Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-14 / 4. szám
1959. január 14. NÉPÜJSAG 3 If Többet ér nekünk a gép., Történetek a Pálhegy 1. aknából il Ä gazdaságos termelés előmozdítása szakszervezeteink legfőbb feladata Sok szó hangzik el napjainkban a bányák gépesítéséről. A nógrádi bányászok az ország többi bányászaihoz hasonlóan már túljutottak azon a problémán, amely a gépesítés akadályozója volt. Még öt évvel ezelőtt szinte ^erőteljes intézkedésre volt szükség, például Ménkesen. hogy alkalmazzák a PML-5 típusú meddőrakodó gépet. A bányászok féltek, mert lelki szemeik előtt megjelent az a múlt, amikor a BKBRT idején gép került a bányába. Ha csak egy rá- zócsúzda került le a földmélyébe, már az elegendő volt, hogy 4-5 szállító elveszítse munkáját. S ez a múlt még 1945 után is sokáig kisértett. Persze hozzátehetern elsősorban nem ez volt a gépesítés fejlődésének gátlója. A művelendő széntelepek mind országosan, mind medencei szinten igen változóak. Ez viszont annyit jelent, hogy az a fejtőgép, ami bevált Tokodon, nem biztos, hogy jó lesz Nógrádban. Vagy medencei példával; ami jó Mizserfán, nem jó Tiribesen. E viszonyok figyelembevételével indult meg a bányák gépesítése. A műszakiakra, tervezőkre nagy feladat várt. A telepviszonyok sajátosságainak megfelelő gépeket '^kellett konstruálni. S hogy sikerült, bizonyítják a már külföldön is elismerést szerzett F 4-es, F 5-ös fejtőgépek, páncélkaparók és egyéb gépek. Ám tegyük hozzá, ezek- hői a modern gépekből Nógrádba nem sok jutott. Sok bányában még mindig csákánnyal fejtenek és ■csillével szállítanak. Ez pedig, mondanom sem kell, nehéz fizikai munkát és kis teljesítményeket jelent, a dolgo- *ó pedig károsodik, keveset keres. És most, hogy folytassam ott, ahol elhagytam. Bányászaink ma már nem Idegenkednek a gépektől. A mizserfai üzemegység Pálhegy I. aknájának története bizonyítja ezt a legjobban. Még az elmúlt év nyarán panaszos levél érkezett a minisztériumba, amelyben az állt, hogy a Pálhegy I. akna bányászai nem szeretik a Ennek célja a proletárnem- setköziség, a szocialista országok közötti kapcsolat, egység megbontása, amellyel azt a célt szerették volna elérni, hogy a szocialista tábor egységét megbontva, az egyes népi demokráciákat az imperialista hatalmak szabad prédájává tegyék. A dolgozók előtt éppen a párt felvilágosító ^nunka eredményeként leple- ződött le ez a hamis nézet is. Világossá vált, hogy soha, a "történelem folyamán nem volt 'éppen a függetlenségünk és önállóságunk úgy biztosítva, mint ma. És ezt a Szovjetuniónak és a népi demokráciának ^segítsége tette és teszi lehetővé gazdaságilag és katonailag ^egyaránt. Népünk ezt igen jól megérti, s ezért van az, hogy a Szovjetunióhoz, a népi demokráciákhoz való barátsága állandóan erősödik és mélyül. Lemérhető a sok és nagy dolgok mellett látszólag kicsiny dolgokban is, mint 'például a szocialista országok filmjeinek látogatottsága, a különböző művészeti és tudományos csoportok csarelátoga- hottságának nagy sikerei, az MSZBT taglétszámának emelkedése és rendezvényeik látogatottsága terén is. És így lehetne sorolni még a tényeket ’tovább, ami azt jelenti, hogy a magyar nép állást foglal e kérdésben is a revizionizmus fazirányú támadásai ellen. A revizionisták támadást 'indítottak a párt vezető szerepe ellen is. E területen is 'szégyenteljes vereseget szenvedtek, mert ismét a gyakorlat, az élet bizonyította be, mint ahogy történelmünk során nemegyszer, hogy a legnagyobb nehézségek idején csak a párt képes a helyzeten úrrá lenni es a helyes útra vinni az eseményeket. Ezt bizonyítják az ellenforradalom leverése és Kóta-féle rakodógépet. Hozzá kell tennem az üzemiben a csapatok 65 százaléka már ekkor rakodógéppel dolgozott. A minisztériumból meg _ is jelenteik Pálhegy I. aknán, de idegenkedés helyett nagymérvű ragaszkodással találkoztak. S közben az idő múlott. Nem sokkal később újból ott voltaik a minisztérium bői, ezúttal már azért, hogy egy-két Kóta-gépet elvigyenek. Először próbálták szépszóval, de nem ment. Végül alkudozni kezdtek. A fejtő csapatnak egy hónapra ötezer forintot ígértek kárpótlásul, ha odaadják a gépet. A csapat tagjai néhány percig tanakodtak, majd utána határozottan kijelentették. — Többet ér nekünk a gép, mint ötezer forint. És nem is adjuk oda. Olyan rendeletét még nem ismerünk, hogy oda kell adni a rakodógépet. Dolgavégezetlenül távoztak a küldöttek és gyakran elmondták: ilyen esettel még nem találkoztak. Igaz, volt idő, amikor a bányászok is távozni akartak az aknából, mint mondták itt nem lehet keresni. De mégis maradtak, s ma szégyenkeznek, ha erre emlékeztetik őket. Ma nem ritka az a bányász, aki műszakonként 120 forintot keres, de az sem ritka, hogy a szénfejtők teljesítménye 13— 15 csille szén fejenként. S mindennek a magyarázata a jó munkalendületen túl a gépeik segítségében keresendő. A lakásépítés költségeit csökkentő igen jelentős újítás mintapéldányait készítették el a napokban a Salgótarjáni Acélárugyárban. Az épületfában gazdag Csehszlovákiában már évek óta hasonló acéllemez ajtótokokat használnak az épülő lakásokban, s ezek a hőmérséklettől és gőztől függetlenül merev az azóta megtett utunk sikerei is az élet minden területén. Ebből fakad az a tény, hogy a dolgozó nép elismert vezetőjének tartja pártunkat és aktívan támogatja tevékenységében. Dolgozó népünk gondjaival, bajaival bizalommal fordult pártszervezeteinkhez. Kis és nagy problémákban egyaránt a párttól várják a megoldást, de nemcsak várják, hanem egészséges javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítik a pártot a kitűzött feladatok megoldásában. E téren is dolgozó népünk állásfoglalása ad csattanős választ a revizionisták nézeteire, a kérdésben. így lehetne sorolni még a revizionisták álláspontjának vereségét, számtalan más kérdésben is. Mind emellett, amikor a revizionizmus vereségéről, kudarcáról beszélünk világosan meg kell mondanunk, hogy ez nem jelenti azt, hogy teljesen megsemmisítettük a revizionizmust. Szó sincs erről. Világosan kell látnunk, hogy az ellen- forradalom „eszméi” még nem tűntek el, hogy a revizionista felfogásokat, nézeteket táplálják a reakció maradványai, valamint a még elég jelentős kispolgári gazdasági viszonyok is. A revizionisták által megtévesztett dolgozók és értelmiségiek tudatában bár már oszlik a revizionista köd, de számos jel arra mutat, hogy a megrögzött jobboldaliak visszavonulnak ugyan annyira, amennyire a politikai helyzet előrehaladása kényszeríti őket, de nézeteik lényegét megtartják. Pártunk erőteljes harcot folytat a revizionista ideológia ellen. Nemcsak a felszínen lévő nézetekre adott választ, hanem ezek megmagyarázása után sorra vette a társadalmi fejlődésünk különAz új évben növelték a nógrádi bányászok feladatait. Pálhegy I. akna bányászainak mennyiségi terve naponként kereken 9 vagon szénnel emelkedett. Nem kaptak most új gépeket s mégis valamennyi bányász egyöntetűen vallja: teljesítjük a tervet. Igen, mert itt a tervteljesítés becsületbeli ügy. Más bányában még ma is gyakori, ha beszállnak, leülnek, esznek, rágyújtanak, megbeszélik a helyi sport helyzetét, levetkőznek és csak azután látnak munkához. Pálhegy I. aknán ez ismeretlen. Kotroczó B. István csapatában például az a divat, hogy amikor mennek be a munkahelyre, már maguk előtt tolják az üres csillét. Ugyan ezt lehetne elmondani a többi szénfejtő csapatról is. így aztán az Is érthető, hogy nem 45 mázsás hanem 72 mázsás fej- teljesítmények vannak. Persze a lendületen túl ott van a hűséges segítőtárs a Kóta- féle rakodógép. Pálhegy I. akna bányászai az új esztendőben nem vallanak szégyent. Rendszeresen teljesítik esedékes napi, havi, mennyiségi tervüket. Egyet azonban kérnek. Jusson minden munkahelyre Kóta-féle rakodógép, mert nyomukban megszűnik a nehéz fizikai munka, növekedik a teljesítmény és ami nem mindegy: több pénz kerül a hó végén a borítékba. és biztonságos ajtókeretek már megnyerték a csehszlovák építők és építő vállalatok tetszését. A csehszlovák példa nyomán elkészült ajtókeretek prototípusa iránt Salgótarjánban is nagy az érdeklődés. A Salgótarján új városrészét építő vállalat szakemberei, mint a gyárhoz legközelebb álló építőipari böző oldalait is az ideológiai tudományos élet számos területén eredményes harcot vívott az ott meglévő revizionista elméletek és nézetek ellen. Mind emellett vannak még e területeken olyan fontos helyek, ahol még nem értük el, hogy ott a marxista —leninista elmélet és annak képviselői legyenek az elismert vezetők. A párt szívósan és következetesen sorra szedi e területeket és valamennyi kérdésben és helyen tisztázza a felmerülő problémákat. Eddig is a fontosságnak megfelelően nagy jelentőségű párthatározatok születtek, mint például a párt agrártézisei, az MSZMP művelődés politikai irányelvei, a népgazdaság fejlesztésének alapelvei, az MSZMP kultúrpolitikai munkaközösségének álláspontja a „népi írókról” stb. Mindezek mellett széleskörű viták bontakoztak ki közgazdaságtudomány, a filozófia, az irodalom stb. területén. A revizionizmus elleni harcban nagy eredményeket értünk el, ez a harc megmutatta egyben azt is számunkra, hogy a revizionizmus ellen akkor érhetünk el nagy sikereket, ha ugyanakkor a dogmatizmus és szektás nézetek ellen is harcot folytatunk, mert a revizionizmus elleni küzdelem szervesen összefügg a dogmatizmus cáfolatával. Legfőbb veszély még ma is a revizionizmus és ebből fa- . kad az a feladatunk, hogy j pártunk és a szocialista tábor | egységét minden erővel vé- i delmezzük és erősítsük a re-1 vizionista támadókkal szem- f ben. Ezt követeli tőlünk né-1 pünk érdeke, a proletár-1 nemzetköziség, a béke meg-1 védése és a szocializmus épí- | tésének ügye. | Godó György * A szakszervezetek jelentőségét és szerepét szocialista építő munkánkban a párt mind a korábbi években, mind az ellenforradalom leverése után többször aláhúzta, s határozataiban szabta meg az ezzel kapcsolatos feladatokat a kommunisták számára. A szakszervezetek társadalmunknak azok a fórumai, ahol a munkások tanulják a vezetés művészetét, a vezetők tanulnak a munkásoktól, s végeredményben, ahol a gazdaság a tömegek ügyévé, közüggyé válik. Sokat hangoztatják, de nem árt ismételten utalni arra, hogy a szakszervezet a hatalmon lévő munkásosztály legnagyobb ti íme ^szervezete lazánkban, amelynek elsőrendű feladata, hogy minden vonatkozásban erősítse a munkás- hatalom politikai, gazdasági és kultúrális pozícióit. A felszabadulás óta eltelt tizennégy éviben számtalan siker, kezdeményezés fűződik a szakszervezetek nevéhez. A munkaverseny, az újítómozgalom, a dolgozók elet- és munkakörülményének javulása, s általában népi demokráciánk minden eredménye magában hordja a szak- szervezetek munkájának sikereit is. S ez még akkor is így van, ha a szocializmus építése közben előforduló hibák zökkenőket okoztak. így van azért, mert a szervezett munkások, a bizalmiak, az üzemi bizottságok tagjai és vezetői túlnyomó többségükben mindvégig hűek maradtak a munkáshatalomhoz. Nem rajtuk múlott, hogy fejlődésünkvállalat, elsődleges igényt tartanak az új ajtókeretekre, amelyeknek az önköltsége is alig 200 forint. A szélesebb bordázott ajtókeret önköltsége sem érte el a 250 forintot. Az elkészült prototípusokat halványzöldes zománccal festették be és már a napokban bemutatják azokat az illetékes minisztériumnak és a megyei Építőipari Vállalatnak, hogy azután az igen jelentős importfát megtakarító acéllemezből készült keretek sorozatgyártását is megkezdhessék. Az állatok takarmányozásában jelentős szerephez jut a silótakarmány is. A siló- kukorica is egyre nagyobb teret kap a takarmányellátásban. Termelőszövetkezeteink ennek megfelelően térben törés következett be, hogy ellenforradalmi támadás alakulhatott ki hazánk ellen, A szakszervezetek érdeme is többek között, hogy az ellenforradalom leverése után gyorsan javult országunk helyzete, konszolidálódtak a viszonyok, s nagy lendülettel indult meg a termelőmunka. Az ellenforradalom után és annak hatására azonban fellépett egy olyan káros jelenség, amely még napjainkban is érződik a szakszervezeti munkában: nevezetesen az, hogy több helyen helytelenül, egyoldalúan értelmezik a szakszervezetek érdekvédelmi szerepét. A revizionizmus, a burzsoá ideológia tükröződése ez s ne:m kis részben a munkás- osztály soraiba beáramló kispolgári és egyéb rétegek képviselőinek szemlélete. Nem egyébről van szó, mint arról, hogy e nézetek képviselői, ha szavakban már nem is hangoztatják, de a gyakorlati élet számtalan vonatkozásában háttérbe szorítják azt az elsőrendű követelményt, hogy a szakszervezeti munka első helyén a gaz daságos termelés előmozdítása áll. Ugyanakkor előtérbe kerül az érdekvédelem olyan értelemben, amély csak a megtermelt javak elosztására, felhasználására, és fogyasztására vonatkozik. E nézetek és gyakorlatok, célja illetve hatása nem egyéb, mint a munkásosztályt gyengíteni legfőbb érdekeiben, mégpedig abban, többet, jobbat, olcsóbban termeljenek. Nem állíthatjuk, hogy egyértelműen megértésre talált a pártnak az az útmutatása, hogy a szakszervezetek legfőbb gondja hatékonyan közreműködni a gazdaságos termelés érdekében. Hogy csak egy néhány legfrissebb példát említsünk ennek bizonyítására. Általában nem sikerült még megfelelő helyére állítani a munkaversenyt az ellenforradalom leverése óta. S ez nem azért van, mert a munkások nem igényelnék. Sőt! Abból adódik, hogy némely szakszervezeti bizottság nem sok gondot fordít a verseny régi, bevált, vagy új formáinak hasznosítására. A verseny egyik legfontosabb része a takarékossági mozgalom. S bizony helyes lett volna, ha szakszervezeti bizottságaink már jó előre melnek silókukoricát. Az érsekvadkerti gépállomás körzetéhez tartozó szövetkezeteknél eddig mintegy 80 kataszt- rális holdon termelnek az idén, melyet a gépállomás si- lóz majd be annak idején. mozgósították volna a gazdasági-műszaki vezetőket és dolgozóikat az 1959. évi takarékossági intézkedési tervek kidolgozására. Vagy ami még ennél is égetőbb feladat? jobban megszervezték volna a takarékosság múlt évi ered ményénak ismertetését a dolgozók körében. Vagy talán beszéljünk arról, hogy még nem kielégítő az újítómoz- gaiom. kevés a munkás újító? Nem kevésbé égető feladat a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatok hasznosításának megoldása. E tekintetben csak üdvözölni lehet a bányászszakszervezet Területi Bizottságának elgondolásait, amikor ennek érdekében a termelési tanácskozások után külön műszaki értekezlet tartását javasolja. E módszer még nem méretett meg a gyakorlati életben, de az a törődés, amelyet tanúsítanak a probléma megoldásáért, nagyon is követésre méltó. A párt Központi Bizottságának a munkásosztály körében végzett munkáról és feladatokról szóló határozata elejétől végéig aláhúzza, nyíltan kimondja és a határozat egész szellemét eltölti az a gondolat, hogy a munkásosztály élet- és munkakörülményének javítása elképzelhetetlen a termelékenység emelkedése, a gazdaságosság fokozottabb megvalósítása nélkül. Mégis e fontos kérdéssel a szakszervezeti bizottságok, de méginkább a műhelybizottságok, a szakszervezeti aktívák aránylag keveset foglalkoznak. Mint ahogy már eddig is számos nehéz feladatot oldottak meg jól szakszervezeteink. úgy a jövőben is elsőrendű kötelességük, hogy tevékenységüket mindenben a munkásosztály érdekeinek rendeljék alá. A munkások már várják és üdvöziik az olyan kezdeményezéseket, amelyek a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának, április 4- neik és a pártkongresszusnak újabb munfcasi kerekkel, a munkaverseny fellendítésével történő megünneplésére vonatkoznak. Ahhoz, hogy szakszervezeteink eddigi kétségtelen eredményeiket újabbakkal gazdagítsák, szükséges, hogy a párt politikájának következetes végrehajtásával biztosítsák a munkások helyes érdekeinek védelmét. Szükséges, hogy emeljék a vezetés színvonalát. elemző, tudományos módszerekkel elmélyült munkával járuljanak hozzá, hogy gyáruk, bányájuk még jövedelmezőbben dolgozzon. Nincs semmi kétség afelől, hogy ezt a feladatukat az 1959. évi megnövekedett termelési tervek, feszítettebb gazdasági mutatók megvalósításában is maradétalanul megoldják: a munkások, ax egész ország javára. Belföldön és külföldön is nagy keresletnek örvendenek a Szécsényi Háziipari Szövetkezet termékei. Fent: Nagy Margit szövőnő munkaközben. Oldalt: Az előkészítő felvetés. (Foto: Nagy) — tob — Acéllemezből készített ajtótok prototípusát mutatták be a Salgótarjáni Acélárugyárban Javuló takarmányellátás, nyolcvan hold silókukorica az érsekvadkerti gépállomás körzetében