Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-10 / 3. szám

1959. január 10. NÉPÚJSÁG 7 Új autonóm köztársaságok Afrikában wegi KSS2EZ33' ŰSÖ* €2Ö 0 • EAK * FgyesiiU Arab Köztársaság G.” Gambia (Br) P G.- Portugál Guinea Sp Q = Spangol Guinea 5 L - Sierra leone 4uf r Autonóm GyAMS * Gyámság» KÖZT = Köztársaság LIB - L'béria Az inflációval, adóemeléssel hivatalába lépett De Gaulle tábornok Az 1958 szeptemberi új francia alkotmány értelmé­ben Franciaország tengeren­túli birtokai mint autonóm köztársaságok a Francia Unió helyébe lépő Francia közös­ség tagállamaivá válhatnak. Az utolsó hetekben ennek megfelelően Francia Afriká­Dahomcy Köztársaság Elefántcsontpart Köztársaság Felső-Volta Köztársaság Mauritánia Izlám Köztársaság Niger Köztársaság Szenegál Köztársaság Szudáni Köztársaság Francia Egyenlítői Afriká­ban Csád, Gabon, Közép­Csád Köztársaság Gaboni Köztársaság Kongói Köztársaság Közcpafrikai Köztársaság (volt Ubangi-Sari) A Francia Nyugat-Afriká- hoz tartozó Francia Guinea lakossága az 1958 szeptem­berében megtartott szavazás­kor úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Francia Közös­séghez. A 246 000 km2 nagy­ságú 2,3 millió lakosú Fran­cia Guinea területből Guinea néven új, önálló állam ala­kult. Francia Szomálipart, vala­mint a Comore-szdgetek meg­tartották eddigi státusukat és francia tengerentúli terü­letek maradtak. Madagaszkár megvalósuljon Szirákon is az a terv, amit Sztaniszlávban, attól a derék matróztól hal­lott. A háború felemésztette az állami tartalékokat. Nagyon szűkiben voltak az élelem­nek. A direktórium azonban úgy intézkedett, hogy az élelmiszerek elosztásánál a hentes- és fűszerüzletekben mindig legyen jelen egy-egy direktóriumi tag, vagy bizal­mi. A vörös katonák részére is konyhát állítottak fel, de segítséget nyújtottak a ba­lassagyarmati kórház élelme­zésének folyamatos megoldá­sához is. A z egyik legnagyobb cél azonban az volt, hogy földet, földet a népnek! Gróf Drégenfeld Lajos, a környék tej hatalmú ura eb­ben az időben ki sem moz­dult a kastélyából. Tudta, hogy a Csurgó-dűlőben és a Komlóson a direktórium tag­jaival nincstelen parasztok, cselédemberek verik a cölö­pöket a földbe, hasad a föld, a grófi uradalom földje. A gróf úr azonban jobbnak lát­ta az ajtóra dupla zárat sze­relni és még a kulccsal is kettőt fordítani, mintsem, oda állni az emberek elé. Azok elé, akiket évtize­deken keresztül csak arra használt fel, hogy rabszolga módjára túrják a földjét .és biztosítsák a dőzsölését. Mohamed tehát nem ment a hegyhez. De a hegy elment Mohamedhez. Mravik János, akit a világ egy másik ég­tájára szólítottak és ott nyomtak kezébe puskát, hogy védelmezze az urak jogait, már szintén megérkezett. A ban a következő autonóm köztársaságok jöttek létre (a térképen fehéren hagyva): Francia Nyugat-Afrikában Dahomey, Elefántcsontpart, Felső-Volta, Francia Szudán, Mauritánia, Niger és Szene­gál területekből köztársaságok: az alábbi Terület Lakosság 1000 km -ben 1000 főben 115,7 1615 322,4 2 485 274,1 3 325 1 085,8 615 1188,7 2 335 197,1 2 224 1 204,0 3 708 Kongó, Ubangi-Sari eddigi területekből a következő köz­társaságok alakultak: Terület Lakosság 1000 km -ben 1000 főben 1 284,0 2 087 267,0 383 360,0 746 617,0 1120 szigetén viszont ugyancsak autonóm köztársaság alakult, amelynek hivatalos neve: Mailgas köztársaság (lásd: melléktérkép, balra, lent) Jemagyarázat: 1. Füg­getlen afrikai országok, 2. Brit, spanyol, por­tugál, belga birtokok, 3. ENSZ gyámságok, 4. A volt Francia Nyu- gat-Afrika (melléktér­kép), 5. A volt Francia Egyenlítői Afrika (mel­léktérkép). Piavénái hagyta ott a fegy­verét, s miután hallotta, hogy az oroszok után a magyar munkásak és parasztok is emberi jogaiknak kivívásáért szálltak harcba, gyorsan ha­za sietett. Mravik Jánost Drégenfeld gróf Gyuri-pusztai tanyáján választották meg a cseléd­emberek bizalmiuknak. Az­tán úgy döntöttek, hogy ő legyen a gazdaság vezetője, irányítója. A gróf gazdatiszt­jei ott forgolódtak napról- napra a cselédemberek között és egyre csak azt javasolták, hogy a grófurat válasszák meg a gazdaság vezetőjének. A gróf úrnak már van gya­korlata. Meg aztán mégiscsak ő volt ennek a sok-sok cse- lédembemek a kenyéradó gazdája. Hát ilyenkor sem feledkezzenek meg róla. 1959-ben 111 százalékkal növelik az NDK ipari termelését Az NDK minisztertanácsá­nak december 18-i ülésén Grotewohl miniszterelnök részletesen kifejtette a soron- lévő feladatokat. Az 1959-re kitűzött munkaprogram döntő módon segíti elő, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gazdasága néhány éven belül olyan fejlődési fokot érjen el, amely ékes bizonyí­tékát adja a szocialista gaz­dasági rend fölényének a nyu­gatnémetországi kapitalista gazdasági formával szemben. A miniszterelnök javaslato­kat terjesztett elő az állam- apparátus munkájának továb­bi javítására és az egyes mi­nisztériumokban még tapasz­talható hiányosságok kiküszö­bölésére. Rámutatott arra, hogy a napi tervelőirányzatok rendszeres teljesítése nagyon fontos a népgazdaság szem­pontjából. Néhány beszédes számadat a jövő évi tervből, amelyet a minisztertanács megvitatás és jóváhagyás után a Népi Ka­marához terjesztett. Az ipari termelést 1958-hoz viszonyít­va 11,1 százalékkal, a külke­reskedelmi forgalom volume­nét pedig 10,7 százalékkal nö­velik. Beruházásokra 14,7 milliárd D-márkát irányoznak elő (körülbelül 73 milliárd fo­rint). Ez közel 20 százalékkal több, mint 1958-ban. Az ipari közszükségleti cikkek terme­lésének kibővítésével, a mező- gazdasági termelés növelésével és a fogyasztási cikkek beho­zatalának fokozásával bizto­sítják, hogy 1959-ben 4 mil­liárd D-márka értékű áruval több álljon a lakosság ren­delkezésére, mint 1958-ban. A minisztertanács tagjai többórás tanácskozás során sok javaslatot tettek a hatá­rozat megvalósításának elő­mozdítására. A további dön­tés az 1959. évi népgazdasági tervre és az ezzel kapcsola­tos törvénytervezetre vonat­kozóan most már a Népi Ka­marára vár. M ravik János aztán bekopogott egykori urának, gróf Dré­genfeld Lajosnak duplázónál ellátott kastélyá­ba. A szobát vastag szőnyeg borította. A menyezetről ha­talmas csillár lógott, külön­böző ékkövektől pompázva. Középen asztal, körülötte meg süppedős bársonyszékek. A szobában a gróf, meg a gróf­nő fogadta. — Tessék helyet foglalni — mutattak a süppedős székre. — Üljön le, János, mert . el­viszi az álmunkéit... — Ésss ... mondja ... őőő .. : kedves ... őőő... mi a szá­mításuk? — mondja sápítozva a grófnő. — Nem ülök le! Nem aka­rom bepiszkolni a munkás­Az Elysé palotában Cassin, az alkotmányos bizottság el­nöke hivatalosan kihirdette a december 21-i elnökválasztás eredményét, majd René Coty, a lemondott elnök köszöntötte elsőnek De Gaulle tábornokot. Ezután De Gaulle tábornok is beszédet mondott, amely­nek Algériára vonatkozó ré­sze különösképpen megra­gadta a diplomáciai testület tagjaiból és a francia alkot­mányos intézmények vezetői­Annyi világ van, ahány fé­nyes csillagot látunk magunk körül: a napok középponti tüzek, s ezek körül kerjnge- nek a bolygók és földek, akár a mi Napunk körül ke­ring a bét bolygó ... Az élet zónája szűk térre korlátozódik a Naprendszer­ben. Alighanem csak a Föl­dön van élet, esetleg még a Vénuszon és a Miarson. A Vénusz pályáján belül per­zselő forróság, a Marson túl viszont dermesztő hideg ural­kodik. Általános felfogás sze­rint mellékbolygónk, a Hold is élettelen világ. Az élet csírái messze elkerülik Na­punkat és a világmindenség valamennyi izzó állapotban lévő csillagát. Mai tudásunk szerint csak az aránylag kis­méretű, kihűlt kérgű, légkör­rel rendelkező égitesteken, a Földhöz hasonló, s a közép­ponti csillag sugárzásának „mérsékelt” övezetében ke­ringő bolygókon keletkezhet élet. A csillagászat régi problé­mája: vannak-e a mi Na­punkon kívül más csillagok­nak is bolygói, vannak-e más naprendszernek, ame­lyekben létre jöhet),tok az élet feltételei. Az utóbbi év­tizedekig a kérdés teljesen elméleti jellegű volt, közvet­len megfigyeléssel nem lehe­tett választ adni rá. S hogy miért nem azt a következő példákból könnyen megért­hetjük. A NAPRENDSZER — MESSZIRŐL Tegyük fel, hogy legköze­lebbi csiilagszamszédunk, a gúnyámat — hangzott a hatá­rozott válasz. Azért jöttem, hogy elmondjam, mit hatá­roztunk. Olyan áhítattal hallgatták János szavait, mintha tőle várnák a megváltásukat. Mra­vik Jánost jól ismerték, hi­szen gyerekkora óta cseléd­jük volt. Szolgája az uraság­nak. De a hangja most egy­általán nem volt szolgai. Sőt. — A föld egy részét felosz­tottuk! Kiegészítettük a cse­lédek háztáji földjét is! De a nagyobbik részét egybe hagy­tuk! Államilag dolgozzuk majd meg! — Bár nem tartozik maguk­ra, de azért elmondom: em­beribbé tettük a volt cselédek életét. Húsz forintról 50 fo­rintra emeltük az évi pénz­járandóságot. 50 liter búza he­lyett 150 litert mérünk ne­gyedévenként. A 25 liter ár­pát 100 literre emeltük. Egy köbméter tűzifa helyett meg két köbmétert adtunk. Ilyen szavak még nem hangzottak el grófi falak kö­zött. S ilyen tiszteletteljesen sem nézett még gazda cseléd­jére, mint ekkor gróf Drégen­feld nézett Mravik Jánosra, a Tanácsköztársaság egyik bi­zalmi férfiára. A grófnő is, mintha min­denható állna előtte, csak nézte ezt a keményszavú le­gényt, aki eddig a szorgalom­tól kérgesre dolgozta kezét, akinek csak 3—4 óra pihenés jutott, mialatt ő egész napot átaludhatta, s akinek a ko­rábbi években nem szabad volt átlépni a kastély küszö­bét, nehogy a munkától ve­rejtékező cseléd testével meg­fertőzze a grófi levegőt. bői álló hallgatóságot. De Gaulle szólt az új „közösség”- ről és kijelentette, hogy „eb­ben az így alakuló egységben különleges helyet szánnak a pacifikáit és átalakított Algé­riának, amely maga vonatkoz­tatja ki a saját személyiségét és szorosan csatlakozik Fran­ciaországhoz.” De Gaulle tábornok az Elysé-palotába visszatérve magához kérette Michel Deb- rét, — aki a párizsi sajtó egy­Centauri nevű harmascsillag — amely a Földtől 41 billió km-re, azaz 4.25 fényévre van, ez a Föld—Nap távol­ságnak 271 ezerszerese — egyik csillaga bolygórend­szerrel rendelkezik, sőt azon magasabbrendű élet is ki­alakult. Mit látna egy otta­ni csillagász a mi Naprend­szerünkből? Napunkat feltétlenül az égbolt egyik legfényesebb csillagának látná. De aligha fedezhetné fel bolygórendsze­rünket. A négy belső bolygó (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) kölcsönkapott, halvány fényét észre sem venné a Nap su- gárözönében. (Mintha 271 km távolságból néznénk egy ha­talmas fényszórót és az et­től 1 m távolságban elhelye­zett zseblámpa fényét próbál­nánk megkülönböztetni). A külső bolygókat (a Satumust, Neptunust stb.) halvány fé­nyük miatt még kevésbé fe­dezhetné fel az égen. A Jupiterrel azonban — amely ugyan elég távol ke­ring a Naptól, de nagy mé­rete folytán még elég fényes — valamelyest kedvezőbb a helyzet: a Centaurus csillagá­sza számára 23-adrendű csil­lagként pislákolna, azaz 16 milliószor llenne halványabb, mint a szabad szemmel még egyáltalán észrevehető égi­testek. Ilyen fényszegény ob­jektum észleléséhez ötméte­res távcsőre és a legkorsze­rűbb fotografikus berendezés­re volna szükség. S az ered­mény még így is véletlenen múlna, hiszen a Centaurusról nézve a Jupiter keringése közben olykor egészen közel­— Rendben van János — mondja aztán Drégenfeld, mint akinek most valósult meg leghőbb vágya. Talán ha Já­nos kitartja a kezét, bele is csapott volna, mint nagyobb üzleteknél tette. Rendben van! — mondja. Én ... higyje el, János, én nem ellenzem... Csak aztán arra kérem, hogy nekem is juttassanak valamit. A grófnő meg így beszélt: — Ugye? ... nem feledkez­nek meg majd rólunk, János? Dehát egyszer sem jelent­keztek munkán. Ügy meg csak munka nélkül, fizetést fel­venni? Azt már nem! A Tanácsköztársaság buká­sa után természetesen vad hajsza kezdődött. Sokszor ki­repedt a bőrük a gumibotok, meg puskatusok nyomán. De túlélték! Sokan belepusztul­tak, de ők megmaradtak. Most azonban már vissza­vonhatatlanul kitörölték em­lékezetükből a gróf, meg a cseléd fogalmakat. Sok harc­ba s időbe tellett, de ezt is megérték. T öbb, mint negyven esztendő telt el az­óta^ Mravik János is töpörödöttebb lett. Bajusza ma is szép, gondo­zott, kipedrett, mint annak­idején volt. De most már az is ősz szálaktól tarkállik. Hiába. Eljár az idő. S bár legyen az élet útja boros­tyánnal, vagy tövissel, drá­gakővel, vagy göröngyökkel tele, az ember külseje nem ad megbízható számot a leélt élet tartalmáról. Rajtuk, Mra­vik, meg Bánáti nagyapákon sem látszik külsőleg ez a ne­héz, de dicsőséges múlt. OROSZ BÉLA öntetű véleménye szerint is az „új első miniszter” tiszté­nek várományosa. De Gaulle mintegy húsz percig tárgyalt Debrével. Debré távozóban kijelentette, hogy megbízást kapott a kormány megalakí­tására és legkésőbb 24 órán belül a tábornok-elnök elé terjeszti az új kormánylistát. Debré az igazságügyminisz­térium épületében haladékta­lanul hozzálátott a kormány összeállításához. járhat a Naphoz, látszólag a Nap elé vagy mögé is kerül­het. A Centaurus csillagászai akár évezredekig figyelhetnék az eget ,míg a legkedvezőbb időpontot eltalálnák, bár a Jupiter fénye valószínűleg még akkor is elveszne a Nap sugaraiban. Az Alfa Centaurus tudósai tehát magános csillagnak te­kintenék a mi Napunkat. Mint ahogy a mi csillagásza­ink sem tudták sokáig, van-e bolygórendszere a Centaurus- nak vagy nincs. Pedig ez a Földhöz legközelebb lévő csil­lag. Hát még a többi: a fé­nyes Sirius 9 fényév, a jól­ismert csillagképek legfénye­sebb csillagai pedig 10—1000 fényév távolságban vannak. MIT NEVEZÜNK BOLYGÓNAK? Tisztázzunk végül egy sok félreértésre alkalmat adó fogalmat: milyen méretű égitesteket nevezhetünk boly­gónak, és milyen méreteken túl beszélünk csillagokról? Nem általános felfogás sze­rint a bolygók tömege nem több egy átlagos naptömeg, tehát a Napunk századrészé­nél (a Jupiternél vagy tíz­szer kisebb). A Jupiternél tízszer nagyobb égitestben már észrevehető minőségi változások mennek végbe, belsejében a nagy nyomás és hőmérséklet következtében atomreakciók indulnak meg — az ilyen égitestet csillag­nak nevezzük. (Mellesleg: vannak bolygóméretű, de Nap-tömegű égitestek is, az un. fehér törpék, ezek azon­ban nem bolygók, hiszen nem az átmérőt, hanem az össze­halmozódott anyagmennyisé­get kell tekintetbe venni. A fehér törpék elfajult fizikai állapotban lévő csillagok.) Az idegen naprendszerek kutatása a csillagászat leg­nehezebb feladatai közé tar­tozik. Század ívmásodperces mérési pontosság, évtizedeken át végzett kitartó munka, sok tízezernyi fényképfelvétel szükséges egyetlen bolygó- rendszer felfedezéséhez. S van még egy roppant nehéz­ség, amire első pillanatban nem is gondolnánk: nem tud­juk biztosan, hogy hol, me­lyik csillag körül kell keres­ni a bolygókat. Sokéves munka után kiderülhet, hogy a, vizsgált csillag magánosán rója útját nincs kísérője. Ha­nem azért a tapasztalat ma már mégis segít: a jelen­legi ismert 9 naprendszer mind azonos típusú csillag, ún. törpecsillag körül kering. Lehet, hogy ez csak vélet­len, de úgy látszik, a forró fényes óriáscsillagofcnak nin- csennek 'bolygóik. A halvány, szabad szemmel többnyire nem is látható, gyorsmozgású csillagok körül keresik tehát a bolygórendszereket. BOLYGÓRENDSZEREK A VILÁGMINDENSÉGBEN Az új felfedezések bebi­zonyították, hogy a Nap kör­nyezetében az ismert 50 csil­lag közül 8-nak, tehát a csillagok 1/7-ének bolygói vannak. Ha ezt az arányszá­mot az egész Tejútrendszerre érvényesnek tekintjük, más naprendszerekre vonatkozó­lag — a legóvatosabb becs­lések esetén is — milliárdos számokat kapunk. Milliárdnyi bolygórendszerben pedig mil­liónyi akadhat, amely életet hordoz. Hiszen az élet min­denütt kifejlődik, ahol a kö­rülmények erre alkalmasak. Ahol más napok ragyognak Naprendszerek a világmindenségben déli éggömbön tündöklő Alfa

Next

/
Thumbnails
Contents