Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-14 / 4. szám

1959. január 14. NÉPŰJSAG . 5 Ne legyen kocsma . . . Örömmel olvastam a minap a Hétfői Hírek egyik cikkében, hogy az alkoholizmus elleni harc egyik feladata kell, hogy legyen: több üdítő italt, több gyümölcsszörpöt kell a jövőben árusítani kis­vendéglőkben, nem utolsó sorban pedig az Utas­ellátó Vállalat üzemegy­ségében. Örömmel olvas­tam ezt azért is, mert sajnos a salgótarjáni Utasellátó Vállalat kimé­réseiben ezt korántsem lehet tapasztalni. Sem üdítő italt, sem más úgy­nevezett szomjat oltó italféleséget ezekben az üzletekben nem lehet kapni. így tehát az Utasellátó Vállalat sal­gótarjáni üzemegységei odajutottak, hogy ma már túltesznek csaknem vala­mennyi városi italméré­sen — több a részeg sok esetben, mint bárhol máshol. Márpedig az Utasellátó Vállalatnak nem ez lenne a hivatá­sa. Az, hogy legyen ál­landóan szódavize, le­gyen állandóan hűsítő ita­la, olyan is, amellyel nemcsak a szeszfogyasz­tók, hanem a gyermekes anyák vagy „antialkoho­listák” igényeit is ki­elégíthetnék. Ennek hiá­nyában bizony kocsmai szintre züllesztjük az utasellátást. Az ilyen irányú észre­vételeinket több esetben közöltük a vállalat veze­tőjével. Indoklása el­fogadható. Valóban növel­né a forgalmat, ha len­ne elegendő mennyiségű szódavíz, több hűsítő italt tudna kiszolgálni, s ele­get tenne valamennyi vá­sárló kívánságának. Itt nem is ezzel a vállalat­tal van baj, inkább a Salgótarjáni Vendéglátó- ipari Vállalattal, amely mint „idegen” vállalat­nak szűkében szállítja a szódavizet. Kérés lenne a vendéglátók felé: segít­sék elő, hogv necsak kocs­ma legyen az Utasellátó Vállalat, hanem valóban az igények kielégítését szolgálja az. Az írásunkat az Utas­ellátónak címeztük, de a Salgótarjáni Vendéglátó­ipari Vállalatnak szán­tuk. —i—o— 30 ezer forint kedvezmény. Jóváhagyta a balassagyar­mati járási tanács mezőgaz­dasági osztálya a pataki Kos­suth Termelőszövetkezet 1959- es gazdasági tervét. A ter­melőszövetkezet az idén — de ez jellemző a járásban eddig elkészült tervekre is — az állattenyésztés nagyobb arányú minőségi fejlesztését tűzte ki célul. Ezzel párhu­zamosan nő az állattenyésztésből eredő jövedelem rész aránya is a termelőszö­vetkezet összjövedelmé­ben. Komoly helyet kapott a terv­iben a talaj táperejének fo­kozása is. Patakon például 140 kg műtrágyát használnak fel az idén kataszrtrális hol­danként. A szakszerű, reálisan ter­vezett gazdálkodás — ha a tagok hozzáállása a munká­hoz megfelelő lesz — nem lesz eredménytelen. A terv szerint 47,35 forintot ér egy-egy mun­kaegység a pataki Kos­suth Termelőszövetkezet­ben. A termelőszövetkezet gaz­dasági vezetői számításokat végeztek, s megállapították a termelőszövetkezet az eszten­dő folyamán mintegy 30 000 forint kedvezményre számít­hat a 3004-es rendelet értei­mében. Nincs még minden rendben E' hiteletekkel terhes, ■ tni’.u A. faluban jártam • műit heten. Ezt a sarat már Énltorr, Zend,eamarasztalónak ereztem. Mintha a letűnt évek ParasztpToblémái húztak vol- l,Lme°A1eA-en a sárban- A fa­“®. Petrol gondolkodtam, amikor megláttam egy aprócs- .Gumicsizmájában drukkLal1 a1Sárral Még klrínJ? -S neki’ h°ey •*­vJA1 tegyozme ezt a fene- - Követtem tekin- aJ Tg be nem tépett az iskola kapuján. Sikerült. £ár perc múlva már én is a ?,?énvi tanácselnökkel ÍAfA, JgaZ’ nem s°káig, STÄiiatalsá9’az úi A tanácson találkoztam Ho- a herencsé- V} KjSZ-fiatalok egyik veze- Mjéueí. Markos, szép szál fia­talember. Nyílt, tiszta tekin­eV/' u9-?Ódo szavai azonnal járultak: törődik a fiatalok­kal s igyekszik segíteni, ahol , ~ ^em lenne becsületes do- loo ha azt mondanám, hogy lünk minden a legnagyobb rendben van - mondta, s fcoraátefíe; ~ van még sok Qondunk, bajunk. A fiatalok „bajnak” vélik, hogy a faluból sokan dolgoz- nak a salgótarjáni gyárakban I? a környező bányákban. Azt bogv azok csak tzombaton és vasárnap járnak baza,s mit tudják mi van itt- hon. Ez bizony baj. ha így ér­telmezik. Az otthon lévők? kUnZ ifmÓdÍan próbálják ala- ftarri ifjU életük minden nap­ját, s persze a munka mellett a szórakozást is. Hovanecz Pé­ter azt is panaszolta, hogy nehéz a fiatalokkal közösen Kórakozni. Miért? - tettem fel magamnak a kérdést. De feleletet nem kaptam rá. Igaz mióta megalakult a KJSZ-szer- vezet. szépen gyarapodtak a l^ysényi fiatalok is. Van KISZ-helyisegük, labdarúgó Is r°Plabda felszerelésük is. Talán az a baj, hogy nincs megszervezve ez az élet9 Kí­K,lCA”°ltam- mit mond a KlSZ-txtkar. Sainojs, nemcsak mi tehe­tünk arról, hoay még mindig •regényes a falu fiataljainak élele - kezdte a beszélgetést Koplányi Mihály pedagógus o szervezet titkára. Kevés a leány is a KISZ- oen. Vannak még Herencsény- ben szülök, akik azt mondják á leányoknak: Minek mennél Közéjük, azért, hogy kommu­nista legyei? Sajnálom ezeket a leányokat, akik közül sokan a szülői szigor hatására indul­nak vasárnaponként haranp- tzokor a templomba. Sok idős nem érti meg a fiatalságot itt •em. S az már vétekszámba megy, ha valaki szűk szoknyát mer felvenni. Azonnal megtár­gyalja s elítéli a falu szája. Másra persze már gondolni sem merek. Ekkor jutottak eszembe a vidéken dolgozó fiatalok, akik ebből a földből gyökereztek, de munkásokká válnak, a gyá­rak, bányák légkörében. Tesznek-e ezek valamit, segí­tenek-e a faluban maradt fia­talokon? Igaz, divatos öltöze- tűek, új gondolatokat is hoz­nak magukkal, de ezeket leg­többször a kocsmában hagy­ják. Nem tudnak hova menni? — Hol van a KISZ tevé­kenysége, összefogó ereje? — kérdeztem a titkárt. — Kevesen vagyunk, de azért kisebb-nagyobb hibákkal a nehézségek ellenére is meg­oldjuk bajunkat. A kultúrház- ban lévő KISZ-helyiségben szoktunk találkozni. Rendez­tünk már néhány táncestet, színdarabot is. Sajnos, a poli­tikai oktatás egyenlőre nem megy, bár négy fiatal nép­főiskolára jár közülünk — mondja a KISZ-titkár. Komoly gond ez Heren- csényben. A KISZ vezetőinek, a pedagógusoknak nemcsak a szórakozásra, a társadalmi munkaórák teljesítésére kell törekedni. Az új tudat for­málása jutott nekik feladatul. Nehéz munka; ha megakad­nak a szórakozásnál, apró- cseprő eredményeknél, sosem érnek célhoz. Ragadják üstö­kön a hétvégén hazatérőket, s vigyék be velük a KISZ-be a munkásfiatalság levegőjét. Okos vezetéssel és a gyárak­ban, bányákban dolgozó fia­talok segítségével tudnak elő­rehaladni. — Sokféleképpen próbálkoz­tunk már foglalkozni a fia­talokkal — szól közbe egy má­sik pedagógus, Palánkai elv­társ, a kultúrház igazgatója. — Nehéz kezdeni velük vala­mit, hiszen volt olyan eset, nem is régen, hogy a színját­szó csoport nős tagjai vissza­adták a szerepet, mert a fia- talasszouvok közbeszóltak. TtMlkor a könyvtárról, ‘‘■’A az olvasásról kér­dezek egy jómegjelenésű fia­tal pedagógus, Képesi Béla felel: — Közel 400 könyv van a könyvtárban, csak éppen köl­csönözni nem lehet, mert a helyiséget rendbe kellene ten­ni. Ez persze nem az ő hibája. A falu nemrégen kapott vil­lanyt, s a szerelők nem lak­hattak másutt, csak éppen a könyvtárban. Az iskolások ol­vasnak legtöbbet a faluban, de azért a felnőttek közül is ke­zükbe veszik néhányan a könyvet. Az iskolások most készülnek a „Hófehérke és a hét törpe” című mesejáték előadására. Kerekes Katalin tanító „néni” majd minden estéjét erre áldozza. A kul- túrházat sem használják ki gazdaságosan, bár szeretik a herencsényiek is a színdara­bokat. Remélik, hogy a Déry­né Színház is többször elláto­gat majd a faluba. Panasz­kodtak a mozira is a fiatalok, mert három falunak van egy vándor keskenyfilmvetítője, s az csak egy héten egyszer jut el hozzájuk. Azóta már tu­dom — s nyugodjanak meg a herencsényiek — kaptak új mozigépet. így állandó mo­zijuk lesz, s többször szóra­kozhatnak egy héten. A beszélgetések közben az a bizonyos sár többször eszem­be jutott. Erős KlSZ-szerve- zet, összetartó, és nevelni ké­pes fiatalság lesz Herencsény- ben, ha tartalmas, politikai és kulturális életet szerveznek, ahonnan nem hiányzik a tu­datformálás, a nevelés sem. Ne legyen idegen az emberek előtt a fejlődés. Lassan elfe­lejtik a föld birtoklásáért foly­tatott testvérharcokat, az apák és fiúk közt dúló gyűlöletet. Wk icsértessék... — kö­AA szönt rám valaki, s elsuhant mellettem. Mintha a múlttal találkoztam volna, amely még itt ólálkodik. De jöttek az utcán csillogó sze­mű kisdiákok, az új élet re­ménységei. Csoportosan igye­keztek hazafelé, szinte kórus­ban köszöntek azoknak, akik elhaladtak mellettük: Jó es­tét kívánok! P. A. Miért az új belépők Tolmácson? Tolmácson jártam a napok­ban. A tanácsházán — mert ilyenkor télen jobban futja az időből — egy pár ember üldö­gélt, s beszélgetni kezdtünk. Beszélgetni, a helybeli Sza­badság Termelőszövetkezetről, amely napról-napra előbbre lép azon az úton, mely a fa­lusi emberek jólétéhez, fel- emelkedéséhez vezet. Ha csak a két legutóbbi zárszám­adás eredményeit nézzük is, szembetűnő az a különbség, amely a két gazdasági év kö­zött van. Az 1957-es eszten­dőben bizony ráfizetésesen dolgozott a tsz. Az 1958-as gazdálkodásuk eredményessé­gét pedig bizonyítja az, hogy ez esztendőben már aktívan zártak. A tervek pedig, me­lyeket az 1959-es esztendőre készítettek, még nagyobb ered­ményekre engednek következ­tetni. S ezekhez más nem kell, csak az, hogy a termelő- szövetkezet tagjai végre is hajtsák a tervezetteket. Az idén például növelik az állat- tenyésztés jövedelmének rész­arányát az összjövedelemben. A tejhozam emelkedésével természetesen nő a tejből eredő pénzjövedelem is. Az­tán az Idén rátérnek a szer­ződéses állattartásra és hizla­lásra. Nagyon helyesen, egyen­lőre öt szarvasmarhát állíta­nak be hízóba. Hadd győződ­jön meg valamennyi tag, hogy a hizlalás jól jövedelmez Csak aztán, amikor ez már megtörtént, hizlalnak 10—15 szarvasmarhát, hogy aztán azok rendszeresen így köves­sék egymást. Ez nagyban emeli majd a munkaegység értékét. A kívül állók jó része figye­lemmel kíséri a termelőszö­vetkezet munkáját. Nem mondják ezt nyíltan, de arról következtetni lehet erre, hogy ismerik a termelőszövetkezet eredményeit. Egy öt holdas gazda mondta a beszélgetés során, hogy jól dolgoznak, gyarapodnak a termelőszövet­kezetiek. Rendesen ruházkod- nak és pénzük is van. A kör­nyéken nincs még egy ilyen eredményesen dolgozó szövet­kezet. Esetleg a berkenyeiek jöhetnek számításba, de azok se jobbak. így mondja, s hogy ő még mindig kívül van, an­nak két oka van. Az egyik: nem jobban, de él úgy, mint a termelőszövetkezetben dol­gozó bármelyik tag, a másik pedig: neki ne parancsolgas­son senki, nem megy cseléd­nek. S miután ezeket a nézeteket nem csupán egy ember vallja Tolmácson, a termelőszövetke­zetnek úgy kell dolgoznia, hogy bebizonyítsa ezek ellen­kezőjét. Az idei tervet, amely szintén előbbre viszi a terme­lőszövetkezetet a jómód felé, nem célom részletesen ismer­tetni, mert korábban már szóltam is róla. Mindenesetre annyit még nem árt megje­gyezni: jó irányban haladnak a Szabadság Tsz tagjai. Az Miért előnyös a szerződéses termelés?^ " Még alig három hét és lezárulnak az idei zöldség- termelési szerződésikötések. A szerződéses feltételekben biz­tosított vetőmagvak, műtrá­gyák és növényvédőszerek kiosztására, felvásárlási és szállítási terveik elkészítésé­re készülnek a termeltető vál­lalatok. — örvendetes mértékben megjött a termelők szerződés- kötési kedve — mondotta Chikán István a Szövetkeze­tek Nógrádmegyei Értékesítő Központjának főagronómusa. — Ugyanis az őszön igen vontatottan haladt ez a mun­ka. Most azonban termelőink elkészítették területhasznosítási tervü­ket. s így 140 kh-val emelkedett a szerződés­sel lekötött területünk. Január 1-ig megyénkben 8 mezőgazdasági termelőszövet­kezet és több mint 800 egyé­nileg dolgozó paraszt szerző­dött földművesszövetkieizete- intokel zöldségféléik termesz­tésére. Héhalom körzetében a velőlborsót, Ludányhalászi- ban és vidékén pedig a téli káposztát kedvelik. Megtudtuk azt is, hogy milyen szolgáltatásokat biz­tosítanak a földművesszövet­kezetek a szerződött termelők számára. Amellett, hogy gond­mentes termelőmunka, elő­nyös és biztos áruértékesítés jut számunkra osztályrészül az idejekorán szerződött ter­melőknek, a kertészeti nö­vényféleségek igen jól jöve­delmeznek. Államunk a földműves­szövetkezetek révén minő­ségi szaporító anyaggal, kamatmentes művelési előlcghitellel, minden szükséges műtrágyával, növényvédőszerrel és hasznos szaktanácsokkal látja el azokat, akik szerződnek kertészeti nö­vényféleségek termelésé­re. A szabadfelvásárlási áron felül 10 százalékos felárt kap­nak és a lekötött árumeny- myiségük átvételéért a föld- művesszöveitkezet szavatol. Közösen terveznek ('Tudósítónktól.) Még az elmúlt évben tör­tént, hogy egyesült a moho- rai Kossuth és a csesztvei 11. Pártkongresszus Termelőszö­vetkezet. A tagok úgy látták, hogy így megerősödve na­gyobb lehetőségek nyílnak meg a termelőszövetkezet előtt. Az idei tervet már kö­zösen készítették. A termelő- szövetkezet tagjai egy köz­gyűlésen megbeszélték, hogy a termelőszövetkezet cseszt­vei része fekvésénél fogva nem alkalmas arra, hogy ott tartsák továbbra is a tehené­szetet. Mert az elmúlt évben is az volt a helyzet, hogy 5—10 liter tejjel egy igás fogatot küldtek be a község­be, s bizony ez is hozzájárult ahhoz, hogy a c sesztveiek drágán állították elő a tejet. Aztán nehézségbe ütközött az állatállomány rendszeres el­lenőrzése is, miután igen nagy távolságra volt a falutól, a tanyán viszont csak az állat­gondozóknak volt lakásuk. Ugyancsak elfogadták a tagok azt a javaslatot is, hogy ezen a területen nem fizető- dik ki az intenzív mezőgaz­dasági növények termelése sem. Például a cukorrépa termelésének költségei is pon­tosan duplájára emelkedné­nek azért, mert a földterület távol esik a községtől és az utak is rosszak, Zetorral, vagy egyéb gépjárművel megköze­líteni nem lehet. Ezért a köz­gyűlés úgy határozott, hogy ezen növényféleségeket a ter­melőszövetkezet mohorai te­rületén termelik majd. Cseszt- vén pillangós növényeket, ka­lászosokat és kis mennyiség­ben kapásokat termelnek. S hogy a megtermelt takar­mányt, alomszalmát költségek nélkül értékesítsék, elhatároz­ták, hogy a tanyát azért nem hagyják állatok nélkül. Itt tartják majd a növendék szarvasmarhákat és a bir­kákat is. Az egyesüléskor a csesztvei II, Pártkongresszus Termelő- szövetkezet igen szép fehér­hússertés állománnyal rend- delkezett. Ezért a tagok azt tervezik, hogy tej-feldolgozó üzemet létesítenek s a vissza­maradó szeparált tejet a fehér hússertéseknél értékesítik. A mohorai Kossuth Ter­melőszövetkezetnek viszont az elmúlt évben igen jó jöve­delmet biztosított a zöldség- termelés. Ezért már az éves tervükben a kertészet terüle­tét duplájára emelték. Tehát az egyesítéssel meg­erősödött termelőszövetkezet előtt igen szépen bontakozik ki a jövő. Egyébként az 1959- es gazdasági évben az állat- állomány minőségi fejleszté­sére helyezik a legnagyobb súlyt. A község egyénileg dolgozó parasztjai is mind nagyobb figyelemmel kísérik a termelőszövetkezeti gazdál­kodást. A zárszámadás óta 8 új tag kérte felvételét a ter­melőszövetkezetbe. állattartás és a szerződéses növénytermesztés az, melyből Valu Paras™ Uai pedig, ha valahol, hát a termelőszövetkezetben igazán szerződő^ nyílik ™gyban?a szerződéses állattartásra és novenytermesztésre. MeS ezek is nagyüzemekben fize­Uü ^ holnapra6 Ef*. ^zfkszTrí gazdálkodás, melyet a terme­lőszövetkezet folytat évről- evre, meghozza az eredményt. S méS valami, melyen fel­tétlenül változtatni kell szövet tS?gte en’ a termelő­szövetkezet elnökének meg­vannak az adottságai a ver­eshez. Ezt bizonyítják azokt letagadhatatlan eredmények meiyeto az ő vezetéS A‘ ‘ d termelőszövetkezet. eveimé ,azt.sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, mert udnakerrüj a faluban, s ha nem is hangosan mondják, .... suttogjak, a vezetőségi u lesek, megbeszélések hiányá­ban az elnök egyedül vezet irányit. így természetesen úgy sál k'lr7' tór,íénik a Szabad­ad a/eí'm.®Ioszövetkezetben, hTi { t e nok akar- Az ilyen dolgok aztán odavezetnek a termelőszövetkezet tagjait’ a «azdak cselédeknek nézik — bar a cselédek, és a termelő- ™k-tt tagok életmódja Hn ÍÍf °£aS1 külünbséget tisz­tán latjak - mert egy ember „parancsol” nékik. A termelő- szövetkezetnek azért van vá­mterid f°Z!tÖSége’ hogy azok nundBii fontod a termelőszö­vetkezetet érintő dolgokat kö­imfi? beszeíjenek meg. s csak amikor ez megtörtént, kerül­jön a dolog közgyűlés elé ."^rt végső soron mindenben a termelőszövetkezeti taeokat ületi az utolsó szó. A gazda- sagi eredmények állandó fo- kozasa mellett, ha valóban kollektívvá válik a termelő­szövetkezeti vezetés is Tolmá- bizonnyal nem tartják ilyen mértékben tá­vol magukat a közös gazdál­kodástól a jelenleg més kí­vül állók. Mert a számszerű növeke­déssel nem igen dicsekedhet a Szabadság Termelőszövetke- u°V- Jd.ősz úta mindössze egy bo.epojük volt. S ez nem egy esetben rajtuk is múlik, mert ahelyett, hogy minél több egyénileg dolgozó parasztot győznének meg a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás előnyei­ről és hívnának maguk közé. majd hogy akadályokat gördí­tenek a belépni szándékozók ,• ,,A, legutóbbi közgyűlésen peidaul felvetődött, hogy a be­lepni szándékozók 400, illetve 800 forintot fizessenek, asze­rint, hogy nőről, vagy férfi- ről van szó, miután a terme­lőszövetkezet közös vagyoná­nak gyarapításához eddig nem Járultak hozzá. Nagyon he­lyes. hogy a tagok megnézik kit vesznek maguk közé! Azonban ez a pénzfizetés felvetése mindenképpen ká­ros és elítélendő. Mert ho­gyan is járulhatott volna hozzá a közös vagyon gyara­pításához az olyan ember, aki az idén lett tagja a ter­melőszövetkezetnek? Persze ezek a tagok nem is részesed­tek a termelőszövetkezet nyúj­totta jövedelemből sem. Nem állíthatnak tehát ilyen köve­telményeket velük szemben, hiszen nálunk a termelőszö­vetkezetekben végzett munka a döntő. Minden bizonnyal a tolmácsi Szabadság Termelő- szövetkezet tagjai is elvetik e helytelen nézetet, s az eddi­gi eredmények fokozásával a szövetkezeti demokrácia érvé­nyesítésével párhuzamosa« eredményeket érnek el a ter­melőszövetkezet számszerű nö­vekedésében is. VINCZE ISTVANNE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents