Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-14 / 13. szám
1959. február 14. NÓGRÁDI NfiPÜJSÁG 7 Hogyan dolgozik az üzemi tanács Mai ratio vakon ? A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata A forradalmi munkás-pa- raszt kormány és a SZOT elnöksége határozatot hozott az üzemi demokrácia kiszélesítésére. A határozat értelmében üzemegységünknél a szakszervezet irányításával választás útján létrehoztuk az üzemi tanácsot. Az üzemi tanács megválasztása után elsőrendű feladatnak tekintettük az üzemi tanács működésére szóló határozat ismertetését, ahol alaposan megtárgyaltuk a tanács jogait és feladatait. Az első ülésen határozatban mondotta ki az üzemi tanács teljes ülése, hogy harcot indít az üzemen belül a munkafegyelem megszilárdulásáért, a népvagyon védelméért. Az üzemi tanács műszaki és szakképzett fizikai dolgozókból tevődik össze és így nagy segítséget nyújtanak az üzem előtt álló gazdasági feladatok megvalósításához és a munkafegyelem további szilárdításához. Az üzemi tanács tagjai az előírt negyedévenkénti üléseken kívül is komoly munkát fejtenek ki. Egyrészt úgy, hogy azon a területen, ahol dolgoznak, felfigyelnek az anyagtakarékosságra, elfekvő gépekre és kérik az üzemvezetőséget, hogy a lehetőségekhez mérten üzemeltessék. De olyan példákkal is találkozunk, amikor egy- egy üzemi tanácstag a szak- szervezeti bizottságnak javasolja: vizsgálja meg egyes csapatok bérét. Ez konkrétan Csurgó-táró esetében fordul elő, ahol 12 százalékos elvonás helyett 6 százalékos büntetést kapott a csapat, ezzel egyetértett a bányamester és a csapat is. Ez a példa is arra mutat, hogy az üzemi tanács segíti a dolgozók jogos sérelmeinek orvoslását, ugyanakkor arra is van példa, ha jogtalan követeléssel jön, vagy panaszkodik valamelyik dolgozó, hogy megmagyarázzák: a rossz munkáért nem jutalom, hanem büntetés jár. Az üzemi tanács rövid működése alatt komoly segítséget nyújtott az üzemi demokrácia kiszélesítésében. Úgy irányítjuk az üzemi tanács cselekvő tevékenységét, hogy a szocialista átalakulás időszakában a munkáshatalom egyik feladata: megteremteni azokat az új formákat és módszereket, amelyek biztosítják a legszélesebb dolgozó tömegek, elsősorban a munkásosztály aktív részvételét a szocialista gazdaság építésében. Ez az elv vezetett és vezet bennünket a további munkánkban is. A z üzemi tanács konkré- tan és közvetlen is foglalkozik a dolgozók ügyeivel. Például az elmúlt év II. félévében felülvizsgálta az iparosok bérének besorolását. Több bányaiparos fordult ugyanis a szakszervezeti bizottsághoz panasszal azért, mert sérelmesnek tartják, hogy az ellenforradalmat kiszolgáló munkástanács a szak- képzettséget figyelmen kívül hagyva csinálta a besorolásokat, baráti kapcsolatok alapján. Az üzemi tanács a párt- szervezet és szakszervezet segítségével felülvizsgálta a panaszokat, s az üzemegység vezetőjének helyeslése alapján is napirendre tűztük az üzemi tanács teljes ülésén. Határozatban rögzítettük, hogy a szakképzettséget figyelembe véve legyenek megállapítva a besorolások. Ezzel is nőtt az üzemi tanács iránt az elismerés és bizalom. Látják a dolgozók, hogy nem egy-két ember bírálja el a dolgokat, hanem a dolgozók szélesebb részének bevonása útján történik. De más üzemi ügyekben is, mint a gazdaságos termelés, valamint a nyereség- részesedés elosztásának kérdésében is nagy szerepet tölt be az üzemi tanács. A dolgozók örömmel fo- gadják, hogy az üzemi tanácstagok egy-egy ülés után tájékoztatják a dolgozókat az ott hozott határozatokról, és egyben mozgósítják annak végrehajtására. Minden határozatot a népgazdaság érdekeit figyelembe véve hozunk, amely dolgozóink jólétét szolgálja. Az üzemi tanács üzemünknél létrejötte óta négy esetben tartott ülést. Általában 90—95 százalékos volt a megjelenés. Napirendre tűztük a termelékenység és önköltség alakulásának megvizsgálását, bérügyi kérdéseket, nyereségrészesedést. Megvizsgáltuk a produktív és az inproduktiv létszám arányát, határozatot hoztunk e két mutató kedvezőbb alakulására. Ennek eredményeként javult a produktív létszám aránya, az improduktív rovására. Ennek az intézkedésnek meg is vannak a maga eredményei forintban is. Növelni tudtuk a szénfal mellett dolgozók számát, ami az önköltségnél is kedvezően jelentkezik és tonnában is több szén jön ki a bányából. Az eddigi működésnek megvannak a maga kezdeti eredményei, azonban üzemünknél még korántsem jelenti azt, hogy már minden tekintetben úgy dolgozik az üzemi tanács, hogy javítani valónk ne lenne. Még bőven vannak feladataink azon a. téren, hogy a követelményeknek eleget tudjunk tenni. Éppen ezért az eddigi tapasztalatokat felhasználva, tovább kívánjuk növelni az üzemi tanács szerepét. Az a célunk, hogy ebben az évben az üzemi tanács mindén tagja az eddiginél még jobban ismerje meg és tanulmányozza a dolgozók véleményét és álláspontját különböző kérdésekben. Ezt szükségesnek tartjuk azért, mert ennek ismeretei alapján hozhat az üzemi tanács csak olyan határozatot, amely a dolgozók többségének helyeslésével találkozik. TTovábbá javítani kíván- -*■ juk munkánkat azáltal is, hogy a szakszervezeti bizottság külön feladatokkal bízza meg az üzemi tanácstagokat az egyes üzemrészekben. Az üzemi tanácstagok politikai fejlettségét állandóan emeljük, hogy a dolgozók között eredményes nevelőmunkát tudjanak végezni. Biztosítjuk minden negyedévben, hogy az előírt alapszabályoknak megfelelően megtartjuk a tanácsülést, ahol üzemünk fontosabb feladatait megtárgyaljuk. Ügy kívánjuk az üzemi tanácsot működtetni, hogy növeljük és erősítjük a párt és a tömegek kapcsolatait és még nagyobb mértékben bevonjuk a munkásokat az irányításba és ellenőrzésbe. Ügy kívánunk dolgozni, hogy az üzemi tanács minden tevékenysége összhangban legyen a szocializmus építésével, a dolgozók1 ügyével. Berlin: A csütörtöki helyi lapok közlik az NDK külügyminisztériumának nyilatkozatát. A nyilatkozat rámutat: Dulles amerikai külügyminiszter európai látogatása nyomán Boraiban és Washingtonban egyaránt rendkívül felelőtlen nyilatkozatok hangzottak el. E nyilatkozatok alátámasztása végett a legsze- mérmetlenebbül eltorzították az NDK és a Szovjetunió kormányainak álláspontját és javaslatait. A nyilatkozat ezután hangsúlyozza: — A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió A Német Demokratikus Köztársaság ipari termelése 1958-ban 10,9 százalékkal növekedett. Ez az eddigi legnagyobb növekedés a második ötéves terv időszakában. Az NDK gazdasága tehát most bizonyságát adja a nyugatnémet válságos gazdasággal szembeni fölényének. Nyugat-Németországban a termelés növekedésének aránya állandóan csökken. Az NDK-ban az ipar brut- totermelésének tervét 2,8 százalékkal túlteljesítették. A munkatermelékenység 8,7 százalékkal növekedett. A jó teljesítmények alapján az iparban dolgozó munkások és alkalmazottak átlagkeresete 6,5 százalékkal nőtt. A félig állami — az állammal társult magánvállalatok — száma 440-ről 1542-re a kisipari termelőszövetkezetek száma 295-ről 2584-re emelkormányainak javaslatai szerint a nyugat-berlini kérdés békés rendezésének, valamint a két német állammal való békeszerződés megkötésének eredményeként meg lehetne szüntetni a feszültséget, s megegyezésre jutni Németország, valamint az európai béke biztosítása ügyében. Az a javaslat, hogy Nyugat- Berlinnek adják meg a demi- litarizált szabad város státusát, s biztosítsák a város bevonását az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, minden Nyugat-Berlinnel összefüggő kedett 1958-iban. Az elmúlt esztendő további nagy lendületet hozott a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. Az év folyamán közel 3000 új termelőszövetkezet alakult. Rudnij (Kazahsztán) Három évvel ezelőtt ezen a területen csupán a geológusok sátrai állottak. Ma már új város nőtt ki a földből, amelynek több mint 40 000 lakója van: Iskolák, üzletek, egészségügyi létesítmények, óvodák és bölcsődék épületek. Két szakiskokérdés további megtárgyalásának alapja. — Az NDK és a Szovjetunió javaslatainak közzététele óta a német nép és a hitleri Németország ellen vívott háborúban részt vett valamennyi állam népei, az egész nemzetközi közvéleménnyel együtt mind határozottabban vetik fel a kérdést, hol vannak hát Bonn és Washington világos javaslatai a német béke- szerződés tervezetére, s a nyugat-berlini problémára vonatkozólag? Az NDK külügyminisztériuma hangsúlyozza: — A nemzetközi helyzet és a népek békeakarata biztosítja azt. hogy a német béke- szerződés megkötésének égető feladata és Nyugat-Berlin problémája az akadályok ellenére is megoldódjék. A Német Demokratikus Köztársaság a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy az érdekelt államokkal való békés tárgyalások útján rendeződjék minden kérdés, amely a feladattal összefügg. la is megnyílt. A város lakosságát a környéken dolgozó vasércbányászok alkotják. Szeverodonycck (Ukrajna) A Szevemij Donyee folyó balpartján nemrégiben még sztyeppe terült el. Rövid idő alatt azonban megjelentek az első lakóházak, gyárépületek. Egy évvel ezelőtt hivatalosan is megalakult Sze- verodonyeck városa. A do- nyeci vegyipari dolgozók városa napról-napra épül és szépül. Divnogorszk (Szibéria) Ebben a városban a krasz- nojarszki vizierőmű sokezer építője lakik. Bátran mondhatjuk, hogy a széles és nyílegyenes utcák belehasítanak a tajgába, hiszen a város az egykori pusztaság helyén épül fel. Az asztíal- tozott utakat hamarosan ma- gasbanyúló kőházak övezik. Cseleken (Turkménia) Nem is olyan régen a Kas- pi tenger keleti partján a turkmén olajmunkások megalakították kis lakótelepüket. Ma már a lakótelepből igazi város lett. A napokban befejezték a városi gázvezeték lefektetését. A lakóházakat. az iskolákat, az üzleteket és a többi új épületet már átadták rendeltetésüknek. Tóth Ernő üzemi tanácselnök, Mátranovák A SZOVJETUNIÓ 7 éves TERVÉNEK LEGFONTOSABB LÉTESÍTMÉNYEI 0 1000 km 05592 I s kuhjsiät C'ß rey, ipar ; epiiöartyagipar ^ßi^foMgazmemes /£•»-. x~íf . - . j*s ■ fQitfgaifelőo/goioipar \ ;/efőts/j/eA , hőerőmű gépgyártás - gyémánt . *• l At s3- Lnmt.Zi’nar 111 I I I fST# , ólrtlmicTPTinAT ■ '■■'•iXPa fäioSr * r UJSTf.VStUCtfOCfít | vinerömú könnyűipar • yilljinosilandó vasútvonal — ujrasú/yonal fűipar , földgá/remek [|j otapo*t&t 1958-ban 10’9 százalékkal növekedett az NDK iparának termelése Üj városok a Szovjetunió térképén e®QQ®®QQ©©®©Q®ffi6©Q©®6©S ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©e>9©©@©0©e©©©es©e© M E GYÉN K V ÁR AI nfcTFcT XIII. lérkeztünk vársétánk utolsó állomásához, a Buják közelében lévő Ecseg- re. Határában hiába keressük a várat, mert a Szuha-patak széles völgyében állott erősség már több évszázada elpusztult. De nemcsak hogy elpusztult, hanem, a mohó ember „jóvoltából’’ szinte nyomtalanul el is tűnt. A vár falait több évtizede malom építéséhez, az alapjait pedig házépítésre hordták szét. Hosszú évek óta pedig még a várdomb két oldalát is kikezdték s kövét szakadatlanul hordják. Nincs aki megálljt kiáltana. Szomorú a kép! A kopár várdomb tetején egy magányosan álló csőszkunyhó éktelenkedik s az arra járó idegen nem is sejti, hogy üt valamikor vár állott. Még a múlt évben elkészült műemléket jelző aranybetűs táblája emlékeztetne az egykori várra, de nincs kitéve rendeltetési helyére. A községi tanács a szekrényében őrzi. Olyan ez a várdomb, mint egy jeltelen sír! A vár emlékét nem ápolják az ecsegiek és még a pedagógusok sem ismerik történetét és a hozzáfűződő mondát. Igaz, hogy Ecseg várának története nagyon homályos, az összes nógrádi vár közül a leghomályosabb. Valahogy kiesett az érdeklődési körből, mert közelében állt a nagyobb jelentőségű bujáki vár. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos erősség operai díszletbe illő környezetben, a Cserhát alacsony dombján létesült. Építése Csák János nevéhez fűződik, aki Csák Máté, a felvidéki kiskirály rokona volt. Az alapítás biztos időpontja azonban nem ismeretes (1311— 13). Károly Róbert elkobozta tőle a várat és annak tartozékait Harsundorfer Farkasnak adományozta. A vagyonelkobzáson kívül Csák János a király életére törése miatt halállal lakolt. Egy 1437-es határjárólevél ismét említést tesz az ecsegi várról. Harsundorfer Farkas halálával 1353-ban a várat veje, a megye egyik leggazdagabb földesurának, Széchenyi Tamás vajdának a fia, Széchenyi Kónya sárosi főispán örökölte. A vár története eddig világos, de a különböző források gondolkodóba ejtőek. Például Bél Mátyás az 1742-ben megjelent Notitia Hungáriáé Novae Geográfico Historica művében az ecsegi vár alapítását a tatárdúlást megelőző évekre rakja, s azt állítja, hogy a tatárok ellen szolgált rejtekhelyül. Hasonlóan foglalt állást Radványi Ferenc Nógrád megye hites jegyzője az 1710—16 közt írott monografikus munkájában. Ebben a latinnyelvű kéziratban, melyet az elmúlt év novemberében fordítottak le magyarra és a balassagyarmati Palóc Múzeum őrzi, a szerző a vidék legöregebb embereire hivatkozik, akik nem tudtak egyebet mondani, mint hogy a tatárok elől menedékhely volt ez a hevenyében épített vár. A benne rejtőzők megmenekültek, mert a tatárok nem ismerték sem a gyújtólövedéket, sem a robbanóanyagot. Ezekre a forrásokra építi mondanivalóját Mo- csáry is a „Nógrád megyének históriai és geográphiai es- mertetése” című munkájában, vár történetének fonalát továbbvezetve meg kell említeni, hogy Széchenyi Kónya főispántól Ecseg várát a Hollókőt is birtokukban tartó Guthi Országh- és Losson- czy-családok kezében találjuk. Ekkor — a XV. század közepén — azonban az ecsegi erősség elvesztette jelentőségét, Hollókő várának tartozéka lett, s a források szerint elpusztulhatott. Az utóbbi fel- tételezést nagy fenntartással fogadom el. 1527-ben még Lossonczy Antal volt Ecsegen a földesúr. Ferdinánd királyhoz pártolása miatt azonban Szapolyai János király 1528. január 1-én megfosztotta vagyonától és Ecseget a várral együtt Werbőczy Istvánnak adományozta, aki 1538-ban Nógrád és Tolna megye főispánja volt. ogy a várnak volt-e a török hódoltságban valamilyen katonai szerepe, erre vonatkozóan nem találtam feljegyzést, de feltételezhető, hogy nem. Bizonyára osztozott a bujáki vár sorsában. A váci nahijéhez tartozott az egész község. Ennyit a vár történetéről! Üjabbkori fényképet nem tudunk közölni róla, de röviden vázolom egykori formáját. Lányi Sámuel tájrajzoló-mér- nök közvetlen szemlélete alapján készült rajz szerint, melyet Lenhardt Sámuel pesti rézmetsző sokszorosított, a XIX. század elején a sziklára épült kerek tornyának falmaradványa még állott. A megrongált torony még az említett század végén is látható volt. A falu legöregebbjei úgy emlékeznek, hogy azt az első világháború előtti időkben rombolták szét. A torony után a bekerítő falakat, a bástyákat, majd a lakóházakat építették. A várat mély árok övezte, melynek nyomai ma is láthatók. Ez talán vízzel lehetett elárasztva. Erős mű volt, mészhabarccsal készült. Romjai úgy megszilárdultak, hogy szinte semmi különbséget nem lehet tenni köztük és a szikla között. Még ma is sok ecsegit és bujákit foglalkoztat a két vár között húzódó alagút és a benne vélt sok kincs... Az ecsegi várat Leányvárnak is nevezik. A néphit szerint hajdan egy nőszemélynek volt kedves lakhelye. Hogy mikor élt és ki volt ő, ezt nem tudja senki, de hogy Borbálának hívták, azért tűzbe teszik az ecsegiek a kezüket. Ez a Borbála kéjelgő, parázna asszony volt, aki minden arrafelé tartó férfit magához hivatott s bűnös cselekedetének jutalmaként az ekéből kifogott pár ökröt adományozta. Ezért kapta az Ekebontó Borbála nevet a vár lakója. Egy vígkedélyű 93 éves ecsegi bácsika Ekerontó Borbáláról tett említést. „Ekerontó Borbála lesz”, azaz „lefagy a föld, nem lehet szántani”. Vajh, hányszor emlegette ezt a szép kort megélt öreg gyermekkora óta? Búcsúzunk tőled, ízeidre szétbontott ecsegi vár! Köveid ki tudja hová kerültek és melyik háznak szolgálják alapját, vagy felmenő falazatát? De bárhová is kerültek, lelki szemeink előtt egyek vagytok, Ti vagytok az ecsegi vár! Vársétánkról szóló cikksorozatunk ezzel befejeződött. Megfordultunk Drégely, Szé- csény, Nógrád, Buják, Balassagyarmat, Hollókő, Szanda, Sámsonháza, Salgó, Somoskő, Baglyaskő, Hasznos, Diósjenő, Zagyvafő és végül Ecseg várainak romjainál. A kép mindenütt elszomorító. Semmit sem áldoztunk várainkra. Pedig a beszélő rögöket, a megkövesedett történelmet szeretettel kellene ápolni! Hont! Ide nem jutottunk el, de nem feledkeztünk meg a tiszavi- rágéletü, ma már nyomát sem található váratokról! Legyünk büszkék várainkra! Kutassuk tovább történetüket, ne feledjük mondáikat! zúton kérem Olvasóimat, hogy keressék fel soraikkal a szerkesztőséget, mondjanak véleményt erről a cikksorozatról, s ha tudnak történelmi tényeket, vagy mondákat, kapcsolódjanak, be a vártörténetek feldolgozásába és írásaikat juttassák el a Nógrádi Népújsághozl DR. GAJZAGÖ ALADÁR