Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-14 / 13. szám

•U39. február 14. nógrádi nepűjsag KI A FALVAKBA, az emberek közé! A r. ellenforradalom utáni években egészen mos­tanáig félve beszéltünk a 'mezőgazdaság szocialista át «szervezéséről. Nem akartuk, 'jobban mondva nem mertük ‘vállalni e nehéz, de alap­jában véve szép feladat vég­rehajtásának segítését. Falvainkiban a dolgozó pa­rasztság a párt és kormány- helyes politikájának eredmé­nyeként szépen rendbahozta gazdaságát s nagy kedvvel fogott a munkához. Azt hit­te, most már örökre a párt­nak és a kormánynak az lesz a politikája, hogy az egyhelyben topogó kisüzemi gazdaságokat segítse és ez­által konzerválja a kisüzemi 'gazdálkodást az országban. Éppen ebből kifolyólag a t gazdagvűléseken, sót már a 'tanácsüléseken is egyre ke­vesebb szó esett a mezőgazda- : ság szocialista átszervezéséről Nem szívesen beszéltek erről, mert erről beszélni népszerűt­len volt és még ma is az a falu szemében. Dg ez nem is csoda hiszen a mezőgazda- «ság szocialista átszervezésével 'évszázados várat döntünk porba Porba döntiük a kis­üzemi parasztgazdálkodás bő­vített ú ír a term elésé ről szóló 'hamis illúziókat, valamint az -emberek fejében élő begyepe- '■sedett hamis nézeteket. Minden különösebb magya­rázat nélkül még a legagy- - szerűbb fa'usi ember is tudja, íhogy a régi sem a politikában, ‘ sem a gazdasági életben nem szívesen adja át helyét a 'fejlődőképes, jövőt jelentő, -egész életünket átformáló ói­nak. Az új, amely fejlődő- képes, csak szívós követke- ;*ete* harcban diadalmaskod­hat a még mahát szilárdan 'tartó régi fMett. Könnyebb « harc. az úíért vívott harc. ha már csíráiéban is. de él '•és bontogatja szárnyait, a 'mindea felett diadalmaskodó ' dj. A mezőgazdaságban el- ■ unondható. hogv él és gyö­keret eresztett az úi. A ma- zgyar faluban ma már polgár­jogot szerzett és mélven gvö- dkeret eresztett a tenmelőszö- ’ vetkezeti mozgalom. A haladó, úiat képviselő 'Szocialista nagyüzemi mező- gazdaság előhírnökei a ter- "ínelőszövetkezetek megyénk­ben Is mintegv hetven köz­egben harcolnak az úi dá­rdaiéért ér mutatnak nanmínt nap példát a régi gazdálko­dás! mód bilincseiben v'r- tfgődve élő, eevénileg gazdál­kodó parasztságnak. Országunk rohamos szocia­lista fej'őd->s° az új szocia­lista mezőgazdasági nagv'íze- diek sikerei gondolkodásra késztetik a ma még egyéni­leg gazdálkodó parasztságot. ■rA falusi emberek fejében ott 'él a tenrn°lőszöv“tk“zetbe va­ló belépés gondolata, mert a falusi ember tudja, néni demokráciánkban más út nem 'állhat előtte a parasztember íPivel tudia. hogy a falu jövőie csakis a szocialista rnagvüzem lehet, ezért állan­dóan ezzel a gondolattal fog­lalkozik. A ternaeiőszövetke- -*et iár az eszében, amikor zyeggel ébr°d s ezzel a gon- ”1010181181 vívódik eg*sz nan. «mikor álomra haitin felét •*kkor fs ezek a gondolatok gyötrik. E gvötr=lem, am°iv tBzInte valamennyi oaraszt- nember ismerős vendege. ha nfl oaraszteágot magára ha?v- ■Siánk évek°n ^’■“sztül gyö- "tör''-' e-rnvedetlenül. E* Idig nem tudtuk, ho- J gyan fogiunk hozzá e feladat végrehajtásához. Azt 'hittük, kárt teszünk a mun- kás-naraszt s--öv°t”0gb“n. ha ■a falu szoeialista átszc-vezé- ■sérői beszélünk Annvim st- iestünk a ló másik oldalára, hogy még a meglévő terme­lőszövetkezetek segítését és számszerű fejlesztését is el­hanyagoltuk. Ezért topogott megyénk termelőszövetkezeti mozgalma egy helyben a mai napig. Gyakran elhanyagoltuk a segítségadást, s csak akkor vettük észre a bajt, amikor már elhatalmasodott és a hi­ba helyrehozása már száz­szor annyi erőfeszítést köve­telt, mintha időben nyúltunk volna hozzá. Észrevettük a termelőszövetkezetekben a hibákat, láttuk is, hogyan kellene azokat kijavítani, de gyakran hallgattunk, nem mertünk erős kézzel hozzá­nyúlni mert féltünk, ártunk vele a mozgalomnak. Pedig ha idejében szóltunk volna, biztos eredményesebben zár­ták volna már 1957-ben is terme lös zöve te k eze tein k. /j termelőszövetkezeteink politikai és gazdasági segítése kezdett elsekélyesed- ni tartalmatlanná válni. Já­rási és megyei vezetőink ke­veset jártak lenn a termelő- szövetkezetekben, kivéve a zárszámadási közgyűléseket, amelyeket csapatosan látogat­tak a különböző szervek ve­zetői. Ha a dolgos hétköz­napokon isi legalább ilyen mértékben jutott volna eszükbe a termelőszövetke­zet, akkor meglévő terme- lőszövetikezeteink ma már egytől egyig példamutató nagyüzemi gazdaságokká fej­lődtek volna. Hogy ez nem így történt, hibásak a ter­melőszövetkezetek is. Ha nem segítették őket kellően, miért nem kérték határozot­tan a segítséget? Ha kér­ték volna, nem valószínű, hogy meg merték volna ta­gadni tőlük. Az eddigi egyhelyben to- pogást segítette az is, hogy nem volt egy központi párt- határozat, amely mérlegelve a falu sajátosságait, felszólí­totta volna a kommunistákat, hogy fogjanak hozzá a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséhez. Amíg erre köz­ponti határozat nem volt, valamennyire érthető is volt az egyhelyben topogás, mert megyénk kommunistái egy­szer már megégették a ke­züket s ezert oaturtalanaD- bul nyúlnak a tűz tere. pe­dig most már hozzanyúlhat- iiaK, mert van egy jo párt­határozat, amely gondosan elemzi a mezogazdasag je­lenlegi helyzetet és világo­san megjelöli a cselekvés út­ját. Amint látjuk, jó párthatáro­zatunk már van. A megye kommunista vezetői nagy- aktíva u.esen mar megoe- szeitek, s ismertették a já­rásoknál is, csak az ered­mény, amelyneü érdeke oen született a parthatarozat, az nem mutatkozik. Túlságosán lassan naiad a határozat is­mertetése lefelé. Meg nem erről beszél a falu, nem ter­jedt eii mag futótűzként. Pe­dig e nemül nem váihat társadalmi üggyé a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se. Ha ilyen lassan haladunk a határozat végrehajtásával, jobban mondva na tovaoox-a is így egyineayban topogunk, akkor feio dolog, hogy. újra megégetjük a kezünket, de most mar nem azért, mert Hozzányúltunk a tűznöz, ha­nem azért, mert nem csi­náltunk semmit. Ezt pedig' nem telhetjük, mert a párt­tagság kötelezően előírja a parwiatározatok maradéktalan vegrenajtását illetve vegre- najtatáját. Vagy csak szouan, értekezleteken akarunk a kér­déssel foglalkozni? í tt az ideje, hogy ke- * veseob ünnepi szo- nbklat legyen és tóob hét­köznapi tett. A, kommunisták megtisztelő, szép feladata a mezőgazdaság szocraiitsa át­szervezésének segítése íáradt- iidtatian, példamutató mun­kával. Menjünk ki a faluba beszeljünk az emberekkel, vitatkozzunk velük, győzzük meg őket ügyünk igazá­ról, segítsük minél eióbb megszabadítani a paraszt­embert a gyötrő bizonytalan­ságtól, hogy minél hamarabb felszabadulva elindulhassanak azon az úton, amely a pa­raszti jövendő biztos útja. Kata János Teljesítették gépjavitási tervüket a gépállomások (Tudósítónktól) Megyénk gépállomásain a gépjavítási, munkálatokat az év első napjától folyamato­san végzik. A gépjavítási terveket hónapokra bontot­ták le, s így lehetővé válik, hogy hónapról-hónapra fi­gyelemmel kisérjék a javí­tási munkák állását. A ter­vek természetesen úgy ké­szültek, hogy az év első két három hónapjában döntően a tavaszi munkához szüksé­ges gépek megjavítására ke­rült sor. Januárban például 45 traktor fő, — és a legmagasabb fokú karbantartását, vala­mint 54 eke, hat pótkocsi, 46 cséplő, 36 tárcsa és 20 vető­gép kijavítását kellett elvé­gezniük. Ezen munkálatokat teljes egészében befejezték, sőt 14 traktorral többet ja­vítottak meg. mint ameny­nyít a terv eléírt. De az eke, pótkocsi, cséplő, tárcsa és a vetőgépek javításánál Is túl­teljesítették tervüket gépál­lomásaink. A legjobb mun­kát az erdőkürti gépállomás végezte, de eredményesen munkálkodott e téren az ér­sekvadkerti és szécsényi gép­állomás is. A gépjavítások ellenőrzése folyamán megállapítást nyert, hogy a gépek javításának minősége megüti ugyan a kívánt mértéket, azonban kisebb dolgok, mint például a traktorok világítása még kívánni valót hagy maga után. Gépállomásainknak az ilyen dolgokra is vigyázniok kell, mert ezek mind mun­kájuk értékét csökkentik. A javításokkal egyidejűleg megindult a gépállomásokon a traktorosak szakmai oktatá­sa is, Többezer köbméter fa a népgazdaságnak A mezőgazdaság kiváló szakemberei A mátrai Állami Erdőgaz­daság outiad iei Je­tei az októberben kezdődött gazdasági év óta jelentős si­kereket értek el. Mennyisé­gileg a legnagyobb aranyú munka a nagyoátonyi erdé­szet közelében folyik, ahol főleg az elmaradt tisztításo­kat teszik rendbe. Az elmúlt A szalagfűrészük segítségével 500 koometer bányadeszkát és 110 ezer darab szőlőkarót termelnek. A három erdészet végzi a fatelepítéseket is. A pásztói erdészét körzetében Szurdok­püspöki hataraban a kopár eraok és a rontott erdők fel­gazdasági évben 300 hektár, | ujuasat vegzac. korzeioen az idei gazdasági évben pe- j az ősz folyamán 83 hektár dig 100 hektár erdő tisztítását területet erdősítettek, s ezzel végezték el. A munkák jelen­legi ütemével 1960 közepére befejezik az erdők tisztítását. Munkasikereik titka, hogy ügyesen tudják átcsoportosí­tani a munkásokat egyik munkahelyről a másikra. A fakitermelés területén sem vallanak szégyent erdé­szeteink. Októbertől áprilisig a nagybátonyi erdészet 13176 a pásztói erdészet 3700 és a nemti erdészet 1890 köbméter fát termel ki. A három erdé­szet bánya bordafával nagy segítséget ad a bányáknak. együtt végezték az elmaradt tisztításokat is. Nemtiben a rontott akáco­sok átalakítása lolyik 200-300 iiektár területen. Ez több évi munkát vesz igénybe. Az át­vett tartalék területeken ne­mesnyár telepítéseket végez­nek. ősszel már megkezdőd­tek a talajelökészületek. Évi 25-30 hektár területet fásíta­nak. Az erdészek elégedetlenek a legelő fásításoknál, mert a legeltetési bizottságok nem igénylik segítségüket. Berták István A földművesügyi miniszter a III. országos tejtermelést versenyben kifejtett eredmé­nyes munkássága elismeréséül Bertók Istvánt, a berkenyéi Petőfi Tsz elnökét a Kiváló Állattenyésztő jelvénnyel tün­tette ki. As egész község ügye gondokról nem igen monda- látják kárát, s maga a tér- móljuk. nah semmit, de benn a há- melőszövetkezeti mozgalom, lakban, az elfüggönyözött ab- mert az ilyen állapot rendkí­Nagy egy ember ügye. A faluban máris vannak olyanok, akik azt hangoztatják: — Nem megyünk a termelő­ig----------1 gondterhesek mos- ez az állapot nem szül jót. Űttörő Tsz. A berendezés, szövetkezetbe, rajtunk ne ke­i geSS I tanában a naav- Marakodás, civódás lesz a vé- mely ennek megvalósításához ressen Tóth Sanyi pénzt. — ,m<zi estek Az elnéntelpne- ae. melynek senki más, csak szükséges, nem kerülne többe Az agitációból minden kom­dett utcák uman ezekről a a termelőszövetkezet tagjai 15 ezer forintnál, ahogy szá- munistának ki kell venni a —részét. Különösen sokat te­temeik vannak hetnek a termelőszövetkezeti a kertészettel párttagok, ha megfelelően fel­rakok ’mögött"paVázsíó viták vül megnehezíti a 'termelőszö- is. az elmúlt esztendőben a készülnek erre a munkára, folynak soha nem hallott szó- vetkezeti agitációt. a válasz- hétholdas kertészetet felesben Ugyanis a falusi parttagok csatán dúlnak. Most vívja har- út előtt álló gazdák helyes művelték. Most 10 holdon tér- nagy része alkalmazott. Pa­cát egymással a múlandó ré- döntését. melnek kertészeti növényeket, raszt párttag, aki igazán a gi és a születő új Ezekről be- Most a decemberi párthatá- s hogy a főbb munkákat gé- parasztok nyelvén beszélne, s szélnek egymás között a pa- rozat nyomán megnövekedtek pesítik, lesz hozzá munkaerő, példával járna elől, nincs. A rajtok erről vitáznak velük a nagyoroszi kommunisták ez- A kertészet jövedelmének egy- termelőszövetkezeti párttagok a kommunisták is, azok, akik irányú feladatai is. Azonban részéből már jövőre meleghá- azonban készületlenek, s nem megvannak győződve arról, a partszervezet, sem a falusi, zat építenek, s így a jól fize- is látták a feladat megolda­hogy egyedül csak a nagy- sem pedig a termelöszövetke- tő primőr áru is a termelő- sához úgy, mint ahogy erre üzem képes biztosítani a falu zeti alapszervezet nem képvi- szövetkezet jövedelmét gyara- szükség volna.. Az egyemleg felemelkedését. A küzdelem seli azt az erőt, melynek az pílja. dolgozó parasztok sokkal jä­heres, hiszen mindenik a ma- egész termelőszövetkezeti ági- tervekkel felvértezve ra,£°sabbafc ezekben a kerde~ ga igazát próbálja bizonyítani, tació hajtóerejének kellene sekben mint azok az embe­A tét pedig nem kevesebb; lennie. Pedig a körülmények ^kkeTbarZokkT besTel ' feladatuk lenne széttörni Nagyorosziban is a alakulása már őket szolgaija, “SzleS Z7áa7zTmára s\zekZZ­kisparaszti gazdaságok szűkre A termelőszövetkezet vezete- T™salát maaá- í szamara. S ezek az em szabott korlátáit. Hát ezért sében komoly változás történt, T°\ ehenséoe aki nem akar- TT ™osí/ ho™ e”*V folyik a harc esténként az el- s ez a változás érezteti ható- ™k *“%**??’ f SZ07etkezós kM TT ° f°hld o >'™ l függónyözött ablakok mögött. előnyei A beszélgetések ered­teSrZár,a\ZyZ\go7k a helyes gazdálkodás kialaku- = nek föt,_amelye,c„ készületie­az Úttörő Termelőszövetkezet. Hsában is. elmúlt héten tizenöten kérték nüi igen nehéz válaszolni. S , TAth ez ti felvételüket a termelöszövet- ha egy.egy uyen esti beszél­Az eredmények, melyeket ezen TJaVönÍS « kezeibe. Közöttük 8, meg 16 getésen a paraszt ember csak idő alatt értek el, mind-mind <-----U*----------- am eiviars, kh_as középparasztok is, akik ecy fölvetett kérdésére ne N ÓGRÍDI MépűlsÉff A TE LArüD, olvasd, terjeszi) ecy fölvetett ________ a mezőgazdasági nagyüzem a járási tanács elnökhely ette- ismerve a falu hangulatát, jó kapjon kielégítő választ, már- magasabbrendűségét, előnyét se önként vállalta a falusi pár nevet említettek még ma- is nyereg'0en érzi magát, s j( bizonyítják az apró parcellák- munkát. O volt az első kom- gukon kívül, akik rokonszen- idö telik majd el újra, mű kai szemben. Azonban az el- munista, aki felajánlotta mun- veznek a termelőszövetkezet- 0iyan közel hozhatjuk isméi múlt esztendőben — az önké- káját, segítségét, hogy erejé- tel, szívesen lennének szövet- öt a termelőszövetkezeti gon nyes vezetés káros követkéz- hez mérten segít az égetően kezeti tagok is, csak hát be- Coláihoz mint amilyen közel ményeképpen — a termelőszö- szükséges falusi problémák szélni kellene velük. már m0’st j, van vetkezet nem tudta azt az megoldásában. S meg kell Árvái Zoltán Kardos Gyula A földművelésügyi minlss- ter az 1957/58. évi tervek tel­jesítése érdekében kifejtett munkássága, valamint a me­zőgazdaság belterjes irányban való továbbfejlesztése terén végzett kiemelkedő szervező és irányító tevékenysége elis­meréséül Árvái Zoltánt, a Mezőgazdasági Magtermel tété és Ellátó Vállalat balassa­gyarmati kirendeltségének ve­zetőjét és Kardos Gyulát, a Salgótarjáni Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályá­nak földrendezőjét, a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntette ki. Épp en ezért a falu kommunistái­eredményt felmutatni, amire hagyni, érti a dolgát. Vi- De egy ember csak egy em­a 80 tag képes lett volna. Föl- szonylag rövid idő alatt is, bér, aki egyedül nem oldja____ b omlott a tagok egysége, melyet a termelőszövetke- meg azokat a feladatokat, nak. alaposan fel kell készül- amely nélkül a közös gazda- zetben töltött, a rend helyre- amelyek eddig megoldatlanok niök az agitációra, a termelő- ság szinte elképzelhetetlen, állt a termelőszövetkezetben, maradtak a községben. Tóth szövetkezeti mozgalom érde- Mert mi is történik akkor, ha Megbeszélték például azt, elvtárs ereje is kevésnek bi- kében, hiszen ez nem egy em a közösben mindenki saját hogyha a napi 400 liter tejet zonyult. Meg aztán azt kell f,er ügye, nem Tóth Sándor elképzeléseit akarja érvénye- tejterméknek dolgozzák fel, látniok a község kommunis- ügye, hanem az egész községé síteni, gazdasági és egyéb vo- évenként 120 ezer forintos tóinak, hogy a mezőgazdaság Nagyorosziban is. nalon is. Mondanom sem kell, többletjövedelemhez jut az szocialista átszervezése nem VINCZE ISTVÁNNÉ KÖZÖS ERŐVEL A társadalmi munka szép pil­láját láthatjuk megyénk töbifc községében, ahol a falusi fiata­lok nem vártak arra, hogy kap­janak valahonnan támogatást hanem sportlétesítményeket épí­tettek fel, vagy ezeken már nagy­arányú munkálatokat végeztek, tgy Dejtáron öltözőt, atlétikai pályát és röplabda pályát épt­ettek. Mátraszőllősön teke pályáit ■pftettek mintegy 15 ezer forlrft értékben. Cereden labdarúgó pá- yát építettek ugyancsak 15 e*e* forint értékű társadalmi munká­val.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents