Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-31 / 9. szám
ÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM Ara 60 FILLÉR 1959. JANUÁR 31. A HÉTÉVES TERV: A KOMMUNISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉNEK NAGYSZERŰ PROGRAMJA Tanácskozik a kommunizmust építő párt XXI. rendkívüli kongresszusa Kedden délelőtt, moszkvai idő szerint 10 órakor, a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. 10 óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnökségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus részvevői helyükről felállva, hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Palmiro Toglattit, Jacques Duclos-t és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban 10 órakor hatalmas tapssal, felállva köszöntötték a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, *kinek nyomában a központi bizottság elnökségének tagjai haladtak. A központi bizottság első titkárának javaslatára, a kongresszus részvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. kongresszusa óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachinról, Boleslaw Bierutról, Antonin Zápotockyról, Giuseppe di Vittorióról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot-Curieről. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képviselőit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget, 13 tagú titkárságot, 11 tagú szerkesztő bizottságot, és 17 tagú mandátumvizsgáló bizottságot. A küldöttek N. Sz. Hruscsov javaslatára elfogadták a kongresszus napirendjét és ügyrendjét. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a központi bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszan tartó, lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki megkezdte a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól szóló beszámolóját. ' * f 's, ' X. Sí. Hruscsov elvtárs beszámolója <a beszámoló rövidített szövege) — Az SZKP XXI. kongresszusa — mondotta Hruscsov — azért ült össze, hogy megtárgyalja a szovjet népgazdaság fejlesztésének az 1959-1965. évekre kidolgozott ellenőrző számait. Hatalmas program ez, nagyszerűségében páratlan a történelemben — mondotta. Három év telt el a XX. pártkonresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban. A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb. mint valaha — hangsúlyozta. — Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek. Hruscsov közölte a kongresszusi küldöttekkel, hogy az SZKP XXI. kongresszusára 70 ország kommunista és munkáspártjainak küldöttségei jöttek el. majd a kongresszusi küldöttek, a párt és az egész szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Ezután a szovjet nép nagyszerű átalakító munkájának sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára, — erős szocialista ipari és kolhoznagyhatolom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét tekintve, Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. A burzsoá közgazdászok és politikusok — jegyezte meg Hruscsov — nemegyszer jósolták, hogy a Szovjetunió, mihelyt a második világháború Után helyreállította népgazdaságát, kénytelen lesz lassítani gazdasági életének fejlesztését. E jóslatok szappanbuborékként semmivé váltak: a szovjet gazdaság továbbra is gyors ütemben fejlődik. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — A új iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak; konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek felhasználása, s aktívabban, nagyobb kezdeményző erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és technikusok. Megemlékezve a pártnak, munkásosztálynak, a kolhoz- parasztságnak és a szovjet értelmiségnek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítéseiről, elmondotta, hogy az utolsó félévtlzed alatt a szemesteranény-termés évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940-ítől 1958- ig majdnem kétszeresére, a parasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra számítva, több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körülbelül hét és félmillió — 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Né- metország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervezőmérnököknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstetteit hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. A Föld első mesterséges holdjainak eredményes felbocsátása, tudósaink és népünk kimagasló győzelme, a Szovjetunió magasszínvonalú ipari és műszaki fejlettségének bizonyítéka — hangsúlyozta Hruscsov. — Az egész világ újjongott a győzelem hallatára. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet szutnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottság első titkárának szavait. Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége a dolgozók soknemzetiségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszélesedtek a szövetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még sohasem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A Szovjetunió az agresz- sziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista tábor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. A hétéves terv a békés gazdasági verseny döntő szakasza Áttérve a Szovjetunió 1959 -1965-ig terjedő hétéves népgazdaság fejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el. olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és a társadalmi politikai élet minden területén, melyek a Szovjetunió számára lehetővé teszik, hogy most a fejlődésének új, igen fontos időszakában a kommunista társadalom szelesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov, miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdés© a szocializmus maximális időnyerése a (kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a1 termelőerőket, nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi, technikai bázisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedései az ország potenciáljának fokozásával, népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő további műszaki haladással, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai térén: tovább erősíteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és ön- tevékenységét a kommunista társadalom építésében, bővíteni a társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzel erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszmei-nevelőin unkáját: növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntudatát és a munkához való kommunista viszony, a szovjet hazafiság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csöikevényeit, harcolni a burzsoa ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni a „hidegháború” megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világrendszert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959-1965. évi ellenőrző szá- mai”-ról szóló beszámolójának téziseit. Az országos vitában több mint 70 millióan vettek részt. A gyűléseken 4 millió 672 000 felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezenkívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint 650 000 javaslatokat és észrevételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Ezután kitért e javaslatok közül néhányra, majd kijelentette: véleménynyilvánításuk során a dolgozók kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. Az ipar és a közlekedés nagyarányú fejlesztése Áttérve az ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire. F tíscsov rámutatott, hogy az e jenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésének volumenét — mondatta — 1958-hoz viszonyítva. 1965-ben körülbelül 80 százalékkal, ebből az „A”- csoportban (termelési eszközök termelése) 85—88 százalékkal, a „B”-csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő, mint az utóbbi 20 esztendő alatt. 1965-re a nyersvas-terme- lést 65—70 millió tonnára, az acéltermelést 86—91 millió tonnára, a hengerelt áruk termelését 65—70 millió tonnára akarjuk növelni — folytatta. — Többszörösére növeljük a színes és ritka fémek termelését. A vas- és színesfémkohászati üzemek építésére és újjáalkítására többet szándékozunk beruházni, mint az elmúlt 30 esztendőben összesen. Ezen bülül a vaskohászatban a beruházások 67 százalékát, a színesfém-kohászatban pedig a beruházások mintegy 60 százalékát a működő üzemek bővítésére és újjáalakítására fordítjuk, s ezeknek az üzemeknek kell biztosí- taniok a nyersvas, az acél- és a hengeneltáru-termelés tervbevett: növekedésének több minit háromnegyed részét. Az eszközöknek ez a felhasználása a legelőnyösebb — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. (Folytatás a 2. oldalon) i
