Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-20 / 100. szám

1958. december 20. NÓGRÁDI NEPÜJSAG / „Utolérjük Amerikát" Befejeződött a NATO tanácsának téli ülésszaka A Szovjetunióban 1957-ben tejből már 95 százalékát ál­lították elő annak a mennyi­ségnek, amelyet az Egyesült Államokban termeltek. Az állati zsiradékok előállításá­ban a Szovjetunió elhagyta az Egyesült Államokat. Az utóbbi években különö­sen növekedett a haszon­állat állomány. Ezzel együtt természetesen emelkedett az állati termékek termelése. Az elmúlt négy év során húsból 38 százalékkal, tejből 16,5 millió tonnával, gyapjú­ból 53 000 tonnával, tojásból pedig 6,2 milliárd darabbal nőtt a hozam. A NATO tanácsának há­romnapos ülésszakáról ki­adott záróközlemény rámu­tat, hogy a tanácsülés ér­deklődésiének előterében a berlini kérdés állott. Han­goztatja, hoigy a NATO-tagál- lamak „szolidárisaik Berlin kérdésében”. „Lényegesnek tartják a német kérdés meg­oldását, összekovácsolva az európai biztonság és az el­lenőrzéssel egyiüftrtjáró lesze­relés problémájának megva­lósításával.” A záráközlemény végül be­jelenti, hogy a NATO mi­niszteri tanácsa soron követ­kező rendes ülését az Egye­sült Államok kormányának meghívására Washingtonban tartja 1959 április 2 és 4-e között, az északatlanti szer­ződés aláírásának 10. évfor­dulója alkalmával. Újabb mezőgazdasági területeket hasznosít a román ifjúság Az RMP II. kongresszusá­nak a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó irányelvei előirányozzák az ország szán­tóterületének növelését és a talaj ésszerűbb és gazdaságo­sabb kihasználását. A mezőgazdaság szocialista szektora élenjáró dolgozói­nak konstancai találkozója feladatul tűzte ki, hogy mi­nél nagyobb mezőgazdasági területeket tegyenek ter­mővé. Ennek alapján a Román Ifjúmunkás Szövetség szer­vezetei mozgósították az if­júságot, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt e fontos, haza has akcióban. A tartományi pártszervezetek kezdeményezésére az if j ú­munkás szövetség tartományi és rajoni bizottságai az ősz folyamán több mint 190 000 fiatalt vontak be ebbe a mozgalomba. Számos tarto­mányi ifjúmunkás szövetségi bizottság ifjúsági munka tele­pek szervezését kezdemé­nyezte. Ennek eredményeként 35 ilyen munkatelepei léte­sítettek, ahol 613 412 köbmé­ter földet mozgattak meg, 10 878 hektár területet hasz­nosítottak és 33 381 hektárt ármentesítettek. E munká­latok révén több mint 4 mil­lió leit takarítottak meg a népgazdaságnak. A hazafias akcióba a vá­rosi és a falusi ifjak egyre nagyobb tömegei kapcsolód­tak be. Munkás ellenőrző-brigádok a bukaresti egészségügyi intézetekben A Bukarest városi szak- szervezeti tanács kezdemé­nyezésére a napokban mun­kás ellenőrző-brigádok láto­gattak el csaknem 60 fővá­rosi egészségügyi intézmény­be, hogy megvizsgálják, mi­lyen a dolgozók orvosi ellá­tása. Az ellenőrzésben számos üzemi munkás, vállalati szak­szervezeti bizottságok elnö­kei és tagjai vettek részt. Az ellenőrzés eredményét az egészségügyi minisztérium és a fővárosi néptanács tu­domására hozzák, hogy ezek felszámolják a feltárt hiá­nyosságokat és megjavítsák a fővárosi dolgozók orvosi el­látását. (~f.e4lődlk ok idí'yenforjprftHM Jlen (pj elútizácjhan Lengyelországban ebben az évben is jelentősen bővült az idegenforgalom. Az év első kilenc hónapjában 81 500 külföldi kereste fel az orszá­got 27 álla m bál. A szocia­lista országokból kb. 36 000 látogató érkezett. Az elmúlt év hasonló időszakában a Lengyelországban járt kül­földiek száma még csak 66 000 volt. Forrongó Kuba KUBA GAZDASÁGÁNAK FŐBB TERMÉKEI /A Dohány 3) MAIAN'« Cukorgydr/as ©CÍMÍ6MY © OBIÍHtt /Nikkel HAVANNA o itta bract as CSmagüeíf Puerto ManatP Victoria de laT<^T, ^Ju n a s Victoria\ Siti* Crui őelSur ^ yjo-öhol oay Mamamuo Jq. jyC CampecPue/a sOtt* $ ff'Qpero Santiago de Cobí Gnan tanam ó USA fioiiabam A 115 000 négyzetkilométer nagyságú, 6,5 millió lakosú Kuba szigetén Batista dik­tátor önkényuralma ellen folytatott fegyveres harc har­madik évébe lépett. A Fidel Castro vezette felkelés a sziget legnagyobb tartomá­nyában, Orientében húzódó Sierre Maestra hegység vi­dékéről indult ki. A felkelők jelenleg két fő­fronton harcolnak. A fő had­műveleti terület a Nűjuero, Holguin és Santiágó de Cuba városok közötti terület, Sierra Maestra főbázissal. A fel­kelők másik frontjának ka­tonái a Sierra Cristal hegy­ségből kiindulva Mayari, Guantánamo és Baracoa vá­rosok közötti háromszög te­rületén harcolnak. A Sierra Maestraban és a Sierre Cris- talban több repülőterük van. A három év óta tartó sza­kadatlan háború következ­tében az ország gazdasági élete jóformán megbénult, mert a felkelés gócai a Kuba exportjában döntő szerepet játszó cukornád-termelés és cukorgyártás, valamint a mangán és nikkel bányászat területeivel egybeesnek. Üjabban a sziget nyugati ré­szén Pinar del Rio tarto­mányban kibontakozó parti­zánmozgalom már a kubai dohánytermelést is veszélyez­teti. Melléktérkép (balra lent): kar­cok főterületei. Jelmagyarázat: 1. A felkelők által ellenőrzött területek 2. A felkelők repülőterei. 3. A felkelők katonai blokádja Santiago de Cuba körül. 4. Legfontosabb vasútvonalak. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3000000000GCCOCC XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3CO! Felejthetetlen utazás — Képek Odessából, Krímből és a Kaukázusból — v. Boldogan és kipihenten szálltaim partra a tengeri öbölben amfiteátrurnszerűen elthellyazJkedő Jaltában. Itt va­gyunk a Krim-félsziget egyik legszebb vidékén, az orosz Riviérán, ahol három napot időzünik. A félsziget a Fe.kete- és az Azóvi4tenigetr közöitt helyezkedik el, melyet 30 km hosszú és 9 kilométer széles perekopi földszaros kapcsol a kontinenshez. Déli részén hatalmas pajzsként húzódik a Krim-hegység. Ez védelme­zi a tengerparti földcsíkot télen a sztyenoéről beözönlő hideg, nyáron az onnan ér­kező tikkasztó meleg levegő ellen. A Krim-félsziget déli vidékének igen kedvező a klímája, metteg a tenger vize és festői a növényvilága. Méltán tekintjük a Krímet Szovjetunió legkedvesebb vi­dékének, egyben egyik leg­kellemesebb üdülőhelyének és legalkalmasabb gyógyterü- letérnek. Még decemberben és januárban is 15 fok meleget mérnek, s igen ritka a 3—5 fokos fagy. A májusban meg­induló fürdőidény még no­vember elején is tart. A par­itok közelében olyan a flóra, mint a Földközi-tenger mel­lékén. Szabadon terem a fü­ge, a babér, a gránátalma és a mandula. Kitűnő minőségű szőlőket és kiváló minőségű dohányt termesztenek. A szőlő 80 százalékából bort készítenek, ami a világ leg­jobb borai közé tartozik. Sö­tétzöld pálmák, cédrusok dí­szítik a vidéket. Szovjetunió legkellemesebb ■ghajlatú területén igen sok íyaraló és szanatórium lé­tesült. E téren a fejlődés a múllt század 70-es éveiben in­dult meg, ami 1920 decem­bere után tovább fokozódott. Ekkor írta alá Danin azt a dekrétumot ,amely kimond­ja, hogy az üdülőket a dol­gozóknak kell átadni. Ettől kezdve gombamódra szapo­rodott az üdülők és szanató­riumok száma. Pl. Batilimán- tól A1 üstéig, ezen a 100 to­es távolságon 116 szanatórium működik. De szóljunk egy-ikét szót a Krim-félsziget történetéről is. Az ókoriban Chersonesus Tauricánaik nevezték. Part­jain több virágzó görög város volt, pl. Theodosia. A XIII. század elején a tatárok fog­lalták el. Ekkor kapta a Krim nevet, ami erősséget jelent. Az 144Uben önálló khánsággá lett Krim, 1478-ban II. Mohamed hűbéresévé vált. 1774-ben független lett, majd 1783-ban az egész félsziget orosz uralom alá került, melynek kormányzását II. Katalin oáimő Potjomkmn her­cegre bízta. Régi nevét: Tau- ricát, egy időre visszanyerte. Mielőtt magáról Jaltáról adnék rövid ismertetőt, tart­sanak velem olvasóim. Fü­rödni a tenger háborgása miatt nem ajánlatos, de ezt bőven kárpótolja a három­napos igen gazdag program. Vízibusszal és társasgéplkocsi- val látogassunk el a félsziget legszebb helyeire: Livádiába. Miszhortoa, Alupkába, Szime- izbe, Gurzufiba és a Nyiki- tyin botanikus kertbe. Első két órás utunk vízibusszal Jaltától délnyugat irányába vezet. Gyönyörű a part, cso­dálatos a vidék természeti szépsége, valamint lenyűgöző- ek az építészeti remekek. Minden nagyon szép, csak a tenger háborgása zavarja meg a csodálkozásunkat. Odessáitól Jaltáig sokan azon -panaszkodnak", hogy már 15 órája tengeren vannak, de még nem kapták meg a ten­geri betegséget. Ha már ten­geren vagyunk — legyen eb­ben is részünk — mondo­gatták. (Jómagam is igen vártam). Ez a kívánság nem váratott sokáig magára. (Saj­nos részemre igen). A hul­lám úgy játszott a kis ha­jónkkal, mint macska 'az egérrel. Töblb ízben már be­becsapott és ilyenkor a szé­len ülők nem győztek törül­közni. A hullámok szem­látomást növekedtek, szinte feketeszén űvé vált a tenger. Mintha felikorbácsolták vol­na, úgy tajtékzott, dühön­gött a víz. A társaság leg­nagyobb része már viasz- sángán, szótlanul ült s sokan viszontlátták a négy előfogá- sos ízletes ebédet. Csák egy páran vészeltük át a meg­próbáltatást, de bennünket is egy kicsit megijesztettek a mind nagyobbra növő hullá­mok, amelyek már el-eltakar- ták előlünk a hajókat és a csónakokat. Közben az eső is megeredt. Nem kísért sze­rencse bennünket az első 'krimi napom, pedig Jaltá­ban és környékén évente 300 verőfényes nap van. Ezen a rövid tengeri úiton különösen megragadta figyelmünket Miszhor előtt a tenger szí­nétől számított 38 méter ma­gas sziklán elhelyezkedő „Fecskefészek” elnevezésű szürke, báisftyás épüllet, mely egy középkori lovagvárra em­lékeztet. 1910-ben kezdtek építeni Steingel német báró pénzén. Az egy év alatt el­készült kastélyt a báró nem­sokára egy orosz kereskedő­nek adta el, aiki kasainót nyi­tott benne. Az 1927-es föld­rengés során a betonterasz egy része leszakadt és az épületen repedések keletkez­tek, ezért a látogatóik előtt zárva van. Impozáns látványt nyújt a magas sziklán a rá települt fecskefészekre em­lékeztető (épület, mely a Krkn-áélszáget déli részének emlblémája lett. Másnap reggel gyönyörű időre ébredtünk. Felettünk Jalta tündérkék ege és kö­rülöttünk az ezüstszínű csil­logó végtelen víz. Kilenc órakor _ megérkeztek értünk a hajához az autóbuszok, melyek Jaltán keresztül az aszfaltos szerpentin utakon nagy szintkülönbségeket meg­tevő szebbnél szebb tájakra vittek. Eklkor tapasztaltuk először a szovjet gépkocsi vezetőik ügyességét és veze­tési technikáját. A szerpen- tinutalkon óriási forgalom el­lenére biztosan vezetnek, mert betartják a szabályo­kat. Csak úgy előzhetnek, ha a kétszeri utat 'kérő tülkölés­re megkapják az engedélyt. De a biztonságos vezetéshez tartozik az is, hogy a kanya­rokat sohasem vágják át a kocsik. Az is érdeikes, hogy a kanyarokban nem veszik le a gázt, hanem éppen ak­kor adják. Ezeket tapasztal­tuk a Kaukázus igen veszé­lyes útvonalán is. De meg­hűlt bennünk a vér, amikor a vezető elengedte mindkét kezével a kormánykereket, s köbben rágyújtott cigaret­tájára. Amerre csak láttunk min­i Őszintén, célravezetőén! •> I •> 5 i ♦ 1 I i * í I­♦ I ■f X ❖ ; ♦ i i X I » í Az utóbbi években tiz- és százmilliók ajkáról hang­zott el napról napra, egyre sürgetőbben, megalkuvást nem tűrő eréllyel: Követeljük az atom- és hidrogénfegy­verek gyártásénak azonnali és örök időkre történő be­tiltását! Száz- és százmilliók véleménye hatalmas, egy­séges folyammá forrott össze, mert az atomfegyverek be­tiltása a legszemélyesebb ügye a Föld összes lakóinak. A kérdés ugyanis így van feltéve: akarnak-e a Föld la­kói élni természetadta egészségükben, vagy tűrik a föld­golyó fölrobbantásának veszélyét, a Föld és a körülvevő légréteg megfertőzését? S ha eddig nem is volt, ilyen kérdés után érthető, hogy mindenkinek legszemélyesebb ügyéről van szó. Tehát azoknak is, akik egészségének megrontására készülnek a nukleáris fegyverek és azok­nak is, akik ugyan a pénz- és hatalomvágy mámorá­ban élve e fegyverek gyártásában látják gazdagodásuk kulcspontját, vagy akik ezektől a szörnyű fegyverektől remélik uralkodásuk biztosítékát. A Szovjetunió kezdeményező, megértő, emberséges gesztusa volt az a megnyilatkozás, amellyel felfüggesz­tették az atomrobbantási kísérleteket. A Szovjetunió e lépés megtétele után azt remélte, hogy példájával, tet­teivel utat mutat a nyugati hatalmaknak a Föld lakóit fenyegető tragédia elkerülésére. A példa azonban nem volt ragadós. A pénz és az uralkodási láz erősebb volt a Föld lakóinak féltésétől. Amerika és Anglia ép­pen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­leni felhasználás céljaira továbbra is gyártották az öl­döklő fegyvereket, folytatták a robbantási kísérleteket, mérgezve a Föld légterét, talaját, vizeit és növényze­tét a rádióaktív anyagokkal. Ez a tény bizonyos számításokat tételez fel, éber­ségre int és furcsa érzéseket táplál. Hiszen Nyugat is, mint ahogy mondja, a nép egészségügyi érdekeitől ve­zérelve tevékenykedik és a nukleáris fegyverek abszolút betiltását akarja. De miért gyártja akkor ilyen esze­veszett makacssággal ezeket a fegyvereket, miért foly­tatja a robbantási kísérleteket, holott tudatában van an­nak, hogy ezzel a nép egészségének árt? Vagy tálán, ha megegyezni kényszerülnek is az atomfegyverek gyártá­sának és kísérletezésének eltiltásáról, bizonyos titkolt gyakorlati előnyök „raktározása“ mellé tennék a tila­lom okiratait? Lehetséges. Így aztán ha kedvük tartja, csak a tilalmat jelentő dossziét kellene félre tenni! De nem! Nem ilyen megegyezés kell a világ népei­nek az atom- és hidrogénfegyvereket illetően. A föld kerekségének minden gondolkodni tudó embere a teljes és feltétel nélküli megszüntetését akarja a nukleáris fegyvereknek. Az abszolút betiltását! Most ezekben a napokban már ülésezik Genfben a nukleáris kísérletek megszüntetéséről tárgyaló értekez­let. Az értekezletről kiadott közlemények hírt adnak arról, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megegyezett a nukleáris kísérletek ellenőr­zésében való együttműködésben. Kötelezettséget vállal­tak a nukleáris kísérletek megtiltására és hogy együtt működnek a nemzetközi ellenőrzésben. Ez kedvező. Ez megegyezik a nép érdekeivel, a nép véleményével. A nép már maga azt a tényt is pozití­van értékeli, hogy összeültek és hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Ennek a megegyezésnek azonban őszin­tének és célravezetőnek kell lennie. Tehát őszintének! Nem szabad megtörténnie, hogy csak névleges, vagy taktikai megegyezések szülessenek, hogy ezt a világot fenyegető veszélyt megállító értekezletet taktikai gon­dolatok vezéreljék. Ha ez így lenne, akkor a történe­lem a legbűnösebb mesterkedésnek bélyegezné meg ezt az értekezést. ♦ Nincs idő a várakozásra, a megegyezést illetően, í Hiszen ha a kísérletek tovább folynak, már akkor is a » jövő nemzedék egészsége forog kockán. Érthető viszont I az is, hogy ha most nem lép életbe megfelelő tiltó rend­♦ szabály, az atom- és hidrogénfegyverek gyártására és | a kísérletek betiltására, akkor a nagyhatalmak is ki X vannak téve annak, hogy az atomfegyverek monopolisz­| tikus helyzete megszűnik, azokkal való kísérletezés, azok | gyártása és használata más országokra is kiterjed. A földgolyó minden lakójának a legszemélyesebb t ügyéről kell most dönteni Genfben. S ennek a döntés­| nek kedvező alakulása nemcsak az atom- és hidrogén­| bombának egészségügyi oldalát terelné helyes irányba, | hanem lehetővé tenné a leszerelési kérdések megoldá­♦ sát is. Ezenkívül a kísérletek felfüggesztése tömérdek | pénzt szabadítana fel, amely a leszerelés által felsza­♦ badult emberekkel együtt az emberiség jólétének, kul- t turáltságának nemes ügyét szolgálná. OROSZ BÉLA denfelé nyaralók, fügefák, szőlőtelepítések és vidám szovjet emberek. S mindezt betetőzte a tenger vize, mely­nek színe olyan volt, mint egy ecsettálba 'kiöntött kék festék. Igen gondosan művelt szőlőiket láttunk. Szőlőkarók helyett beton ősz! opak vagy vasrudak közé kifeszített drótokat alkalmaznak. Erre erősítik fel a terméstől ros­kadozó tőkéket. A Krím fél­sziget déli részén a gabona- földeik szinte ismeretlenek, de még a kukorica is, így sertést nem is tartanak. Ha­talmas vagannagyságú élel- miiszerszállító hűtőberendezés­sel ellátott teherautók viszik karavánszarűen a különbőz» élelmiszert erre a vidékre. Első utunk az ország leg­melegebb helyére, a 4 üdülő­telepből álló Misziharba veze­tett. Itt 19 szanatórium mű­ködik. Itt nyaralt Gorkij és Tolsztoj Leó is. A 15 hektá­ros parkjának minden rész­lete a szovjet kertészet mű­vészi fokáról tanúskodik. Van egy virágból kirakott pontosán járó óra, amelynek igen sok csodáló ja akadt. Itt is őriznek a sok krimi mon­dából egyet-kettőt. Ilyen pl. az Arzi (történetével foglalko­zó, melynek két fő mozzana­tát szoborcsoportban örökí­tették meg. Az egyik szobor­csoport a tengerparton áll, amint a szikláiból folydogáió kútból a szépséges fiatal asz- szony, Arzi vizet merít. Ali baba pedig lesben áll, aki a hagyomány szerint Arzit el­lopta és háreméiben eladta. Arainak nagy honvágya volt és ezért gyermekével együtt a tengerbe vetette magát, kérve a hullámokat, hogy falujában vessék ki a part­ra. A sellővé vált anya és gyermeke azóita a monda szerint minden évben meg is jelenik falujában. A ten­geriben lévő szilklán álló má­sodik szoborcsoport a sellővé vált anyát mutatja, amiint gyermekét védve a vízitől a szárazra menekül. Ez az igen hatásos és különös megoldá­sú bronzszobor Adamson al­kotása. Innen ültünk az úgynevezett „Parancsnoki híd”-hoz vezetett, ahol a Krim-félsziget partvidékének mesébeiilő panorámájában gyönyörködtünk. Mielőtt azonban elhagynánk Mdsz- hort, egy utolsó pillantást vessünk még a 1233 méteres Aj Petri (Szent Péter) hegy sziklás csúcsára. Olyanok rajta a sziklák, mintha me­sebeli saktornyú vár volna. (Folytatjuk) dr. Gajzágó Aladár

Next

/
Thumbnails
Contents