Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-21 / 6. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság Áz idén tovább épül Nagybátony, a nógrádi szén medence új nagy bányászvárosa, v AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 6. SZÄM ÁRA 60 FILLÉR 1959. JANUÄR 21. Járjanak az élen fiataljaink az új technika alkalmazásában is A bányász KISZ-brigádok vezetőinek tanácskozása Vasárnap délelőtt Salgótar­jánban a szénmedence bá­nyász KlSZ-brigádjainak ve­zetői megbeszélésre jöttek össze. A beszámolót Tanyai Ferenc elvtárs, a tröszt igaz­gató helyettese tartotta. Tanyai elvtárs elmondotta, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalokkal nemcsak lehet, hanem szük­séges is a feladatokat meg­beszélni. Ezután részletesen szólott az elmúlt év IV. ne­gyedévéről, arról, hogyan dol­goztak ezalatt az idő alatt a bányász KISZ-brigádok. A szénmedencében 65 KISZ-brigód dolgozik. Nincs olyan üzem, ahol ne lehetne megtalálni a fiatalokat. Ha az eredményeket nézzük, fiataljainknak nem kell szé­gyenkezniük. Minden üzemnél ott van­nak az élvonalban a leg­jobbak között. A rónai üzemegységnél Muf- lár József, Hányáson. Győri Ferenc, Nagybátonyban Lacz- kó Géza, Szorospatakon Ba­rabás István és Juhász Fe­renc KISZ-brigádjai értek el kimagasló eredményeket. Valamennyien a fejtőcsapatok között IV. negyedéves ter­vüket 115—'140 százalékban teljesítették. Hasonló jó ered­ményeket értek el az elővá- jásokon és feltáráson dolgo­zó KISZ-brigádok is. Külö­nösen jó munkát végeztek Mátranovákon Kuborczik Miklós. Kazáron Sándor Ist­ván, Kistérén yén Sándor b. Ferenc, Hányáson ifj. Sándor János KISZ-brigádjai. A szál­lító brigádok is az eltelt idő­ben munkájuk legjavát ad­ták. Nehéz a felsorolás a jók és jobbak között. Rónán Fenyvesi Imre, Kazáron Ra- veczki József, Mlénkesen Nagy m. Sándor szállítóbrigádjaá jeleskedtek. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 1958-as tervét jelen­tősen túlteljesítette. Jó ered­ményeink elérésében igen nagy segítséget nyújtottak a KISZ-brigádolk. Ha a KISZ- brigádokat összességében nóz- zük, megállapítható, hogy még 5 százalék sincs, amelyik ne teljesítette volna tervét. KISZ-fiataljaink meg­értették, hogy jobb élet csak a termelékenység további emelésével lehet­séges. Nemcsak a mennyiségi terv­teljesítés terén voltak példa­mutatók, nemcsak a teljesít­ménynövelésben jártak élen, hanem ott voltak az anyag­mentő brigádokban is mun­kaidő után. Különösen di­cséretre méltó munkát végez­tek a Nagybátony! Szolgál­tató Vállalat, Mizserfa Róna és a Szorospatak KlSZ-fiatal- jai. Csak ócskavasból a me­dencében 1280 tonnát gyűj­töttek össze, s ezenkívül te­temes mennyiségű elheverő gépelemeket; fát leltek fel, amelynek jelentős részét újra felhasználták a termelésben. Tanyai elvtárs arra kérte a KISZ-brigádok vezetőit, hogy az új gazdasági évben folytassák tovább jó mun­kájukat, amelyhez a jövőben is a tröszt minden segítséget biztosít. Bozó Ernő elvtárs. a KISZ megyei bizottságának mun­katársa arról szólt a fiatalok­hoz. hogy necsak a termelés­ben. hanem az új technika alkalmazásában is járjanak élen. Erre annál is inkább szükség van. mivel jelenleg ae elmúlt évhez viszo­nyítva, hét forinttal kell csökkenteni egy tonna szén kitermelési költségét. Tovább kell növelni az elő- vájásokon dolgozó KlSZ-bni- gádok számát is, mert még etéren meglehetősen kevés ifjú csapat dolgozik. Majd arról szólott, hogy a meglévő anyagmentő brigádokat fej-' lesszék továhb, ám most már főfeladatuik az új anyagok észszerű felhasználása legyen. Ahhoz, hogy fiataljaink to­vábbi jó eredményeket érje­nek el. szükséges a kollektív szellem további erősítése. A brigádvezetők necsak a terv teljesítésére ösztönözzék a fiatalokat, hanem állandóan neveljék őket. A ma fiataljai lesznek a jövő bányásznemzedék gerince. S hogy milyenek lesznek, az most dől el azon, milyen nevelést kapnak. A Nehézipari Minisztérium KISZ összekötője ismertette a medence fiataljaival a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt versenykihívását az 1959-es évre, amelyben a fő helyet a gazdaságos termelés és az új tech­nika alkalmazása foglalja el. A jelenlévők a versenykihí­vást megbeszélik brigádtag­jaikkal és minden valószínű­ség szerint csatlakoznak. Havas Péter, a KISZ me­gyei titkára arról beszélt,'; hogy a jövőben a fő fi­gyelmet az ifjúságnak arra a rétegére kell irányítani, amely 30—40 kilométerről jár naponta munkába. Valameny- nyi brigádvezető felelős azért, hogy neveljék fiataljainkat osztályhűségre. Az értekezleten jelenlévő KI SZ-brigád ve ze tők vala­mennyien megértették a rá­juk háruló feladatokat. Az új gazdasági évben szeretnék az elmúlt évi legjobb eredményeiket túlszárnyalni. Ez á bizakodás a feladatok sikerre vitele nyilvánult meg a hozzászólásokban. ígérik a KISZ-brigádok, 1959-iben is élen járnak a szénbányászat feladatainak teljesítésében. Ötmillió két bánJa egyévi Virnuuo megtakarítása Az elmúlt gazdasági évben a szén medencében megindult a takarékossági mozgalom. A mozgalmon belül fő feladat volt a kitermelt szén önkölt­ségének csökkentése. A napokban összesítették az üzemegységek múlt évi eredményeit. A legjobbnak ez­úttal is a szorospataki üzem­egység bányászai bizonyultak, akik egy tonna szén kiterme­lési költségét éves szinten 3,8 százalékkal csökkentették. Nem sokkal maradtak mögöt­tük a mizserfai bányászok sem, akik önköltségüket 3,5 százalékkal csökkentették az 1958-as gazdasági évben. A megtakarítás eredménye Szorospatakon 2,5 millió fo­rint, míg Mizserfán 2,2 millió forint. A két bányaüzem­egység együttes megtakarí­tása tehát közel 5 millió fo­rint. Ebből az összegből pe­dig 47 egy-szoba összkomfor­tos lakást lehet felépíteni. Március 8-a Nógrád megyei előkészületeiből A Nemzetközi Nőnap meg­rendezésére megtették a szük­séges előkészületeket a Nő­tanács asszonyai is. Tervük szerint mivel már­cius 8-át mindössze két hét választja el a Tanácsiköztár­saság 40. évfordulójától, a Nemzetközi Nőnap jellegét a megyei munkásmozgalom ha­gyományaival kapcsolják ösz- sze. A tervben sokrétű és sokoldalú program szerepel, így például a Szakszervezetek Megyei Tanácsával karölt­ve mindent megtesz a Nő­tanács. hogy a nőnapra, az erre érdemes nők kapják meg a „Szakma kiváló dol­gozója” miniszteri kitüntetést. Terveznek külföldi találkozót is a megye területére. így pél­dául a csehszlovák ven­dégek mellett baráti ta­lálkozóra hívják meg a szovjet, kínai, német, bol­gár és román asszony­társakat. Megszervezik azoknak a mamáknak a köszöntését, akik március 8-án adnak éle­tet újszülötteknek. De nem mulasztják el a nő­tanácsok a szociális ottho­nokban élő idős asszo­nyok köszöntését sem. * Március 1-e és 8-a között a megyében működő külön­böző gazdaasszony-körökben felolvasások keretében ismer­tetik a Nemzetiközi Nőnap jelentőségét az asszonyokkal. A Nemzetközi Nőnap alkal­mából március 8-án minder? ■községben kultúrműsorral, vagy filmvetítéssel egybe­kötött ünnepi nőgyűléseket tartanak, M. sr ■ ■ t - ■í Fent: A téli idő járás ellenére is parkíroz­zák a bányavár őst. Több helyen folynak a munkálatok, hogy tavaszra szebbé vál­jon Nagybátony. Oldalt: Már meg kezdték az új iskola épí­tését is. (Tudósítónktól) Tavasszal lesz tíz éve, hogy megkezdték Nagybátony bá­nyászváros első emeletes gukbn foglaló tömbházak épületeinek alapozását. Azó- napozását kezdik meg. Rö- ta a korszerű kétszáz sze- videsen kijelölik az új vá- mélyes vájáriskola, a torna- ros kertvárosi részének he­te remmel ellátott nyolctan- lyét is. termes általános iskola, a Rendezik az új város út­múlt év végén avatott több jait és tereit; teljes egészé- mint száz személyes zeneis- ben parkosítják a várost az (Fotó: Nagy) bányászlakás építését kéz- Műszaki á-ivétele után most dik meg már az idén. 1960- már rövidesen megkezdi ban ezek átadásával egyidő- üzemszerű termelését a gyár. ben újabb tudván lakást ma- Két gőzkemencéjét próbakép­pen befűtötték, s rövidesen kola, az orvosi rendelők, gyógyszertár, bölcsödé, óvo­da és modern üzletsor közül 953 korszerű egy-kettő és háromszobás lakás épült. Még három hét sem telt el az új, 1959-es esztendőből, s idén. A város parkírozásán1 és szennyvízcsatorna hálóza­tának kiépítésére több mint hárommillió forintot fordít az idén a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt. A bányász­az új kenyérgyár látja el pék­süteményekkel és friss ke­nyérrel Nagybátony és kör­nyéke lakosságát. Naponta mintegy hatezer kiló kenyeret sütnek majd a nagybátonyi kenyérgyárban. Alig öt éve épült fel az új bányászváros első nyolc tan­termes, tornateremmel is el­látott általános iskolája, már­is új iskola alapozásán dol­goznak. A „régi” iskola város kerületének számító , n máris újabb huszonkét la- Kányás-telepen üzletházat épí- szomszédságában “közel két- kásos tömbházzal gazdago- tenek az idén, s ugyancsak mimó torintos beruházással dott Nagybátony. Az újév 1959-ben kezdik meg a ba- - ­első napjaiban átadott lakd- nyászváros útjának a Buda- sok tulajdonosai most köl- pest—Salgótarján műúthoz töznek be a ma még város- csatlakozó bekötőútnak az épí­tését. Ebből a célból vasúti felüljáró épül majd a Buda­pest—Salgótarján közötti vas­útvonalon át. Most készül el Nagybátony*• széli új épületbe. Az idén újabb nagysztrbá­sú városfejlesztési terv alap­ján tovább épül Nagybá­tony, a nógrádi szénmedence leendő nagy bányászvárosa. Több mint négymillió fo­rint beruházással negyven épül, s már az idei tanév kez­detére megnyitja kapuit a bá­nyászváros második nyolc tan­termes iskolája. Közel 10 millió forint beru­házással Nagybátonyban épül a szénbányák központi nagy- műhelye. Itt a legmodernebb ban a közel négymillió forint berendezés segítségével végzik beruházással épített két gö'z- majd el a medence bányagé- kemencés modern kenyérgyár, peinek javítását. A Tanácsköztársaság salgótarjáni ünnepségeinek programjából A dicsőséges Tanácsköztár­saság 49. évfordulójára or­szágszerte megkezdődtek az előkészületek. Hírt adtunk már a megyei ünnepségekről. Most néhány szóban ismertetjük a központi ünnepség előkészületeinek főbb vonalait. Az ünnepi megemlékezést a tervek sze­rint a városi kuitúrházban tartják március 21-én. Az ün­nepély kultúrműsoraként mu­tatja be a Salgótarjáni Acél­árugyár színjátszó együttese ..A harag napja” című szín­darabot, amely a Tanácsköz­társaság idejében játszódik le. Szakkörökön tanulnak az ilinyi gazdák Állatenyésztési szakkör ala­kult január elején Ilinyben. A tizennnyolc gazda, akik az elmúlt esztendőben az ezüst- kalászos gazdatanfolyamot el­végezték, szaktudásuk bőví­tése érdekében alakították meg a szakkört. A szakkör tagjai havonta egyszer össze­jönnek, hogy meghallgassák Prámer Béla mezőgazdász előadásait az egyre fejlődő mezőgazdaságról. Ezek mel­lett természetesen megbeszé­lik a községben jelentkező problémákat. Ilimjbpn például nincs meg a szükséges trágya­egyensúly. Az állatok jók, csak számuk nem elegendő, s így kevés a trágyamennyiség, amit a földön hasznosítani tudnak. Az állatenyésztési szakkört abból a célból hozták létre, hogy a gazdák egyre gyara­podó tudásukat, szakismere­teiket, munkájuk során gyü- mölcsöztessék az állattenyész­tés, és ezen keresztül a nö­vénytermesztés hozamainak emelésében. A városi pártbizottság út­mutatására a színjátszók sokoldalú felkészüléssel sze­retnék a teljes sikert biztosí­tani. így például előadásokat hallgatnak majd 19-es ese­ményekről, találkozókat ren­deznek számukra 19-es mun­kásmozgalmi harcosokkal, akik elősegítenék a tájékozó­dásukat a kornak megfelelő­en. A díszletekhez nyújtott segítség mellett jelentős ez olyan szempontokat is, hogy a színjátszók számára megköny- nyíti a darab átélését. A Tanácsiköztársasággal kapcsolatos ünnepségek már jóval március 21-e előtt meg­kezdődnek. így például ün­nepélyes taggyűléseket rendez­nek a pártszervezetek, amely­re a legjobb pártonkívüli dolgozókat és kiszeseket is meghívják. A taggyűléseken megemlékeznek a Tanács- köztársaság dicső eseményé­ről. Tervbe vették Salgótarján régóta vajúdó problémájá­nak megoldását is. A Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­ja tiszteletére felavatják Sal­gótarján legrégibb házában létesülő városi múzeumot is. A múzeum anyagának gyűj­tését már megkezdték. A múzeum nemcsak a Tanács- köztársaságra vonatkozó do­kumentumokat, anyagokat őr­zi meg. összegyűjtik a két világháború közötti forradal­mi hagyományok emlékeit és feldolgozzák az erre a kor­ra vonatkozó anyagokat és adatokat is. A Tanácsköztársasággal kapcsolatos ünnepségek idő­tartama alatt a tervek sze­rint április 12-én márvány emléktáblát állítanak fel a városi tanács épületére. Az emléktábla megörökíti az 1926-os nagyszabású éhség felvonulást, amelyen mintegy 5 ezer salgótarjáni munkás és bányász vett részt.. Február végén, március elején kezdődik az 1958-as nyereségrészesedés szétosztása Az ország valamennyi vál­lalatánál folyamatban van és a legtöbb helyen még eb­ben a hónapban befejező­dik a múlt évi mérlegbeszá­molók készítése. Az érintett üzemekben ennek alapján állapítják meg a nyereségré­szesedés nagyságát. A mér­legbeszámolókat az ország különböző részein 600-700 revizor vizsgálja felül, akik az év végi leltárak készíté­sekor már megkezdték mun­kájukat. Az ellenőrzés al­kalmával azt is alaposan ta­nulmányozzák, hogy az üzem munkájától független okok mennyiben befolyásolták a nyereség alakulását, amit szintén figyelembe vesznek a részesedés kiszámításánál.. A revizorok tevékenysége körülbelül áprilisig tart. A Pénzügyminisztériumtól ka­pott tájékoztatás szerint a mérlegbeszámoló elkészülté­től függően a nyereségre-' szesedés kifizetését február végén március elején kez­dik meg, s erre a célra 1957-hez hasonlóan ismét több százmillió forintot for­dítanak. A nyereségrészesedés rend­szere 1959-re is fennmarad és alapelvei is változatlanok. Az új termelői árrendszer bevezetése meglehetősen bonyolulttá teszi a tavalyi és az idei nyereség összeha­sonlítását, a beérkezett több mint 30 javaslat közül ille­tékes szerveink mégis azt a indítványt fogadták el, mely a nyereségrészesedést to­vábbra is a tavalyihoz ké­pest elért fejlődéshez köti. A jutalom ugyanis ebben az esetben ösztönöz leginkább nagyobb eredmények eléré­sére. Az új termelői árrend­szerből adódó átszámítások módszerét 1959 első negyed­évének tapasztalatai alap­ján dolgozzák ki,

Next

/
Thumbnails
Contents