Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-21 / 15. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *2 MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁNÁCS LAPJÁ KV. ÉVFOLYAM lg. SZÁM ARA 60 FILLÉR _____________1959, FEBRUÁR 21. M unkánk eredményei a párt, a kormány és a dolgozó nép egységét igazolják Megkezdte munkáját ctz Országgyűlés Az országgyűlés szerdán délelőtt kezdte rheg űj illés szakát. Az országgyűlésen resztvettek: tidiii István, Kádár János elvtársaik, va­lamint a kormány tagjai és a diplomáciai testület kép­viselői. Az ülésen ott vol­tak megyénk országgjnílési képiviselői. Az országgyű­lésen dr. Münmich Ferenc eívtárs a kormány elnö­ke tartott tájékoztatót, amelyben ismertette a minisztertanács munká­ját. Münnich Ferenc elvtárs beszámolóját vita követte, majd ezután Antos István elvtárs pénzügymi­niszter tartott beszámolót az ország költségvetéséről. Dr. Münnich Ferenc elv­társ beszámolójának első részében államhatalmi szer­veink megerősödéséről szá­molt be. Ismertette, hogy a Hazafias Népfront aktivis­tájaként sok tízezer ember segíti a munkát, megemlé­kezett a Népi Ellenőrzési Bizottságok mellett működő népi ellenőrökről, majd a tanácsok egyre javuló mun­káját részletezte. Méltatta az igazságügyi szervek te­vékenységét, kiemelve a törvényesség betartása terén végzett jó munkájukat. Ezután a lakosság 1959- ben várható reáljövedelmé­nek emelkedéséről szólott. Elöljáróban elmondta, hogy a kormány 1958-ra Ígéretet tett a dolgozók életszínvo­nalának emelésére. Felso­rolta. ezt szolgálták már azók az intézkedések is, amelyek a nye­reségrészesedés kifizetésé­nél. a nyugdíjak rendezésé­nél. pedagógusok és egész­ségügyi dolgozók idei bér­rendezésnél voltak. Elmond­ta, hogy a kormány továbbra is ezen az útra kivan jár­ni, amikor még ebben az évben végrehajtja a családi pótlékok feleme­lését. a sokgyermekes családoknál a családi­pótlék emelését, az alsó- és középfokú iskolák pedagógusainak, vala­mint egészségügyi dol­gozóknak fizetésemelé­sét. Ha mindezeket, valamint a fogyasztói árintézkedést ala­pul vesszük 1959-ben 1.1 milliárd forinttal emelkedik a lakosság reáljövedelme. Münnich elvtárs elmon­dotta: az életszínvonal emel- dés további lehetőségeit ma- ,ga a dolgozó nép teremti meg nein a „kormány ad­ja”. Münnich elvtárs beszámo­lójában ezután azokról az intézkedésekről beszélt, amelyek a gazdasági veze­tés megjavítását szolgálják. — A gazdasági vezetés és tervezés szükséges összpon­tosítása nélkül anarchia, végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. Á központi Irányítási Mel­lett azonban nélkülözhetet­len a tömegek aktív részvé­tele a 'szocialista gazdaság építésének tudatos, és terv­szerű irányításában. Ezért kell bevált intézkedéseinket és módszereinket a kö­vetelményeknek megfelelően formálni és újakat létesíte­ni. A kormány intézkedé­seket i tett a gazdasági vezetés túlzott közpon­tosításának csökkenté­sére. Ez természetesen nem a központi irányí­tás megszüntetését, ha­nem valójában annak hatékonyabbá tételét kell, hogy eredményez­ze. Rámutatott, hogy a közpon­ti irányításnak a legfonto­sabb kérdésekben kell ér­vényesülnie, ugyanakkor azonban nagy önállóságot kell biztosítania egyrészt az üzemeknek, másrészt a helyi államigazgatási ’ szer­veknek, a tanácsoknak a helyi jellegű ipar irányítá­sában. A minisVerelnök ezután a tudományos kutatásra fordított állami támogatás­ról és a művészet területén elért fejlődésről szólott. Ezután a hároméves terv második évének feladatairól beszélt: „A legfontosabb jelenleg — mondotta —, hogy a hároméves terv má­sodik évének céljait teljesítsük, illetve túl­teljesítsük. Jó munkával biztosítsuk az országgyűlés mostani idő­szakára kerülő költségvetés kereteinek és beruházásai­nak végrehajtását. Elmon­dotta, hogy az életszínvo­nalat tartani és á lehető­ségekhez képest még fokoz­ni csak nagyon jp munká­val lehet. Itt említette meg, hogy a kormány kidolgozza a lakásviszonyok megjaví­tásának és a lakásállomány fejlesztésének 15 éves táv­lati tervét, amely még eb­ben az esztendőben nyilvá­nosság elé kerül. Az a cél — mondotta —, hogy 1975-ig elér­jük, mind_cn családnak önálló lakása legyen. Münnich elvtárs beszámo- (folytatása a 3. oldalon) r Mozog a föld Szilaspogony termelőszövetkezeti község Szilaspogony, elsőként lett a megyebeli termelőszövetkezeti község. Eddig 120 csa­lád, 156 tag írta alá a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot. Ezzel a földterület több mint 80 százaléka az alakuló terme­lőszövetkezet tulajdonába került. Az új béíétidfe között igen szép számmal vannak tekintélyes középparasztok is. Aláírta a nyilatkozatot többek között Lakatos Béla 1Ö, valariiiní Föld# Barna (gyorős) 15 hol­das közipparaszí is, akik a föld mellett állataikat és gazdasági felszerelésükét 1* beviszik a termelőszövetkezetbe. Csitáron 35, Mohorán 32 gazda lépett be a termelőszövetkezetbe Az utóbbi napokban nagy­arányú belépéseik voltak megyénk termelőszövetkeze­teibe. Csitáron például ezen idő alatt 24 család, 35 tag írta alá a belépési nyilatkozatot, s így a községben mintegy 200 katasztrális holdat tesz ki a közös földterület. Az új belépők között vannak olyan dolgozó parasztok is, mint Csábi István (kispes- ta), aki 15 hold földdel ál­lataival és gazdasági fel­szerelésével együtt lépett be. Csábi István (urbancsik) 8 hold földet visz a közös­be. Mohorán a belépők között van Bagyinsziki Pál 14, és Urhán Mihály 13 holdas dolgozó paraszt is. A hét első három napjában Mo­horán 32-en írták alá a be­lépési nyilatkozatot. Hollókőn a hét közepéig 3&-ra szaporodott azon gaz­dák száma, akik úgy hatá­roztak, hogy a közös utat, a termelőszövetkezetet vá­lasztják. Nemti községben még az elmúlt őszön cukorrépa ter­melő társulás alakult 14 taggal- A tagok úgy dön­töttek, hoigy a tavasszal már megkezdik a közös munkát. Most a társulás tagjai va­lamennyien aláírták a ter­melőszövetkezeti belépési nyilatkozatot. Rajtuk kívül egyénileg dolgozó parasztok is jelentkeztek, többek kö­zött Petre János (tutki), 7 Á Tanácsköztársaság ünnepségeinek programjáról tárgyaltak Salgótarjánban Szerdán tanácskozásra ül­tek össze megyénk kultúrális életének vezető emberei a filmszínházak, könyvtárak képviselői, hogy megbeszél­jék és részletesen megvitas­sák a Tanácsiköztársaság 40. évfordulója alkalmából meg­rendezésre kerülő ünnepségek programját. Az alábbiakban röviden ismertetjük a megyében fo­lyó ünnepségek programját. Már az előkészületek is ar­ról tanúskodnak, hogy az idén szervezettebb, sokolda­lúbb a felkészülés az ünnep­ségeik megrendezésére. Terv­be vették például, hogy valamennyi községben három előadásból álló so­rozat keretében ismerte­tik a megye dolgozóival a Tanácsköztársaság politi­kai, tárasdalmi, szociális és kultúrális intézkedé­seit, különös tekintettel a megyén­ket érintő eseményekre. Több filmszínházban a munkásmozgalommal kap­csolatos filmeket vetítenek le a Tanácsköztársaság ün­nepségeinek idején. A könyv­tárak lehetőségeikhez mér­ten dokumentációs és könyv- kiállítást rendeznek az ün­nepi emlékezés időtartama alatt. Már gyűjtik a dokumentá­ciókat, anyagokat és ada­tokat a megrendezendő ván­dor-kiállításihoz is, amely a megye több pontján bemu­tatja fényképekkel illuszt­rálva a Tanácsköztársaság eseményeit. A megye képzőművészei a már régebben meghirdetett pályázat alapján dolgoznak a munkásmozgalommal kap­csolatos alkotásokon. Az alkotásokból, a tanács­köztársasági ünnepek ide­jén kiállítás nyílik a salgó­tarjáni városi kultúrházban. Komoly zenei események is szerepelnek az ünnepségek történetét. programjában, önálló hang­versenyek és a Salgótarján­ban megrendezendő orszá­gos munkás-dalos találkozó is jelentős élménynek ígérke­zik. Tervbe vették egy dokumentációkban, ada­tokban gazdag könyv összeállítását is, amelynek elkészítése már .folya­matban van. A könyv bemutatja a Tanács- köztársaság Nógrád megyei holdas dolgozó paraszt is, hogy belép a termelőszövet­kezetibe. A dejtári József Attila Termelőszövetkezet is új tagokkal szaporodott. A fel- világosító munka eredmé­nyéképpen a héit elején öten kérték felvételükét á szö­vetkezetbe. Es az ünnepi pillanat. Csábi István (kispesta) 15 kataszt- teri holdas csitári dolgozó paraszt László fia után aláírta a belépési nyilatkozatot. Fényképezőgépünk lencséje azt a pillanatot örökítette meg. amikor apa és fia a termelő­szövetkezeti belépési nyilatkozat aláírása után megszaba­dulnak gondjuktól, új emberként kezdenek az élethez — a közös gazdaságban. (Foto Békési) Síremlékei- álljanak a Tanácsköztársaság hős haloH-ainak Salgótarjánban Salgótarjánban a párt és a tanács kezdeményezésére síremléket állítanak azok­nak a hősöknek emlékére, akik 1919-ben életüket ál­dozták a proletárdiktatúra kivívásáért. A kivitelezésben is in- pozáns síremlék felállí­tásában nagy segítséget adnak a város ipari üzemeinek —■ az Acélárugyár, a bánya­tröszt, a Tűzhelygyár és az Építőipari Vállalat — dol­gozói, akik anyaggal és munkával segítik elő az emlékmű felállítását. Csütörtökön erről tárgyal­II szorospataki KISZ-brigádok jó eredményei A szorospataki üzemegység­nél a KISZ-brigádok járnak az élen a Tanácsköztársaság ,és hazánk felszabadulásának évfordulójára indított munka- versenyben. Január 1-től feb­ruár 10-ig 6 KISZ-brigád ter­ven felül 22 598,8 tonna sze­net küldött a felszínre. A brigádok egymással is ver­senyben állnak. A legjobb eredményt eddig í Ivádi István II. KlSZ-brigádja járté el. 147,8 százalékos ered­ménnyel. míg második a Gá­csi-brigád 136,4 százalékkal. Jellemző a nagy vetélkedés­re, hogy a 6 brigád között az utolsó eredménye is 109,4 százalék. A mennyiségi terv teljesítése mellett azonban nem feledkeznek el a minő­ségről sem, a takarékosságot is szem előtt tartják. A minő­ség és gazdaságosság januári eredményeit ezekben a na­pokban összegezik, s gondol­juk, nem lesz szégyenkezésre okuk. 300 000 forint a Tűzhelygyár kiszeseinek ez évi takarékossági vállalása A Salgótarjáni Tűzhely­gyárban a „KISZ-fiatalok Tanácsa” megtárgyalta az 1959-es anyagtakarékossági és társadalmi munkák vállalá­sát. Mint fiatal műszaki ve­zetők és a Fiatalok Műszaki Tanácsának tagjai célul tűz­ték ki: „Továbbra is rendszeresít­jük gyárunk minden terü­letén a vasgyűjtést és vállal­juk. hogy 100 tonna külön­böző vashulladékot össze­gyűjtünk. Körülbelüli érté­ke: 120 ezer forint. Vállaljuk, hogy a fel nem használt szilichimporbol 20 tonnát betömbösítünk, ami­vel 120 000 forintot takarí­tunk meg. A papírgyűjtéssel 3000 fo­rint megtakarítást érünk el. A futball-pálya meghosz- szabbításával egy játszóteret (vagy pedig egy 3-as, iker­soros teniszpályát) készítünk el 20 000 forint értékben. A még befejezetlen röplabda- pályát tovább építjük a jobb idő beálltával, amivel körül­belül 25 000 forintot taka­rítunk meg. Az energia takarékosság­hoz minden irodában és mű­helyben fiatalokból álló ener­gia felelősökkel, a lámpák leoltásával. az üresjáratú motorok lekapcsolásával, va­lamint a lányok az abla­kok tisztításával járulnak hozzá. Rendbehozzuk a futball- pályát olyan értelemben, hogy a leszaggatott kerítése­ket földrótozzuk, a bejárati kapukat elkészítjük, a pálya egyengetését vállaljuk és a kerítések beíestését is el­végezzük. Az érték 10 000 forint. Az üzemtakarítást két­hetenként megrendezzük mindig a legelhanyagoltabb területeken”—vállalták 1959- re a tűzhelygyár fiataljai. tak azok a veterán harco­sok, akik 1919-ben részt vettek a salgótarjáni és a felvidéki harcokban. A ve­teránok megeigyeztek abban, hogy kiknek állítsák fel síremléküket, s úgy döntöt­ték. hogy a Tanácsköztár­saság 40. évfordulóján 14 a harcokban hősi halált halt, vagy a nagy kínzásokba be­lehalt harcostársuknak ál­lítanak síremléket. A veterán harcosok kéré­sére a Salgótarjáni Városi Tanács emléktáblát he­lyez el azokon az épü­leteken is, ahol az ille­galitásban összegyűltek a munkások, a kommu­nisták, mint például a volt Vigadó falára, ahol megalakult a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja salgótarjáni cso­portja, (ma a tűzhelygyár művelődési otthona) és a volt Vadász vendéglő falá­ra (mai sörlerakat), ahol az illegális munkát beszélték meg a kommunisták és munkások. A síremlék avatására és az emléktáblák elhelyezésére március 21-én ünnepélyes, keretek között kerül sor. Munkásnők konferenciája Budapesten Megyénket öt asszony képviseli Még a múlt évben megje­lent egy párthatározat a munkásság helyzetéről. Ennek szellemében február 26-án és 27-én kétnapos kon­ferenciára ülnek össze az ország munkásnői Budapes­ten. A munkásnők konferen­ciáján arról tanácskoznak, mi a szerepük a munkásnők­nek, a párthatározat megva­lósításában. Megyénkből öt munkásasszony készül kül­döttként résztvenni ezen a konferencián. Munkatársunk felkereste Szalcntai Józsefnét a Kiskereskedelmi Vállalat rövidáru boltjának dolgozó- né a nagy női létszámmal ját. Szalontainé elvtársnő' J ' közel 25 éve dolgozik e szak­mában, érthető tehát a mun­katársnők választása, amely szerint a kereskedelmi dolgo­zó nők nevében őt küldik a konferenciára, Mintegy 1300 női dolgozója van a kereskedelemnek. Sza­lontainé őket képviseli ezen a konferencián. Terve sze­rint amennyiben szót kap, szeretné elmondani milyen sokat fejlődött a kereskedel­mi dolgozó nők 'helyzete 25 év óta, amióta ő a szakmában dolgozik, Tolmácsolni szeret­dolgozó Vendéglátóipari al­kalmazottak kérését, mely szerint szeretnék, ha nőket csak a legszükségesebb eset­ben osztanának esti műszak­ba. Valamennyi dolgozó nő nevében kéri, hogy minél több Mirelitté árut, készételt és konzervet készítsenek, hogy így is segítse kormá­nyunk a kettősműszakot vég­ző asszonyok munkáját; A konferencia után Szalontainé részletesen szeretne beszá­molni asszonytársainak a két napos tanácskozás ered­ményeiről;

Next

/
Thumbnails
Contents