Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-07 / 11. szám
1959. február 7. NÓGRÁDI NÉPCJSÁG maKaaamuaammmmMimmauummKiBa WWXPii<t&dt&3KtÜ3&&itb:i, KORMÁNYHATÁROZAT a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgaloni _ továbbfejlesztésének segítésére. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott. Száma: 3004/1-1959. A határozatot rövidítve közöljük. A kormány fontosnak tartja, a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezeteit, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló vagy gyenge termelőszövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A mezőgazdászt vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs mozgalmat. Az új termelőszövetkezetek — valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomása díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. A határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állam; vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az út és a területű eg fejlődő termelőszövetkezetlabb vadul ugatott egy gépfegyver. — A harmadik századból Bajder László, az öreg gép- puslcás — jegyezte meg a zászlóaljparancsnok. Mikor a zászlóalj ismét támadásba ment át, és a fegyverropogástól fülsiketítőén hangos volt a somosi völgy, elérték a géppuskafészek vonalát. Szamuelly elvtárs parancsba adta, hogy vezessék hozzá azt a bátor géppuskást, aki az előbb nem hagyta ott az állását, hogy megdicsérje őt. ikor a századparancsnok a géppuskafészekhez kúszott, a legnagyobb meglepetésére látta, hogy a géppuska mellett nem az öreg fekszik, hanem Barta Miska. Az agyá,t elöntötte a düh és a fiút lábánál fogva húzta ki a géppuskafészekből. — Te nyavalyás, már megint itt vagy? A fiú az ijedtségtől nem tudott szólni. Mikor beértek egy hajlatba, ahol már a lövedék nem érhette őket, vállon ragadta a fiút és megrázta. — Hogy kerültél ide, te átkozott kölyök ... ? Hol az öreg géppuskás? Miska először nem szólt semmit, csak a szemét forgatta a parancsnokra, az pedig már-már azt hitte, hogy az öreg elesett. Most már nek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban levő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normálhold elvégzésére március 10- ig szerződést kötnek, a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények: hetven százalékát kapják. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómar- hát adnak át. A kedvezményeik további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése. valamint a munkaegység-részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelő- szövetkezetekkel kell kötni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítés! szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezeteíkkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958. január 1. után alakult új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket az érvényben levő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március 10-ig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél '4,5 a második csoportban 3,5 a harmadik csoportban 2 nonmálhold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mező- gazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermelésüket az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. Az 1959. évben a mezőigazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erővel végzendő 175 millió forint értékű beruházásait az állam hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Kimondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosításművelődési otthon, stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára »tért. Az ilyen községeket vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezményeket, az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsértik. A Tanácsköztársaság ünnepségeinek programjából Március 14-én nyílik a Salgótarjáni Múzeum Nemcsak Salgótarján, hanem iparvidékének dolgozói is örömmel üdvözölték azt a korábbi hírünket, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére Salgótarjánban megnyüik a Múzeum, amely arra lesz hivatva, hogy összegyűjtse, kiállítsa az iparvidék munkásmozgalmának történetét. Dokumentálja azt a harcot, melyet a salgótarjáni és a környező iparvidék dolgozói, munkásai az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság idején, vagy az illegalitásban végeztek a munkások boldogabb holnapjáért. Most már véglegessé vált, hogy a salgótarjáni Múzeumot létrehozzák, A városban egy műemlékszámba menő épületet bocsájtottak a Múzeum rendelkezésére, s az átalakítási munkálatok is rövidesen megkezdődének. A tervek szerint március 14-én a Múzeum megnyitja kapuit a nagyközönség előtt, ahol gazdag anyag mutatja majd be a munkásmozgalom történetét. A Múzeum berendezésére széleskörű társadalmi megmozdulás történt. A népfront irányítása mellett a népfronttagok és úttörők már megkezdték az emléktárgyak gyűjtését. Több — a Tanácsköztársaság idejéből származó fénykép, az intervenciósok ellen harcoló vöröskatonák karszalagja, vörös pénz került már eddig elő. Gazdagítja majd a Múzeum anyagát a régi munkásruha, a salgótarjáni vöröskatonák szakácsának zupamerítő kanala, egy angol intervenciós katonatiszt kardja — melyet eddig gyűjtöttek már össze. Ahhoz azonban, hogy a Múzeum minél gazdagabb anyaggal rendelkezzék, szükséges. hogy a megye minden lakója segítse is azt. Arra lenne szükség, hogy a Vörös Hadseregben szolgálók, vagy azok hozzátartozói bocsássák a Múzeum rendelkezésére a birtokukban lévő emléktárgyakat — felszereléseket, ruhákat, katonasapkákat, régi újságokat, röplapokat, régi munkaeszközöket, csákányt, bányászlámpát stb. — s azt a megyei tanács művelődési osztályára adnák le. így gazdag lesz a Múzeum, mely a megye történetét örökíti majd meg. Ifjú traktorosok országos egyéni versenye indul mind a két vállát megragadta és úgy rázta. — Hallod? Mondd meg azonnal, hogy hova lett az öreg! Meghalt? Mi...? — Azt nem mondhatom meg... — bökte ki végre Miska. Közben megérkeztek a vezérkar elé, akik csodálkozva látták, hogy a századparancsnok egy civilruhás fiatal fiút vezet vállon fogva. — Hát ez kiféle? — kérdi Szamuelly elvtárs. — Kérem, amióta a vörös hadsereg fenn áll, nem tudunk tőle szabadulni. — Hogy kerültél ide, fiam? Ki vagy te? — kérdi a zészló- aljparancsnok is. A fiú felemelte tekintetét és a szemébe lógó csapzott fekete haját sáros, maszatos kezével hátra simította, aztán a kérdésre azt válaszolta: — Én vagyok a pótgéppus- kás! — Hogy. hogy pótgéppuskás? — álmélkodtak a körülötte levők. A fiú nem válaszolt rögtön. Hol a géppuskafészek felé pislogott, hol meg a körülötte állókra, azt gondolta: jobb lesz, ha megmondom úgy, ahogy van. — Bajder Laci bácsi mondta, hogy én leszek a pótgép- puskás. Ö most elment haza, megnézni a gyerekeket, de azt mondta, hogy éjfélre itt lesz, addig csak én aprítsam az ellenséget. Meghagyta azt is, hogy egy lépést se hátra, mindig csak előre. Aztán a harmadik század parancsnoka mondta el Barta Miskáról, hogy mióta megkezdődött a kiképzés, nem lehet elkergetni. — Derék fiú vagy, Barta elvtárs! Mától fogva te leszel a zászlóalj legfiatalabb géppuskása, de nem pótgéppus- kás, hanem igazi géppuskás. — Szamuelly elvtárs kezet szorított a fiúval. — Mától fogva vöröskatona vagy. — A fiú katonásan összekapta magát és hdtraarcot csinált. ajd a zászlóaljparancsnokhoz fordult és parancsba adta, hogy gondoskodjanak a fiú felszereléséről és a létszámba vételéről. Annak pedig, hogy Miska hogyan került a géppuska mellé, és Bajder Laci bácsi hogyan „nevezte” öt ki pót- géppuskásnak, sora van. Akkor, amikor a zászlóalj indult a frontra, Barta Miska is elindult velük együtt, persze csak távolról merte követni a harmadik századot. Mikor Bajder Laci bácsi befészkelte magát a géppuskával és megkezdődött a támadás, egyszer csak azt hallja: — Nézze csak Laci bácsi, ott mozognak a...! Az öreg először azt hitte, A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége, a Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdasági és Gépállomási Főigazgatóságai az 1959-es évre meghirdették az állami gazdaságok, valamint a gépállomások ifjú traktorosainak országos egyéni versenyét. A verseny célkitűzései az állami gazdaságok traktorosainál a gépi munka túlteljesítése, a kifogástalan minőségű munka, a képzetlenek segítése új munkamódszerek átadásával, a gépkarbantartási utasításban foglaltak pontos betartása, az üzemanyag fogyasztás, alkatrész megtakarítás ésszerű felhasználása, és a gépi munka önköltségének csökkentése. Az állami gazdaságoknál az országosan három első helyezett 2000—2000, az országosan öt második helyezett 1500—1500, az országosan öt harmadik helyezett 1000—1000 forint jutalomban részesül. A verseny célkitűzései a gépállomások traktorosainál, a legtöbb műszaknorma teljesítése egész éven keresztül, a kifogástalan minőségű munka, a szakmailag képzetlenebbek segítése az új munkamódszerek átadásával, a kenő- és üzemanyag normák betartása, a gépjavítási költségelőirányzat csökkentése, és a karbantartások szakszerű elvégzése olymódon, hogy a gépkiesés a teljesített műszakok 3 százahogy képzelet az egész, de mikor hátra nézett, azt látta, hogy a fiú ott hasal mellette. — Háj. te, hogy az ördögbe kerültél ide?... Jobb lett volna, ha odahaza maradsz. Ha a parancsnok meglát, nagy baj lesz. — A, dehogy is, majd elbújok előle... — Hová a fenébe bújnál? — Ha meglát, az sem lesz baj, legalább megtudja, hogy nem vagyok félős. Három napig sikerült elhúzni a dolgot. Aztán az öreg egyet gondolt: — Tudod mit, Miska fiam? Te leszel a pótgéppuskás.. Gyere csak, feküdj ide. Miska odakúszott a géppuska mellé, célzott és lőtt. — No látod, mintha mindig ezt csináltad volna. Csak lőj- jél, majd pihenek egy kicsit. élután, mikor kiosztották a menázsit és enni kezdett az öreg, eszébe jutottak a gyerekek, meg az asz- szonya, szíve összefacsarodott, olyan leküzdhetetlen vágy fogta el, hogy magában nyomban elhatározta: „Mindenképpen látni kell őket.” Ekkor nevezte ki Miskát végleges helyettesévé. így történt aztán, hogy a parancsnok rajta kapta, mikor a vezérkar figyelmét magára vonta. FEKETE JÁNOS lékát ne haladja meg. A gépállomásoknál az országosan három első helyezett 2000—2000, az országosan öt második helyezett 1500—1500 az országosan öt harmadik helyezett 1000—1000 forint jutalomban részesül. A versenyben részvevők termelési tervek túlteljesítésével elősegíthetik gazdaságuknak, gépállomásuknak az Élüzem cím megszerzését, maguknak pedig a Kiváló Dolgozó cím elnyerését. A munkaverseny a mezőgazdaság szocialista átszervezését, erősítését szolgálja. A hibridkukoricatermelés terén szerzett tapasztalataim Nem lehet kétséges senki előtt, nogy a kormány célkitűzéseinek megvaiosí- tasanoz a mezőgazdaság dolgozomaK is hozzá kell járulni. Alihoz, hogy több húst, több zsírt, tejet, vajat és egyéb más áhati termeket tudjunk előállítani, elsősorban megfelelő takarmányra van szükségünk. Azt hiszem ezzel mindenki egyetért velem, nogy területegységről a legnagyobb hizlaló abraktakarmányt, a kukorica adja. Sajnos a kispar- cellás gazdálkodás során nem lehet elérni azokat az eredményeket, amit a nagyüzemek elérnek. En községi viszonylatban kinasz- náiok minden olyan agrotechnikai módszert, amihez hozzájutottam, s így már több évben, de a múlt évben is el tudtam érni a mostoha időjárás ellenére holdanként a 31,5 mázsa májusi morzsolt hibridkukorica termést. Én már több éve hibridkukoricát termelek és helyi viszonylatban tényekkel bebizonyítottam, hogy az mennyivel többet terem, mint az eddig termeit közönséges magyar nyolcsoros kukorica. Nálunk a most folyó ezüstkalászos gazdatanfolyamon valóságban megmutattam, hogy a morzsolási százalék aránya mennyivel több. így mindenki saját szemével győződhetett meg róla, miután szemmellátha- tóan megváltozott a hibridkukoricával szembeni tartózkodás, közömbösség. A tanfolyam hallgatói azonnal feljegyeztették a szükséges cserevetőmagot. Én ezután elmondottam a gazdatársaimnak, hogy milyen agrotechnikáról és talajerő utánpótlásról kell a kiíenyésztett kukoricafajtánál gondoskodni. Tapasztalatom szerint őszi mélyszántás nélkül lehetetlen ilyen nagy termést elemi. Sajnos, a mi idősebb parasztjaink még nem akarnak abból engedni, hogy az őszi mélyszántásban ültetett kukorica egeszeuen nagyon gyomos — ez pedig tiszta hazugság. Hiszen az őszi mélyszántásnak nincsen más Uuia, csak a korai símiio- las, ami nem ma- raunat el és ültetés előtt megterhelt fo- gasoiás, vagy esetleg tv>üapáias. A sí- mítózás idejétől az ültetésig a gyomok fehér gyökerekben fejlődnek, ezeket a gyökereket az erősen terhelt fogassal mind el tudjuk pusztítani, hogy ha egy- sorjával kevés a fo- gasoiás, akkor három sorjával foga- soljuk. Én ezt minden évben így csinálom. A talajerőt, hogy biztosítsuk; ahhoz bizony istállótrágyára is szükség van. Én katasztrális holdanként rendszerint ősszel leszántok 200 mázsa istálló trágyát, 150 knogramm szuperfoszfátot, 100 knogramm pétisót és ~ knogramm kálisót. Ha ezeket a módszereket tudtam biztosítani, tapasztalatom az, hogy még a száraz időjárás viszontagságait is részben legyőzzük. Ezt mutatják az 1958. év tapasztalatai, amikor 31,5 mázsa májusi morzsolt M V. 5-ös belte- nyésztéses hibridkukoricát takarítottam be holdanként. Van rá eset, amikor nem áll rendelkezésre elegendő szervestrágya. Akkor nagyon hálás dolog a fészek trágyázása. Ezt rendszerint szerves és műtrágya keverékkel szoktam végezni. Még pedig ügy, hogy katasztrális holdanként 12—15 mázsa szervestrá- gya, 150 kilogramm szuperfoszfátot, 80 kilogramm pétisót és 50 kilogramm kálisót összekeverve közvetlen az ültetés előtt. Ebből egy jó marokkal minden fészekbe teszek, még pedig a gödör fenekére és 4—5 centiméteres földdel letakarom, úgy teszem bele a magot. Ezzel a módszerrel is értem el már 30 mázsa szemes termést. Nem vagyok híve a fészekkénti kettős száras kukoricának. Tapasztalatom szerint az egy tőszáras, 7C—80-as sortávolságú ki kor:cánál még előnyösebbet nem tapasztaltam a mi vidékünkön. Mert hogyha egy tőszárat hagyunk, azon teljes fejlett két darab cső terem. Hogyha kettő szárat hagyunk, azon úgyis megterem a két-két cső, de az egy cső nem lesz fejlett, így esetleg több szárat, de semmivel több kukoricát nem nyerünk. Még megjegyezni kívánom, hogy az első kapáláson igen sok múlik, hogy időben, kézzel is el legyen végezve és 4—5 centiméternél mélyebben ne kapáljunk, mert ez a kukorica hajszálgyökere i nek ártalmára van. Ezt a kapalási módszert, ha betartjuk, 20-30 százalékkal emelhetjük a termést, be nem tartásával ugyancsak ennyivel ronthatjuk. Én tehát mindenkinek ajánlom, hogy minden községben rendelkezésre áll a nemesített hibrid- kukorica vetőmag. Cseréljék ki, mert minden két katasztrális hold hibrid- kukorica terméstöbblete egy sertés meghizlalásához szükséges abraktakarmány mennyiséggel terem többet. Győri János (bencze) egyénileg gazdálkodó paraszt. Ságújfalu
