Zsír olvasztott termék 1000 a Égetett tégla A termelés nö hozzájárult, hogy az egy ipari munkásra jutó terme- összes béralapra jutó ter- lés 5.8 százalékkal volt több melés 6 forinttal, az egy mint az előző évben. A ipari munkásra jutó átlagos termelékenység a miniszté- havi kereset 2.8 százalékkal riumi iparban 6.1 százalék- növekedett. A termelékenyi , -n • u í..- ségi mutatók alapján meghal az allami helyi iparban állapítható; hogyJ a meg*e 7.2 százalékkal és a kisipari szocialista iparának rentasízövetkezeteknél 2.8 száza- bilitása javult az előző évlékkal növekedett. A tér- hez viszonyítva. Beruházások, építkezések kásépítkezésék naigyrészben még 1957. évben befejeződtek. Az év folyamán üzembehelyezett kommunális beruházások között jelentős helyet foglalnak el a kulturális beruházások. Elkészült a megye községeiben 9 általános iskola, egy 50 férőhelyes óvoda Salgótarjánban és 75 férőhelyes óvoda Mátraverebélyben. Ka- rancslapujtőn egy 400 férőhelyes kultúrház épült. A salgótarjáni kórház szülészete 77 betegággyal, a pásztói kórház 37 betegággyal bővült. Nézsán elkészült az új orvosi rendelő. Előzetes adatok szerint az év folyamán állami erőből 330 lakás épült. Az új lakások 54.5 százaléka egyszobás, a többi kettő és több szobás. Üzembehelyezték az év folyamán, a salgótarjáni Erőmű salakszállító kötélpályáját és salakszállító berendezését. A Salgótarjáni Üveggyár nyersanyagtárolót és keverőt helyezett üzembe. A beruházási és felújítási építkezéseket kivitelező helyi építőipari vállalatok termelési értéke 1.3 százalékkal volt kisebb, mint 1957. évben. Az állami építőiparban 4.2 százalékkal kevesebb építőipari munkás dolgozott mint 1957-iben. A beruházások és az építkezések terén még sok a hiányosság. Az építkezések a műszakilag indokolt időnél jóval hosszabb ideig tartottak. A beruházások még mindig nem voltak kellően előkészítve és többe kerültek, mint amennyit a költségvetések eredetileg előirányoztak. százalékkal, borból 75.1 százalékkal, burgonyából 90.7 százalékkal kevesebb a felvásárlás, mint az elmúlt évben. Vágósertésből 48.7 százalékkal, vágómarhából 5.1 százalékkal, vágóborjúból 23.5 százalékkal kevesebbet, viszont tejből 35.3 százalékkal, 40.76*7 hektoliterrel, tojásból 31.6 százalékkal 944.6 ezer darabbal, baromfiból 79.4 százalékkal, 493 mázsával többet vásároltak fel, mint 1957 évben. Belkereskedelem Mezőgazdaság mennyiségben 1957 1956 év év bo%ában ában 1000 m2 3883.2 83.3 110.0 1000 to 3210.7 103.2 111.2 1000 M. YY. 74.3 104.0 87.9 1000 to 22.9 106.6 114.2 1000 to 4.9 95.9 116.4 1000 to 3.2 109.8 113.8 1000 Q 154.5 93.3 82.8 1000 Q 26.1 100.7 124.8 1000 « 8.9 125.2 132.6 1000 drb 9250.0 88.2 108.8 séhez melékenység emelkedésével egy egy időben a 100 forint A megyében beruházása tevékenységet folytató adatszolgáltatók 1958. évben beruházásokra előzetes adatok szerint 17.4 százalékkal kevesebbet fordítottak mint 1957 évben. Az ipar beruhá- * zásai 1.5 százalékkal, a mezőgazdaságé 3 százalékkal, a kereskedelemé 4.2 százalékkal emelkedtek, a kommunális beruházásának 37.6 százalékos csökkenésével szemben. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt kommunális beruházásai 1958 évben 68.9 százalékkal csökkentek, mivel a bányászlaA növénytermelés eredményei 1958-ban az aszályos nyár miatt legtöbb — főként kalászos — növénynél lényegesen alatta maradtak a kiemelkedően jó 1957 év terméseredményeinek. Az 1958 évi egy kát. holdra jutó terméshozamok az 1957 évi százalékában Búza 18*9 Rozs 76.6 Őszi árpa 70.3 Tavaszi árpa 59.1 Zab 77-8 Kukorica 97.1 Burgonya 98.8 Cukorrépa 96.8 Takarmányrépa 92.7 Napraforgó 72.9 Lucernaszéna 100.5 Vöröshereszéna 115.8 A vetésterület szerkezete — a terveknek megfelelően — az 1957-58. gazdasági évben kedvezően változott. A kenyérgabona vetésterület terhére megnőtt az évelő pillangósok és az abrak- takarmányok vetésterülete. Az évelő pillangósok vetés- területe 19.1 százalékról 23.2 százalékra, az abrak- takairmányok vetésterülete 30.8 százalékról 31.3 százalékra nőtt. Az 1958 őszén vetett növények közül a kenyérgabona vetésterülete a tervelőírásoknak megfelelően 1.3 százalékkal több, mint az előző évben. Lényeges a vöröshere vetésterületének csökkenése: 13.5 százalék az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben tovább nőtt az őszi árpa és a lucerna vetésterülete, az előbbi 8,6 százalékkal, a lucerna vetésterülete pedig 22.6 százalékkal. A műtrágya fel- használás állandóan nő. 1958 éviben az 1953 évi felhasznált műtrágyának majdnem négyszeresét használták fel. A szarvasmarha állomány tovább emelkedett, 1958 március 1-től október 15-ig az egyéni gazdaságnál a növekedés 6 százalék. A tehénállománynál a növekedés ennél kisebb. A tehénállomány minőségi összetétele javult 1958 évben, amit bizonyít a tejfelvásárlás 35.3 százalékos emelkedése az előző évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok 1958. év végén a megye szántóterületének 11.2 százalékán gazdálkodtak. Az előző évhez viszonyítva a kenyér és takarmánygabona vetésterületét csökkenA megye kiskereskedelmi forgalma 1958. évben 1.179 millió forint volt, 4.1 százalékkal nagyobb, mint az 1957 év forgalma, a tervhez viszonyítva 0.1 százalékos a túlteljesítés. A kereskedelem készletei az állami kiskereskedelemnél 5.2 százalékkal haladják meg az 1957 évet, a szövetkezeti kiskereskedelem készletei a tavalyinak viszont csak 88.9 százaléka volt 1958 december 31-én, A kereskedelmi forgalmat árufőcsoportonként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a forgalom szerkezete megváltozott 1957 évhez viszonyítva. Bár minden áru- főcsoport forgalma emelkedett. Az élelmiszeré 0.6, a ruházati cikkeké 2.5, viszont a vegyesiparcikkek forgalma 13.8 százalékkal, többet adott el a kereskedelem. mint az előző évben. Női- és gyermek konfekcióból a kereskedelem nem tudta kielégíteni az igényeket. Az áruellátás ruházati cikkekből jobb volt a megelőző évinél. A vegyesiparcikkek forgalma erősen nőtt. A megyében, de országos viszonylatban is a nagyértékű fogyasztási cikkeikből nőtt nagymértékben az eladás. Mosógépből pl. 2790 darabot vásárolt a lakosság 1958. évben, apii az előző évinek több mint kétszerese. Bútorból mintegy 20 százalékkal többet vásároltak. Például kombinált szekrényből 50 százalékkal többet adott el a kereskedelem, mint 1957. évA NÓGRÁD MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETEK KÖZÖS VAGYONÁNAK ALAKULÁSA 1958. ÉVBEN 1957 -HEZ VISZONYÍTVA között közel 100 ezerrel csökkent a gazdaságok száma, s a tönkrement birtokosok túlnyomó többsége 10 hektár földnél kevesebbel rendelkező gazda volt. Még Hollandiában is, ahol pedig Nyugat-Európá- ban viszonylag a legjobban „tartja magát’ a kisüzem (bár a 20 hektáron aluli gazdaságok által birtokolt földterület százalékaránya ott is lényegesen kisebb, mint hazánkban), a nagyüzemi koncentráció felé halad a fejlődés. Ott is csökkent az utóbbi 10 évben a kisgazdaságok területe, s csaknem 20 százalékkal nőtt az 50 hektáron felüli nagy- gazdaságoké. S mi a helyzet a skandináv országokban, amelyeket egyesek a kisüzemek „paradicsomának” tartanak? Dániáról már szóltunk egy-két szót. Még talán csak annyit, hogy a 10 hektár alatti kisgazdaságok, — amelyek a gazdaságok 48 százalékát képezik — az összes földterületnek csak 10 százalékán gazdálkodnak, s az ország egész szarvasmarha-, illetve sertésállományának csak 20, illetve 25 százalékával rendelkeznek. Az utóbbi 50 évben e kisgazdaságok száma 170 ezerről 100 ezerre csökkent, azaz 70 ezer kisgazda vált ipari vagy mezőgazdasági proletárrá. Svédországban pedig 10—15 mezőgazdasági kisüzem tűnik el naponta. Évenként mintegy 6 ezer kis- paraszt adja el gazdaságát és tér át más foglalkozásra, mert a gépesítés hiánya miatt földje nem adja meg számára a megélhetéshez szükséges minimumot sem. A tőkés állam a kisüzemek tönkremenetelével, a nagybirtok térhódításával szemben egyáltalán nem tanúsít semlegességet. Ellenkezőleg, tevékenyen elősegíti ezt a folyamatot, mégpedig nem csupán gazdasági, hanem a legutóbbi időkben már adminisztratív intézkedésekkel is. Ma már több burzsoá kormány nyíltan kimondta a halálos ítéletet a kisgazdaságokra. Angliában a kormány meghatározott egy bizonyos árutermelési szintet és amelyik gazdaság azt nem éri el és a hivatalos szervek ellenőrzése nyomán sem képes megjavítani munkáját, azt egyszerűen felszámolják, a tulajdonost megfosztják a gazdálkodás jogától, birtokát pedig elárverezik. A nyugatnémet kormány úgynevezett „zöld tervet” dolgozott ki annak elérésére, hogy a földbirtokok alsó határa 20 hektár legyen. Ennek érdekében többek között törvényt hoztak arról, hogy csak egy utód örökölheti a birtokot s tilos azt szétaprózni. Svédországban a kormány „racionalizálási programja” keretében jelentős hitellel és más eszközökkel segíti elő a kisebb gazdaságok felvásárlását, tehát a kistulajdonos tönkremetele útján nagyobb gazdaságok kialakulását. A kisüzem pusztulása, a nagy gazdaságok előretörése jellemzi a mezőgazdaság mai helyzetét a tőkés nyugaton. A gazdasági élet törvényei kérlelhetetlenül hajtják ebbe az irányba a fejlődést. E törvények nálunk is megkövetelik a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését. De míg a kapitalista világban a kisgazdaságok tönkremenetelén, a * kisparasztok nyomorán, eddig nálunk a kisgazdaságok önkéntes egyesülésén, a parasztság életszínvonalának emelkedésén keresztül vezet ehhez az út. tették, a pillangós takarmánynövényeket több mint kétszeresére emelték. A kalászosok termésátlagai nem érték el az 1957. évi magas szintet, de az egyéni gazdaságok termésátlagánál így is magasabbak voltak. A kukorica és a dohány kivételével a fójbb kapásnövé- nyek termésátlaga jobb volt az 1957. évinél. Az egy tehénre jutó évi tejhozam meghaladta a 3300 litert, ami 451 literrel több mint az előző évi. A felnőtt ju- hokról lenyírt gvapjú meny- nyisége 39.8 százalékkal volt több, mint az előző évben. 1958. évben 7.8 százalékkal több hízott marhát és 42 százalékkal több hízott sertést adtak át az államnak. Az állami gazdaságnál nagyon alacsony az állatsűrűség. Száz kát. hold szántóterületre mindössze 26 számosállat jut. 1958-ban Nógrád megyében a termelőszövetkezetek száma 7.4 százalékkal, az összes területe pedig 17.8 százalékkal nőtt. A közös szántóterület az előző évinek 123.2 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél nagyon alacsony az állatsűrűség. A zárszámadást készített termelő- szövetkezetek közül több volt a nyereséges, mint 1957-ben. A termelési eredményeknek megfelelően terményekből és állatokból csökkent, állati termékből nőtt a felvásárlás mennyisége. 1958. évben 1957. évihez viszonyítva az egyes cikkek állami felvásárlása a következőképpen alakult: Búzából 26.3 százalékkal, rozsból 33.7 százalékkal, árpából 30.5 százalékkal, zabból 33.3 százalékkal, kukoricából 22.6 tehát az eltolódás a vegyesiparcikkek irányában történt. Az élelmiszereladás szerkezete megváltozott 1958. évben a tavalyihoz viszonyítva. Csökkent a lakosság alapvető élelmiszervá- sárlása és növekedett az egyéb, főleg nagyobb tápértékét képviselő és az egészségesebb táplálkozásra jellemző élelmiszerek forgalma. A ruházati cikkekből az év folyamán a konfekcionált cikkek irányában nőtt meg az érdeklődés. A férfi felső ruházati cikkekből mintegy 10 százalékkal ben. Igen jelentősen, egyes cikkekből például cserépből, palából duplájára nőtt az egyes építőanyagok forgalma, Azonban egyes cikkekből, mint fenyőáru, tégla, mész, cement — nem tudta kielégíteni a kereskedelem a szükségletet. A tairtós fogyasztási cikkek és építőanyagok keresletének további növekedésére utal az a tény, hogy a lakosság takarékbetétkönyv állománya 1958 év végén több mint kétszerese a megelőző éwéginek. Népmozgalom, egészségügy és kultúra A természetes szaporodás kedvezőbb képet mutat mint 1957. évben. 1958. évben kevesebb gyermek született ugyan, mint a korábbi években, de a halandóság jobban csökkent. A csecsemő halálozás arányszáma az 1957 évi 8.6 százalékról 7.1 százalékra csökkent. Emelkedett az orvosok száma: az 1957 évi tízezer lakosra jutó 8.4 vidéki orvos átlaggal szemben a megyében 1958. évben 8.7 orvos jut tízezer lakosra. A kórházi ágyak száma az 1957. december 31-i állapotához viszonyítva 1958. évben 177-el , emelkedett. Az általános iskolákban az 1957/58-as tanévben 29 627 gyermek tanult. A VIII. osztály elvégzése után 2744 tanuló nyert általános iskolai végbizonyítványt, s ebből 706 kezdte meg középiskolai tanulmányait az 1958/59 tanév elején. A megye általános iskoládban is megkezdték a politechnikai oktatás bevezetését. így 1958 szeptember 1-én 13 általános iskolában indult meg a politechnikai képzés, ebből 7 iskolában ipari, 6 iskolában pedig mezőgazdasági jelleggel. Az osztálytermek száma az általános iskolákban nyolccal emelkedett. Jelenleg a tanulók 714 osztályteremben végzik munkájukat. Az 1957/58 tanév kezdetétől az 1958/59 tanév kezdetéig 63 fővel emelkedett a tanerők száma. A középiskolákban az 1957/58-as tanévben 1970 tanuló folytatta tanulmányait. Ebből 460 tanuló tett sikeres érettségi (képesítő) vizsgát. A salgótarjáni Madách Imre Gimmnáziumban 1958 szeptember 1-én bevezették a reáltagozatra járó tanulók politechnikai képzését. A középiskolai tanárok száma 1958 szeptember 15-én 125 fő. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága
