Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-07 / 2. szám
f 6 NÓGRÁDI NEPOJSAG 1959. január T. A Gyermekváros javára Üzérkedés és hamistanúzás miatt egy évi börtönbüntetés Bíróságaink munkáját igen nagy mértékben gátolják a hamistanuzásoík, azok a jelenségek, amelyekkel egyes vádlottak igyekeznek téves útra vezetni az igazságszolgáltatás szervét. Ehhez a módszerhez folyamodott a közel múltban Szűcs János balassagyarmati lakos. az Épületszerelő Vállalat tisztviselője is. Szűcs, ugyanis még a tanítási év elején vállalkozott arra. hogy egyik ismerősének fiát a vállalathoz ipari tanulónak elhelyezi. Ezért a „szívességért" Szűcs '00 forintot kért a gyermek szüleitől azzal az indoklással, hogy a felvételért a vállalati igazgatónak és helyettesének 300-300 forintot kell adnia, míg 100 forintot saját költségeinek fedezésére kért. A gyermekei; fel is vették tanulónak, de Szűcs már nem számolt azzal, hogy a fiú meggondolhatja magát, s ott hagyja a helyét. Ez azonban — miivel a gyermeknek nem tetszett a hely — bekövetkezett. A fiú kérésére az anya kikérte fiát a vállalattól, egyúttal követelte 600 forintját is vissza. Mivel a vállalat igazgatója és helyettese pénzt nem kaptak, Szűcs János ellen megtették a bűnvádi feljelentést. HASZNOS TUDNIVALÓK Fehér bútort szódabikarbó- nás vízzel tisztítson. Használjon a szódából egy kávéskanállal egy pint vízhez, használjon puha rongyot és egy másikkal dörzsölje szárazra. * Ha az utolsó öblítő vízbe egy marék sót tesz, télen a ruha nem jog megfagyni a kötélen. ÁTÉL ClJ KÖNYVEI Szűcs, hogy- kibújjon a felelősségre vonás alól, az eljárás során nyilatkozatot íratott alá a gyermek szüleivel, amelyben azt állítatta, hogy a 700 forintot föld vételárra előlegül fizették ki — a nyilatkozatot védekezésére beadta az ügyészségre. Az ügyészség azonban feltárta az igazságot. Az apa korábban, az anya pedig mintegy három hónap után jelentkezett az ügyészségen, s visszavonta hamis vallomását — az igazat mondotta el. Szűcs tudta mi jár cselekményéért, s ezért a bírósági tárgyaláson is kitartott korábbi állítása mellett, sőt olyan két tanút jelentetett meg a bíróságon, akik „igazolták”, hogy Szűcs valóban föld vételre adta a kért 700 . forintot. Annak ellenére, hogy a hamistanúzással igyekeztek félrevezetni a bíróságot, a bíróság kiderítette körültekintő vizsgálatával, hogy a két tanú is hamis állítások mellett tart ki. Az igazság tisztázódott. A bíróság ezért Szűcs Jánost befolyással üzérkedés büntette miatt és hamis tanúzás bűntettében, mint bűnsegédet összbüntstésül egy évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. ALMAMÁRTÁS Nagyon egészséges Az almát vékony szeletekre vágjuk és forró zsírban pároljuk. Ha megpuhult, ráhintünk egy kevés lisztet, azután feleresztjük vízzel (vagy húslevessel), teszünk bele sót és cukrot és végül belehabarunk fél pohár tejfelt. Melegen és hidegen is tálalhatjuk. * Több kedves női olvasónk kérte: adjunk néhány tanácsot háztartási munkájuk megkönnyítéséhez. Szívesen tettünk eleget kérésüknek. Kérjük kedves női olvasóink hozzászólását. szerdánként megjelenő asszonytanácsadás rovatunkhoz. Nógrád megye asszonyai változatlanul, szívük minden szeretetével gyűjtenek a Gyermekváros árva és félárva gyermekeinek megsegítésére. ' Napjainkban több községből hoztak be a nőtanácsok és nőbizottságok asszonyai a Gyermekváros részére gyűjtött ajándékféléből. így például Mátramindszent asz- szonyai tíz párnát, a kiste- renyei bányaüzem nőbizottságának asszonyai 20 darab paplant huzattal, a karancs- keszi nőtanács tagjai 14 párnát hoztak be a megyei nőtanácshoz, kérve az ajándékok továbbítását. Más községekben is lelkesen gyűjtik az asszonyok a Gyermekváros javára ajándékozott holmit. HOGYAN TÖRTÉNIK o lakosság személyi igazolvánnyal való ellátása 1959. évben személyi igazolvánnyal lesznek ellátva az 1943-ban született magyar állampolgárok. Az 1954-ben kiadott, 5 évi érvényességi idővel ellátott személyi igazolványok pedig kicserélésre kerülnek. A személyi igazolványok kiosztását minden járásban megkezdik januárban. Az igazolvány kiosztásáról a járási kapitányságok a községi tanácsokat időben értesítik. Azon személyek, akik első ízben lesznek személyi igazolvánnyal ellátva, szerezzenek be születési anyakönyvi kivonatot, munkaadó, vagy iskolai igazolást és a személyi igazolvány kiállításához szükséges 2 darab fényképet, valamint 4 forintos illetékbélyeget. Azon személyeknek. akik személyi igazolványa kicserélésre kerül. 10 forintos illetékbélyeget kell beszerezni, 2 darab személyi igazolványba szükséges fényképet kell készíteni és az igazolványban eddig keresztül nem vezetett változásokat igazoló okmányokat is mutassák be. A kicserélésre kerülő személyi igazolványt is az okmányokkal együtt be kell nyújtani. EM. Nógrád megyei Rendőrkapitányság Gellérí I -ajns: NYITOTT SZEMMEL. Ebben a könyvben Gellert Lajos, a sokoldalú művész mesél élettörténetéről. Méghozzá úgy mesél, hogy alkar a színészi-rendezői. akár írói munkájáról szól. vagy éppen legszemélyesebb sorsáról számol is be ymindíg tud általános jelentőségű dokumentumokat nyújtani. Dokumentum okát a korról, a fővárosi és vidéki színházviszonyokról, filmről, irodalomról. Bevilágít a kulisszák titkaiba, s megmutatja a veszendő ember, a vergődő művész életét. Leírja a szabadulási kísér ie tokét is; elnyomott, vagy elvetélt haladó színházi törekvések egész sorozatát, amelyeknek a Tháliától kezdve Gellert Lajos is mindig részese volt. Különösen plasztikus képet rajzol Hevesi Sándor rendezői munkájáról, s a harmincas évek művészeinek harcos humanizmusáról. A könyv befejező része szomorú memento, a fasizmus barbárságának ábrázolása. Bolgár. Bóján: Szodoma kapusa (Európai. A világcsavargó Arabovot. a háború húsz év után haza sodorja Szófiába, ahol — képzettség hiányában — egy nagy bérház portása lesz. Ezt a házat — Arabov, a regény főszereplője nevezi el Szodomának — a pusztulásra ítélt középosztály képviselői lakják.. A nyugdíjas zenetanár, ti németbarát kereskedő, a részvényei osztalékából élő tőkés, a korlátolt tisztviselő és az élveteg szénasszony — mind megannyi típusa a nagyváros életének. Alföldi bázifászok í /4 télvégi eső szürke fá- ; tyolba vonta a nógrádi J dombokat. A nyáron oly ked• vés, otthonos tájon fázva : gubbasztottak a szőlőhegyek. S Az erdők csupasz fái alatt • azonban már hóvirágok les- ; ték a közelgő tavaszt. Időnkként a nap aranyszínre fes- : tette a szürke esőfátyolt, éb- ; resztgetve a szunnyadó rü• gyeket és az éhező erdei ál• latok lombfakadást váró re• ményét. • Két legény lépkedett a va• nyarci utón. Csizmában ta- S posták a sarat. Egy-egy ko- l pott bőrönd nehezítette ha- ; ladásukat. A gyarmati vonat• ról szálltak le; Szirákra, az • idősebb legény pénzügyőr ! bátyjához igyekeztek. Simon í Pista volt az öregebb, habár • még ő is csak húszéves mú• lőtt karácsonykor. Zömök, i szélesvállú férfi. Csontos ar- ; cát a nagykun puszták Szele s és napja cserezte acélosbar- 5 nára. Összeveszett az apjá• val. .,Sírhatnak most már ! utánam” köszöntéssel hagyott : ott csapot-papot: a kunsági • tanyát; a nyolc hold szikest; ; tehenet, lovat, és most. báty• jánál akart megszállni, hogy i azután a nógrádi bányák, : vagy gyá.rak valamelyikében ; vállaljon munkát. Apja szót- ; tanul nézett utána; anyja • megsiratta. ; Barátja, Vég Lajcsi árván • nőtt fel nagynéniénél a. szom- ' széd tanyán. Pistának nem sokat kellett biztatnia, hogy vele tartson: — Nem leszek én bolond éjjel-nappal túrni a földet; tehenet, lovakat vakarni, és mégis kukoricát lopkodni a góréból, hogy egy kis költőpénzem legyen — beszélt Pista. — Meglátod, mennyivel más életünk lesz. Nyolc óra munka, havi fizetés; pénz, nők, bor;' amit akarsz. Moziba is eljárhatunk... És nem kell az öregek előtt kaptákban állni. Lajcsi jóleső érzéssel hallgatta barátját, és reménykedve gyalogolt bele a számára ismeretlen világba. — Nézz csak előre — szólott Pistához —, az a két lány nagyon tekintget hátrafelé. Az egyik mintha nekünk integetne. — Persze, hogy nekünk — felelte Pista meglátva a lányokat —, de mi a csodát akarnak? Előttük pár száz méterre két fiatal nő lépkedett. Egyik hátikosarat, másik szatyrot cipelt. Lépteik ritmusára jobbra-balra libbent a bőszoknya rajtuk. A szaty- ros vissza-visszanézett, s egyszer még kezével is integetett a legényeknek. Azok megszaporázták lépteiket, s mire elérték a falu szélső házát, már közvetlenül a lányok mögött jártak. Lajcsi suttogva mondta Pistának: — Már esteledik, és Szirák c«iGyermekeink szocialista neveléséért A Z IFJŰSÁG, gyermekeink szocialista szellemben történő nevelése ma már szinte társadalmi üggyé kezd válni. Különböző szervek, intézmények, üzemek, vállalatok vezetői égy aránt tesznek olyan kezdeményezéseket, amelyek az ifjúsággal való fokozottabb törődésüket bizonyítják. örvendetes az a szinte már az egész megyében, mindkét városban és egyre több községben megnyilvánuló segítő- szándék, ahogyan most már a kultúra, művészet segítségét is igénybe kívánják venni fiaink, lányaink szocialista szellemű neveléséhez. S talán mondanunk sem kell, hogy ebben a munkában élenjárnak és fáradságot nem kímélve dolgoznak legjobb pedagógusaink. Sokszor a legmostohább körülmények között, hihetetlen nehézségek ellenére is fenntartják a gyermekművészeti ' csoportokat, s ma már szebbnél! szebb eredmények vannak mögöttük. Az ő tevékenységük legyen példa a kultúra területén végzett társadalmi munkától még mindig húzódozó nevelők előtt, akik mgg nem emelkedtek fel hivatásuk, a sokoldalú „ember- nevelés” magasztos magaslatára. Salgótarjánban és Balassagyarmaton évek óta fennáll az a kívánság, hogy „gyermekszínpadot” hozzanak létre, melynek feladata a gyermekek szocialista szellemű művészeti nevelése. Salgótarjánban ez év szeptemberében létre is jött a gyer- mekszínpad. Iskolánk kezdeményezésére a város nagyobb iskoláinak igazgatói megértve az ifjúság kultúráUs nevelésének sürgető szükségességét szívesen kapcsolódtak be a gyermekszínpad előkészítésébe és elhatározták, hogy a munkát megosztva az egyes iskolák között decembertől havonként két ízben matiné műsorokat szerveznek és így szórakoztatják a gyermekeket. A Z ELSŐ ELŐADÁST a Rákóczi úti Általános Iskolák tanulói tartották a Csipkerózsika c. zenés mesejáték bemutatásával. A darab betanulásában kettős szereposztásban 60 tanuló vett részt. Az öt előadást, amelyek a Városi József Attila Művelődési Otthonban, az Acélárugyár és az Üveggyár Művelődési otthonaiban kerültek lebonyolításra. mintegy 2 000 gyermek tekintette meg. Dr. Zala Gyuláné és Szigetfalvi Endréné rendező vezetésével az iskola valamennyi dolgozója, beleértve a nevelőket és a hivatalsegédet is, bekapcsolódott az előadás előkészítésébe. Ehhez járult még a szülők megértése és támogatása, valamint a gyermekek lelkes szereplése és mindennek együttes eredményeként született meg a szép kezdeményezés és annak sikere. A szereplő tanulók közül többen kiemelkedő tehetségükkel tűntek ki, bár alapvető célkitűzésünk nem a tehetségkutatás, hanem minél nagyobb számú gyermeknek a művészet gyakorlatával való megismertetése és művészi élmény nyújtása. Most a Sztaihanov úti iskola tanulóinak bemutatkozását várják nagy érdeklődéssel a város gyermekei és a szülök egyaránt. Ugyanis minden iskola készül évenként egy-két műsorral, s ezeket a többi iskola tanulóinak is előadják. így akarva akaratlanul nemes versengés alakul ki az egyes iskolák között még jobb eredményekre sarkalva őket. A Rákóczi úti iskola úttörői most már a János vitéz szerepeit tanulják. A GYERMEKMÜVÉSZE' m TI mozgalmat támogatják a megyei és városi szervek, valamint az üzemek vezetői is. Balassagyarmatról és megyénk községeiből is jó hírek éreznek s gondoljuk, hogy e rövid cikk nyomán az eddigieknél még gyakrabban értesülünk majd a sajtó hasábjain is az egyes ifjúság nevelését elősegítő jó kezdeményezésekről és eredményekről. Ehhez kérjük az egész társadalom, s főleg a pedagógusok és szülők segítségét, mert nincs szebb feladat, mint a jövő emberét formálni, nevelni .tanítani. Jakab Imre a Rákóczi úti Általános Iskola igazgatója Naponkénti „élvezet^ (<! „Ki ide beiz lépsz, hagyj fel minden remény- ) nyel”, — idézem ? Dante sorait, mi- S kor nap mint > nap belépek a (Pásztóié közleke- í dó' munkásvonat > bármelyik kocsi- s iába. Bocsánat! > Belépek, de ho- lgyan? ( — Maga hülye, > mit tolakodik? S —■ Ne nyomja z a gyomrom, mert < odacsapok! ( — Kilukaszt> ják a hátam! — £ hangzik innen< onnan. miköz> ben úgy belém- ? rúgtak, hogy a vonatot hirtelen ) egy pankrációs (viadal színhelyé> nek véltem. I > — Végre! — } sóhajtottam na- > gyot. s igyekez- ) tem beljebb, hely í után kutatva. Er- > re valaki orron- l vágott. Éppen .5 vissza akartam ütni, mikor a kezem beleakadt a csomagtartó oszlopába. Ennek mentem neki a sötétben. Hely persze már sehol, minden ülésen fekete tömeg terpeszkedik. A kocsiba egyre jönnek. Sötét van. Az egyik ablaknál valaki gyufát gyújt. A fény kialszik, még nagyobb a sötét. A vonat meglódul, valaki felkiált. — Vigyázzon mindenki. mert elhagyja a szemét! — Tapogatódzva próbálkozók egy másik kocsiban is hely után. Az sincs, de egy kis fény van. Néhány „ultihuszár” gyertyát gyújtott és vadul verték a zsíros kártyalapokat. Az egyik kocsi folyosóján véletlenül egy alkalmi szerelmespárba botlottam épp a nagy pillanatban. Morogtak valamit, s én visszahúzódtam egy viszonylag békés sötét sarokba. Milyen jó is ez az áldott sötét. Azonnal a miniszterhez fordulok, ha a MÁV szorgalmas kocsifenntartói világosságot teremtenek. Ne küldjön az illetékes gyár gázt a MÁV-nak, s ne töltsék meg a tartályokat csak egyszer egy évben, de akkor is csak nappal gyújtsák meg a lámpákat. Minek a fény, mikor sokan áldják a sötétet, de azokat is, akik miatt sötét és kevés a kocsi. P. A. még egy óra járás ide. — Sohse törődj vele. Nem kell hajnalba kelned lovat etetni — súgta vissza Pista. Azután a lányok mellé léptetett és megszólította őket: — Mondják lányok, miféle falu ez? — Tudta pedig, mert járt már egyszer a bátyjánál, s akkor is erre ment. A hátis kislány még egészen fiatalnak látszott. Fejét sem fordította a legények felé, szemlesütve haladt tovább. A szatyros nevetve fordult feléjük. „Helyrevaló menyecske”, — állapította meg ma- gában Pista. — Ez Vtínyarc. Itt van a világ közepe, — felelte csipkelődve. — Talán csak nem? — De bizony! — Eladó lányokat lehet-e találni ebben a községben, mert mi mindketten nősülni akarnánk, — vette át a tréfálkozást Pista. — Kettőben gyönyörködhetnek is már, ha az orrukig ellátnak. gy váltogatták a szavakat, mígnem az egyik takaros ház előtt megálltak a lányok. Az idősebbik igen szívesen invitálta befelé az utasokat. Ök szabód- tak egy kicsit, azután megígérték, hogy hamarosan visszajönnek, csak elnéznek egy kicsit a kocsmába híreket hallani. A két legény megtudta a vendéglőstől, hogy új ismerőseik testvérek. Az idősebbik pedig nem is lány, hanem elvált asszony, de még csak tizenkilenc éves. Apjuk vájár Petőfibányán. Este, jó vacsora után éjfélig kártyáztak a házigazdával. Két egész hetet vendégeskedtek. Disznót is vágtak. Pista volt a föböllér. Közben munka után jártak. A szomszédos üzemekben azonban pillanatnyilag nem volt felvétel. Az asszonyka marasztalta Pistát. Mindenben kedvébe járt neki; mintha már a felesége lett volna. Mégsem esküvővel fejeződött be a téli nyaralás. Egyik napon, mikor a háziak közül senki sem volt odahaza, szabályosan megszöktek a faluból. Túl a Dunán, Dorogon állapodtak meg: otthon a faluban állandóan hirdették a felvételt a Dorogi Szénbányászati Tröszt plakátjai és to- borzói. Szállást a tröszt esztergomi munkászállójában kaptak. Az irodákban, ahol felvételüket intézték; és a raktárakban, ahol munkaruhájukat, ágyneműjüket és lámpájukat megkapták, barátságosan fogadták és buzdították őket új munkájukra. Az első három nap ezzel és oktatással telt el. Szállóbeli szobájukkal igen meg voltak elégedve; vízvezeték is és rádió is volt benne; ragyogott a tisztaságtól. A szállóban volt az üzemi konyha is. A kosztot az otthoninál is jobbnak lehetett mondani: tejeskávé. hús, sütemény naponta szerepelt az étrendben. A bánya szokatlan volt számukra. Első leszálláskor remegett a gyomruk a kasban. Mikor a háromszáznyolcvan méteres mélységben tizennegyed magukkal kiléptek belőle, lámpájuk gyenge fényé- ben pislogva húzódtak egymáshoz. Két napig csak néz- gelödtek a vágatokban -* egy vezetővel —, hogy szokjanak az új környezethez. z első munkanapon az alsó ereszke fölé osztották be őket lófolónak: vit- lával — (csőrlővel) — felhúzott csilléket kellett tovább tolniok a felső ereszke alá, ahonnan más dolgozók tovább szállították azokat. Tíz mázsa volt a szénnel teli csille súlya. Pistának már az első leugrott a sínről, öregebb társa — régi törzsbányász, aki a vitlánál kapcsolt -* odalépett a kisiklott csilléhez. — Henk, — kiáltott Pistának. Az csak nézett rá: „mi lehet az a henk?” — Emelje meg és nyomja a sínre — ordította. Pista egy pillanatig megint csak bámult: „hogyan emeljek én meg tíz mázsát?” Aztán mégis nekiveselkedett. A mérges bányász ráállott a csille másik végére, úgy segített az emelésben. Pista meglepődött, hogy a csille felágaskodott és egy kis irányítással a sínre esett visz- sza. — Ügy látom, te is csak a kapa elől szöktél ide, — hagyta ott az öreg Pistát. — Maga talán a pólyában tanulta a csilleemelést? — vágott vissza felfortyanva; de azt a másik már nem hallotta az újonnan érkező csillék zörgésétől. Egy hét elteltével csapatra küldte Pistát az aknász, az egyik hiányzó csapatcsillés-v*
